Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A roma szerzők, romákról szóló versek, regények, novellák nem szerepelnek az irodalom tankönyvekben, pedig amit olvasunk, az alakítja a gondolkodásunkat, új szemszöget ad vagy közös pontokat villant fel. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából arra kértünk roma írókat, kutatókat és nem roma szövetségeseket, hogy válasszanak ki egy számukra nagy hatással bíró művet, amelyet bemutatva reflektálnak a roma irodalom és reprezentáció kérdéseire, problémáira, hagyományaira. Elsőként Fehér Renátó költő, író ajánlja Holdosi József egyik regényét.

Holdosi József: Fogoly

Éppen öt éve, 2019. április 8-án a vépi Hatos Ferenc Általános Iskola költészet napi versmondó versenyének zsűritagja voltam. Az esemény után, hazakészülődéskor egy emléktáblát vettem észre az aula egyik sarkában. Holdosi Józsefnek állították, aki a vépi iskola tanulója volt, és akinek a Kányák című regényét akkor már olvastam. 

Holdosi József 1951-ben született a Szombathelyhez közeli Vépen és 2005-ben halt meg Szombathelyen, ahol a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban irodalmat tanított tíz évig. Abban az iskolában, ahova – Kristóf Ágota mellett – a nagyanyám és a húgom is jártak. A főműnek tekinthető Kányákon kívül négy kisregény (Glóriás; Dac; Cigánymózes; Fogoly), egy dokumentumregény (Hajh, cigányok, hajh, kányák!) és egy kötetnyi elbeszélés (A bandita és a halál) jelent meg Holdositól – mindez másfél évtized alatt, 1978 és 1993 között. 

Az általam most kiválasztott Fogoly (1987) egy lázálom sodró lendületű regénye. Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, így indul A per, és Kafkához hasonlóan Holdosinál is egy „bizonyítási eljárás” részesei leszünk olvasóként, tehát esküdtként. Holdosi könyve a szó legszorosabb értelmében lélektani regény, hiszen

a főhős, Gáspár lelkiismerete celebrálja a kitagadási tárgyalást.

(Ebben is áll az önéletrajzi ihletés: a Kányák miatt a saját nagyapja perelte be Holdosit. Erről az esetről szól a Hajh, cigányok..., amelyből Rothadó madarak címmel 2023-ban ősbemutatott punkoperát a Független Színház.)

De mi a bűn Gáspár önvádja mögött? És ki írta egyáltalán a törvényt?  Mi tartja fogva Gáspárt? A megtagadás bűntudata? Az apára emelt kéz gyalázata? Az elvágyódás mögötti dac, a kitörés gőgje? A könyvekkel és az írással kötött fausti alku? Vagy mindezek együttes szégyene? Vagy a szégyen Holdosinál nem is a kiküzdött öntudat árnyéka, hanem már-már antik sorsteher? Talán mindkettő, de leginkább viaskodás útközben. Hiszen a látomásos lélektani regény egyben „nevelődési” regény is, Gáspár életrajza. Justitia mérlegére és a „vádiratba” egy egész élet kerül, amelyben az elbeszélés pillanata jelenti a végpontot.

Bevett technikája, sőt, mániája ez Holdosinak, hiszen több könyve is amolyan fejlődésregényként bontakozik ki.

„Mindenki kiválasztott, aki a cigányságból az elsők között elindul. Tagadással kezdődik, megtagadjuk apánkat, anyánkat, aztán minél többet megértünk a világból, annál közelebb kerülünk a fajtánkhoz.”

De vajon miért tűnik szükségszerűnek ez a foglalat? Természetes-e, hogy az Én a maga bejárt és kikövezett életútjával azonos? Feltétlenül a „honnan indultál” és „hova jutottál” közti távolság méri-e meg az érdemet? Nézzétek, így jöttem!, mondhatnák a Holdosi-hősök. Na jó, de ki az, aki nézzen?, kérdezhetnénk vissza, nézve a fotót, amelyen Gáspár bemozdult, így csak egy elmosódott alaknak látszik az osztálytársai között. Holdosi mintha ezt az önelbeszélői kényszer(pályá)t mutatná fel és leplezné le a könyveiben („vannak, akik szükségszerűen tévútra jutnak, mivel számukra nincs is igaz ösvény”, áll a Tonio Krögerből származó mottó a Fogoly élén).

De miért is magától értetődő, hogy cigányként ezt végig kell mondani? Miért is kötelező lefolytatni ezt az egyéni bizonyítást?

Holdosi főhősei rendre elbuknak, asszimilációs kísérletük szinte mindig önmegtagadásba torkollik, ekként fullad kudarcba: „valamennyien abba pusztultak bele, hogy hiábavaló volt minden próbálkozásuk”. A Glóriás Mátéja már útja kezdetén megnémul, a Fogoly hőse pedig elmondhatná védőbeszédét az utolsó szó jogán, de „bárhogy erőlködik, csak hangokat tud megformálni, amik nem állnak össze értelmes szavakká”. Aztán Gáspár egy cigány nyelvű önsirató imával riad fel perbe fogott és száz év magányra ítélt élete rémálmából.

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Orsós László Jakab: Mostantól minden áprilisban ünnepelhetnénk a Cigány Kultúra Hónapját

Mennyit ér egy szimbolikus gesztus a mélyen gyökerező rasszizmussal szemben? Mit tanulhatna a magyarországi cigányság a Fekete Párducoktól? Orsós László Jakabbal beszélgettünk.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

„Indulás előtt mindig van szex. Olyan, mint érkezés után a közös reggeli, nem fontos, milyen, csak legyen.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a negyedik rész.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

...
Nagy

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

A kötetet Kertész Imre állította össze a Sorstalanság 1973-as visszautasítását követően, a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

Polc

A gyásznak teremt nyelvet Cristina Rivera Garza Pulitzer-díjas kötete

...

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...

Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta

...

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

...