Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Az őszi Margón mutatták be a svéd Alex Schulman A túlélők című regényét (ami a hét könyve volt nálunk, a szerzővel itt interjút is olvashatsz). A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélgetett, közreműködött Almási Kitti klinikai szakpszichológus. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod (a helyszínen szinkrontolmácsolás volt, a felvétel angol és magyar nyelvű), a fontosabb gondolatokat pedig pontokba szedtük.

sa | 2022. január 19. |
ALEX SCHULMAN
A túlélők
Ford.: Papolczy Péter, Athenaeum, 2021, 255 oldal
-
  • Schulman először is szóvá tette, mennyire meglepődött, hogy a többi európai könyvbemutatójával ellentétben itt nem idős emberek ülnek a közönség soraiban, hanem negyvenesek vagy fiatalabbak, tehát a magyaroknál a fiatalok is olvasnak.
  • Az egyik inspirációs forrás a könyvéhez egy ebéd volt a testvéreivel, amin rádöbbent, hogy eltávolodtak egymástól, miközben gyerekkorunkban összetartottak. Szomorúan távozott az ebédről, de úgy gondolta, használhatná ezt a fájdalmat az írásra. Szerinte, ha valami jót akarunk írni, bele kell állnunk a fájdalomba.
  • Egy másik forrás a regényhez, hogy az anyjuk alkoholista volt, öt éve hunyt el. Amikor a temetés előtt elmentek a lakásába, Schulman bátyja talált egy borítékot, benne egy levéllel, amit az anyjuk írt nekik arra az esetre, ha meghal.
  • Szerinte, amikor életrajzi könyvet írunk, sokat hazudunk, amikor viszont fikciósat, abban sokkal inkább mondunk igazat. Emiatt a családjáról szóló (ön)életrajzi könyveit is regénynek nevezi. A túlélőkben szereplő úszóverseny például soha nem történt meg, ő találta ki a könyvhöz, viszont nagyon autentikusan szól az ő saját gyerekkoráról is.
  • A konstruált emlékekkel kapcsolatban Almási Kitti elmondta, hogy minél fájdalmasabb egy emlék, annál gyakrabban előfordul a torzítás. Az emlékeink mindig olvasatok, aminek kicsi metszetei lehetnek másokéval. A múltra is igaz, hogy annyit látunk magunkból, amennyit el tudunk viselni. A kifejezetten fájdalmas emlékeknél fordul elő például, hogy lehasítja valaki, mert nem bírná elviselni a terhét - például, hogy ne kelljen utálnia a szüleit, és valami szerethetőt találjon bennük.
  • Az elfojtott emlékek kapcsán Schulman elmesélte, hogyan tárta fel a terápiában a legtraumatikusabb gyerekkori élményét, amit 4-5 éves korában szerzett, mikor az apja egy téli mezőn kétszer is kidobta a kocsiból. Viszont mikor dolgozni kezdett az élménnyel, az kis részleteiben változni kezdett, míg végül már nem tudta biztosan, hogyan is történt az eset.
  • Almási Kitti szerint a fenti jelenség miatt a terápiában nem azzal dolgozunk, hogy mi történt, hanem hogy hogyan éreztük magunkat benne. Ezek a dolgok nem a történet szintjén érdekesek, hanem hogy például megéltük-e azt, hogy veszélyeztetnek vagy nem vigyáznak ránk - és azt hogyan tudjuk kidolgozni magunkból.
  • Schulman elmondta, hogy ő folyamatosan megbocsát az anyjának minden írásában. Majd beszéltek arról, hogy mennyire nehéz egy gyereknek nem magát hibáztatni azért, ahogyan a szülei bánnak vele, vagy amikor cserben hagyják, elárulják.
  • Almási Kittinek a regényben az nagyon tetszett, hogy olyan fajta érzelmi bántalmazásokra, az elhanyagolásra és traumákra hívja fel a figyelmet, amikről kevesebbet szoktak beszélni, pedig ezek alattomosabban és durván hatnak az emberi lélekre. A könyvben ezekre nagyon sok példa van.
  • Arra kérdésre, hogy miből táplálkozik a kötet költői szépsége, Schulman elmondta, hogy olyan gyerekként, aki egy ilyen alkoholista közegben nőtt fel, meg kellett tanulnia figyelni, ami azzal járt, hogy nemcsak az embereket, hanem a viszonyrendszereket és a környezetét is jobban megfigyelte - és ezt a képességét ma is tudja használni az írás során.
  • Testvérdinamikák kapcsán Schulman elmondta, hogy ebben mindig megjelenik az is, hogy a szülők milyen szerepet, jövőt dedikálnak a gyerekeiknek. Neki a “sportos fiúnak” kellett lennie (az apja olimpiai futóként szerette volna látni), pedig Schulman olvasni és írni szeretett volna. 
  • Almási Kitti beszélt az ellenazonosulásról, amikor teljesen az ellentétét akarjuk csinálni, gyakorolni, mint ahogy a szüleink viselkedtek, ez viszont szintén ketreccé válhat számunkra.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...

Tisza Kata az érzelmi bántalmazás témáját járja körbe új regényében

Miért tévesztjük össze a bántalmazást a szeretettel? Erről szól Tisza Kata új könyve, amelyet tegnap mutattak be a Margón az Anna and the Barbies közreműködésével. Nézzétek vissza a zenés felolvasást!

...

Mohácsi Balázs: A szakmánk szerint kényszerolvasók vagyunk (Podcast)

...

Litkai Gergely podcastjának könyvajánlója: 2 könyv a fák erejéről

...

Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

SZÓRAKOZÁS
...

Idén is lesz magyar film a Cannes-i fesztiválon: felújították A napfény ízét

Ezúttal Szabó István A napfény íze című filmjét nézheti meg a nagyközönség.

...

Itt A csütörtöki nyomozó klub Netflix-bemutatójának dátuma!

"Ez a legjobb stáb akikkel dolgoztam a Potter-filmek óta."

...

Tinihorror, kapuzárásos robotok és igaz szerelem – Májusi streamingajánló

Bálkirálynők és gyilkosok, világháborús dráma, öntudatra ébredő robotok, szerelmes ária, és még rengeteg adaptáció.

Olvass!
...

Mosodában beszélgetni a túlvilágról – miért ne? Olvass bele Tess Gunty bestseller regényébe!

Az Isten hozott itthon a magány, a vágyakozás, az otthon- és szabadságkeresés regénye

...

„Képtelenség feloldódnom másutt, / csak az érintésben” – részlet Kustos Júlia verseskötetéből

Megjelent a Tehetetlen bálványok.

...

Mihez kezd egy fiatal nő, ha megtudják róla, hogy szexmunkás? 

Palotai Zója regénye a szexipar kulisszái mögé kalauzolja az olvasót: olvass bele!

Kiemeltek
...

„A senki földjén szeretek a legjobban mozogni” – 20 éves az egyik leghíresebb disztópia, a Ne engedj el...

A szerző a több mint egy évtizedig készülő mű keletkezésének történetéről mesélt: a nagy elakadásokról, a “heuréka”-pillanatról és a címadásról árult el részleteket. 

...

Egy nőstény bálna szemében ősi igazságok rejlenek - Olvass bele Christoph Ransmayr lírai kötetébe!

Egy csapat elindul a tengeren, hogy meglessék az alvó bálnákat. Viszont egy játékos bálnaborjúra és bölcs anyjára bukkanak, akinek egyetlen pillantása is elég, hogy mindent megváltoztasson. 

...

Mohácsi Balázs: A szakmánk szerint kényszerolvasók vagyunk (Podcast)

Bertók Lászlótól a művek értelmezéséig: podcastsorozatunkban Ott Anna Mohácsi Balázst kérdezte.

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám mesélt nekünk angliai élményeiről, a Covid-időszakról, de szó esett politikáról is.

Szerzőink

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

„A senki földjén szeretek a legjobban mozogni” – 20 éves az egyik leghíresebb disztópia, a Ne engedj el...

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

A hét könyve
Kritika
„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról
Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Mindenki autofikciót akar írni, erre Závada Péter mit csinál? Új kötetében mindent ráfog az Éngépre, ami megírja a verseit.