Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger regénye, A fehér térkép, az első női hajótulajdonosok életét skicceli fel, akik választásaikkal, döntéseikkel szembementek mindazzal, amit az akkori norvég társadalom elvárt a nőktől.

Ruff Orsolya | 2022. október 14. |
Cecilie Enger
A fehér térkép
Ford: Petrikovics Edit, Typotex, 2022, 271 oldal
-

„Két nő esetében a térkép fehér, számukra nem mutatnak utat a világítótornyok fényei, amelyekhez igazodva kormányozhatnak” – Cecilie Enger magyarul most megjelent regénye már címében is idézi ezt a mondatot (A fehér térkép), és valójában sommásan össze is foglalja a lényeget. A regény alapja valós, hősei, Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs pedig arról váltak ismertté, hogy Norvégiában ők voltak az első hajótulajdonos-nők – ami annyira újkeletű dolog volt, hogy annak idején a norvég nyelvben még külön szó sem létezett rá.

A kötet Bertha Torgersen szemszögéből bontja ki az eseményeket, alapvetően az ő útját kísérjük végig, ahogy bolti alkalmazottból először üzlettulajdonos, ügyes vállalkozó, tehetős polgár, majd hajó- és hajócég-tulajdonos lesz. Társa ebben az agilis Hanna Brummenæs lesz, akivel először akkor találkozik, amikor a konfirmációjára készülve első igazi, géppel varrott ruháját próbálja fel szülővárosa egyik boltjában. Kapcsolatuk csak sok évvel később mélyül el, noha Bertha Torgersen életében van egy pont, amikor a hagyományos családmodellt követve férjhez mehetne („Még minden lehetséges volt. Még beteljesítheti ezt az életet.”), vonzalma viszont egyértelmű, és egész életében Hanna párja lesz.

Együtt is élnek és együtt dolgoznak, a külvilág szemében ugyanakkor Hanna és Bertha nem más, mint két vénkisasszony, akik egy cégben tevékenykednek és történetesen egy fedél alatt élnek. Választásukkal viszont szembemennek mindazzal, amit a 19. század végi, 20. század eleji norvég társadalom elvárna a nőktől, akiknek eszerint a családjuknak, a családjukért kellene élniük. De nem ez az egyetlen terület, ahol a két nő felrúgja a konvencionális szabályokat, hiszen a maguk erejére támaszkodva és az évek során felhalmozott vagyonuknak köszönhetően megvetették lábukat az üzleti életben is, ahol szinte kizárólag férfiak domináltak.

„Bertha azelőtt soha nem álmodott ilyesmiről. Soha eszébe sem jutott, hogy bármit is vezethetne. A boltokat a férfiak üzemeltették. Nem mindig jómódú vagy sikeres üzletemberek – megesett, hogy bolttulajdonosok csődbe mentek és eltűntek –,

de mégis férfiak voltak.”

A két nő ráadásul emel a téten akkor is, amikor a bolttulajdonosként szerzett vagyonból hajót vesznek – ehhez viszont először egy férfi strómant kell alkalmazniuk, hiszen az általánosan elfogadott nézet szerint nők nem vesznek hajót, és hajózási céget sem vezetnek (legfeljebb megöröklik azokat). Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs ezzel tehát egy olyan területre merészkedett, melynek szabályait a férfiak írták férfiak számára, és ahol egy nő számára nem volt semmiféle fogódzó (ld. fehér térkép). Egy igazi terra incognita ez, ahol nekik maguknak kellett kitalálniuk, hogyan járjanak el – nem ritkán úgy, hogy idomultak a férfiak alkotta kimondott vagy kimondatlan szabályokhoz. Így például Hanna Brummenæs, aki amúgy a női jogok szószólója volt, külföldi üzleti partnerekkel váltott leveleit nem ritkán férfi mód, Brummenæs úrként írta alá.

Bertha Torgersennek és Hanna Brummenæsnek alapvetően erősen maszkulin közegben – először egy bányászvárosban, majd egy kikötővárosban – kellett érvényesülniük. Életüket kettősség jellemezte, hiszen miközben a közöttük lévő érzelmi kapocs miatt a privát életük rejtve maradt, üzletasszonyként és közéleti emberként egyre inkább láthatóbbá váltak. Egész életükben egymás társai voltak, közös végrendeletet írtak, és amikor meghaltak – tizenkét év különbséggel –, jelentős vagyont hagytak hátra, amelynek egy részét alapítványok között osztották el.

A fehér térkép miközben szép ívet rajzol le, és végigvezet kettőjük életútjának legfőbb állomásain, nemcsak róluk, hanem a századforduló még becsontosodott, de már változóban lévő norvég társadalmáról is mesél. Cecilie Enger ráadásul a meghatározó részletek embere is, ami ebben az esetben nem fájdalmas szöszmötölést jelent, sokkal inkább arról van szó, hogy könnyű kézzel tud festeni hangulatot, közeget.

Margó.
Cecilie Engerrel találkozhattok a Margó Irodalmi Fesztiválon is, a szerzővel Ruff Orsolya beszélget, közreműködik: Fodor Annamária. Mikor? Október 14-én 17 órakor. Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. Részletek erre>>

A kötetben van egy momentum, amikor a nagy üzleti döntés előtt álló Bertha Torgersen, aki soha nem merte elhinni, hogy „bármire is képes”, eljut abba a pozícióba, amikor már ő maga is tényezővé válik. A kissé bizonytalan, rengeteg kétellyel birkózó nő ezzel pedig végül átugorja a saját árnyékát. Torgersen és Brummenæs sok szempontból más utat választott, ami nem könnyebb, egyszerűen más volt, mint amit addig kijelöltek a nőknek. Ebben volt rengeteg kudarc, jó és rossz is, meg persze sikerek, de közben végig szűz terepen jártak, a példát, a gyakorlatot nekik maguknak kellett kialakítaniuk. Szabályszegők és úttörők voltak egyszerre, de a fehér térképre egyértelműen ők festették fel az első jelet.

Nyitókép: Hanna Brummenæs és Bertha Torgersen (forrás: Haugalandsmuseet)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A megbocsátás megköveteli a másik jelenlétét

„Bűntudat, megbocsátás, mit tehettem volna másképp, mit várhatunk el attól az embertől, aki a legnagyobb fájdalmat okozza másoknak?” Cecilie Enger legújabb, Lélegezz című regénye három különböző generációhoz tartozó nő összetartozásának, sebezhetőségének és bizonytalanságának lírai története. Mutatunk belőle egy részletet.

...
Nagy

Anyám ajándékai, egy morfiumfüggő és egy szent

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

Kiemeltek
...
Podcast

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

Megjelent a Könyves Magazin 50-es listája, alaposan átbeszéljük, hallgassátok! 

...
Könyves Advent

Könyves társasjátékok ovisoknak

Kufliktól Babarókáig társasok a kedvenc könyveitek alapján!

...
Beleolvasó

„Kieszem bánatból az egész alpesi vidéket” - Olvass bele Jaroslav Hašek humoros útinaplójába!

Olvass!
...
Beleolvasó

Ezen az évfolyamtalálkozón minden titokra fény derül – Olvass bele Karen Swan bekuckózós karácsonyi regényébe!

Részlet a Karácsony gyertyafénynél című regényből.

...
Beleolvasó

Aranka legyen egy szerethető, megszánható Jutka néni – Gerőcs Péter esszéje a történetírásról

Hogyan legyen együttérző a szereplőivel, és maradjon következetes az olvasóval? Részlet Gerőcs Péter esszékötetéből.

...
Beleolvasó

„Nincs párkapcsolatom, és nem is akarok addig, amíg anyu él” – Olvass bele Bibók Bea Ellopott felnőttkor című kötetébe!

Bibók Bea újabb gondolatébresztő könyvvel jelentkezett.

Hírek
...
Hírek

Simon Márton: Ez a város egy elhagyott pornóforgatókönyv (videó!)

...
Hírek

Láng Zsolt Mészöly Miklós-díjat kap

...
Promóció

Könyvek, melyek segíthetnek kellő motivációt adni a testmozgáshoz

...
Hírek

„Rémes diák voltam" – árulta el Murakami a díszdoktorrá avatásán

...
Promóció

Hogyan válasszunk tökéletes mesekönyvet?

...
Hírek

Öngyilkos merénylők akarták megölni Ferenc pápát három éve