Keresés

Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért "dőlnek be" ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok? Olvass bele a Sarlatánok korába!

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

Az őszi Margón Veiszer Alinda beszélgetett Magyari Péter újságíróval, Dr. Varga Máté biológussal és egyetemi oktatóval, Falyuna Nóra nyelvésszel és álhírkutatóval Annemarie Bon Fake! című könyvéről. Szóba kerültek babonák, tévhitek és összeesküvés-elméletek, valamint a vágy, hogy kontrollban tartsuk és értsük a dolgokat. A beszélgetést most teljesen egészében meghallgathatod, a cikkben pedig az elhangzottakból szemezgettünk.

A BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a a hálózatoknak a mindennapokra gyakorolt hatását vizsgálja, és ebből a körből természetesen nem maradhatott ki az álhírek terjedése sem. Barabási Albert-László és Karafiáth Balázs konteókról és azok természetéről mesélt.

Biztos, hogy mindig csak a másik hiszi el az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? Meddig egészséges a gyanakvás, és hol van szükség bizalomra? Hol hibázott a hatalom és a hivatalos szervek? Interjú Krekó Péterrel.

Vajon miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméletnek? Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében azt járja körbe, mit is jelent a post-truth, illetve a dezinformáció kora, és miért virágzik a mai álhír-ipar. Olvass bele!