Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger regénye, A fehér térkép, az első női hajótulajdonosok életét skicceli fel, akik választásaikkal, döntéseikkel szembementek mindazzal, amit az akkori norvég társadalom elvárt a nőktől.

Ruff Orsolya | 2022. október 14. |
Cecilie Enger
A fehér térkép
Ford: Petrikovics Edit, Typotex, 2022, 271 oldal
-

„Két nő esetében a térkép fehér, számukra nem mutatnak utat a világítótornyok fényei, amelyekhez igazodva kormányozhatnak” – Cecilie Enger magyarul most megjelent regénye már címében is idézi ezt a mondatot (A fehér térkép), és valójában sommásan össze is foglalja a lényeget. A regény alapja valós, hősei, Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs pedig arról váltak ismertté, hogy Norvégiában ők voltak az első hajótulajdonos-nők – ami annyira újkeletű dolog volt, hogy annak idején a norvég nyelvben még külön szó sem létezett rá.

A kötet Bertha Torgersen szemszögéből bontja ki az eseményeket, alapvetően az ő útját kísérjük végig, ahogy bolti alkalmazottból először üzlettulajdonos, ügyes vállalkozó, tehetős polgár, majd hajó- és hajócég-tulajdonos lesz. Társa ebben az agilis Hanna Brummenæs lesz, akivel először akkor találkozik, amikor a konfirmációjára készülve első igazi, géppel varrott ruháját próbálja fel szülővárosa egyik boltjában. Kapcsolatuk csak sok évvel később mélyül el, noha Bertha Torgersen életében van egy pont, amikor a hagyományos családmodellt követve férjhez mehetne („Még minden lehetséges volt. Még beteljesítheti ezt az életet.”), vonzalma viszont egyértelmű, és egész életében Hanna párja lesz.

Együtt is élnek és együtt dolgoznak, a külvilág szemében ugyanakkor Hanna és Bertha nem más, mint két vénkisasszony, akik egy cégben tevékenykednek és történetesen egy fedél alatt élnek. Választásukkal viszont szembemennek mindazzal, amit a 19. század végi, 20. század eleji norvég társadalom elvárna a nőktől, akiknek eszerint a családjuknak, a családjukért kellene élniük. De nem ez az egyetlen terület, ahol a két nő felrúgja a konvencionális szabályokat, hiszen a maguk erejére támaszkodva és az évek során felhalmozott vagyonuknak köszönhetően megvetették lábukat az üzleti életben is, ahol szinte kizárólag férfiak domináltak.

„Bertha azelőtt soha nem álmodott ilyesmiről. Soha eszébe sem jutott, hogy bármit is vezethetne. A boltokat a férfiak üzemeltették. Nem mindig jómódú vagy sikeres üzletemberek – megesett, hogy bolttulajdonosok csődbe mentek és eltűntek –,

de mégis férfiak voltak.”

A két nő ráadásul emel a téten akkor is, amikor a bolttulajdonosként szerzett vagyonból hajót vesznek – ehhez viszont először egy férfi strómant kell alkalmazniuk, hiszen az általánosan elfogadott nézet szerint nők nem vesznek hajót, és hajózási céget sem vezetnek (legfeljebb megöröklik azokat). Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs ezzel tehát egy olyan területre merészkedett, melynek szabályait a férfiak írták férfiak számára, és ahol egy nő számára nem volt semmiféle fogódzó (ld. fehér térkép). Egy igazi terra incognita ez, ahol nekik maguknak kellett kitalálniuk, hogyan járjanak el – nem ritkán úgy, hogy idomultak a férfiak alkotta kimondott vagy kimondatlan szabályokhoz. Így például Hanna Brummenæs, aki amúgy a női jogok szószólója volt, külföldi üzleti partnerekkel váltott leveleit nem ritkán férfi mód, Brummenæs úrként írta alá.

Bertha Torgersennek és Hanna Brummenæsnek alapvetően erősen maszkulin közegben – először egy bányászvárosban, majd egy kikötővárosban – kellett érvényesülniük. Életüket kettősség jellemezte, hiszen miközben a közöttük lévő érzelmi kapocs miatt a privát életük rejtve maradt, üzletasszonyként és közéleti emberként egyre inkább láthatóbbá váltak. Egész életükben egymás társai voltak, közös végrendeletet írtak, és amikor meghaltak – tizenkét év különbséggel –, jelentős vagyont hagytak hátra, amelynek egy részét alapítványok között osztották el.

A fehér térkép miközben szép ívet rajzol le, és végigvezet kettőjük életútjának legfőbb állomásain, nemcsak róluk, hanem a századforduló még becsontosodott, de már változóban lévő norvég társadalmáról is mesél. Cecilie Enger ráadásul a meghatározó részletek embere is, ami ebben az esetben nem fájdalmas szöszmötölést jelent, sokkal inkább arról van szó, hogy könnyű kézzel tud festeni hangulatot, közeget.

Margó.
Cecilie Engerrel találkozhattok a Margó Irodalmi Fesztiválon is, a szerzővel Ruff Orsolya beszélget, közreműködik: Fodor Annamária. Mikor? Október 14-én 17 órakor. Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. Részletek erre>>

A kötetben van egy momentum, amikor a nagy üzleti döntés előtt álló Bertha Torgersen, aki soha nem merte elhinni, hogy „bármire is képes”, eljut abba a pozícióba, amikor már ő maga is tényezővé válik. A kissé bizonytalan, rengeteg kétellyel birkózó nő ezzel pedig végül átugorja a saját árnyékát. Torgersen és Brummenæs sok szempontból más utat választott, ami nem könnyebb, egyszerűen más volt, mint amit addig kijelöltek a nőknek. Ebben volt rengeteg kudarc, jó és rossz is, meg persze sikerek, de közben végig szűz terepen jártak, a példát, a gyakorlatot nekik maguknak kellett kialakítaniuk. Szabályszegők és úttörők voltak egyszerre, de a fehér térképre egyértelműen ők festették fel az első jelet.

Nyitókép: Hanna Brummenæs és Bertha Torgersen (forrás: Haugalandsmuseet)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A megbocsátás megköveteli a másik jelenlétét

„Bűntudat, megbocsátás, mit tehettem volna másképp, mit várhatunk el attól az embertől, aki a legnagyobb fájdalmat okozza másoknak?” Cecilie Enger legújabb, Lélegezz című regénye három különböző generációhoz tartozó nő összetartozásának, sebezhetőségének és bizonytalanságának lírai története. Mutatunk belőle egy részletet.

...
Nagy

Anyám ajándékai, egy morfiumfüggő és egy szent

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Hírek
...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Kritika

Blake Crouch az emberi evolúció új szintjét kutatja, és rácsapja hősére a Géncsapdát

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak