2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, nemrég azt vizsgálták meg, hogy javult-e azóta helyzet, azaz hogy miként alakult a nemek aránya 2020-ban és 2021-ben a húsz legfontosabb kortárs magyar szépirodalmi elismerés díjazottjai esetében. A kutatást Horváth Györgyi vezette, most az ő összefoglalóját olvashatjátok az eredményekről.

Nyitókép: Halász Rita / Fotó: Posztós János

Könyves Magazin | 2022. július 29. |

SZÍN díjmonitoring program eredményei, 2022

 

A SZÍN Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma 2022 elején éves díjmonitoring programot indított, hogy figyelemmel kísérje a mindenkori előző év fontosabb irodalmi elismeréseit és az elismerésben részesült szépirodalmi szerzők közti nemi arányokat. Az idei felmérés – tekintettel a program induló jellegére – kivételesen két év, a 2020-as és 2021-es év húsz legfontosabb kortárs magyar szépirodalmi díjának díjazottjait, a hét legfontosabb szépirodalmi alkotói ösztöndíj nyerteseit és ezen díjak és ösztöndíjak kuratóriumait monitorozta. Viszonyítási alapként a program keretében összeállításra került azoknak a kortárs magyar (felnőtteknek szóló) szépirodalmi könyveknek a listája is, melyek az elmúlt három évben (2019, 2020, 2021) jelentek meg a kortárs magyar irodalom kiadásában élenjáró, ún. „elit” kiadóknál. A kutatáshoz adatot gyűjtött: Györe Gabriella, Hacsek Zsófia, Hidas Judit, Horváth Györgyi, Mécs Anna. A kutatást vezette: Horváth Györgyi.

Előzmények. A SZÍN 2020 novemberében konferenciát szervezett a szépirodalmi díjak nemek közti eloszlásáról (Szépírók 2020). Az ott közzétett adatok szerint 2015 óta 25-29 százalék közt volt a női szerzőségű könyvek aránya az elit kiadóknál megjelent kortárs magyar szépirodalmi művek között, ehhez képest 2005 és 2020 közt a női díjazottak aránya mindössze 18 százalék volt – azaz mintegy 10 százalékos elmaradásban a kiadóknál meglévő arányszámtól (Szépírók 2020). Egy korábbi, 2011-es kutatás a női díjazottak arányát az 1970-es évektől a 2000-es évek végéig stabilan 14-15% körülire tette (Horváth 2011).

Ezek a korábbi kutatási eredmények – különösen a 2020-as SZÍN-konferencia eredménye – egy elismerésdeficitre hívták fel a figyelmet.

 Azaz arra, hogy hiába jelennek meg nagy számban női szerzőségű kortárs magyar szépirodalmi alkotások a legnagyobb presztízsű hazai szépirodalmi kiadók gondozásában, ezen kiadók minőségi sztenderdjeinek megfelelve, ezt nem tükrözi a díjak nemek közti eloszlása. Mindez megteremtette az igényt, hogy a SZÍN évente monitorozza a fontosabb irodalmi elismerések nemek közti eloszlását egy ún. „díjmonitoring” program keretében. A program – egyezően a 2020-as konferencia eljárásával – a fontosabb irodalmi elismerések nemek közti eloszlásának vizsgálatához továbbra is a mindenkori megelőző évek „elit kiadós” könyvtermését, a megjelent könyvek szerzőinek nemek szerinti megoszlását veszi viszonyítási alapnak.

Az irodalmi díjaknak csak a 18%-át kapták nők az elmúlt 15 évben

Drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma, a kortárs írónőket tömörítő fórum. Az eredményeket a Szépírók Társasága fesztiválja keretében mutatták be november 27-én egy online konferencián számos hallgatóság előtt. Az irodalmi életben jelenlévő rendszerszintű problémákról, és az előrelépés, a javulás lehetőségéről tanácskoztak Nők a mai magyar irodalomban címmel. A Fórum beszámolóját olvashatjátok.

Tovább olvasok

Kortárs magyar szépirodalmi könyvek szerzőségének nemek szerinti megoszlása. Idén a kortárs magyar szépirodalom kiadásában élenjáró hat kiadónak az Európa, Jelenkor, Kalligram, Magvető, Prae és Scolar kiadókat választottuk – ezek azok a kiadók, amelyek könyveivel később a legnagyobb eséllyel lehet díjat, ösztöndíjat nyerni. A hat kiadó által kiadott kortárs magyar, felnőtteknek szóló szépirodalmi könyveknek 2019-ben 25 százalékát, 2020-ban 28,57 százalékát, 2021-ben pedig 26,67 százalékát írta női szerző (TÁBLÁZAT 1). Ez a százalékos arány többé-kevésbé megegyezik azzal az arányszámmal – 25-29 százalék –, amit a SZÍN 2020-as kutatása megállapított (akkor még öt kiadó adatai alapján) a 2015-2020 közti időszak vonatkozásában (Szépírók 2020). Jelentős változást tehát itt nem tapasztaltunk a korábbi évekhez képest.

Díjak. 2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39.39 százaléka jutott női szerzőnek (TÁBLÁZAT 2). Ez jelentős előrelépés a korábbi évek arányaihoz képest, amelyek a legutóbbi időkig rendre elmaradtak a fontosabb könyvkiadóknál megjelent női szerzőségű könyvek százalékos arányától. (Emlékeztetőül: a SZÍN 2020 novemberi kutatása alapján 2005 és 2020 közt a női díjazottak aránya mindössze 18 százalék volt). A női díjazottak aránya kiugróan nagyot emelkedett az előző, 2020-as évhez képest is: 2020-ban ez az arány 27,03 százalék volt (TÁBLÁZAT 2). A női díjazottaknak a 2021-es évben a korábbiakhoz képest kiugróan magas aránya azt mutatja, hogy a magyar irodalmi díjak késéssel követik a női szerzőségű könyvek számarányának megemelkedését, továbbá azt, hogy

a 2021-es év „kompenzáló év” volt a női szerzők irodalmi elismerésének szempontjából:

a korábbi évek elmaradt irodalmi díjai mintegy utólagosan kerültek kiosztásra a női szerzők között, pótolandó a múltban elmaradt elismeréseket.

Ösztöndíjak. Hasonló – bár némileg kisebb mértékű – kiugrás volt megfigyelhető 2020-ban az ösztöndíjaknál: 2020-ban a fontosabb magyar szépirodalmi ösztöndíjak 33,33 százaléka jutott női szerzőnek (TÁBLÁZAT 3). Ez az arányszám azonban 2021-re 26,23 százalékra esett vissza, ami jobban közelíti az ún. elit kiadóknál megjelent női szerzőségű kortárs magyar szépirodalmi művek arányát, azaz a 2015 óta stabilan 25-29 százalékot (TÁBLÁZAT 3). A két arányszám közti közeledést, amennyiben hosszú távon fennmarad, biztató fejleményként értékeljük.

Kuratóriumok, zsűrik, döntőbizottságok. A díjak és ösztöndíjak kuratóriumainál 2021-ben 20,93 (díjak), illetve 21,62 (ösztöndíjak), 2020-ban pedig 23,4 (díjak) és 26,09 (ösztöndíjak) százaléknyi arányban találtunk női kurátort, zsűri- vagy döntőbizottsági tagot. Ezeket az adatokat azonban érdemes fenntartással kezelni, ugyanis a kuratóriumok, zsűrik és döntőbizottságok összetétele igen magas arányban nem nyilvános vagy a közzétett adatok már elavultak. A kuratóriumok összetételéről így összességében nincs nyilvánosan elérhető információ a díjak 41,17 (2020) és 43,75 (2021) százalékánál, továbbá az alkotói ösztöndíjak 28,57 (2020 és 2021) százalékánál (TÁBLÁZAT 4).

Csak minden negyedik irodalmi publikáció szerzője nő

Női írók a folyóiratokban címmel rendezett online konferenciát a Szépírók Társasága és a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum március 26-án, amelynek fő kérdése az volt, vajon miért vannak kevésbé jelen a női szerzők a folyóiratokban és a kritikákban. Az előadások és beszélgetések arra próbáltak választ találni, mi az oka annak, hogy a folyóiratok kevésbé nyitottak a női szerzők szövegeire, mint a vezető szépirodalmi könyvkiadók, és hogy ez vajon összefüggésben van-e azzal, hogy szinte kizárólag férfiak szerkesztik a szépirodalmi folyóiratokat. A konferenciára egy kutatás is készült az öt legjelentősebb hazai folyóiratról, amelyből kiderült, hogy csak minden negyedik irodalmi publikáció szerzője nő. 

Tovább olvasok

A SZÍN továbbra is kiáll amellett, hogy a női szerzőségű szépirodalmi művek az irodalmi értékeiknek megfelelően nyerjenek elismerést, távolságot tartva a női szerzőségű műveket oly gyakran sújtó sztereotípiáktól. Üdvösnek tartjuk, hogy ezt a veszélyt felismerve két újonnan alapított ösztöndíj is – az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj és a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj – felvállaltan figyelmet fordít a díjazottak közti nemi aránytalanságok kiküszöbölésére. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a „kompenzáló év” megléte, továbbá az, hogy jelenleg nincsen olyan szépirodalmi díj, mely a két újonnan alapított ösztöndíjhoz hasonlóan, expliciten figyelmet fordítana a nemi sztereotípiáknak az irodalmi értékek percepcióját befolyásoló mivoltára, magában rejti annak veszélyét, hogy az irodalmi elismerések újra visszatérnek a régi, jól bejáratott és meggyökeresedett nemi sztereotípiákon alapuló mechanizmusokhoz és értékelési elvekhez. A 2021-es évnek a női szerzőket a korábbiakhoz képest jelentősen felülprezentáló díjazási eredményei nem képezhetnek alapot arra, hogy a nemi sztereotípiák problémáját a továbbiakban megoldottnak, „kipipáltnak” tekintsük, erre továbbra is fokozott figyelmet érdemes fordítani.

 

TÁBLÁZAT 1: Férfi és női szerzőségű könyvek aránya az Európa, Jelenkor, Kalligram, Magvető, Prae, Scolar kiadóknál megjelent kortárs magyar, felnőtteknek szóló szépirodalmi könyvek között*

Kiadás éve

2019

2020

2021

Szerzőség

Férfi

Férfi

Férfi

Százalék

75

25

71,43

28,57

73,33

26,67

* Az alábbi kritériumoknak megfelelő könyveket vettük figyelembe: 1) első kiadás (azaz nem sima, átdolgozott vagy bővített újrakiadás); 2) kortárs szerző írta; 3) magyar szerző írta; 4) szépirodalom (azaz nem értekező vagy tisztán önéletrajzi műfajú; de lehet pl. képregény vagy dalszöveg, összhangban az EACEA Irodalmi paneljének útmutatójával arról, mi számít „szépirodalmi” műfajnak); 5) felnőtt olvasóknak írt könyv; 6) nem sokszerzős kötet; 7) nem összegyűjtött vagy válogatott művekből álló kötet/kiadás.

** A táblázatban nem szerepelnek az ún. nem-bináris szerzőtől megjelent könyvek.

 

TÁBLÁZAT 2: Szépirodalmi díjak nemi aránya (2020, 2021)*

Díjazottak

2020 Férfi (%)

2020 Nő (%)

2021 Férfi (%)

2021 Nő (%)

Összesen

72,97

27,03

60,61

39,39

Összes állami

72,73

27,27

63,64

36,36

Összes nem állami

73,08

26,92

59,09

40,91

* A kutatásból kizártuk a közönségdíjakat, a lokális ill. folyóiratpublikációhoz kötött díjakat és a kötet nélkülieknek fenntartott díjakat, továbbá az értekező prózáért vagy fordítói tevékenységért odaítélt díjakat is. Így az alábbi díjakat vettük figyelembe: Aegon-, Artisjus-, Baumgarten-emlékdíj- és jutalom, Csáth Géza-, Déry Tibor-, Füst Milán-, Gérecz Attila-, Hazai Attila-díj, Horváth Péter Ösztöndíj, Írók Boltja Könyvösztöndíj, József Attila-, Kossuth-díj, Libri Irodalmi Díj, Margó-, Márai Sándor-, Mészöly Miklós-díj, Szépíró-díjak, Sziveri János-, Üveggolyó-díj.

 

TÁBLÁZAT 3: Szépirodalmi alkotói ösztöndíjak nemi aránya (2020, 2021)*

Nyertesek

2020 Férfi (%)

2020 Nő (%)

2021 Férfi (%)

2021 Nő (%)

Összesen

66,67

33,33

73,77

26,23

Összes állami

68,09

31,91

75,93

24,07

Összes nem állami

40

60

57,14

42,86

Többéves ödíjak

82,69

17,31

76,92

23,08

* A kutatásból kizártuk az ún. lokális ösztöndíjak, így a következő hét ösztöndíj maradt: Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj, Mastercard Alkotótárs, MMA Művészeti Ösztöndíj, Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj, NKA Szépirodalmi Kollégiuma, Örkény István Drámaírói Ösztöndíj, Térey János-ösztöndíj.

 

TÁBLÁZAT 4: Kuratóriumok/zsűrik/döntőbizottságok nemi összetétele (2020, 2021)

Kuratóriumi tagok*

2020 Férfi (%)

2020 Nő (%)

2021 Férfi (%)

2021 Nő (%)

Szépirodalmi díjak

 

  Összesen

76,6

23,4

79,07

20,93

  Összes állami

88,24

11,76

94,12

5,88

  Összes nem állami

70

30

69,23

30,77

Alkotói ösztöndíjak

 

  Összesen

73,91

26,09

78,38

21,62

  Összes állami

78,05

21,95

82,35

17,65

  Összes nem állami

40

60

50

50

* Nem ismert összetételű kuratóriumok aránya a díjaknál 41,17% (2020) és 43,75% (2021), az alkotói ösztöndíjaknál 28.7% (2020 és 2021).

 

A kutatásról az összefoglalót írta: Horváth Györgyi

 

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 

Horváth Györgyi. (2011). „Női irodalom és / kontra Gender Studies: az autoritás / szerzőség gender-
specifikus rétegei a kortárs magyar irodalomkritikában.” Árkádia. Online itt elérhető: http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO004_TAN_horvath_noi_irod.pdf 

Szépírók Társasága. (2020). XVI. Szépíró Fesztivál: Elismerés, politika, kánon – Nők a mai magyar irodalomban. November 27. Online itt elérhető: https://szepiroktarsasaga.hu/Fesztiválok/Fesztivál2020

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

...
Hírek

Kevesebbet keresnek a női írók, mint férfi kollégáik

...
Hírek

Az irodalmi díjaknak csak a 18%-át kapták nők az elmúlt 15 évben

Drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma, a kortárs írónőket tömörítő fórum.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Hírek
...
Panodyssey

Milyen történeteket mesél egy város vagy egy falu? Írd meg a Panodyssey pályázatára!

...
Szórakozás

Mi köze az Utódlásnak egy Pulitzer-díjas amerikai költőhöz?

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

...
Hírek

Radnóti Miklós dedikált kötete lett a csúcstartó

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is
...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

Jane Goodall etológus és környezetvédő, és a hét elején az ELTE Lágymányosi Campusán mutatta be A remény könyve című kötetét. Szó esett spiritualitásról, klímakatasztrófáról, és a természettudós arra is kitért, hogy miért köszöni meg a pincérek és a reptéri takarítók munkáját. 

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir