Nők az összeomlás határán

Nők az összeomlás határán

Öt hosszú monológ, öt női történet, öt lélekelemző (ön)analízis, melyek mindegyike szíven üti az olvasót. Modern, mai nők, akik hol Torinóban, hol Pozsonyban ténferegnek saját sorsukban, és elemzik helyzetüket lendületes mondatokban, lefegyverző őszinteséggel. A kortárs szlovák irodalom egyik, az ország határain is átnyúló ismertségű szerzője a Torinóban élő Ivana Dobrakovová 2018-as kötetével elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Tavaly óta (a korábban már megjelent Halál a családban és Toxo után) az Anyák és kamionsofőrök magyarul is olvasható a Typotex Kiadónak és György Norbert fordítónak köszönhetően.

Kolozsi Orsolya | 2021. szeptember 28. |
Ivana Dobrakovová
Anyák és kamionsofőrök
Ford.: György Norbert, Typotex, 2020, 196 oldal
-

A furcsa, figyelemfelkeltő cím ugyan anyákat ígér, az első elbeszélés mégis egy apa története egyik lánya szemszögéből. Az egyes szám első személyben megszólaló narrátor a családtól időszakosan távol élő apát helyezi a középpontba, az ő hanyatlástörténetét, alkoholizmusát, majd megőrülését ismerteti egy fiatal lány perspektívájából. Ugyan a fő szál az édesapa és az ő fokozatos, éveken át tartó leépülése, a lány pedig mindvégig a háttérben marad, azért a szöveg végére láthatóvá válik, hogy az ő lelkében okozott károk jelentőségét sem lehet alábecsülni. Már ez a szöveg felveti a kérdést, mi mindent jelent az egyén számára a szülői örökség, az anyai és apai minta,

milyen sebeket ejt(het) egy-egy kisiklott szülői sors a gyermekek későbbi életén?

„Labilis lelki konstrukció” - állapítja meg az apáról a narrátor, de ez a labilitás nemcsak rá, hanem a kötet összes szereplőjére vonatkoztatható.

A második novella én-elbeszélője harmincas évei elején jár, egy tizenhárom éves korában bekövetkező traumát követően mániás depresszióval küzd, leszázalékolják, édesanyja őrködik minden mozdulata felett. A toxikus anya-lánya kapcsolat, a mártíromságra hajlamos, korlátozó szülő bemutatása mellett egy szerelem is felbukkan itt, és az olvasó hosszas és jól felépített késleltetés után megismerkedik a már említett traumával is, mely nagyon váratlan és megrendítő is egyben. Ezek után, a harmadik szövegben egy frissen elvált tanárnő néhány órás belső monológjában göngyölíti fel a vele történteket és vázolja fel lelkiállapotát, az öregedéstől és magánytól való félelmét. Az ő anyja is megjelenik a szövegben, és látható, hogy ez a kapcsolat is távol áll az ideális, szeretetteli anya-lánya kapcsolattól, sőt az is, hogy az életben való kudarcokban is lehet némi szerepe az anyának: „De ha anyával vagyok, csak egy félresikerült záptojás vagyok, aki mindenkinek csalódást okoz. Természetes, hogy őt szeretem a világon a legjobban. De nem tudok együtt lenni vele. Pontosabban: nem tudok önmagam lenni, mikor vele vagyok. Olyankor csak az a félresikerült záptojás, csak az az elhalt szerv vagyok, ami még most is tőle függ. Ezért olyan nehéz. És úgy még nehezebb, hogy ő nem tud erről, és nyilván fájdalmat okoznék, ha elmondanám.” Ezek a rétegzett, a fájdalom elrejtésén, a másik féltésén is alapuló kapcsolatok rendkívül bonyolultak - nem a szeretet hiányzik belőlük,

sokkal inkább a szabadon engedés gesztusa:

a lányok nem tudnak felnőni, míg az anyák ezt nem engedik. Az anyák pedig nem engedhetik, míg azt nem látják, hogy gyermekük úton van a felnőtté válás felé. Nem lehet eldönteni, ki a hibás, egyáltalán hibás-e valaki ezekben a mérgező, beteges dinamikájú kapcsolatokban.

A negyedik szöveg elbeszélőjének története még összetettebb, hiszen a főhős-elbeszélő, Lara itt nem csupán valakinek a lánya, hanem maga is édesanya, két kisfiú mamája. Kihűlt házasságában szenved, lelkiismeretfurdalás emészti, hogy hűtlensége, félrelépései milyen hatást gyakorolnak fiaira, ugyanakkor nem tud szabadulni más férfiak iránti megszállottságától. Az ő édesanyja az elbeszélés idején már halott, de egyértelmű, hogy az ő kapcsolatuk sem volt problémamentes. Ettől függetlenül, élete nagyon nehéz pillanataiban,

döntéshelyzetek előtt semmi másra nem vágyik jobban, mint anyja jelenlétére:

„…ó, anyám, ha most látnád, mit művelek, ha látnád, mit csinálok az életemmel, inkább hagyjuk, jobb, ha nem tudod, bár most az egész elszúrt életemet elcserélném arra, hogy legalább egyszer halljam még, ahogy a szememre veted: nem vagyok normális.” Ennek értelmében az anya, legyen élő vagy halott, és legyen a vele való viszony bármilyen terhelt és ellentmondásos is, mégiscsak igazodási pont, olyan „megfigyelője” és értelmezője az életnek, akit autentikusnak tekintünk, akinek véleménye még akkor is ér valamit, ha a kapcsolat a rossznál is rosszabb, hiszen az anyával való kötelék zsigeri, tudattalan mélységekbe vezet.

Az utolsó, ötödik szövegben (mely egyben az egyetlen, ahol nem egyes szám első személyű a narráció) végre előkerül a címben felvillantott kamionsofőr is, de csak halvány mellékszereplőként, egy olyan, még az anyjával élő, fiatal lány életében, aki a valóság helyett a netes társkeresést választotta élete terepének, jól ügyelve arra, hogy a több tucat férfi több földrész, de legalább néhány országhatár távolságra legyen. A határ egyébként a kötet utolsó mondatában is hangsúlyos („… a határon vagyok, hangosan megismétli, a határon vagyok.”), és bár a történetben a szövegrész konkrétan egy országhatár átlépését jelenti, az elbeszéléseket ismerve nyilvánvaló, hogy metaforikusan is értelmezhető kijelentés. Minden szereplő határhelyzetben van ugyanis - mindegy, hogy egészen más az életkoruk, más a személyiségük, a lakóhelyük, az élethelyzetük, de

mindannyian a teljes szétesés előtti pillanatban vannak.

Mivel a novellák mindegyike lezáratlan, a befejezést nyitva hagyva fejeződik be, nem tudható, hogy végül átlépnek/átsodródnak-e ezen a határon, vagy hosszas monológjaikkal meg tudják őrizni egyre labilisabb integritásukat. Ebben a kötetben ugyanis minden hosszú beszéd, magyarázat, (ön)értelmezés lényege az, hogy az elbeszélők és főhősök meg tudják-e őrizni saját személyiségüket, ellen tudnak-e állni a szétesésnek.

A nők szemszögéből és a nők hangján narrált tudatfolyamok hosszú, áradó mondatokban íródnak, sokszor a tudatműködés asszociativitását követik, de azért ott van bennük a racionalitás is, a saját élet megértésére való törekvés. Naplószerűen előadott, nagyon intim (a női test legrejtettebb történéseit sem tabusító) és rendkívül őszinte szövegek, fiktív, mégis nagyon valóságos nőalakok teljes megnyílása önmaguk és az olvasók előtt. Talán ehhez van köze annak is, hogy két novella hősének is Pasolini az egyik kedvenc szerzője, lenyűgözi őket Pasolini kitárulkozása, illetve az, hogy a férfi művészként (és talán magánemberként is) túl van már nem egy határátlépésen. Az ő alakját leszámítva nincsenek erőteljes férfiak a könyvben, vagy azért, mert meghaltak, vagy azért, mert eltűntek vagy egyszerűen csak menekülnek otthonról. Aki jelen van, az többszáz kilométerre, mindenféle kockázat nélkül csetel, vagy ül egy fotelban és egész nap nem szól semmit. Erőtlen, általában meg sem nevezett figurák ebben a kötetben a férfiak, akiket

csak a nők szemszögéből láthatunk.

Az Anyák és kamionsofőröket olvasva öt nő fejébe költözünk be, egy-egy hosszú számvetés erejéig. A szlengtől és olykor durvaságtól sem mentes kitárulkozások mindegyike egy-egy önmagával szembesülő nő monológja, olyan nőké, akik mentális stabilitásuk legszélén egyensúlyoznak, és talán épp ezért nem képesek arra, hogy hazudjanak önmaguknak. Válás után, szüzesség elvesztése előtt, kihűlt házasságban, frigiden, depressziósan, gyerekeket nevelve vagy az öregedéstől félve, szerelmesen vagy a férfiaktól megundorodva – sokféle érzelem, sokféle állapot, és más-más, ezeket az élményeket feldolgozó személyiség. Lélektani utazások részletesen kidolgozott hősnők tudatának legmélyére, az egyben maradásért küzdő, önmagukat megérteni vágyó nők gondolataiba és hétköznapjaiba.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Hírek

A műfordításban megjelenő női szerzőkről szól az augusztus

Egy projekt 2014 óta minden augusztusban a műfordításban megjelent nőkre, azaz világszerte azokra a női szerzőkre akarja ráirányítani a figyelmet, akiknek a művei nem angol nyelven jelennek meg.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.

SZÓRAKOZÁS
...
Hírek

Neil Gaiman és az eltörléskultúra: üzent a szerző képregényeit kiadó magyar Fumax

„Aki büntető szándékkal nem veszi meg a kiadványt, az kizárólag minket büntet ezzel, senki mást.”

...
Hírek

A koreai influenszer, aki felzabálta Budapestet, de a hurka nem ment le a torkán + 3 könyv az egészséges étkezésről

A koreai influenszer majdnem megevett egy egész hentespultot Budapesten. Könyveket ajánlunk a helyes étkezésről.

...
Szórakozás

Sötét hangulatú ízelítőt kapott a Wednesday új évada

Netflix egy rövid ízelítőt rakott ki a napokban, amely komolyabb hangvételt és sötétebb tónust ígér. Mutatjuk a részleteket.

Kiemeltek
...
Podcast

Indul a Dumaszínház és a Könyves Magazin sorozata, a Zöld könyv podcast!

Február 5-től kéthetente új podcasttel jelentkezünk!

...
Hírek

Krasznahorkai László: Ez egy elveszett generáció

Egy svéd lapnak adott interjút. 

...
Beleolvasó

Erdős Virág regényének hőse szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón – Olvass bele!

Abszurd és groteszk világot fest Erdős Virág februárban érkező első regénye, a Kalocsa. Olvass bele! 

...
Kritika

Papp-Zakor Ilka egy autista fiú történetében mutatja meg, hogyan kell összeszorított fogakkal szeretni

A hasbeszélő visszhangot keres szeretetről és reményről mesél. Ez a hét könyve.

...
Hírek

Neil Gaiman és az eltörléskultúra: üzent a szerző képregényeit kiadó magyar Fumax

„Aki büntető szándékkal nem veszi meg a kiadványt, az kizárólag minket büntet ezzel, senki mást.”

...
Nagy

Tényleg egyre kevesebb férfi olvas? – könyvekkel a toxikus maszkulinitás ellen

Vajon fel lehet venni könyvekkel a harcot a toxikus maszkulinitás ellen?

A hét könyve
Kritika
Papp-Zakor Ilka egy autista fiú történetében mutatja meg, hogyan kell összeszorított fogakkal szeretni
...
Nagy

Egy holokauszt emlékezete, amit nagymamák írnak és unokák hordoznak

A Tíz hónap Babilon kötetbemutatóján jártunk, ahol megtudtuk, hogy minden könyv egyszer célba ér.