Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger regénye, A fehér térkép, az első női hajótulajdonosok életét skicceli fel, akik választásaikkal, döntéseikkel szembementek mindazzal, amit az akkori norvég társadalom elvárt a nőktől.

Ruff Orsolya | 2022. október 14. |
Cecilie Enger
A fehér térkép
Ford: Petrikovics Edit, Typotex, 2022, 271 oldal
-

„Két nő esetében a térkép fehér, számukra nem mutatnak utat a világítótornyok fényei, amelyekhez igazodva kormányozhatnak” – Cecilie Enger magyarul most megjelent regénye már címében is idézi ezt a mondatot (A fehér térkép), és valójában sommásan össze is foglalja a lényeget. A regény alapja valós, hősei, Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs pedig arról váltak ismertté, hogy Norvégiában ők voltak az első hajótulajdonos-nők – ami annyira újkeletű dolog volt, hogy annak idején a norvég nyelvben még külön szó sem létezett rá.

A kötet Bertha Torgersen szemszögéből bontja ki az eseményeket, alapvetően az ő útját kísérjük végig, ahogy bolti alkalmazottból először üzlettulajdonos, ügyes vállalkozó, tehetős polgár, majd hajó- és hajócég-tulajdonos lesz. Társa ebben az agilis Hanna Brummenæs lesz, akivel először akkor találkozik, amikor a konfirmációjára készülve első igazi, géppel varrott ruháját próbálja fel szülővárosa egyik boltjában. Kapcsolatuk csak sok évvel később mélyül el, noha Bertha Torgersen életében van egy pont, amikor a hagyományos családmodellt követve férjhez mehetne („Még minden lehetséges volt. Még beteljesítheti ezt az életet.”), vonzalma viszont egyértelmű, és egész életében Hanna párja lesz.

Együtt is élnek és együtt dolgoznak, a külvilág szemében ugyanakkor Hanna és Bertha nem más, mint két vénkisasszony, akik egy cégben tevékenykednek és történetesen egy fedél alatt élnek. Választásukkal viszont szembemennek mindazzal, amit a 19. század végi, 20. század eleji norvég társadalom elvárna a nőktől, akiknek eszerint a családjuknak, a családjukért kellene élniük. De nem ez az egyetlen terület, ahol a két nő felrúgja a konvencionális szabályokat, hiszen a maguk erejére támaszkodva és az évek során felhalmozott vagyonuknak köszönhetően megvetették lábukat az üzleti életben is, ahol szinte kizárólag férfiak domináltak.

„Bertha azelőtt soha nem álmodott ilyesmiről. Soha eszébe sem jutott, hogy bármit is vezethetne. A boltokat a férfiak üzemeltették. Nem mindig jómódú vagy sikeres üzletemberek – megesett, hogy bolttulajdonosok csődbe mentek és eltűntek –,

de mégis férfiak voltak.”

A két nő ráadásul emel a téten akkor is, amikor a bolttulajdonosként szerzett vagyonból hajót vesznek – ehhez viszont először egy férfi strómant kell alkalmazniuk, hiszen az általánosan elfogadott nézet szerint nők nem vesznek hajót, és hajózási céget sem vezetnek (legfeljebb megöröklik azokat). Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs ezzel tehát egy olyan területre merészkedett, melynek szabályait a férfiak írták férfiak számára, és ahol egy nő számára nem volt semmiféle fogódzó (ld. fehér térkép). Egy igazi terra incognita ez, ahol nekik maguknak kellett kitalálniuk, hogyan járjanak el – nem ritkán úgy, hogy idomultak a férfiak alkotta kimondott vagy kimondatlan szabályokhoz. Így például Hanna Brummenæs, aki amúgy a női jogok szószólója volt, külföldi üzleti partnerekkel váltott leveleit nem ritkán férfi mód, Brummenæs úrként írta alá.

Bertha Torgersennek és Hanna Brummenæsnek alapvetően erősen maszkulin közegben – először egy bányászvárosban, majd egy kikötővárosban – kellett érvényesülniük. Életüket kettősség jellemezte, hiszen miközben a közöttük lévő érzelmi kapocs miatt a privát életük rejtve maradt, üzletasszonyként és közéleti emberként egyre inkább láthatóbbá váltak. Egész életükben egymás társai voltak, közös végrendeletet írtak, és amikor meghaltak – tizenkét év különbséggel –, jelentős vagyont hagytak hátra, amelynek egy részét alapítványok között osztották el.

A fehér térkép miközben szép ívet rajzol le, és végigvezet kettőjük életútjának legfőbb állomásain, nemcsak róluk, hanem a századforduló még becsontosodott, de már változóban lévő norvég társadalmáról is mesél. Cecilie Enger ráadásul a meghatározó részletek embere is, ami ebben az esetben nem fájdalmas szöszmötölést jelent, sokkal inkább arról van szó, hogy könnyű kézzel tud festeni hangulatot, közeget.

Margó.
Cecilie Engerrel találkozhattok a Margó Irodalmi Fesztiválon is, a szerzővel Ruff Orsolya beszélget, közreműködik: Fodor Annamária. Mikor? Október 14-én 17 órakor. Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. Részletek erre>>

A kötetben van egy momentum, amikor a nagy üzleti döntés előtt álló Bertha Torgersen, aki soha nem merte elhinni, hogy „bármire is képes”, eljut abba a pozícióba, amikor már ő maga is tényezővé válik. A kissé bizonytalan, rengeteg kétellyel birkózó nő ezzel pedig végül átugorja a saját árnyékát. Torgersen és Brummenæs sok szempontból más utat választott, ami nem könnyebb, egyszerűen más volt, mint amit addig kijelöltek a nőknek. Ebben volt rengeteg kudarc, jó és rossz is, meg persze sikerek, de közben végig szűz terepen jártak, a példát, a gyakorlatot nekik maguknak kellett kialakítaniuk. Szabályszegők és úttörők voltak egyszerre, de a fehér térképre egyértelműen ők festették fel az első jelet.

Nyitókép: Hanna Brummenæs és Bertha Torgersen (forrás: Haugalandsmuseet)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A megbocsátás megköveteli a másik jelenlétét

„Bűntudat, megbocsátás, mit tehettem volna másképp, mit várhatunk el attól az embertől, aki a legnagyobb fájdalmat okozza másoknak?” Cecilie Enger legújabb, Lélegezz című regénye három különböző generációhoz tartozó nő összetartozásának, sebezhetőségének és bizonytalanságának lírai története. Mutatunk belőle egy részletet.

...
Nagy

Anyám ajándékai, egy morfiumfüggő és egy szent

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

Hírek
...
Szórakozás

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

...
Panodyssey

Vajsenbek Péter: Immigrant story / Akik még hisznek / Magyarok és értelmiségiek [Panodyssey]

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Szórakozás

Tarr Béla, Fekete István, ChatGPT-féle Godot és a Műanyag égbolt [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja

...
Zöld

Peter Wohlleben elmagyarázza, hogyan erősödik meg az erdő, ha békén hagyjuk

...
Hírek

Elhunyt Kipke Tamás Táncsics Mihály-díjas újságíró, író

...
Hírek

Összeállt a Magyar Könyvtervezés díj shortlistje

...
Zöld

Magyar mesterséges intelligencia segíthet a depresszió szűrésében