2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

SZÍN díjmonitoring program eredményei, 2022

A SZÍN Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma 2022 elején éves díjmonitoring programot indított, hogy figyelemmel kísérje a mindenkori előző év fontosabb irodalmi elismeréseit és az elismerésben részesült szépirodalmi szerzők közti nemi arányokat. Az idei felmérés – tekintettel a program induló jellegére – kivételesen két év, a 2020-as és 2021-es év húsz legfontosabb kortárs magyar szépirodalmi díjának díjazottjait, a hét legfontosabb szépirodalmi alkotói ösztöndíj nyerteseit és ezen díjak és ösztöndíjak kuratóriumait monitorozta. Viszonyítási alapként a program keretében összeállításra került azoknak a kortárs magyar (felnőtteknek szóló) szépirodalmi könyveknek a listája is, melyek az elmúlt három évben (2019, 2020, 2021) jelentek meg a kortárs magyar irodalom kiadásában élenjáró, ún. „elit” kiadóknál. A kutatáshoz adatot gyűjtött: Györe Gabriella, Hacsek Zsófia, Hidas Judit, Horváth Györgyi, Mécs Anna. A kutatást vezette: Horváth Györgyi.

Előzmények. A SZÍN 2020 novemberében konferenciát szervezett a szépirodalmi díjak nemek közti eloszlásáról (Szépírók 2020). Az ott közzétett adatok szerint 2015 óta 25-29 százalék közt volt a női szerzőségű könyvek aránya az elit kiadóknál megjelent kortárs magyar szépirodalmi művek között, ehhez képest 2005 és 2020 közt a női díjazottak aránya mindössze 18 százalék volt – azaz mintegy 10 százalékos elmaradásban a kiadóknál meglévő arányszámtól (Szépírók 2020). Egy korábbi, 2011-es kutatás a női díjazottak arányát az 1970-es évektől a 2000-es évek végéig stabilan 14-15% körülire tette (Horváth 2011).

Ezek a korábbi kutatási eredmények – különösen a 2020-as SZÍN-konferencia eredménye – egy elismerésdeficitre hívták fel a figyelmet.

 Azaz arra, hogy hiába jelennek meg nagy számban női szerzőségű kortárs magyar szépirodalmi alkotások a legnagyobb presztízsű hazai szépirodalmi kiadók gondozásában, ezen kiadók minőségi sztenderdjeinek megfelelve, ezt nem tükrözi a díjak nemek közti eloszlása. Mindez megteremtette az igényt, hogy a SZÍN évente monitorozza a fontosabb irodalmi elismerések nemek közti eloszlását egy ún. „díjmonitoring” program keretében. A program – egyezően a 2020-as konferencia eljárásával – a fontosabb irodalmi elismerések nemek közti eloszlásának vizsgálatához továbbra is a mindenkori megelőző évek „elit kiadós” könyvtermését, a megjelent könyvek szerzőinek nemek szerinti megoszlását veszi viszonyítási alapnak.

Kortárs magyar szépirodalmi könyvek szerzőségének nemek szerinti megoszlása. Idén a kortárs magyar szépirodalom kiadásában élenjáró hat kiadónak az Európa, Jelenkor, Kalligram, Magvető, Prae és Scolar kiadókat választottuk – ezek azok a kiadók, amelyek könyveivel később a legnagyobb eséllyel lehet díjat, ösztöndíjat nyerni. A hat kiadó által kiadott kortárs magyar, felnőtteknek szóló szépirodalmi könyveknek 2019-ben 25 százalékát, 2020-ban 28,57 százalékát, 2021-ben pedig 26,67 százalékát írta női szerző (TÁBLÁZAT 1). Ez a százalékos arány többé-kevésbé megegyezik azzal az arányszámmal – 25-29 százalék –, amit a SZÍN 2020-as kutatása megállapított (akkor még öt kiadó adatai alapján) a 2015-2020 közti időszak vonatkozásában (Szépírók 2020). Jelentős változást tehát itt nem tapasztaltunk a korábbi évekhez képest.

Díjak. 2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39.39 százaléka jutott női szerzőnek (TÁBLÁZAT 2). Ez jelentős előrelépés a korábbi évek arányaihoz képest, amelyek a legutóbbi időkig rendre elmaradtak a fontosabb könyvkiadóknál megjelent női szerzőségű könyvek százalékos arányától. (Emlékeztetőül: a SZÍN 2020 novemberi kutatása alapján 2005 és 2020 közt a női díjazottak aránya mindössze 18 százalék volt). A női díjazottak aránya kiugróan nagyot emelkedett az előző, 2020-as évhez képest is: 2020-ban ez az arány 27,03 százalék volt (TÁBLÁZAT 2). A női díjazottaknak a 2021-es évben a korábbiakhoz képest kiugróan magas aránya azt mutatja, hogy a magyar irodalmi díjak késéssel követik a női szerzőségű könyvek számarányának megemelkedését, továbbá azt, hogy

a 2021-es év „kompenzáló év” volt a női szerzők irodalmi elismerésének szempontjából:

a korábbi évek elmaradt irodalmi díjai mintegy utólagosan kerültek kiosztásra a női szerzők között, pótolandó a múltban elmaradt elismeréseket.

Ösztöndíjak. Hasonló – bár némileg kisebb mértékű – kiugrás volt megfigyelhető 2020-ban az ösztöndíjaknál: 2020-ban a fontosabb magyar szépirodalmi ösztöndíjak 33,33 százaléka jutott női szerzőnek (TÁBLÁZAT 3). Ez az arányszám azonban 2021-re 26,23 százalékra esett vissza, ami jobban közelíti az ún. elit kiadóknál megjelent női szerzőségű kortárs magyar szépirodalmi művek arányát, azaz a 2015 óta stabilan 25-29 százalékot (TÁBLÁZAT 3). A két arányszám közti közeledést, amennyiben hosszú távon fennmarad, biztató fejleményként értékeljük.

Kuratóriumok, zsűrik, döntőbizottságok. A díjak és ösztöndíjak kuratóriumainál 2021-ben 20,93 (díjak), illetve 21,62 (ösztöndíjak), 2020-ban pedig 23,4 (díjak) és 26,09 (ösztöndíjak) százaléknyi arányban találtunk női kurátort, zsűri- vagy döntőbizottsági tagot. Ezeket az adatokat azonban érdemes fenntartással kezelni, ugyanis a kuratóriumok, zsűrik és döntőbizottságok összetétele igen magas arányban nem nyilvános vagy a közzétett adatok már elavultak. A kuratóriumok összetételéről így összességében nincs nyilvánosan elérhető információ a díjak 41,17 (2020) és 43,75 (2021) százalékánál, továbbá az alkotói ösztöndíjak 28,57 (2020 és 2021) százalékánál (TÁBLÁZAT 4).

A SZÍN továbbra is kiáll amellett, hogy a női szerzőségű szépirodalmi művek az irodalmi értékeiknek megfelelően nyerjenek elismerést, távolságot tartva a női szerzőségű műveket oly gyakran sújtó sztereotípiáktól. Üdvösnek tartjuk, hogy ezt a veszélyt felismerve két újonnan alapított ösztöndíj is – az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj és a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj – felvállaltan figyelmet fordít a díjazottak közti nemi aránytalanságok kiküszöbölésére. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a „kompenzáló év” megléte, továbbá az, hogy jelenleg nincsen olyan szépirodalmi díj, mely a két újonnan alapított ösztöndíjhoz hasonlóan, expliciten figyelmet fordítana a nemi sztereotípiáknak az irodalmi értékek percepcióját befolyásoló mivoltára, magában rejti annak veszélyét, hogy az irodalmi elismerések újra visszatérnek a régi, jól bejáratott és meggyökeresedett nemi sztereotípiákon alapuló mechanizmusokhoz és értékelési elvekhez. A 2021-es évnek a női szerzőket a korábbiakhoz képest jelentősen felülprezentáló díjazási eredményei nem képezhetnek alapot arra, hogy a nemi sztereotípiák problémáját a továbbiakban megoldottnak, „kipipáltnak” tekintsük, erre továbbra is fokozott figyelmet érdemes fordítani.

TÁBLÁZAT 1: Férfi és női szerzőségű könyvek aránya az Európa, Jelenkor, Kalligram, Magvető, Prae, Scolar kiadóknál megjelent kortárs magyar, felnőtteknek szóló szépirodalmi könyvek között*

* Az alábbi kritériumoknak megfelelő könyveket vettük figyelembe: 1) első kiadás (azaz nem sima, átdolgozott vagy bővített újrakiadás); 2) kortárs szerző írta; 3) magyar szerző írta; 4) szépirodalom (azaz nem értekező vagy tisztán önéletrajzi műfajú; de lehet pl. képregény vagy dalszöveg, összhangban az EACEA Irodalmi paneljének útmutatójával arról, mi számít „szépirodalmi” műfajnak); 5) felnőtt olvasóknak írt könyv; 6) nem sokszerzős kötet; 7) nem összegyűjtött vagy válogatott művekből álló kötet/kiadás.

** A táblázatban nem szerepelnek az ún. nem-bináris szerzőtől megjelent könyvek.

TÁBLÁZAT 2: Szépirodalmi díjak nemi aránya (2020, 2021)*

* A kutatásból kizártuk a közönségdíjakat, a lokális ill. folyóiratpublikációhoz kötött díjakat és a kötet nélkülieknek fenntartott díjakat, továbbá az értekező prózáért vagy fordítói tevékenységért odaítélt díjakat is. Így az alábbi díjakat vettük figyelembe: Aegon-, Artisjus-, Baumgarten-emlékdíj- és jutalom, Csáth Géza-, Déry Tibor-, Füst Milán-, Gérecz Attila-, Hazai Attila-díj, Horváth Péter Ösztöndíj, Írók Boltja Könyvösztöndíj, József Attila-, Kossuth-díj, Libri Irodalmi Díj, Margó-, Márai Sándor-, Mészöly Miklós-díj, Szépíró-díjak, Sziveri János-, Üveggolyó-díj.

TÁBLÁZAT 3: Szépirodalmi alkotói ösztöndíjak nemi aránya (2020, 2021)*

* A kutatásból kizártuk az ún. lokális ösztöndíjak, így a következő hét ösztöndíj maradt: Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj, Mastercard Alkotótárs, MMA Művészeti Ösztöndíj, Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj, NKA Szépirodalmi Kollégiuma, Örkény István Drámaírói Ösztöndíj, Térey János-ösztöndíj.

TÁBLÁZAT 4: Kuratóriumok/zsűrik/döntőbizottságok nemi összetétele (2020, 2021)

* Nem ismert összetételű kuratóriumok aránya a díjaknál 41,17% (2020) és 43,75% (2021), az alkotói ösztöndíjaknál 28.7% (2020 és 2021).

A kutatásról az összefoglalót írta: Horváth Györgyi

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 

Horváth Györgyi. (2011). „Női irodalom és / kontra Gender Studies: az autoritás / szerzőség gender-
specifikus rétegei a kortárs magyar irodalomkritikában.” Árkádia. Online itt elérhető: http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO004_TAN_horvath_noi_irod.pdf 

Szépírók Társasága. (2020). XVI. Szépíró Fesztivál: Elismerés, politika, kánon – Nők a mai magyar irodalomban. November 27. Online itt elérhető: https://szepiroktarsasaga.hu/Fesztiválok/Fesztivál2020