Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

A nők társadalmi helyzete sokáig nem tette lehetővé, hogy belépjenek az irodalmi életbe, vagy hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt benne. Mindennek a nyomai a mai napig megvannak, számos női író életműve feledésbe merült, kiadatlan vagy kevésbé kutatott maradt, az iskolában pedig szinte csak férfi szerzőkről tanulunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgetünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A N/ők is írtak első adásában Gyimesi Emese mesélt Szendrey Júlia költészetéről és prózai írásairól, valamint megítélésének alakulásáról. 

Forgách Kinga | 2022. augusztus 05. |

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként, és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára.  

GYIMESI EMESE
Szendrey Júlia elbeszélései és meséi
Szendrey Júlia-kutatás, 2021, 189 oldal
Szendrey Júlia, Gyimesi Emese: Szendrey Júlia elbeszélései és meséi

A podcastben szó esett arról, hogy miként alakult a Szendrey Júlia-kép az évtizedek során, hogy milyen sztereotípiák éltek vele kapcsolatban, és hogy női alkotóként milyen lehetőségei voltak a korban, amelyben élt. Gyimesi Emese emellett mesélt arról is, hogy miként alakult Szendrey Júlia műveinek kiadása, hogy milyen érdekességeket találunk a prózai műveiben és a költészetében, és hogy miben nyilvánult meg különleges tehetsége. 

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk
Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

A nők társadalmi helyzete sokáig nem tette lehetővé, hogy belépjenek az irodalmi életbe, vagy hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt benne. Mindennek a nyomai a mai napig megvannak, számos női író életműve feledésbe merült, kiadatlan vagy kevésbé kutatott maradt, az iskolában pedig szinte csak férfi szerzőkről tanulunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. Elindult a N/ők is írtak.

Tovább olvasok

Ha szívesen olvasnátok még Szendrey Júliáról, ezeket a cikkeinket ajánljuk:

Szendrey Júlia a 19. századi magyar nők hiányzó történeteit mesélte el

Szendrey Júlia mert másképp gondolkodni, mint a kortársai

Szendrey Júlia nem csak Petőfi felesége volt

Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is

Ilyen volt gyereknek lenni Szendrey Júlia családjában

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szendrey Júlia a 19. századi magyar nők hiányzó történeteit mesélte el

Szendrey Júlia összegyűjtött versei után most végre kézbe vehetjük fennmaradt prózai műveit is. A Szendrey Júlia elbeszélései és meséi című kötet történeteiből kiderül, hogyan éreztek a 19. századi magyar nők: hogy miként élték meg a szerelmet, az anyaságot, a veszteségeket, vagy épp azt, amikor a férjeik csatába indultak.

...
Nagy

Szendrey Júlia mert másképp gondolkodni, mint a kortársai

Mennyiben számított lázadónak Szendrey Júlia? Miért tartották excentrikus feleségnek, hűtlen özvegynek, nem elég nőiesnek? Milyen volt az élete Petőfi halála után és milyen volt a kapcsolata a gyerekeivel? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gyimesi Emesével, a Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötet szerzőjével. 

...
Kritika

Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.