- Kaszás György szeretné, hogy a pedagógusok és a szülők tanítsák gondolkodni a gyerekeket, szándéka szerint ebben segít a könyv. A történelmen végignézve a legnagyobb hibákat a gondolkodás hiányában találjuk, ezeket jó lenne nem megismételni.
- Kaszás szerint a kritikai gondolkodó semmit sem fogad el készpénzként, hanem képes értelmezni a világot, és képes aszerint dönteni, cselekedni, élni.
- Balatoni József szerint a kritikai gondolkodás megtanítására mindig szükség lett volna és szükség lesz. Az iskola alapvető feladata kellene, hogy legyen, hogy ezt kialakítsa.
- Kaszás állandóan kérdező kisgyerek volt, ami nagyon idegesítette a tanárait. Mindent végiggondolt, például amikor azt tanulták, hogy Petőfi hősiesen elesett a segesvári csatában, akkor ő mellé tette, hogy egy őrnagy kard és ló nélkül elment egy csatába, amikor a hadsereg fővezére megparancsolta neki, hogy nem mehet oda.
- A tankönyvekben is még mindig kiirthatatlannak tűnő hibás adatok szerepelnek (Mátyásról, az igazságosról, Bastille ostromáról stb), Balatoni szerint ezért jó, ha a gyerek kérdez, és ezért jó, ha kritikai gondolkodást tanítanak neki - és így a tankönyvet sem veszi alapból készpénznek.
- Kaszás szerint a kérdezés az egyik alapvető gondolkodási művelet. Amikor kérdez valaki, az azt jelenti, hogy gondolkodik és megáll valahol, mert valamit nem ért vagy nem tud, tehát kérdez. Minden nagy emberi vívmány kérdések által jött létre. Ennek ellenére a kérdés idegesíti a felnőtteket, mert nincs idejük vagy ők sem tudják a választ, pedig legalább megtaníthatnák a gyereket forrást keresni.
- Balatoni mindig elmondja a tanítványainak, hogy nincs hülye kérdés, maximum nem tudunk rá válaszolni. A szülőknek is azt mondja, amikor azt panaszolják neki, hogy a gyerek nem beszélget velük, hogy ha például mindig rászóltak, amikor be akart kapcsolódni a felnőttek beszélgetésébe, akkor ne várják tőle, hogy egyszer csak beszélgessen velük. Ugyanez igaz az iskolára is. Emellett szerinte a kérdezést példamutatással lehet tanítani.
- Kaszás célja az volt, hogy amikor a felnőtt forgatja a könyvet, akkor ő is tanulhasson, gyarapodhasson.
- Kaszás szerint a jó kritikai gondolkodás lehetőleg nélkülözi az érzelmeket, kivéve akkor, ha érzelmekről gondolkodunk, vagy érzelmi jellegű problémáról gondolkodunk. A tudatos gondolkodás egyik gátja, hogy sokszor az emberek keverik az érzelmeiket az információkkal, a konkrétumok és bizonyítékok alapján történő értelmezéssel.
- Balatoni szerint nehéz a gyerekeknek megtanítani, hogy a vita és a veszekedés nem ugyanaz. A vitában nem személyeskedünk, a vitában nem a másik külsejét, személyiségét, hanem a saját erősségeinket emeljük ki, másrészt az adott témáról a véleményünket, gondolatainkat vagy érzéseinket mondjuk el a másikat nem bántva. Szerinte ezt a különbséget azért nehéz megtanítani, mert a világban azt látják, hogy a közéletben mindenki személyeskedik. Nem látnak valódi miniszterelnöki vitát, nem látnak érveléseket, nem látnak koncepciót, csak azt, hogy a másikat kell lenyomni és szidni. De az nem vita. Ő a hétköznapi tanári gyakorlatban is arra szoktatja a gyerekeket, hogy érveljenek, miért adja vissza például a mobiljukat órán.
- A könyvben egy komplex fejezet foglalkozik az érveléssel. Ebben szerepel az úgynevezett Graham-piramis, ami a programozó Paul Grahamhez kapcsolódik. Ő hosszasan tanulmányozta a közösségi médiakommunikációt, és készített egy tipológiát, hogy milyen karakterek vesznek részt az internetes vitákban. A hétemeletes piramisának az első négy szintjén használhatatlan, reménytelen kommunikáció uralkodik, személyeskedés, sértegetések. A felső három szinten már jelentkeznek az ellenérvelések, amivel lehet kezdeni valamit. A lényeg az, hogy a felső hárommal van értelme leállni vitatkozni, aki az alsó négyhez tartozik, azt azonnal ott kell hagyni.
- Tele vagyunk gondolkodási hibákkal (ilyen az előítélet, az általánosítás, vagy amikor valaki csak a saját nézőpontjából indul ki). Balatoni nagyon sokszor találkozik gyerekeknél előítéletekkel, és amikor elkezdik boncolgatni, akkor gyorsan kiderül, hogy az valójában nem a gyerek előítélete, hanem a környezetéé. Azt nem lehet egy gyereknek mondani, hogy a gondolkodása hibás, mert úgy fordítja le, hogy ő a hibás, ahogy azt sem, hogy az anyja gondolja rosszul, hanem pedagógiailag az a jó megoldás, ha rávezetjük példákkal, ábrákkal, sztorikkal vagy a saját környezete tanulmányozásával, hogy ő jöjjön rá. Itt bátornak kell lenni pedagógusként - ugyanakkor ez egy szélmalomharc is.
Podcast
Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal
Kaszás Györgyöt, a Gondolkodássuli szerzőjét és Balatoni Józsefet (Jocó bácsit) Oláh Andrea kérdezte az őszi Margón kritikus gondolkodásról és vitakultúráról, a példamutatásról és közösségi médiakommunikációról. A beszélgetés most teljes egészében meghallgatható, itt pedig az érdekesebb megállapításokból szemezgetünk.
sa
| 2022. január 12.
|
