Elif Batuman: A félkegyelmű
A 90-es évek közepén a Harvardon játszódik Elif Batuman könyve, amely a soha be nem teljesült, mégis mély nyomot hagyó egyetemi szerelemről szól. A regény főhőse a török származású Selin, aki egyszerre ismerkedik meg a harvardi élettel, az emailezéssel és a virtuális kapcsolatok jelenségével. A Harvardon megismer egy Ivan nevű magyar fiút, akivel félrekommunikálások sorozatát produkálják. Talán szeretik egymást, talán csak nem tudnak dűlőre jutni önmagukkal és egymással. A nyelvi és kulturális különbségek mindenesetre nem segítenek nekik abban, hogy egymásra találjanak. A furcsa viszonyuk végül egy magyarországi nyári kalandhoz vezet, sok-sok szürreális és humoros epizóddal. A regény így egy kis ízelítőt ad abból is, milyen az, amikor egy külföldinek a magyar vidéken kell megállnia a helyét.
Szűcs Péter: Dharma
Szűcs Péter első regénye, a Dharma több kontinensen átívelő, három idősíkban játszódó történet, amelyben felvillannak a sorsfordító ötvenes évek éppúgy, mint az ígéretekkel teli rendszerváltás napjai, és persze a jelen, amely Y-generációs hőse számára tele van kérdőjelekkel. A kötet bemutatója júniusban volt a Margón, ahol a szerző egyebek között azt mondta, nagyon izgatja, mihez kezdünk azokkal az élethazugságokkal, amelyekkel körülbástyázzuk magunkat, és azon a véleményen volt, hogy ezek egy idő után ledőlnek, nem lehet fenntartani őket. (A teljes beszámolót ITT tudjátok elolvasni.) Budapest, New York, Rio de Janeiro, Párizs, Irán – a Dharma hősei nagy utat járnak be, közben keresik a boldogulást, a szerelmet, önmagukat. A könyv idén a Margó-díj tízes listájáig jutott, interjúnk Szűcs Péterrel ITT olvasható.
Donáth Mirjam: Mások álma
Donáth Mirjam hét évet élt New Yorkban, de nem szeret rágondolni. Azért ment ki, hogy megtapasztalja az amerikai álmot, és vágya teljesült is: felvették egyetemre, majd a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozhatott. Könyvében szellemesen és őszintén ír arról, hogy miért döntött Amerika mellett, és miért nem volt boldog kint. Elmeséli, hogy milyen a világ legpörgősebb városában élni, és hogy a hazatérés miért nem egyenlő a kudarccal. „Ez egy-két hónappal azután történt, hogy hazaköltöztünk New Yorkból, ahol hét éven át azért küzdöttem, hogy idegen nyelven is önmagam lehessek. Mire feleszméltem, már a két kultúra között találtam magam; ott, ahol az angol szavaknak még nem volt súlyuk a szívemben, de a magyar mondataimon már az amerikai nyelv logikája látszott” – mesélte interjúnkban a szerző.
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Énard egyik legnépszerűbb regénye az éppen fénykorát élő tizenhatodik századi Oszmán Birodalom világát idézi meg. Főhőse a Dávid-szobor híres megalkotója, Michelangelo, aki a Szent Péter-bazilika alapkőletételének előestéjén hirtelen elhatározásból úgy dönt, elhagyja Rómát, mivel a pápa nem fizette ki munkáját. Menekülése közben különös meghívást kap, II. Bajazid szultán Konstantinápolyba hívja, hogy elkészítse az Aranyszarv-öböl felett átívelő híd terveit. A regény a szobrász konstantinápolyi tartózkodásának történetét rekonstruálja, a testvérének küldött eredeti levelek nyomán. A valóság és képzelet határán játszódó könyvben legendák és keleti mítoszok elevenednek meg, közben pedig megismerhetjük a reneszánsz képzőművészet legnagyobb alakjának valós gondjait és vágyait is.
Interjúnk az íróval ITT.
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
Az Egyesült Államokban orvosként praktizáló Khaled Hosseini bemutatkozó regénye, a Papírsárkányok 2003-ban jelent meg Amerikában és pillanatok alatt hatalmas siker lett. A könyv egy nem mindennapi barátságról szól, amely egy tehetős család gyermeke, Amir és a szolgálójuk fia, Haszan közt szövődik Afganisztán végnapjaiban. 1980-ban bevonulnak a szovjetek és Amir apjával együtt Amerikába szökik, majd San Franciscóban telepszik le. Több mint húsz évvel később, 2001 nyarán Amir, aki immár sikeresnek mondható író és tizenöt éve házas, kap egy telefonhívást, és bűntudattól vezérelve visszatér Afganisztánba. Kabul romokban, a Gázi-stadionban a tálibok nyilvános kivégzéseket tartanak a focimeccsek szünetében, családi titkokra derül fény, és van egy régi bűn, amit jóvá kell tennie.
Interjúnk az íróval ITT.