Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A roma szerzők, romákról szóló versek, regények, novellák nem szerepelnek az irodalom tankönyvekben, pedig amit olvasunk, az alakítja a gondolkodásunkat, új szemszöget ad vagy közös pontokat villant fel. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából arra kértünk roma írókat, kutatókat és nem roma szövetségeseket, hogy válasszanak ki egy számukra nagy hatással bíró művet, amelyet bemutatva reflektálnak a roma irodalom és reprezentáció kérdéseire, problémáira, hagyományaira. Elsőként Fehér Renátó költő, író ajánlja Holdosi József egyik regényét.

Holdosi József: Fogoly

Éppen öt éve, 2019. április 8-án a vépi Hatos Ferenc Általános Iskola költészet napi versmondó versenyének zsűritagja voltam. Az esemény után, hazakészülődéskor egy emléktáblát vettem észre az aula egyik sarkában. Holdosi Józsefnek állították, aki a vépi iskola tanulója volt, és akinek a Kányák című regényét akkor már olvastam. 

Holdosi József 1951-ben született a Szombathelyhez közeli Vépen és 2005-ben halt meg Szombathelyen, ahol a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban irodalmat tanított tíz évig. Abban az iskolában, ahova – Kristóf Ágota mellett – a nagyanyám és a húgom is jártak. A főműnek tekinthető Kányákon kívül négy kisregény (Glóriás; Dac; Cigánymózes; Fogoly), egy dokumentumregény (Hajh, cigányok, hajh, kányák!) és egy kötetnyi elbeszélés (A bandita és a halál) jelent meg Holdositól – mindez másfél évtized alatt, 1978 és 1993 között. 

Az általam most kiválasztott Fogoly (1987) egy lázálom sodró lendületű regénye. Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, így indul A per, és Kafkához hasonlóan Holdosinál is egy „bizonyítási eljárás” részesei leszünk olvasóként, tehát esküdtként. Holdosi könyve a szó legszorosabb értelmében lélektani regény, hiszen

a főhős, Gáspár lelkiismerete celebrálja a kitagadási tárgyalást.

(Ebben is áll az önéletrajzi ihletés: a Kányák miatt a saját nagyapja perelte be Holdosit. Erről az esetről szól a Hajh, cigányok..., amelyből Rothadó madarak címmel 2023-ban ősbemutatott punkoperát a Független Színház.)

De mi a bűn Gáspár önvádja mögött? És ki írta egyáltalán a törvényt?  Mi tartja fogva Gáspárt? A megtagadás bűntudata? Az apára emelt kéz gyalázata? Az elvágyódás mögötti dac, a kitörés gőgje? A könyvekkel és az írással kötött fausti alku? Vagy mindezek együttes szégyene? Vagy a szégyen Holdosinál nem is a kiküzdött öntudat árnyéka, hanem már-már antik sorsteher? Talán mindkettő, de leginkább viaskodás útközben. Hiszen a látomásos lélektani regény egyben „nevelődési” regény is, Gáspár életrajza. Justitia mérlegére és a „vádiratba” egy egész élet kerül, amelyben az elbeszélés pillanata jelenti a végpontot.

Bevett technikája, sőt, mániája ez Holdosinak, hiszen több könyve is amolyan fejlődésregényként bontakozik ki.

„Mindenki kiválasztott, aki a cigányságból az elsők között elindul. Tagadással kezdődik, megtagadjuk apánkat, anyánkat, aztán minél többet megértünk a világból, annál közelebb kerülünk a fajtánkhoz.”

De vajon miért tűnik szükségszerűnek ez a foglalat? Természetes-e, hogy az Én a maga bejárt és kikövezett életútjával azonos? Feltétlenül a „honnan indultál” és „hova jutottál” közti távolság méri-e meg az érdemet? Nézzétek, így jöttem!, mondhatnák a Holdosi-hősök. Na jó, de ki az, aki nézzen?, kérdezhetnénk vissza, nézve a fotót, amelyen Gáspár bemozdult, így csak egy elmosódott alaknak látszik az osztálytársai között. Holdosi mintha ezt az önelbeszélői kényszer(pályá)t mutatná fel és leplezné le a könyveiben („vannak, akik szükségszerűen tévútra jutnak, mivel számukra nincs is igaz ösvény”, áll a Tonio Krögerből származó mottó a Fogoly élén).

De miért is magától értetődő, hogy cigányként ezt végig kell mondani? Miért is kötelező lefolytatni ezt az egyéni bizonyítást?

Holdosi főhősei rendre elbuknak, asszimilációs kísérletük szinte mindig önmegtagadásba torkollik, ekként fullad kudarcba: „valamennyien abba pusztultak bele, hogy hiábavaló volt minden próbálkozásuk”. A Glóriás Mátéja már útja kezdetén megnémul, a Fogoly hőse pedig elmondhatná védőbeszédét az utolsó szó jogán, de „bárhogy erőlködik, csak hangokat tud megformálni, amik nem állnak össze értelmes szavakká”. Aztán Gáspár egy cigány nyelvű önsirató imával riad fel perbe fogott és száz év magányra ítélt élete rémálmából.

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Orsós László Jakab: Mostantól minden áprilisban ünnepelhetnénk a Cigány Kultúra Hónapját

Mennyit ér egy szimbolikus gesztus a mélyen gyökerező rasszizmussal szemben? Mit tanulhatna a magyarországi cigányság a Fekete Párducoktól? Orsós László Jakabbal beszélgettünk.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

A hét könyve
Nagy
Edith Eva Eger a testen keresztül meséli el a holokauszt borzalmait
...
Podcast

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

Szentesi Éva sosem vágyott arra, hogy gyereket szüljön, de családot mindig is szeretett volna.

Kiemeltek
...
Nagy

Hogy fordulhat elő, hogy nincs tíz roma queer szerző?

A roma queerek hangját erősíti fel a Leányvállalat gondozásában megjelent új kötet.

...
Nagy

Péterfy Gergely: Umbria dombvidékén az ember átértékeli az életét

Umbria mindenkit megbabonáz, aki szeret enni, inni, utazni, élni. A Péterfy-házaspár könyvbemutatóján jártunk.

...
Podcast

A Donald rágó, Passuth László és a Katona József Színház: Magyarország, örök hely

Máté Gábor elolvasott egy interjút Jánossy Lajos íróval, majd egy év se telt el és a Katona József Színház bemutatta a színdarabot a Kádár-korról. 

Polc

Sally Rooney új regénye megindító történet a gyászról, nem csak milleniáloknak

...

Kurva nagy kert Magyarország, nem győzi a személyzet – magyarságtrip Cserna-Szabó Andrással

...

Irene Solà, a nők, az ördög, meg a történetekben rejlő erő

...

Tudod, mi a nőgyűlölet lényege? Claire Keegan novellákban mesél róla

...