Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként, és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára.
A podcastben szó esett arról, hogy miként alakult a Szendrey Júlia-kép az évtizedek során, hogy milyen sztereotípiák éltek vele kapcsolatban, és hogy női alkotóként milyen lehetőségei voltak a korban, amelyben élt. Gyimesi Emese emellett mesélt arról is, hogy miként alakult Szendrey Júlia műveinek kiadása, hogy milyen érdekességeket találunk a prózai műveiben és a költészetében, és hogy miben nyilvánult meg különleges tehetsége.

A nők társadalmi helyzete sokáig nem tette lehetővé, hogy belépjenek az irodalmi életbe, vagy hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt benne. Mindennek a nyomai a mai napig megvannak, számos női író életműve feledésbe merült, kiadatlan vagy kevésbé kutatott maradt, az iskolában pedig szinte csak férfi szerzőkről tanulunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. Elindult a N/ők is írtak.
Tovább olvasokHa szívesen olvasnátok még Szendrey Júliáról, ezeket a cikkeinket ajánljuk:
Szendrey Júlia a 19. századi magyar nők hiányzó történeteit mesélte el
Szendrey Júlia mert másképp gondolkodni, mint a kortársai
Szendrey Júlia nem csak Petőfi felesége volt
Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is