Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

Az őszi Margón Veiszer Alinda beszélgetett Magyari Péter újságíróval, Dr. Varga Máté biológussal és egyetemi oktatóval, Falyuna Nóra nyelvésszel és álhírkutatóval Annemarie Bon Fake! című könyvéről. Szóba kerültek babonák, tévhitek és összeesküvés-elméletek, valamint a vágy, hogy kontrollban tartsuk és értsük a dolgokat. A beszélgetést most teljesen egészében meghallgathatod, a cikkben pedig az elhangzottakból szemezgettünk.

sa | 2022. január 28. |

  • Veiszer Alinda felvezetőjében kiemelte, hogy Annemarie Bon Fake! című könyve 10+os besorolású, kiskamaszoknak tökéletes. Az előszóban azt írja a szerző, hogy a könyv védőbeszéd a józan és világos gondolkodás mellett és óda a tudományhoz és a haladáshoz.
  • A beszélgetés a babonával indult, amit a szerző a mágikus vagy misztikus gondolkodás kategóriájába sorol. A tüsszentéskor mondott “egészségedre!” jókívánság kapcsán elhangzott, hogy az udvariassági formák mögött gyakran valamilyen régi praktikum vagy hiedelem áll. A babonák, hiedelmek tekintélyes része akkor alakult ki, amikor az embernek még más volt a kapcsolata a természettel is, és például egy hullócsillagot máshogy észlelt, hogy mi az, mint ma.
Annemarie Bon
Fake! - Minden, amit tudnod kell az álhírekről, az átverésekről és az összeesküvés-elméletekről
Pagony, 2021, 165 oldal
-
  • A babonákhoz való hozzáállásban benne van a kontroll iránti vágy. Illetve lehet az egyének között pszichológiai különbség: akinél a belső kontroll az erősebb, tehát általában nem vár külső megerősítést az életében, az kevésbé hisz a például a horoszkópban, mint az, aki külső kontrollos, és az élete sok aspektusában hagyatkozik a külső visszajelzésekre.
  • A babona identitásképző erejű rituálé is lehet: ha így csinálta a nagymama, a szomszéd, az osztálytárs stb, akkor én is így csinálom, mert én is ennek a csoportnak vagyok a része.
  • Az emberi agy nagyon keresi a mintázatokat és igyekszik felfedezni az összefüggést a dolgok között. 

Tehát bár két dolog között, ami egyszerre történik, egyáltalán nem biztos, hogy van ok-okozati viszony, de nagyon keressük ezt.

  • A Covid-járvány kapcsán egyértelműen hangosabbá váltak például Magyarországon az oltásszkeptikus hangok, viszont a mainstreamben azért még mindig többen tartják be az előírásokat, szabályokat. A tudományháború, amit látunk, nem új jelenség, csak míg pár száz évvel ezelőtt inkább a tudományos berkeken belül zajlott a kutatási eredmények és vélemények ütköztetése, most már egyre jobban a nyilvánosság előtt, ami miatt könnyebben bevonódik az átlagember is.

Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal
Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal

Kaszás Györgyöt, a Gondolkodássuli szerzőjét és Balatoni Józsefet (Jocó bácsit) Oláh Andrea kérdezte az őszi Margón kritikus gondolkodásról és vitakultúráról, a példamutatásról és közösségi médiakommunikációról. A beszélgetés most teljes egészében meghallgatható, itt pedig az érdekesebb megállapításokból szemezgetünk.

Tovább olvasok

  • Donald Trump óta ismerjük az alternatív tényeket. Ezek azok, amik ugyan bizonyíthatatlanok, de valaki ragaszkodik hozzájuk, ha az áll érdekében. Annak kapcsán, hogy hogyan ismerjük fel, éppen mivel találkozunk, elhangzott, hogy azt kell tudni megkülönböztetni, hogy meddig tart a vélemény és hol kezdődik a valóság rekonstruálása. A kettő mindig óhatatlanul keveredik valamennyire, hiszen a tények interpretációja is magában hordozza a vélemények megjelenésének lehetőségét. Fontos, hogy az olvasónak legyen egy módszere, amivel képes detektálni, hogy mi az, ami a valóságról szól, és le tudja hámozni azokat a körítéseket, amik nem feltétlenül hazugságok, de valamilyen szinten manipulálni akarnak. Ebben a folyamatban fontos szerepe van az oktatásnak és az ilyen könyveknek, mint a Fake!

Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme
Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme

Nincsenek véletlenek. A háttérhatalom tagjai szuperemberek, akik szuperterveket dolgoznak ki, és aztán tökéletesen végre is hajtják őket. Körülbelül így foglalható össze a legtöbb összeesküvés-elmélet gerince. A példáért nem kell messzire menni, a koronavírus-világjárvány kitörésével párhuzamosan szólaltak meg azok, akik szerint, ha a vírus egyáltalán létezik, akkor az Bill Gates, a kínaiak vagy éppen a gyógyszeripar műve, akik így akarják kiirtani/sakkban tartani/irányítani az emberiséget. “Ha egy eszmében sokan hisznek, attól az még nem válik valóságossá, mégis hatni fog a világra” - írja Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében. A kötet első változata 2018-ban jelent meg, és a konteók mellett olyan égető kérdéseket tárgyalt tudományos igénnyel, de közérthetően, mint az álhírek és a post-truth valósága. A 2.0 ennek aktualizált, áramvonalasított új kiadása, amiben a szerző a pandémia gerjesztette jelenségekre is reagál. Krekó Péterrel beszélgettünk.

Tovább olvasok

  • Kutatások bizonyítják, hogy az álhír vagy az áltudományos nézet könnyebben ragad meg, mint a hír és a tudományos tény, vagy az ezek helyreigazítására tett kísérlet. Az információ korrigálása sok esetben azért sem működik, mert a magyarázathoz a tudós is elismétli a hibás állítást, és az az ismétlési hatással jobban rögzül.
  • Kimutatták, hogy aki elhisz egy összeesküvés-elméletet, az hajlamosabb lesz a többi hasonló tévhitet is elhinni vagy elgondolkodni rajta. És minél mélyebben belemászunk hívőként az összeesküvés-elméletek világába, annál nehezebb kijönni belőle, mert az önképünk sérülne a tévedéseink belátásával.
  • A Dunning–Kruger-hatás az, hogy minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását róla. És ellenkezőleg, minél kompetensebbé válik valaki egy témában, annál jobban tud a saját hiányosságaira is reflektálni.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Az őszi Margón mutatták be a svéd Alex Schulman A túlélők című regényét. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod.

...
Podcast

Kalapos Éva Veronika: Egy életen át írni fogom a szüleimet [PODCAST]

Kalapos Éva Veronika könyvének hőse Bitter Bálint, aki a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Hallgasd vissza a könyv margós bemutatóját!

...
Podcast

Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal

Kaszás Györgyöt, a Gondolkodássuli szerzőjét és Balatoni Józsefet (Jocó bácsit) Oláh Andrea kérdezte az őszi Margón kritikus gondolkodásról és vitakultúráról, a példamutatásról és közösségi médiakommunikációról. A beszélgetés most teljes egészében meghallgatható, itt pedig az érdekesebb megállapításokból szemezgetünk.

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

Szeifert Natália negyedik könyve varázslatos teret épít olvasója köré, ahol az emberi élet végső kérdései olyan hangtalanul, összetetten, mégis természetesen vannak jelen, akárcsak maga a táj. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

...
Podcast

Vigh Bori: Sokan azt gondolják, hippik vagyunk, pedig a digitális nomádok az egyik legtudatosabb csoport

A Delonghival közös podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast májusi vendége Vigh Bori digitális nomád.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.