Radnóti dedikációiból kirajzolódik a hálózata

Radnóti dedikációiból kirajzolódik a hálózata

A Hálózatok Hete, a Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin közös online rendezvénye azt vizsgálja, milyen hatással vannak a hálózatok a mindennapi életünkre és a művészetekre. Egy író vagy költő kapcsolatrendszere sok szempontból felvázolható, és figyelemre méltó kapcsolati háló bomlik ki abból, hogy kinek dedikálta a könyveit - vagy éppen melyik pályatársa ajándékozott neki dedikált kötetet. Radnóti Miklós dedikációi például izgalmas lenyomatát adják annak a művészi közegnek, amelyben alkotott, ez kiderült már abból a tavaly megjelent kötetből is, amelyben Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a költő dedikációit gyűjtötte egybe. De a mi jelentősége a dedikációknak, hányféle típusa létezik, azok milyen ívet húznak az alkotó köré, és ezekből mi mindent tud kiolvasni az irodalomtörténész? Bíró-Balogh Tamás írását olvashatjátok.

Nyitókép: Valuska Gábor

Bíró-Balogh Tamás | 2021. május 30. |

A dedikációkutatás az irodalomtörténet-írás egy viszonylag friss, alig húszéves résztudománya, alapjait Lengyel András fektette le 2001-ben (A dedikáció-kutatás lehetőségei. Irodalomismeret, 2001. 1–2. sz. 67–71.). Ez és a hálózatkutatás nagyon közel állnak egymáshoz, ami persze nem csoda, hiszen a dedikációkutatás egyik fő feladata éppen az adott alkotó irodalmi kapcsolathálózatának felderítés és megrajzolása.

A dedikációk az irodalmi személyesség dokumentumai közé tartoznak, így bizonyos értelmezői közösségek számára értelmezhetetlenek, és számukra nem is képezik az életmű részét. Pedig ezek a pár soros kis írói kézjegyek (ha akarom, mondhatom így is: írói szövegek) olyan irodalomtörténeti források, amelyek olyan információkat tartalmaznak, amelyet az írók szigorúan vett irodalmi életműve nem tartalmaz.

-

Egy-egy dedikáció önmagában is lehet érdekes – számos, elsősorban életrajzi, kapcsolattörténeti információt tartalmaznak egyenként is –, összegyűjtve és sorozatként vizsgálva őket azonban jóval többet megmutatnak.

Dedikációból kétféle sorozat létezik: az egyik az író által írt, a másik a neki szóló dedikációk gyűjteménye.

Előbbiek történeti-szociológiai elemzése azt mutatja meg, hogy az illető író számára „kik voltak azok az alkotók és más, nem-szakmabeli személyek, akik – valamilyen szempontból – kitüntetett fontossággal bírtak. Kirajzolódik az a szűkebb értelemben vett kapcsolathálózat (network), amely megmutatja a számára releváns kapcsolatok körét, belső arányait, történeti, irodalomszociológiai jellemzőit.” A második esetben ennek fordítottjáról van szó: a kapott dedikációk sorozata „nem a címzett preferenciáiról árulkodik, hanem arról a körről, amelyben neki – a legkülönbözőbb okokból – jelentősége volt. Azaz, egy sajátos presztízstérképet ad. Egy második síkon azonban ez is árulkodik a reális kapcsolatokról.” (Lengyel András: Gáspár Zoltán irodalmi kapcsolathálózata. Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése. In: Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok 1. Szerk.: L. A. Szeged, 1997. Móra Ferenc Múzeum. 23–48.)

A dedikációkutatás tárgyát illetően a kapcsolat maga, azaz annak adatolhatósága számít leginkább,

és ebből a szempontból teljesen irreleváns, hogy a költő mit írt bele a dedikációba: hosszú, hömpölygő vallomást vagy csak egy gesztus értékű szót. Ez még ma sokak számára furcsán hat; szoktam is mondani az örökösöknek, vagy újabb szerzők esetében a címzetteknek, akik szabadkoznak, hogy az ő példányuk „nem érdekes”, mert abba az író/költő csak azt írta bele, hogy „szeretettel” vagy „barátsággal”, az nem mond semmit. Pedig hát nagyon is.

Húsz év alatt hétszáznál több Radnóti-dedikációt sikerült összegyűjteni.

Ez már elég jó alap ahhoz, hogy elemezni lehessen. A dedikációk sorozata időben lefedi gyakorlatilag a teljes alkotói pályát: az első ajánlást 1929-ben írta még menyasszonya számára, az utolsó datált ajánlást pedig Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes esküvőjére, 1944. április 20-án, egy hónappal azelőtt, hogy harmadik s egyben utolsó munkaszolgálatára behívták. A dedikációknak 300-nál több címzettje van: egyesek csak egyetlen könyvet kaptak, mások többet. (Éppen ez „rangsorolja” a címzetteket.) A címzettek közt alig van „civil” olvasó; a legtöbb darabot Radnóti barátainak, ismerőseinek vagy kollégáinak adta, költő-, írótársaknak, kritikusoknak, vagy recenziós példányként küldte folyóiratoknak, szerkesztőknek. Ezért is ismerjük a legtöbb címzettet, akiket tovább lehet jellemezni származásuk, felekezetük, iskolai végzettségük, foglalkozásuk, életkoruk stb. alapján.

Mindezek együttes figyelembevételével alakul ki Radnóti Miklós irodalmi kapcsolathálózata.

Amiben – és ez talán nem túl nagy szpojler – a legtöbben Radnótihoz hasonló korú, zsidó vagy asszimilált zsidó származású értelmiségiek vannak, a férfiak többen, mint a hölgyek; az életkori görbe inkább felfelé nyitott (leginkább a Nyugat első generációjába tartozó címzettek, például Schöpflin, Hatvany, Gellért, Juhász stb. miatt), politikailag viszont szinte teljesen zárt a jobboldal felé.

-

Számolni kell azonban az óhatatlan torzításokkal is. Ezek egy része „adathiányból” adódik, hiszen sajnos be kell látni: soha nem ismerhetünk minden dedikációt, akárhány évig akármilyen módszerességgel és intenzitással is gyűjtjük őket és akármennyit is sikerült összegereblyézni, soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mindet megtaláltuk. Mindig számolni kell azzal, hogy egyes darabok megsemmisültek (mint például a Babitsnak írottak), vagy – jó esetben, hiszen ezek így még előkerülhetnek – lappanganak valahol. A torzításnak ezen kívül azonban lehet speciális oka is: ha a szerző valamilyen ok miatt egyáltalán nem dedikál egy hozzá közel állónak. Erre konkrétan egy példát tudok mondani – mert tényleg speciális esetről van szó: nyilvánvaló, hogy Radnóti Miklósnak Gyarmati Fanni volt a legerősebb kötésű kapcsolata, viszont neki mindössze egyetlenegy dedikációt adott – azt is a Jóság című 1929-ben megjelent antológiába –, illetve három évvel később egy ajándékozási bejegyzéssel ellátott kis füzetet (karácsonyi ajándékba). Pedig törvényszerűn Gyarmati Fanninak is kapnia kellett volna Radnóti összes kötetéből, és így gyaníthatóan egyedüliként előzné meg a barát Ortutay Gyulát és a „gyűjtő” Kozocsa Sándort, akik valóban kaptak minden kötetből (még ha nem is ismerjük jelenleg mindet), kivéve éppen a Jóságot. Arra is van magyarázat, hogy ez miért történt. Mivel több szerzőnek is az a gyakorlata, hogy könyvüknek általában az első példányát feleségüknek dedikálják, úgy gondoltam, talán Radnótiéknál is ez volt a szokás, és amikor Radnótiné elküldte a Jóságba írt dedikációt, rákérdeztem, hogy hol a többi, amiket ez után adott Radnóti? Gyarmati Fanni erre azt válaszolta, hogy mivel utána már együtt éltek, már nem kellett adnia. A teljes irodalmi kapcsolatháló megrajzolásához tehát – éppen a torzítások miatt is – mindenképp használni kell a többi életrajzi forrást: a levelezést, a naplókat, stb. (Vagy akár részkutatásokat lehet építeni az iskolai évkönyvekre, az egyetemi anyakönyvekre, amelyekből Radnóti egy másik kapcsolathálózata, az iskolatársaké válik láthatóvá, vagy akár a korabeli lakcímjegyzékeket, amelyből egy harmadik, a szomszédoké.)

A ma még elő nem került, lappangó tételek azonban a mindenkori filoszi bizakodás zálogai:

csak most, a nyár eleji aukciós időszakban négy (!) dedikált Radnóti-kötet bukkant föl az árverési katalógusok anyagában. Három címzett (Bárdos József, Dessewfy Gyula és Fodor József) „új” elem a kapcsolathálóban, azaz korábban nem ismertünk nekik szóló dedikációt, míg Dési-Huber István és felesége, Sugár Stefánia esetében – akik már eddig is több ismert Radnóti-ajánlás címzettjei – „erősödött” a kapcsolat. A szociológiai kapocs náluk azért is erősebb az átlagosnál, mert a nekik szóló ajánlás valódi mély emberi-baráti kapcsolatról árulkodik: Radnóti a címzetteket keresztnevükön szólítja, és maga is csak keresztnévvel írja alá a sorokat. Természetesen Radnóti irodalmi kapcsolathálózatában nem sokan vannak ilyenek. 

A dedikációkra épülő másik network-vizsgálat ellentétes irányú: azt vizsgálja, hogy egy író kiktől kapott dedikált könyvet. Módszereit tekintve ez a könnyebb, kényelmesebb kutatás, ezek a kötetek ugyanis elvileg egy helyen vannak, az ún. írói könyvtárban. A kérdés csupán az, hogy ezek egyben maradtak-e vagy sem.

A háború, a „tékozló” örökösök, egy költözés, egy rossz válás, a helykényszer stb. mellett számtalan egyéb oka lehet egy magánykönyvtár szétdarabolódásának.

Lehet magának a könyvtár tulajdonosának döntése is: például Juhász Gyula elajándékozta könyveit, Karinthy Frigyes pedig – a visszaemlékezések szerint – nem is nagyon figyelt rájuk. Jó pár esetben azonban a könyvtár egyben maradt, és jó esetben katalógus készült róla, ami már nagyon jó alap a kutatáshoz, hiszen minden szükséges adat már egybegyűjtve várja a feldolgozást.

Radnóti Miklós könyvtára nem volt ilyen szerencsés: mint előbb Ferencz Győző monográfiájából, majd később Gyarmati Fanni kiadott naplójából tudni lehet,

a könyvtár nagy része megsemmisült – paradox módon éppen amiatt, mert meg akarták menteni.

1943-ban az esetleges bombázások elől egy pincében helyezték biztonságba a bedobozolt könyvállományt (és a Radnótihoz írt levelek jó részét), azonban nem számoltak a Duna áradásával, és a pincét elöntő víz megsemmisítette az addig nagy becsben tartott könyveket-leveleket.

Így aztán a speciális helyzet állt elő, hogy amit megmenteni kívántak, azt nem ismerjük, amit viszont nem tartottak olyan fontosnak, az megmaradt – és mára így jelentősen fölértékelődött. Mert jó pár kötet mégis megmaradt Radnóti könyvtárából, sajnos azonban tényleg nem a java. Ezek network-elemzésre nem alkalmasak, csupán érdekességszámba menő maradványai egy nagyobb halmaznak.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata

Egy író vagy költő dedikációja önmagában is érdekes lehet, de összegyűjtve felskiccelik azt a közeget, amelyben az adott szerző élt és alkotott – meséli Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki most új kötetbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat és -leveleket.

...
Nagy

Erdélyi Ágnes számára Radnóti volt a kapocs az irodalomhoz

Bár bátyja, Radnóti Miklós árnyékában talán kevesebb figyelem hárult eddig Erdélyi Ágnes írói munkásságára, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint az életmű önálló jogon is számot tarthat az olvasók és a szakma figyelmére.

...
Nagy

Radnóti Miklóst tiszta költőnek szeretjük

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!