A podcastban “tolkienita” szemmel vitattuk meg, milyen az Amazon feldolgozása, hogyan kezelte a magát rajongónak valló két alkotó, Patrick McKay és J. D. Payne a tolkieni világot és történeteket. A célunk az volt, hogy Tolkien-kutatókkal, -szakértőkkel beszélgessünk a sorozatról úgy, hogy közben a tolkieni világ szövevényes és gazdag hátterét is bemutassuk, és összevessük a sorozat megoldásaival.
Az ötrészes beszélgetések során az egyik kiemelkedő visszatérő témánk az volt, milyen kereteket szab az adaptációnak a furcsa jogi helyzet. Azaz, hogy Tolkien részleteiben is gazdagon kidolgozott egy világot, ennek viszont csak egy része jelent meg lezárt elbeszélésként az életében (A Gyűrűk Ura, A hobbit), a többit a jegyzetei alapján már az örökösök (Christopher Tolkien) rendezték sajtó alá (A szilmarilok, Középfölde históriája sorozat stb.) – viszont ennek az elképesztően szövevényes szerzői univerzumnak csak a töredékére vonatkozik az eladott szerzői jog. Tehát, hogy azt a rengeteg információt, ami nincs benne A Gyűrűk Ura függelékében Középfölde másodkoráról, hogyan lehet úgy pótolni, hogy az hű legyen a tolkieni örökséghez, de még ne minősüljön lopásnak, és mindeközben működjön a mai szórakoztatóipari elvárások szerint is.
Az albumot megtalálod valamennyi streaming-szolgáltatónál.
Szintén sokszor került elő a tolkieni mitológia teológiai tartalma is. Tolkien mélyen hívő katolikus és képzett teológus volt, szándékai szerint pedig egy olyan őstörténetet akart írni, ami úgy egyezik a katolikus hitvallás és teológia tételeivel, hogy közben nem lesz allegorikus és didaktikus. Tehát hogy a történetek mélyén ez a morál, értékrend és logika lüktessen, de ennek a szándéknak az olvasói ismerete nélkül is működjenek a cselekményszálak, motivációk, fordulatok. Azon túl, hogy ez hogyan árnyalja vagy cáfolja azt a kritikát, miszerint Tolkien világa fekete-fehér, kitértünk olyan témákra is, mint hogy hogyan jelenik ez meg a tünde és emberi létezés különbözőségeiben, Númenor sorsában vagy éppen az orkok ábrázolásában – és mindez a sorozatban.
Már diákként nagy tréfamesternek ismerték A Gyűrűk Ura íróját.
És persze alaposan megvizsgáltuk, milyenek a karakterek az Amazon szerint. Mint például hogy milyen szövegrészek igazolják, hogy nagyon is helye van a fiatalon harciasabb és hataloméhesebb Galadrielnek Tolkien világában, ám hol csúszik el a karakter dramaturgiai szempontok szerint vagy színészi minőségében. Próbáltunk rájönni, kicsoda lehet Sauron (és elhibáztuk, de sebaj!), és mit lehet tudni az istarokról, Mordor születéséről, a hobbitok eredetéről. A showrunnerek számos új karaktert is kitaláltak a sorozathoz, ezek között voltak tolkinita szemmel is kiemelkedően jól sikerült alakok, mint Adar, aki kapcsán arról is beszéltünk, hogyan hatott Tolkien a fantasyre.
Voltak pillanatok és megoldások, amiket szerettünk ebben a sorozatban, és több olyan, amit nem.
A cél nem az volt, hogy kritikusan megköpködjük a műsort, hanem annak apropóján felelevenítsük és megmutassuk, mennyi minden rejlik a tolkieni háttérben.
Ilyen szempontból pedig a podcastsorozat igazán tartalmas utazásnak bizonyult, köszönhetően Barna Bálintnak és Füzessy Tamásnak.
Az epizódokat és azok rövid tartalmi leírását megtalálod itt:
Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 1.)
Az első adásban arról beszélgetünk, hogy mit lehetett előzetesen is tudni A hatalom gyűrűiről műsorként. Mely történeteket és hogyan dolgozzák fel az alkotók a tolkieni mitológiából? Hogyan bonyolítják a folyamatot a jogi hercehurcák, és mi köze mindennek a nyerőgépekhez? Kell-e Középföldére színes bőrű tünde vagy törp, és mit gondolt Tolkien a kultúrák és fajok keveredéséről? Mi mindent jelent a sorozat a hard core, tolkienita rajongóknak? És válhat-e fordulóponttá a sorozat a mozgóképes fantasy történetében úgy, ahogy Peter Jackson első Tolkien-trilógiája, A Gyűrűk Ura?
Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.)
Az első két rész után Ismét szó esett arról, hogy miért annyira speciális eset Tolkien adaptálása, majd ráfordultunk a forró témákra. Hogy néznek ki a tündék a sorozatban? Milyen konkrét eltéréseket láttunk eddig a tolkieni mitológiától, melyik elfogadható és melyik nem? Igazuk van-e a rajongóknak, amikor Galadriel sorozatbeli személyiségvonásait kritizálják? Mire mutat rá Elrond és Durin liftes jelenete? Ki lehet a rejtélyes meteorember? Miért várjuk annyira Númenort?
Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)
Végre eljutottunk Númenorra! A 3-4. rész kapcsán beszélgettünk arról, milyen mély és kidolgozott teológiai háttere van Tolkiennél a númenori emberek történetének, és arról is, miért utálják ennyire a tündéket. Kiderült, mi Ilúvatar ajándéka az embereknek, miért irigyek rá a tündék - és az is, hogy mi Sauron legnagyobb mágikus képessége. Ellátogattunk a déli vidékekre, szóba került az orkok eredete, és Adar kapcsán a létező és nem létező sötét tündék a fantasyirodalomban és Tolkiennél.
Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.)
Az 5-6. rész után beszélgettünk arról, mi köze lehet a mithrilnek és a tündék elhalványodásának egymáshoz? Mi a hobbitok szerepe Tolkien műveiben? Mennyire tudják ezt teljesíteni a gyaplábúak? Ki az a három hófehér alak, aki a meteorembert keresi? És miért akkora telitalálat Adar figurája?
Galadriel megérintette a Sötétséget, de hol a többi Gyűrű? (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 5.)
A 7. és a 8., évadzáró rész apropóján kitárgyaltuk, hogyan jött létre Mordor, és Középföldén lehet-e már a Banyapók? Miért van szükség a Gyűrűkhöz a Láthatatlan Világra, és hogyan működik Tolkiennél a mágia? Lehetett-e valóban bűnbánó Sauron? Mi szól amellett, hogy az "Idegen" Gandalf, és mi amellett, hogy az egyik kék mágus? Mit olvass, amíg a második évadra vársz, vagy ha egyszerűen többet akarsz megtudni a másodkorról?
