Czóbel Minka azok közé a női írók közé tartozott, akiket már életükben elfeledtek, annak ellenére, hogy a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. Elsők között írt Magyarországon szabadverseket, behozta a francia dekadensek stílusát és számos értékes műfordítása volt, ő fordította például németre Az ember tragédiáját és angolra Petőfi verseit. Életéről és műveiről Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk, aki felkutatta és kötetbe rendezte Czóbel Minka lappangó verseit és kisprózáit.
A podcastben szó esett Czóbel Minka elképesztő műveltségéről, és hogy mennyire fiatal, mindössze kilencéves volt, amikor megírta az első verseit. Beszélgettünk pályájának aranykoráról, amikor sorra jelentek meg verseskötetei, kisregénye, novelláskötetei és fordításai. És kitértünk arra is, hogy szimbolizmusa mennyire egyéni volt, hogy miként hatott rá a mesevilág és a népköltészet, és hogyan jelent meg a szövegeiben egyfajta fantasztikus és spirituális vonulat.
A nők társadalmi helyzete sokáig nem tette lehetővé, hogy belépjenek az irodalmi életbe, vagy hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt benne. Mindennek a nyomai a mai napig megvannak, számos női író életműve feledésbe merült, kiadatlan vagy kevésbé kutatott maradt, az iskolában pedig szinte csak férfi szerzőkről tanulunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. Elindult a N/ők is írtak.