Radnóti dedikációiból kirajzolódik a hálózata

Radnóti dedikációiból kirajzolódik a hálózata

A Hálózatok Hete, a Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin közös online rendezvénye azt vizsgálja, milyen hatással vannak a hálózatok a mindennapi életünkre és a művészetekre. Egy író vagy költő kapcsolatrendszere sok szempontból felvázolható, és figyelemre méltó kapcsolati háló bomlik ki abból, hogy kinek dedikálta a könyveit - vagy éppen melyik pályatársa ajándékozott neki dedikált kötetet. Radnóti Miklós dedikációi például izgalmas lenyomatát adják annak a művészi közegnek, amelyben alkotott, ez kiderült már abból a tavaly megjelent kötetből is, amelyben Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a költő dedikációit gyűjtötte egybe. De a mi jelentősége a dedikációknak, hányféle típusa létezik, azok milyen ívet húznak az alkotó köré, és ezekből mi mindent tud kiolvasni az irodalomtörténész? Bíró-Balogh Tamás írását olvashatjátok.

Nyitókép: Valuska Gábor

Bíró-Balogh Tamás | 2021. május 30. |

A dedikációkutatás az irodalomtörténet-írás egy viszonylag friss, alig húszéves résztudománya, alapjait Lengyel András fektette le 2001-ben (A dedikáció-kutatás lehetőségei. Irodalomismeret, 2001. 1–2. sz. 67–71.). Ez és a hálózatkutatás nagyon közel állnak egymáshoz, ami persze nem csoda, hiszen a dedikációkutatás egyik fő feladata éppen az adott alkotó irodalmi kapcsolathálózatának felderítés és megrajzolása.

A dedikációk az irodalmi személyesség dokumentumai közé tartoznak, így bizonyos értelmezői közösségek számára értelmezhetetlenek, és számukra nem is képezik az életmű részét. Pedig ezek a pár soros kis írói kézjegyek (ha akarom, mondhatom így is: írói szövegek) olyan irodalomtörténeti források, amelyek olyan információkat tartalmaznak, amelyet az írók szigorúan vett irodalmi életműve nem tartalmaz.

-

Egy-egy dedikáció önmagában is lehet érdekes – számos, elsősorban életrajzi, kapcsolattörténeti információt tartalmaznak egyenként is –, összegyűjtve és sorozatként vizsgálva őket azonban jóval többet megmutatnak.

Dedikációból kétféle sorozat létezik: az egyik az író által írt, a másik a neki szóló dedikációk gyűjteménye.

Előbbiek történeti-szociológiai elemzése azt mutatja meg, hogy az illető író számára „kik voltak azok az alkotók és más, nem-szakmabeli személyek, akik – valamilyen szempontból – kitüntetett fontossággal bírtak. Kirajzolódik az a szűkebb értelemben vett kapcsolathálózat (network), amely megmutatja a számára releváns kapcsolatok körét, belső arányait, történeti, irodalomszociológiai jellemzőit.” A második esetben ennek fordítottjáról van szó: a kapott dedikációk sorozata „nem a címzett preferenciáiról árulkodik, hanem arról a körről, amelyben neki – a legkülönbözőbb okokból – jelentősége volt. Azaz, egy sajátos presztízstérképet ad. Egy második síkon azonban ez is árulkodik a reális kapcsolatokról.” (Lengyel András: Gáspár Zoltán irodalmi kapcsolathálózata. Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése. In: Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok 1. Szerk.: L. A. Szeged, 1997. Móra Ferenc Múzeum. 23–48.)

A dedikációkutatás tárgyát illetően a kapcsolat maga, azaz annak adatolhatósága számít leginkább,

és ebből a szempontból teljesen irreleváns, hogy a költő mit írt bele a dedikációba: hosszú, hömpölygő vallomást vagy csak egy gesztus értékű szót. Ez még ma sokak számára furcsán hat; szoktam is mondani az örökösöknek, vagy újabb szerzők esetében a címzetteknek, akik szabadkoznak, hogy az ő példányuk „nem érdekes”, mert abba az író/költő csak azt írta bele, hogy „szeretettel” vagy „barátsággal”, az nem mond semmit. Pedig hát nagyon is.

Húsz év alatt hétszáznál több Radnóti-dedikációt sikerült összegyűjteni.

Ez már elég jó alap ahhoz, hogy elemezni lehessen. A dedikációk sorozata időben lefedi gyakorlatilag a teljes alkotói pályát: az első ajánlást 1929-ben írta még menyasszonya számára, az utolsó datált ajánlást pedig Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes esküvőjére, 1944. április 20-án, egy hónappal azelőtt, hogy harmadik s egyben utolsó munkaszolgálatára behívták. A dedikációknak 300-nál több címzettje van: egyesek csak egyetlen könyvet kaptak, mások többet. (Éppen ez „rangsorolja” a címzetteket.) A címzettek közt alig van „civil” olvasó; a legtöbb darabot Radnóti barátainak, ismerőseinek vagy kollégáinak adta, költő-, írótársaknak, kritikusoknak, vagy recenziós példányként küldte folyóiratoknak, szerkesztőknek. Ezért is ismerjük a legtöbb címzettet, akiket tovább lehet jellemezni származásuk, felekezetük, iskolai végzettségük, foglalkozásuk, életkoruk stb. alapján.

Mindezek együttes figyelembevételével alakul ki Radnóti Miklós irodalmi kapcsolathálózata.

Amiben – és ez talán nem túl nagy szpojler – a legtöbben Radnótihoz hasonló korú, zsidó vagy asszimilált zsidó származású értelmiségiek vannak, a férfiak többen, mint a hölgyek; az életkori görbe inkább felfelé nyitott (leginkább a Nyugat első generációjába tartozó címzettek, például Schöpflin, Hatvany, Gellért, Juhász stb. miatt), politikailag viszont szinte teljesen zárt a jobboldal felé.

-

Számolni kell azonban az óhatatlan torzításokkal is. Ezek egy része „adathiányból” adódik, hiszen sajnos be kell látni: soha nem ismerhetünk minden dedikációt, akárhány évig akármilyen módszerességgel és intenzitással is gyűjtjük őket és akármennyit is sikerült összegereblyézni, soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mindet megtaláltuk. Mindig számolni kell azzal, hogy egyes darabok megsemmisültek (mint például a Babitsnak írottak), vagy – jó esetben, hiszen ezek így még előkerülhetnek – lappanganak valahol. A torzításnak ezen kívül azonban lehet speciális oka is: ha a szerző valamilyen ok miatt egyáltalán nem dedikál egy hozzá közel állónak. Erre konkrétan egy példát tudok mondani – mert tényleg speciális esetről van szó: nyilvánvaló, hogy Radnóti Miklósnak Gyarmati Fanni volt a legerősebb kötésű kapcsolata, viszont neki mindössze egyetlenegy dedikációt adott – azt is a Jóság című 1929-ben megjelent antológiába –, illetve három évvel később egy ajándékozási bejegyzéssel ellátott kis füzetet (karácsonyi ajándékba). Pedig törvényszerűn Gyarmati Fanninak is kapnia kellett volna Radnóti összes kötetéből, és így gyaníthatóan egyedüliként előzné meg a barát Ortutay Gyulát és a „gyűjtő” Kozocsa Sándort, akik valóban kaptak minden kötetből (még ha nem is ismerjük jelenleg mindet), kivéve éppen a Jóságot. Arra is van magyarázat, hogy ez miért történt. Mivel több szerzőnek is az a gyakorlata, hogy könyvüknek általában az első példányát feleségüknek dedikálják, úgy gondoltam, talán Radnótiéknál is ez volt a szokás, és amikor Radnótiné elküldte a Jóságba írt dedikációt, rákérdeztem, hogy hol a többi, amiket ez után adott Radnóti? Gyarmati Fanni erre azt válaszolta, hogy mivel utána már együtt éltek, már nem kellett adnia. A teljes irodalmi kapcsolatháló megrajzolásához tehát – éppen a torzítások miatt is – mindenképp használni kell a többi életrajzi forrást: a levelezést, a naplókat, stb. (Vagy akár részkutatásokat lehet építeni az iskolai évkönyvekre, az egyetemi anyakönyvekre, amelyekből Radnóti egy másik kapcsolathálózata, az iskolatársaké válik láthatóvá, vagy akár a korabeli lakcímjegyzékeket, amelyből egy harmadik, a szomszédoké.)

A ma még elő nem került, lappangó tételek azonban a mindenkori filoszi bizakodás zálogai:

csak most, a nyár eleji aukciós időszakban négy (!) dedikált Radnóti-kötet bukkant föl az árverési katalógusok anyagában. Három címzett (Bárdos József, Dessewfy Gyula és Fodor József) „új” elem a kapcsolathálóban, azaz korábban nem ismertünk nekik szóló dedikációt, míg Dési-Huber István és felesége, Sugár Stefánia esetében – akik már eddig is több ismert Radnóti-ajánlás címzettjei – „erősödött” a kapcsolat. A szociológiai kapocs náluk azért is erősebb az átlagosnál, mert a nekik szóló ajánlás valódi mély emberi-baráti kapcsolatról árulkodik: Radnóti a címzetteket keresztnevükön szólítja, és maga is csak keresztnévvel írja alá a sorokat. Természetesen Radnóti irodalmi kapcsolathálózatában nem sokan vannak ilyenek. 

A dedikációkra épülő másik network-vizsgálat ellentétes irányú: azt vizsgálja, hogy egy író kiktől kapott dedikált könyvet. Módszereit tekintve ez a könnyebb, kényelmesebb kutatás, ezek a kötetek ugyanis elvileg egy helyen vannak, az ún. írói könyvtárban. A kérdés csupán az, hogy ezek egyben maradtak-e vagy sem.

A háború, a „tékozló” örökösök, egy költözés, egy rossz válás, a helykényszer stb. mellett számtalan egyéb oka lehet egy magánykönyvtár szétdarabolódásának.

Lehet magának a könyvtár tulajdonosának döntése is: például Juhász Gyula elajándékozta könyveit, Karinthy Frigyes pedig – a visszaemlékezések szerint – nem is nagyon figyelt rájuk. Jó pár esetben azonban a könyvtár egyben maradt, és jó esetben katalógus készült róla, ami már nagyon jó alap a kutatáshoz, hiszen minden szükséges adat már egybegyűjtve várja a feldolgozást.

Radnóti Miklós könyvtára nem volt ilyen szerencsés: mint előbb Ferencz Győző monográfiájából, majd később Gyarmati Fanni kiadott naplójából tudni lehet,

a könyvtár nagy része megsemmisült – paradox módon éppen amiatt, mert meg akarták menteni.

1943-ban az esetleges bombázások elől egy pincében helyezték biztonságba a bedobozolt könyvállományt (és a Radnótihoz írt levelek jó részét), azonban nem számoltak a Duna áradásával, és a pincét elöntő víz megsemmisítette az addig nagy becsben tartott könyveket-leveleket.

Így aztán a speciális helyzet állt elő, hogy amit megmenteni kívántak, azt nem ismerjük, amit viszont nem tartottak olyan fontosnak, az megmaradt – és mára így jelentősen fölértékelődött. Mert jó pár kötet mégis megmaradt Radnóti könyvtárából, sajnos azonban tényleg nem a java. Ezek network-elemzésre nem alkalmasak, csupán érdekességszámba menő maradványai egy nagyobb halmaznak.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata

Egy író vagy költő dedikációja önmagában is érdekes lehet, de összegyűjtve felskiccelik azt a közeget, amelyben az adott szerző élt és alkotott – meséli Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki most új kötetbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat és -leveleket.

...
Nagy

Erdélyi Ágnes számára Radnóti volt a kapocs az irodalomhoz

Bár bátyja, Radnóti Miklós árnyékában talán kevesebb figyelem hárult eddig Erdélyi Ágnes írói munkásságára, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint az életmű önálló jogon is számot tarthat az olvasók és a szakma figyelmére.

...
Nagy

Radnóti Miklóst tiszta költőnek szeretjük

Hírek
...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

...
Hírek

Dragomán György 2040-ből egy klímakempingből üzent

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele!