Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Az őszi Margón mutatták be a svéd Alex Schulman A túlélők című regényét (ami a hét könyve volt nálunk, a szerzővel itt interjút is olvashatsz). A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélgetett, közreműködött Almási Kitti klinikai szakpszichológus. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod (a helyszínen szinkrontolmácsolás volt, a felvétel angol és magyar nyelvű), a fontosabb gondolatokat pedig pontokba szedtük.

sa | 2022. január 19. |
ALEX SCHULMAN
A túlélők
Ford.: Papolczy Péter, Athenaeum, 2021, 255 oldal
-
  • Schulman először is szóvá tette, mennyire meglepődött, hogy a többi európai könyvbemutatójával ellentétben itt nem idős emberek ülnek a közönség soraiban, hanem negyvenesek vagy fiatalabbak, tehát a magyaroknál a fiatalok is olvasnak.
  • Az egyik inspirációs forrás a könyvéhez egy ebéd volt a testvéreivel, amin rádöbbent, hogy eltávolodtak egymástól, miközben gyerekkorunkban összetartottak. Szomorúan távozott az ebédről, de úgy gondolta, használhatná ezt a fájdalmat az írásra. Szerinte, ha valami jót akarunk írni, bele kell állnunk a fájdalomba.
  • Egy másik forrás a regényhez, hogy az anyjuk alkoholista volt, öt éve hunyt el. Amikor a temetés előtt elmentek a lakásába, Schulman bátyja talált egy borítékot, benne egy levéllel, amit az anyjuk írt nekik arra az esetre, ha meghal.
  • Szerinte, amikor életrajzi könyvet írunk, sokat hazudunk, amikor viszont fikciósat, abban sokkal inkább mondunk igazat. Emiatt a családjáról szóló (ön)életrajzi könyveit is regénynek nevezi. A túlélőkben szereplő úszóverseny például soha nem történt meg, ő találta ki a könyvhöz, viszont nagyon autentikusan szól az ő saját gyerekkoráról is.
  • A konstruált emlékekkel kapcsolatban Almási Kitti elmondta, hogy minél fájdalmasabb egy emlék, annál gyakrabban előfordul a torzítás. Az emlékeink mindig olvasatok, aminek kicsi metszetei lehetnek másokéval. A múltra is igaz, hogy annyit látunk magunkból, amennyit el tudunk viselni. A kifejezetten fájdalmas emlékeknél fordul elő például, hogy lehasítja valaki, mert nem bírná elviselni a terhét - például, hogy ne kelljen utálnia a szüleit, és valami szerethetőt találjon bennük.
  • Az elfojtott emlékek kapcsán Schulman elmesélte, hogyan tárta fel a terápiában a legtraumatikusabb gyerekkori élményét, amit 4-5 éves korában szerzett, mikor az apja egy téli mezőn kétszer is kidobta a kocsiból. Viszont mikor dolgozni kezdett az élménnyel, az kis részleteiben változni kezdett, míg végül már nem tudta biztosan, hogyan is történt az eset.
  • Almási Kitti szerint a fenti jelenség miatt a terápiában nem azzal dolgozunk, hogy mi történt, hanem hogy hogyan éreztük magunkat benne. Ezek a dolgok nem a történet szintjén érdekesek, hanem hogy például megéltük-e azt, hogy veszélyeztetnek vagy nem vigyáznak ránk - és azt hogyan tudjuk kidolgozni magunkból.
  • Schulman elmondta, hogy ő folyamatosan megbocsát az anyjának minden írásában. Majd beszéltek arról, hogy mennyire nehéz egy gyereknek nem magát hibáztatni azért, ahogyan a szülei bánnak vele, vagy amikor cserben hagyják, elárulják.
  • Almási Kittinek a regényben az nagyon tetszett, hogy olyan fajta érzelmi bántalmazásokra, az elhanyagolásra és traumákra hívja fel a figyelmet, amikről kevesebbet szoktak beszélni, pedig ezek alattomosabban és durván hatnak az emberi lélekre. A könyvben ezekre nagyon sok példa van.
  • Arra kérdésre, hogy miből táplálkozik a kötet költői szépsége, Schulman elmondta, hogy olyan gyerekként, aki egy ilyen alkoholista közegben nőtt fel, meg kellett tanulnia figyelni, ami azzal járt, hogy nemcsak az embereket, hanem a viszonyrendszereket és a környezetét is jobban megfigyelte - és ezt a képességét ma is tudja használni az írás során.
  • Testvérdinamikák kapcsán Schulman elmondta, hogy ebben mindig megjelenik az is, hogy a szülők milyen szerepet, jövőt dedikálnak a gyerekeiknek. Neki a “sportos fiúnak” kellett lennie (az apja olimpiai futóként szerette volna látni), pedig Schulman olvasni és írni szeretett volna. 
  • Almási Kitti beszélt az ellenazonosulásról, amikor teljesen az ellentétét akarjuk csinálni, gyakorolni, mint ahogy a szüleink viselkedtek, ez viszont szintén ketreccé válhat számunkra.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Tisza Kata az érzelmi bántalmazás témáját járja körbe új regényében

Miért tévesztjük össze a bántalmazást a szeretettel? Erről szól Tisza Kata új könyve, amelyet tegnap mutattak be a Margón az Anna and the Barbies közreműködésével. Nézzétek vissza a zenés felolvasást!

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

...
vl

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.