Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger hősnői szabályszegők és úttörők voltak, de a fehér térképre ők festették fel az első jelet

Cecilie Enger regénye, A fehér térkép, az első női hajótulajdonosok életét skicceli fel, akik választásaikkal, döntéseikkel szembementek mindazzal, amit az akkori norvég társadalom elvárt a nőktől.

Ruff Orsolya | 2022. október 14. |
Cecilie Enger
A fehér térkép
Ford: Petrikovics Edit, Typotex, 2022, 271 oldal
-

„Két nő esetében a térkép fehér, számukra nem mutatnak utat a világítótornyok fényei, amelyekhez igazodva kormányozhatnak” – Cecilie Enger magyarul most megjelent regénye már címében is idézi ezt a mondatot (A fehér térkép), és valójában sommásan össze is foglalja a lényeget. A regény alapja valós, hősei, Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs pedig arról váltak ismertté, hogy Norvégiában ők voltak az első hajótulajdonos-nők – ami annyira újkeletű dolog volt, hogy annak idején a norvég nyelvben még külön szó sem létezett rá.

A kötet Bertha Torgersen szemszögéből bontja ki az eseményeket, alapvetően az ő útját kísérjük végig, ahogy bolti alkalmazottból először üzlettulajdonos, ügyes vállalkozó, tehetős polgár, majd hajó- és hajócég-tulajdonos lesz. Társa ebben az agilis Hanna Brummenæs lesz, akivel először akkor találkozik, amikor a konfirmációjára készülve első igazi, géppel varrott ruháját próbálja fel szülővárosa egyik boltjában. Kapcsolatuk csak sok évvel később mélyül el, noha Bertha Torgersen életében van egy pont, amikor a hagyományos családmodellt követve férjhez mehetne („Még minden lehetséges volt. Még beteljesítheti ezt az életet.”), vonzalma viszont egyértelmű, és egész életében Hanna párja lesz.

Együtt is élnek és együtt dolgoznak, a külvilág szemében ugyanakkor Hanna és Bertha nem más, mint két vénkisasszony, akik egy cégben tevékenykednek és történetesen egy fedél alatt élnek. Választásukkal viszont szembemennek mindazzal, amit a 19. század végi, 20. század eleji norvég társadalom elvárna a nőktől, akiknek eszerint a családjuknak, a családjukért kellene élniük. De nem ez az egyetlen terület, ahol a két nő felrúgja a konvencionális szabályokat, hiszen a maguk erejére támaszkodva és az évek során felhalmozott vagyonuknak köszönhetően megvetették lábukat az üzleti életben is, ahol szinte kizárólag férfiak domináltak.

„Bertha azelőtt soha nem álmodott ilyesmiről. Soha eszébe sem jutott, hogy bármit is vezethetne. A boltokat a férfiak üzemeltették. Nem mindig jómódú vagy sikeres üzletemberek – megesett, hogy bolttulajdonosok csődbe mentek és eltűntek –,

de mégis férfiak voltak.”

A két nő ráadásul emel a téten akkor is, amikor a bolttulajdonosként szerzett vagyonból hajót vesznek – ehhez viszont először egy férfi strómant kell alkalmazniuk, hiszen az általánosan elfogadott nézet szerint nők nem vesznek hajót, és hajózási céget sem vezetnek (legfeljebb megöröklik azokat). Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs ezzel tehát egy olyan területre merészkedett, melynek szabályait a férfiak írták férfiak számára, és ahol egy nő számára nem volt semmiféle fogódzó (ld. fehér térkép). Egy igazi terra incognita ez, ahol nekik maguknak kellett kitalálniuk, hogyan járjanak el – nem ritkán úgy, hogy idomultak a férfiak alkotta kimondott vagy kimondatlan szabályokhoz. Így például Hanna Brummenæs, aki amúgy a női jogok szószólója volt, külföldi üzleti partnerekkel váltott leveleit nem ritkán férfi mód, Brummenæs úrként írta alá.

Bertha Torgersennek és Hanna Brummenæsnek alapvetően erősen maszkulin közegben – először egy bányászvárosban, majd egy kikötővárosban – kellett érvényesülniük. Életüket kettősség jellemezte, hiszen miközben a közöttük lévő érzelmi kapocs miatt a privát életük rejtve maradt, üzletasszonyként és közéleti emberként egyre inkább láthatóbbá váltak. Egész életükben egymás társai voltak, közös végrendeletet írtak, és amikor meghaltak – tizenkét év különbséggel –, jelentős vagyont hagytak hátra, amelynek egy részét alapítványok között osztották el.

A fehér térkép miközben szép ívet rajzol le, és végigvezet kettőjük életútjának legfőbb állomásain, nemcsak róluk, hanem a századforduló még becsontosodott, de már változóban lévő norvég társadalmáról is mesél. Cecilie Enger ráadásul a meghatározó részletek embere is, ami ebben az esetben nem fájdalmas szöszmötölést jelent, sokkal inkább arról van szó, hogy könnyű kézzel tud festeni hangulatot, közeget.

Margó.
Cecilie Engerrel találkozhattok a Margó Irodalmi Fesztiválon is, a szerzővel Ruff Orsolya beszélget, közreműködik: Fodor Annamária. Mikor? Október 14-én 17 órakor. Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. Részletek erre>>

A kötetben van egy momentum, amikor a nagy üzleti döntés előtt álló Bertha Torgersen, aki soha nem merte elhinni, hogy „bármire is képes”, eljut abba a pozícióba, amikor már ő maga is tényezővé válik. A kissé bizonytalan, rengeteg kétellyel birkózó nő ezzel pedig végül átugorja a saját árnyékát. Torgersen és Brummenæs sok szempontból más utat választott, ami nem könnyebb, egyszerűen más volt, mint amit addig kijelöltek a nőknek. Ebben volt rengeteg kudarc, jó és rossz is, meg persze sikerek, de közben végig szűz terepen jártak, a példát, a gyakorlatot nekik maguknak kellett kialakítaniuk. Szabályszegők és úttörők voltak egyszerre, de a fehér térképre egyértelműen ők festették fel az első jelet.

Nyitókép: Hanna Brummenæs és Bertha Torgersen (forrás: Haugalandsmuseet)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A megbocsátás megköveteli a másik jelenlétét

„Bűntudat, megbocsátás, mit tehettem volna másképp, mit várhatunk el attól az embertől, aki a legnagyobb fájdalmat okozza másoknak?” Cecilie Enger legújabb, Lélegezz című regénye három különböző generációhoz tartozó nő összetartozásának, sebezhetőségének és bizonytalanságának lírai története. Mutatunk belőle egy részletet.

...
Nagy

Anyám ajándékai, egy morfiumfüggő és egy szent

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Hírek

Az úttörő CIA-ügynök szerint a Bond-filmek borzasztóan ábrázolják a női kémeket

Jonna Mendez önéletrajzában megírta, milyen volt 27 évig titkosügynökként dolgozni és nőként feljebb jutni a ranglétrán, de a Bond-filmek és Hollywood is megkapta a magáét.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

...
Nagy

5 könyv, amit valószínűleg nem olvastál, mégis azt mondod, hogy igen

Vannak könyvek, melyek egyebek mellett arról is híresek, hogy sokkal többen vannak, akik úgy tesznek, mintha olvasták volna őket, mint amennyien valójában olvasták. Nézd meg, melyik az az öt, ami egész biztosan közöttük van. 

...
Nagy

Judith Butler: A gender kifejezést világszerte a félelemkeltés eszközeként használják

A genderelmélet egyik megalkotója, Judith Butler eredeti, nagy hatású könyve után 34 évvel újra a genderről írt, ám ezúttal azt vizsgálja, mi lett ebből a kifejezésből olyanok keze között, akik szerint társadalmilag konstruált nemekről beszélni veszélyes.

...
Nagy

Amber Smith bátran ír a traumáról, ami felszabdal egy lányt

Amber Smith debütáló könyve, az Amilyen akkor voltam a nemi erőszak traumájáról ír szívszorító pontossággal.

Olvass!
...
Beleolvasó

A trauma ott mélyül el, amikor anyáddal sem tudsz beszélni arról, mi történt veled – Olvass bele Amber Smith regényébe!

Amber Smith provokatív bemutatkozó regénye feltárja az egyik legsúlyosabb trauma által ejtett mély sebeket, és megmutatja egy fiatal lány erejét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Édes Anna tragikus sorsán cselédek sora osztozott – Olvass bele az Ismeretlen Budapestekbe!

Budapest elfeledett, ismert és ismeretlen titkait, lakói történetét és mindennapjait tárja fel neves történészek sora a kötetben. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Herczeg Ferenc két fontos műve – nézd meg, mit olvasnak a most érettségizők!

Herczeg Ferenc neve a közeledő, megújult érettségi kapcsán kerül elő egyre gyakrabban. Két legfontosabb, a középiskolások számára ajánlott műve a Bizánc című dráma és Nobel-díjra is jelölt kisregény, Az élet kapuja, melybe most bele is olvashatsz!

Hírek
...
Hírek

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

...
Hírek

Micimackót, Tandorit és Parti Nagyot posztoltak a költészet napján a művészek

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Hírek

Alekszej Navalnij posztumusz memoárja még idén megjelenik

...
Hírek

Mutatjuk Szép Heléna elrablását egy Pompejiben most feltárt freskón

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

...
Szórakozás

A Bridgerton 3. évadában egy váratlan szerelmi szál borzolja a kedélyeket

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát