Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet

Pető Péternél egy hírben, ahogy egy regényben is benne van az élet

Hírekből sokan írtak már történeteket, vagyis tényből fikciót. A sajtót bejáró, a közbeszédet meghatározó hírek hátterei sokakat érdekelnek, de az újságírásnak is megvannak a határai, ahogy az elbeszélésnek is. A post-truth világában a tény és a fikció nehezen szétválasztható kategóriák, ahogy például az is, hogy az Instagramon látható influenszer élete mennyire tekinthető valóságosnak vagy fikcionalizáltnak. A valóságok párhuzamosan működnek, mindenki megtalálja azt a buborékot, aminek az igazságaival együtt tud élni. Pető Péter új regénye, a #halálka hírekből indul ki, bátran lép ki a saját buborékjából, hogy olyan fikcióvá váljon, ami rólunk és a magyar élethelyzetekről mesél, arról a világról, amiben soha nem lehetünk főszereplők. A #halálka komoly témát beszél el, de mindezt lendületesen és szórakoztatón teszi, ezért is a hét könyve.

Valuska László | 2020. augusztus 17. |
Pető Péter
#halálka
Kalligram, 2020, 286 oldal

Pető Péter Margó-díjra jelölt első prózakötete, a Leshatár nagy kedvencem volt, a láthatatlan, leszakadt Magyarország történetét ugyanúgy elmesélte, ahogy a játékvezetővé váláson és kiégésen keresztül a főszereplő felnövéstörténetét is. Az új regény, a #halálka a mikrotörténetekben lévő drámákat, a gyorsan, ám részletekkel bemutatott kolorlokálokat, a megtört szereplők megértését, a lendületes elbeszélést is viszi tovább a Leshatárból, viszont emeli a tétet: Pető dupla vagy semmit játszik. Dupláz, mert két újsághírből két életutat mutat be, amelyek át-átszövik egymást, sőt azért is dupláz, mert a regény szereplőinek társadalmi beágyazottsága sokkal szélesebb fesztávú történet elmesélését teszi lehetővé.

A regénybeli Gárdonyi Patrik egy Andrássy úti szórakozóhely erkélyéről veti le magát, miután gondosan hashtagelve megosztotta az Instagram-csatornáján, hogy ez az utolsó posztja. Egy autóalkatrész-gyártó nagyvállalat termékfejlesztési igazgatójaként ismerjük meg az elején, aki egy seggmodellel érkezett a buliba, és elmondása szerint azért végez az életével, mert mindent elért. A minden mindenki számára mást jelent, nála a pénzt, az említett seggmodellt és a szűken értelmezett hatalmat. A gyári munkás, szakszervezetis Tószegi Gábor vonat alá veti magát.

Mindketten mezőkövesdiek, így történeteik sok ponton keresztezik egymást, és pont ezért önmagukon túlmutatva mesélnek arról, hogy mit jelent ma a Megáll az időben megfogalmazott mondat: Jó, hát akkor itt fogunk élni.

 A végéről, a halál felől lehet csak közelíteni egy élet megértéséhez, mert a tragédia felől egésznek tűnik az élet. Pető a címlapon is látható elrugaszkodástól elindulva pörgeti le a szereplők életeinek a filmjeit, visszafelé haladunk 12-től 1-ig, ráadásul az első fejezeten kívül mindegyik duplázva mesél, párhuzamosan fut egymás mellett, ahogy a regény valóságában a két öngyilkos, Patrik és Gábor története. Nick Hornby Hosszú út lefelé című regényében egy háztetőn gyűlnek össze az öngyilkos-jelöltek, és onnan érthetjük meg, ki miért van fent. Ez az elbeszélői trükk izgalmas, hiszen a sokkoló tragédiák mögött mindig színes és problémákkal terhelt életek rejtőznek. Nemcsak a regényben, hanem mindig, mert az élet ilyen összetett, ezért kell a sokféle utakat bemutatva kísérletet tenni az elbeszélésükre, hátha a tragédia felől jobban láthatóvá válik, hol romlottak el az életek.

Tavasszal többször foglalkoztunk a Könyves Magazinon Gabriel Gárcía Márquezzel, aki újságíróként nem választott soha csoda és valóság között, és aki azt vallotta, hogy könyvei újságíró munkái. Pető könyvében nincsen csoda vagy mágikus realizmus, ahogy egyébként Márquez sem így gondolt a Száz év magányra. Nem a Nobel-díjas Márquez és Pető prózája, hanem nézőpontjaik közötti párhuzamot szeretném érzékeltetni: a fülszövegben teszik fel a kérdést, hogy lehet-e két újsághírből regényt írni. Az ügyes marketingszövegre mindenki tudja a választ, hogy lehet, és bár úgy tűnhet ez alapján, mintha egy ilyen cirkuszi truváj lenne Pető könyvének a tétje, de ez ne vezessen meg senkit. A helyes válasz a kérdésre az, hogy lehet, mert ahogy egy hírben, úgy egy regényben is benne van az élet, kérdés, hogy az író vagy újságíró el tudja-e mesélni azt. Az nem mindegy, milyen mélységben mutatja meg a hírekből kiindulva a szerző a sorsokat.

Pető Péter: A játékvezető élete kozmikus magányban zajlik - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor A magyar fociirodalom gazdag, de arra még nem volt példa, hogy egy bíró írja meg az élményeit. A Leshatárban, Pető Péter első regényében ráadásul erős társadalomrajzot is kapunk egy olyan világról, amit teljesen magára hagyott az állam. Miközben minden bokorban stadionok nőnek, Északkelet-Magyarországon az élet megállt, nincs remény, és már a foci sem jelenti azt, mint régen.

A #halálka végig két tragikus életútra koncentrálva rajzol társadalmi tablót arról a korról, amiben senki sem lehet boldog, mert az életnek nincs értéke.

A topmenedzser nem a munkabírásával, a tudásával jut fel a csúcsra, ahogy a gyári munkás identitását képező munka is lecserélhetővé válik olcsóbb munkaerőre vagy robotokra. A fogyasztói kultúra találkozik a munkaalapú társadalommal, majd a frontális ütközés után még törmelék sem marad, csak két újsághír. 

Lehet, hogy ebből a cikkből az derül ki, hogy egy végtelenül szomorú, lehúzó regény, pedig nem az, a monológok stílusa minden alkalommal a dráma mellett megmutatja azokat a szórakoztató elemeket, amelyek pont ahhoz kellenek, hogy itt tudjunk élni. A hétvégi jelmezes riogatást, a nagy szerelem szinte megalázó indulását, mutyivilágot, a salföldi megváltátst, a fosós jelenetet, a fogszabályozós smárolást, és minden monológ helyzetkomikumot is hordoz. Akármilyen életeket is éljünk, azt mindig egyéni módon próbáljuk feldobni, mert a #halálka azt is bizonyítja, hogy minden életnek van saját nézőpontja, ami különleges, épp ezért szórakoztató is.

A regény elbeszélői szerkezete az öngyilkosságoktól fejti vissza magát, hogy utána idősíkokon és tereken ugrálva, különböző nézőpontokat bevonva próbálják elmesélni a két életutat. Egy életet sem lehet a maga teljességében elmesélni, nemhogy kettőt, és ezt Pető is tudja, ezért teljesen szétírja az elbeszélését: beszél a HR-igazgató, Patrik és Gábor, a barátok, Gábor fia, a kocsmában a pultos, a szerető, a feleség, Patrik gyerekkori szerelme is. Mindenki beszél, még akkor is, ha egymás monológjait is sokszor átírják. Mindenki beszél, mert ebben a társadalomban, ahol se a politikai, se a gazdasági hatalom nem kíváncsi az egyénre, ráadásul a közösségi média kultúrájában nem a valós, hanem a fikcionalizált életekkel lehet sikereket, pozitív visszacsatolásokat elérni, 

senkinek nincs hangja, senkinek nem lehet története, ezért óriási igénye van mindenkinek arra, hogy egyszer elmondhassa a saját életét.

Így válik társadalmi regénnyé a #halálka

Említsük meg, hogy a #halálka a Kalligram Kiadónál jelent meg, ami sokféle árnyalata mellett a társadalmi érzékenységet és kritikusságot mutató szerzők otthonává vált. Jászberényi Sándor, Kerékgyártó István, Kötter Tamás és Pető is egyéni, személyes sorsokon keresztül mindig a történő világot beszéli el. Valakinek ez a világ a Közel-Keletet jelenti, valakinek Kelet-Magyarországot, valakinek a fővárost. 

Mert mindenkinek pont akkora a világa, amekkorát be tud mozogni.

A Kalligram műhelyében kiforrnak ezek a történetek, soha nem lesznek programszerűek, hiszen a szerzőknek nincs közös ideológiai nézőpontja, viszont van társadalmi érzékenysége. Ha elképzelem, hogy a 2010-es évek megértéséhez milyen könyveket kell megmutatnom a még el sem képzelt unokámnak, akkor bőven elég lesz a Kalligram könyveire mutatni.

Lendületes, szórakoztató, olvasmányos, de dühös a #halálka. Vagy én vagyok dühös azért, ami ebben a társadalomban zajlik, ezt nem tudom. Mindenki iszik, mindenki hordozza a családi traumáit, mindenki beleragad a megalkuvó döntéseibe, mindenki a saját álmai keserű rabja, mert egyszer mindenkit megtörtek, a bányászt, a gyári munkást, az újságírót, a topmenedzsert. Pető ezeket az életeket humorral és szeretettel mutatja be. Képzeljük el, hogy Bret Easton Ellis és Michel Houllebecq találkozik, és elérzékenyülve arról beszélnek, hogy a kapitalizmus hogyan tette tönkre az embert, a pénz hogyan váltotta le a lelket, hogy a férfiak miként roppantak bele a nők felemelkedésébe, kedvenc karaktereikről szeretettel, odafigyeléssel és megértéssel beszélnek. Cinikus, elnyomó, az embert mindenképp felfaló kapitalista világot ábrázol Pető, de a szereplőkről tragédiájukat megértve elfogadással vagy szeretettel beszél. A #halálka különös hangját ez a kettősség adja: a távolságtartás és a megértés találkozása.

A 24. hu főszerkesztőjeként, vagy korábban a Népszabadság főszerkesztő-helyetteseként Pető hosszú évek óta a magyar társadalom történeteit meséli el. A hírek, riportok, interjúk mind-mind a saját környezetünk, és így önmagunk megértéséhez vezetnek közelebb. Újságíróként nem lehet mindent elmesélni, mert mindent forrásokkal kell alátámasztani. Prózaíróként Pető szintén tényekből indul ki, két újsághírt vesz alapul, hogy utána kitöltse az üres helyeket. A #halálka első ránézésre két élettörténetet mesél el, de az elbeszélője egy újságíró, aki csak a regény legvégén, illetve a monológokból álló fejezetek között kiválasztott híreivel jelenik meg. A hírek között sok a kitaláció, de szerepel közöttük például Pető Ubergáz című cikke a Népszabadságból. 

Ez az ő története is, azé az újságíróé, aki belátja, hogy mindent nem lehet elmesélni, a maga egészében egy élet sem bemutatható vagy megérthető, és aki a saját felelősségével is tisztában van.

Az újságíró elbeszélő regény végi monológjából derül ki, amikor a két párhuzamosan számozott fejezetek találkoznak, hogy mindent nem lehet elmesélni, viszont mindent meg kell próbálni. 

A történet szerint fél tizenegykor futott be a hír, hogy egy budapesti szórakozóhelyen öngyilkos lett egy menedzser. Az újságíró a fenti hírhez lapzártakor egy másik hírt keres, hogy ne essen szét az oldal, és megtalálja Tószegi Gábor öngyilkosságát, aki vonat elé vetette magát. A hírek hatnak egymásra, kontextualizálnak, nyilván a budapesti menedzser insta-öngyilkossága volt az érdekesebb. Az újságíró utánament a két történetnek, kutatott, nyomozott, interjúzott: "Olyan felfoghatatlan tragédiákat ismertem meg, olyan tényleg hihetetlen, borzongató drámák sejlettek fel, amilyenekre egyszerűen nem voltam felkészülve." 

Pető Péter #halálka című regényével megtette az írók legnehezebb lépését: egy remek első könyv után tudott másodikat írni, sőt bizonyos szempontból erősebbet, bátrabbat és jobbat. A #halálka címet egyáltalán nem tartom szerencsésnek, mert leegyszerűsíti és ironizálja azokat a tragédiákat, amik a történetekben rejlenek, illetve azt a nagyszabást, amit elmesél a két öngyilkos férfi történetének bemutatásával. A borítót izgalmasnak tartom, mert finoman mutatja, hogy egy elrugaszkodásról soha nem lehet tudni, hogy nagyszerű vagy végzetes lesz, de valahogy mégis meg kell próbálni. Pető újra elrugaszkodott és főszereplőivel ellentétben remekül tette. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Pető Péter: A játékvezető élete kozmikus magányban zajlik

...
Nagy

Gyurkovics Tamás, Pető Péter vagy Szöllősi Mátyás nyerheti el a 2017-es Margó-díjat

...
Nagy

Pető Péter: A szöveget annyiszor kellett újraírni, hogy természetessé vált a szenvedés

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Hírek
...
Könyves Advent

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!