Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

Az őszi Margón Veiszer Alinda beszélgetett Magyari Péter újságíróval, Dr. Varga Máté biológussal és egyetemi oktatóval, Falyuna Nóra nyelvésszel és álhírkutatóval Annemarie Bon Fake! című könyvéről. Szóba kerültek babonák, tévhitek és összeesküvés-elméletek, valamint a vágy, hogy kontrollban tartsuk és értsük a dolgokat. A beszélgetést most teljesen egészében meghallgathatod, a cikkben pedig az elhangzottakból szemezgettünk.

sa | 2022. január 28. |

  • Veiszer Alinda felvezetőjében kiemelte, hogy Annemarie Bon Fake! című könyve 10+os besorolású, kiskamaszoknak tökéletes. Az előszóban azt írja a szerző, hogy a könyv védőbeszéd a józan és világos gondolkodás mellett és óda a tudományhoz és a haladáshoz.
  • A beszélgetés a babonával indult, amit a szerző a mágikus vagy misztikus gondolkodás kategóriájába sorol. A tüsszentéskor mondott “egészségedre!” jókívánság kapcsán elhangzott, hogy az udvariassági formák mögött gyakran valamilyen régi praktikum vagy hiedelem áll. A babonák, hiedelmek tekintélyes része akkor alakult ki, amikor az embernek még más volt a kapcsolata a természettel is, és például egy hullócsillagot máshogy észlelt, hogy mi az, mint ma.
Annemarie Bon
Fake! - Minden, amit tudnod kell az álhírekről, az átverésekről és az összeesküvés-elméletekről
Pagony, 2021, 165 oldal
-
  • A babonákhoz való hozzáállásban benne van a kontroll iránti vágy. Illetve lehet az egyének között pszichológiai különbség: akinél a belső kontroll az erősebb, tehát általában nem vár külső megerősítést az életében, az kevésbé hisz a például a horoszkópban, mint az, aki külső kontrollos, és az élete sok aspektusában hagyatkozik a külső visszajelzésekre.
  • A babona identitásképző erejű rituálé is lehet: ha így csinálta a nagymama, a szomszéd, az osztálytárs stb, akkor én is így csinálom, mert én is ennek a csoportnak vagyok a része.
  • Az emberi agy nagyon keresi a mintázatokat és igyekszik felfedezni az összefüggést a dolgok között. 

Tehát bár két dolog között, ami egyszerre történik, egyáltalán nem biztos, hogy van ok-okozati viszony, de nagyon keressük ezt.

  • A Covid-járvány kapcsán egyértelműen hangosabbá váltak például Magyarországon az oltásszkeptikus hangok, viszont a mainstreamben azért még mindig többen tartják be az előírásokat, szabályokat. A tudományháború, amit látunk, nem új jelenség, csak míg pár száz évvel ezelőtt inkább a tudományos berkeken belül zajlott a kutatási eredmények és vélemények ütköztetése, most már egyre jobban a nyilvánosság előtt, ami miatt könnyebben bevonódik az átlagember is.

Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal
Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal

Kaszás Györgyöt, a Gondolkodássuli szerzőjét és Balatoni Józsefet (Jocó bácsit) Oláh Andrea kérdezte az őszi Margón kritikus gondolkodásról és vitakultúráról, a példamutatásról és közösségi médiakommunikációról. A beszélgetés most teljes egészében meghallgatható, itt pedig az érdekesebb megállapításokból szemezgetünk.

Tovább olvasok

  • Donald Trump óta ismerjük az alternatív tényeket. Ezek azok, amik ugyan bizonyíthatatlanok, de valaki ragaszkodik hozzájuk, ha az áll érdekében. Annak kapcsán, hogy hogyan ismerjük fel, éppen mivel találkozunk, elhangzott, hogy azt kell tudni megkülönböztetni, hogy meddig tart a vélemény és hol kezdődik a valóság rekonstruálása. A kettő mindig óhatatlanul keveredik valamennyire, hiszen a tények interpretációja is magában hordozza a vélemények megjelenésének lehetőségét. Fontos, hogy az olvasónak legyen egy módszere, amivel képes detektálni, hogy mi az, ami a valóságról szól, és le tudja hámozni azokat a körítéseket, amik nem feltétlenül hazugságok, de valamilyen szinten manipulálni akarnak. Ebben a folyamatban fontos szerepe van az oktatásnak és az ilyen könyveknek, mint a Fake!

Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme
Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme

Biztos, hogy mindig csak a másik hiszi el az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? Meddig egészséges a gyanakvás, és hol van szükség bizalomra? Hol hibázott a hatalom és a hivatalos szervek? Interjú Krekó Péterrel.

Tovább olvasok

  • Kutatások bizonyítják, hogy az álhír vagy az áltudományos nézet könnyebben ragad meg, mint a hír és a tudományos tény, vagy az ezek helyreigazítására tett kísérlet. Az információ korrigálása sok esetben azért sem működik, mert a magyarázathoz a tudós is elismétli a hibás állítást, és az az ismétlési hatással jobban rögzül.
  • Kimutatták, hogy aki elhisz egy összeesküvés-elméletet, az hajlamosabb lesz a többi hasonló tévhitet is elhinni vagy elgondolkodni rajta. És minél mélyebben belemászunk hívőként az összeesküvés-elméletek világába, annál nehezebb kijönni belőle, mert az önképünk sérülne a tévedéseink belátásával.
  • A Dunning–Kruger-hatás az, hogy minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását róla. És ellenkezőleg, minél kompetensebbé válik valaki egy témában, annál jobban tud a saját hiányosságaira is reflektálni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Az őszi Margón mutatták be a svéd Alex Schulman A túlélők című regényét. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod.

...

Kalapos Éva Veronika: Egy életen át írni fogom a szüleimet [PODCAST]

Kalapos Éva Veronika könyvének hőse Bitter Bálint, aki a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Hallgasd vissza a könyv margós bemutatóját!

...

Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal

Kaszás Györgyöt, a Gondolkodássuli szerzőjét és Balatoni Józsefet (Jocó bácsit) Oláh Andrea kérdezte az őszi Margón kritikus gondolkodásról és vitakultúráról, a példamutatásról és közösségi médiakommunikációról. A beszélgetés most teljes egészében meghallgatható, itt pedig az érdekesebb megállapításokból szemezgetünk.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

Olvass!
...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

A nyomozás még az esküvő alatt sem áll le: olvass bele A csütörtöki nyomozóklub folytatásába!

A csütörtöki nyomozóklub még a legváratlanabb pillanatban is képes elkapni a tettest. 

...

Stephen King kedvenc horrorszerzője itthon szinte ismeretlen – Olvass bele Az árvíz című regénybe!

Michael McDowell nemcsak szakmai, de baráti viszonyt is ápolt Stephen Kinggel és feleségével.

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

SZÓRAKOZÁS
...

Miért születik ennyi Stephen King-adaptáció? Az író szerint egyszerű a magyarázat

A szerző arról elmélkedett, hogy a rengeteg új adaptációt valóban egyetlen karakternek köszönheti. 

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

A Netflix leforgatja az amerikai A Koronát?

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

Kiemeltek
...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.