Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

A nők társadalmi helyzete sokáig nem tette lehetővé, hogy belépjenek az irodalmi életbe, vagy hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt benne. Mindennek a nyomai a mai napig megvannak, számos női író életműve feledésbe merült, kiadatlan vagy kevésbé kutatott maradt, az iskolában pedig szinte csak férfi szerzőkről tanulunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgetünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A N/ők is írtak első adásában Gyimesi Emese mesélt Szendrey Júlia költészetéről és prózai írásairól, valamint megítélésének alakulásáról. 

Forgách Kinga | 2022. augusztus 05. |

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként, és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára.  

GYIMESI EMESE
Szendrey Júlia elbeszélései és meséi
Szendrey Júlia-kutatás, 2021, 189 oldal
Szendrey Júlia, Gyimesi Emese: Szendrey Júlia elbeszélései és meséi

A podcastben szó esett arról, hogy miként alakult a Szendrey Júlia-kép az évtizedek során, hogy milyen sztereotípiák éltek vele kapcsolatban, és hogy női alkotóként milyen lehetőségei voltak a korban, amelyben élt. Gyimesi Emese emellett mesélt arról is, hogy miként alakult Szendrey Júlia műveinek kiadása, hogy milyen érdekességeket találunk a prózai műveiben és a költészetében, és hogy miben nyilvánult meg különleges tehetsége. 

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk
Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Tovább olvasok

Ha szívesen olvasnátok még Szendrey Júliáról, ezeket a cikkeinket ajánljuk:

Szendrey Júlia a 19. századi magyar nők hiányzó történeteit mesélte el

Szendrey Júlia mert másképp gondolkodni, mint a kortársai

Szendrey Júlia nem csak Petőfi felesége volt

Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is

Ilyen volt gyereknek lenni Szendrey Júlia családjában

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szendrey Júlia a 19. századi magyar nők hiányzó történeteit mesélte el

Szendrey Júlia összegyűjtött versei után most végre kézbe vehetjük fennmaradt prózai műveit is. A Szendrey Júlia elbeszélései és meséi című kötet történeteiből kiderül, hogyan éreztek a 19. századi magyar nők: hogy miként élték meg a szerelmet, az anyaságot, a veszteségeket, vagy épp azt, amikor a férjeik csatába indultak.

...

Szendrey Júlia mert másképp gondolkodni, mint a kortársai

Mennyiben számított lázadónak Szendrey Júlia? Miért tartották excentrikus feleségnek, hűtlen özvegynek, nem elég nőiesnek? Milyen volt az élete Petőfi halála után és milyen volt a kapcsolata a gyerekeivel? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gyimesi Emesével, a Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötet szerzőjével. 

...

Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A hét könyve
Kritika
A Huckleberry Finn kalandjait újragondoló Pulitzer-díjas bosszúregényben a tudás a legnagyobb veszély
„A klímaváltozás nem olyan, mint a 9/11, hanem egy csendes és lassú folyamat” – interjú Reidar Müller norvég geológussal

„A klímaváltozás nem olyan, mint a 9/11, hanem egy csendes és lassú folyamat” – interjú Reidar Müller norvég geológussal

A norvég geológus interjúban mesélt nekünk a klímaváltozás összetettségéről, az írás szeretetéről és lehetséges változásokról. 

Olvass!
...

Mi történik, ha minden szaloncukor eltűnik a karácsonyfáról? Olvass bele Keresztesi József mesekönyvébe!

Egy kedves mesére vágysz, ami megidézi a karácsony szellemét?

...

A Johnny Depp-Amber Heard ügy kulisszái mögött – Olvass bele a Hollywood Vampires című kötetbe!

Minden, amit tudni akartál Johnny Depp és Amber Heard ügyéről.

...

Megdönthető az elnyomó rendszer egy tévéműsorral? Olvass bele Stephen King regényébe!

Láttad már a filmet? 

Kiemeltek
...

Az igaz történeten alapuló horror, ami megmutatja a rasszizmus valódi arcát – Tananarive Due regényéről

Elolvastuk Tananarive Due amerikai szerző Bram Stoker-díjas történelmi regényét.

...

A Huckleberry Finn kalandjait újragondoló Pulitzer-díjas bosszúregényben a tudás a legnagyobb veszély

Percival Everett James című regénye a hét könyve.

...

Csepelyi Adrienn: Csorbul az önbizalmunk, ha szégyenérzet kapcsolódik a tájszólásunkhoz

„Ez a kötet visszaad valamit azoknak is, akiknek már nincs nagymamájuk, aki magyarázhatna” – interjú Csepelyi Adriennel.