XVI. Benedek a modern kor első egyházfője volt és 600 év után az első, aki lemondott a pápaságról. Ferenc pápa megválasztását követően a saját magának kijelölt nyugalmazott pápa címmel visszaköltözött a Vatikánba, ahol a Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostorban élt. Utoljára 2020 júniusában mutatkozott a nyilvánosság előtt.
XVI. Benedek pápa Joseph Ratzinger néven született 1927. április 16-án a németországi Marktlban. A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; 2005. április 24-én iktatták be. Ő volt a nyolcadik német pápa, és a 265. a római katolikus egyházfők sorában. 2013. február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette lemondását a pápai hivatalról, melynek következtében 2013. február 28-án Róma és Szent Péter püspöki széke megürült, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kellett összehívniuk. Lemondása utáni hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa lett. Hivatalában Ferenc pápa követte őt. Az egyik legterményekenyebb teológus-szerző volt, számos műve magyarul is megjelent és teológiai munkássága alapvetően határozta meg a II. Vatikáni Zsinatot és az azt követő időszak katolikus-egyházi gondolkodásmódját.
Szent István Társulat, 2016, 514 oldal
Nem a személye volt fontos, hanem az igazság
XVI. Benedek sok szempontból ellentétét testesítette meg Ferenc pápának - ezt az ellentétet, valamint a kettőjük közötti kedves viszonyt a Két pápa című játékfilm is igyekszik bemutatni. Míg Ferenc pápa szegényes, addig XVI. Benedek leginkább látványos öltözködésével keltett feltűnést, Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő szerint ezzel és feltűnő liturgikus eszközeivel régebbi egyházi elemeket hozott elő, és bár sokaknak
különösnek tűnhettek ezek a szokatlan külsőségek, mégis az volt az értelmük, hogy Joseph Ratzingert mint személyt elrejtsék a pápaság hivatala mögött.
A még püspökként választott jelmondata a Cooperatores Veritatis volt (vagyis: Az igazság munkatársai). Ezzel azt fejezte ki, hogy létezik objektív igazság, ami megismerhető az ember számára, ezt az igazságot - az isteni kinyilatkoztatást - kell az egyháznak közvetítenie a mai kor embere számára, ő pedig ezt egy érhető nyelvezettel, felfogható és igényes módon közvetítette - vélekedett a szakértő az MTI közleménye szerint.
Érszegi Márk Aurél utalt arra is: a római katolikus egyház történetében hatalmas újításnak számított, hogy emeritus pápaként legalább annyi ideig szolgálta az egyházat, mint uralkodó pápaként. A szakértő szerint XVI. Benedek lemondása új helyzetet teremtett az egyházban, temetése pedig ennek az új helyzetnek egyfajta tükröződése lesz, vagyis az, hogyan búcsúztassanak el egy emeritus pápát.
Anthony McCarten alapos kutatómunkát végzett, hogy megírhassa a jelenlegi és az előző szentatya történetét, illetve azt, hogy pontosan hogyan zajlott a hatalomváltás a két – egyébként elég különbözően gondolkodó – pápa között. 2013 februárjában az egyház történetében ugyanis szokatlan dolog történt: XVI. Benedek váratlanul benyújtotta a lemondását. Több mint 600 éve ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról. A bíborosi kollégium a hír hallatán a római Sixtus-kápolnába sietett, hogy kiválasszák az utódját. Ekkor egy újabb váratlan fordulat következett: megválasztották Ferencet, 1200 éve az első nem európai pápát. A mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának szerzője ebben a könyvben bemutatja a két pápa életútját és jellemét, de a vatikáni világ rejtelmeibe is betekintést nyújt.
A tudós és a teológus Ratzinger: a párbeszéd embere volt
XVI. Benedek nem csupán öltözködésében volt más mint Ferenc pápa - míg utóbbira emberi gesztusai és megnyilvánulásai miatt, XVI. Benedek pápára tudományos-teológiai munkái miatt fogunk emlékezni. Ahogyan Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fogalmazott MTI-hez eljuttatott nekrológjában: "Világosságot és derűt sugárzott még gyengesége és betegsége éveiben is.
Személyében korunk legnagyobb katolikus teológusa távozott közülünk."
Erdő Péter szerint Ratzinger érezte, értette az idők jeleit. Szívében hordozta a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek - szakértőként - még résztvevője volt és igazi európai volt. Tudta türelmesen meghallgatni mások véleményét. Figyelembe is vette az így felmerült szempontokat döntései során. A párbeszéd embere volt. A merev formalizmus éppúgy távolt állt tőle, mint a kislelkű önfeladás. Jürgen Habermasszal folytatott dialógusa világnézetünk és kultúránk alapvető kérdéseivel néz szembe" - írta Erdő Péter.
2004 januárjában, a Bajor Katolikus Akadémia rendezésében zajlott le az a beszélgetés, amelyre Erdő Péter is utal nekrológjában és amelyben Jürgen Habermas és Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa folytatott gondolatébresztő dialógust a szabadelvű nyugati társadalom alapjairól. A két nagy gondolkodó párbeszédét tartalmazó könyv példátlan a maga nemében, és magyarul is megjelent 2007-ben.
Erdő Péter szerint XVI. Benedek “nem csupán vágyak és vélemények hullámzásának fogta fel a teológiát, de a többi tudományokat sem, hanem az igazság őszinte, módszeres és szenvedélyes keresésének. A katolikus hitet pedig a változó korok emberéhez változó nyelven szóló, de azonosságát és folyamatosságát megőrző, igaz tanításként élte meg és adta elő. Ennek az igazságnak az alapja és teljessége maga Krisztus, ezért írta Benedek pápa - teológiai munkásságának betetőzéseként - A Názáreti Jézus című, háromkötetes könyvét, melynek bevezetőjében így szólítja meg az olvasót:
"Meg akartam kísérelni, hogy bemutassam az evangéliumok Jézusát, mint az igazi Jézust, mint a tulajdonképpeni értelemben vett történeti Jézust. Meg vagyok róla győződve, és remélem, hogy az olvasó is megláthatja, hogy ez a Jézus sokkal logikusabb és történetileg szemlélve is sokkal érthetőbb, mint azok a rekonstrukciók, amelyekkel az utóbbi évtizedekben szembesültünk.
Minden bizonnyal nem kell külön mondanom, hogy ez a könyv semmiképpen sem tanítóhivatali aktus, hanem csupán "az Úr arca" (vö. Zsolt 27,8) személyes keresésének kifejeződése a részemről.
Így mindenki szabadon ellentmondhat nekem. Mindössze a rokonszenvnek azon megelőlegezését kérem az olvasóktól, amely nélkül nem létezik semmilyen megértés."
Az egyszerűség jegyében
Matteo Bruni vatikáni szóvivő tájékoztatása szerint XVI. Benedek nyugalmazott pápát január 5-én, csütörtökön helyezik végső nyughelyére. A temetési szertartás csütörtökön 9.30 órakor kezdődik a Szent Péter téren, "a nyugalmazott pápa kérésének megfelelően az egyszerűség jegyében".
Joseph Ratzinger szerdán, a délutáni szentmise végén, lakóhelyén, a Mater Ecclesiae kolostorban részesült a betegek kenetében felszentelt laikus nők jelenlétében, akik utolsó éveiben segítségére voltak - közölte Bruni.
XVI. Benedek földi maradványait január 2-ától a Szent Péter-bazilikában helyezik el, hogy a hívők végső búcsút vehessenek tőle.
Forrás: MTI
Borítóképünkön: Joseph Ratzinger bíboros. Forrás: Vatican News.
