A kortárs világirodalom a maga gazdagságában és sokszínűségében szinte beláthatatlan, és bármily nehéz is felvázolni fő irányzatait és jellegzetességeit, mégis átfogó képet kap az olvasó, ha a Typotex Kiadó több mint tízéves múltra visszatekintő, és immár 100. kötetéhez érkező világirodalmi sorozatából választ magának olvasmányt. Az egyik jól kitapintható nemzetközi tendencia a szépirodalomban a történetmesélés örömének felvirágzása, a másik pedig az önéletrajziság és a valóság viszonyát új dimenziókba helyező autofikciós irodalom trendje.
De kezdjük onnan, hogy miért is olvasunk? Vajon azért, hogy megismerjünk más időket, más helyeket? Azért olvasunk, hogy megerősítsük a világról alkotott elképzeléseinket, vagy azért, hogy megkérdőjelezzük? Azért, hogy kiszakadjunk térből és időből? Vagy azért, hogy meg tudjuk osztani másokkal az olvasás és az olvasmányélmény örömét? Sokféle indíttatásból olvasunk, és a Typotex Világirodalom-sorozatban mindenki talál kedvére valót könyvet.
Skandináv szerzők
A skandináv irodalmak kedvelői nagyszerű szerzők művei közül válogathatnak: ilyen a norvég Cecilie Enger, aki az eddig magyarul megjelentetett három, hol kortárs, hol történelmi környezetben játszódó regényében olyan nők sorsát szövi leheletfinoman, akik a változó világban állják meg a helyüket, vagy akár a maguk csendes módján ugyan, de megváltoztatják a világot.
A dán irodalom olyan jelentős szerzőkkel képviselteti magát a sorozatban, mint például Peter Høeg, akinek különleges, három kamasz sorsát egy bentlakásos iskolában követő regénye, a Megmenthetők? nagyszerű kortárs irodalmi párdarabja Ottlik Géza és Robert Musil nevelődési regényének. Megjelenés előtt áll a dán irodalom vitathatatlanul legjelentősebb írójának, Kirsten Thorupnek Őrülten és halálosan című nagyregénye, amely szinte zsigeri erővel ábrázolja az érzelmi és az erkölcsi hűség, a hinni akarás és a józan ész összeütközését történelmileg vészterhes időkben.
A jelentős olvasótáborral rendelkező, idén a Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként újra Budapestre látogató Jón Kalman Stefánsson a kortárs izlandi irodalom egyik legjelentősebb, világirodalmi rangú alkotója, akitől öt regény után válogatott verseinek (Versek) kiadásával jelentkezik a kiadó, magyarul is elérhetővé téve ezzel Stefánsson olykor szinte költészetté sűrűsödő prózastílusának forrásvidékét.
A kiismerhetetlen autofikció
A 21. század egyértelműen a kollektív és egyéni traumákat egyaránt feldolgozó, a jelen társadalmi és globális jelenségeire reflektáló, biografikus (vagy annak műfaji és nyelvi kódjaival dolgozó), autofikciós műfajok népszerűségét hozta a nemzetközi irodalmi színtereken is. Ennek a jelenkorunk irodalmát meghatározó műfajnak és beszédmódnak a jellegzetessége az elbeszélői én töredezettsége és kiismerhetetlensége, és az éppen ezért lineárisan és totálisan nem megismerhető és ábrázolható világ.
Szép példája az autofikciós irodalomnak a Knausgård kishúgaként emlegetett norvég Kjersti Annesdatter Skomsvold A gyerek című regénye, amely az anyává válás érzékeny időszakát és a társra találás intim és mégis egyetemes történetét az apró rezdülésekre fogékony lírai önboncolással ragadja meg naplóbejegyzésre emlékeztető szövegegységekben.
A kortárs norvég önéletrajzi regényekből örvendetesen sokat olvashatunk, az eddig említett szerzőkön túl érdemes kiemelni Tomas Espedal és Geir Gulliksen könyveit. A svájci Christian Kracht – aki az autofikciós próza trendjét évekkel megelőzve játszott el a szerzői én és az énelbeszélő vegyítésével – megjelenés előtt álló Eurotrash című regényében szintén önéletrajzi hitelességet sugall, amelyet aztán újból és újból elbizonytalanít. A műfaj sajátosságaiból adódóan ezek a regények mélyen egzisztenciális kérdésekkel foglalkoznak.
Goran Vojnović szlovén író A fügefa című családregénye pedig arra hívja olvasóját, hogy az egyéninek hitt szerelmi és identitásproblémák mögött is lássuk meg a történelmi traumák sorsalakító erejét.
Varázslat és történelem
Az idén a Margó Irodalmi Fesztivál alkalmával Budapestre érkező Narine Abgarjan oroszul író örmény írót már minden bizonnyal nem kell bemutatni a magyar olvasóközönségnek. Három korábbi könyvét (Égből hullott három alma; Élni tovább; Szimon) hamarosan követi a Typotex Világirodalom-sorozat 100. köteteként megjelenő, A szín hallgatása című kötet, melyekben visszatérő helyszín Berd, egy kis örmény hegyi falu, ahol egyszerűen megállt az idő, és az életet átitató varázslat összefonódik az olykor kegyetlen történelemmel.
Abgarjan művei egyfelől szorosan kapcsolódnak a nagyvárosoktól távol eső, elzárt vidéki lét ábrázolásának orosz irodalmi hagyományához, másfelől egyfajta népmesei gyökerű mágikus realizmussal rokoníthatók. A mágikus realizmust szintén új színekkel gazdagítja a finn Pasi Ilmari Jääskeläinen, aki maga azonban a reálfantázia terminussal jellemzi írásait. Magyarul immár második regénye, A furcsa macska napja jelenik meg hamarosan, mely kezdetben egyszerű pszichológiai realista regénynek tűnik, majd váratlan csavarokkal groteszk fantasybe fordul.
Közép-európai szerzők
A francia Nicolas Mathieu realista szemléletű és szociografikus ihletettségű nagyregénye, a Gyermekeik is utánuk, melyet a legrangosabb francia irodalmi elismeréssel, a Goncourt-díjjal jutalmaztak, fejlődésregény a társadalmi peremvidékeken és rozsdaövezetekben felnövő kamaszok érzéseiről, vágyairól és konfliktusairól. Nicolas Mathieu idén megjelent, két kisregényt tartalmazó kötete erőteljes társadalmi pillanatképként szintén a társadalmi viszonyokat és feszültségeket, az egyes ember mindennapi küzdelmeit helyezi a középpontba.
Örvendetes, hogy a Typotex Kiadó nemcsak a nagy európai irodalmakra figyel, de a környező országok, a közép-európai irodalom egy-egy fontos és jellegzetes szerzőjét is kiadja. A pszichológia értelemben vett traumafeldolgozás mára esztétika értelemben is létjogot nyert az irodalomban. A cseh Lucie Faulerová regényében a főhős nővére öngyilkosságát, Ivana Dobrakovová szlovák írónő már harmadik magyarul megjelenő regényében, a Torino árnyékában pedig az erőszak és a bántalmazás, a feldolgozatlanul hagyott traumák tragikus következményeit ábrázolja irodalmilag hitelesen és nagy erővel.
A Typotex Világirodalom-sorozat sok izgalmas, egyedi hangú és különleges látásmódú, komoly értéket képviselő és közvetítő művekkel gyarapította a magyar kultúrát. Mert bárhonnan nézzük is, ezek a művek, amint megjelennek magyar fordításban, beépülnek a magyar kultúra szövetébe.
Támogatott tartalom.
