Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát

Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát

A napokban nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék tavasszal készült, sok szempontból problematikus elemzése, amely szerint, ha a túl sok a diplomás nő, az demográfiai problémákhoz vezethet. A nők oktatáshoz való jogának védelmében most olyan könyveket ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a nőket biológiai funkciójukra degradálják és korlátozzák a tanuláshoz való hozzáférésüket. 

Forgách Kinga | 2022. augusztus 29. |

A napokban nagy vihart kavart, hogy az Állami Számvevőszék kiadott egy elemzést, amelynek központi állítása szerint a nők felsőoktatási túlreprezentáltsága demográfiai problémákat okozhat. A Pink Education jelenség Magyarországon?! című szöveg – számos vitatható és kirekesztő állításával – azzal érvel, hogy ha több nő lesz a felsőoktatásban, akkor az a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, a diplomás nők körében szerintük ugyanis a házasságok valószínűsége és a gyerekvállalás esélye csökken.

A kutatás és a hozzá tartozó elemzés kérdésfelvetései és állításai – amelyek azt sugallják, hogy vissza kellene venni a nők tanuláshoz való jogából és a fiúkat kellene előnyben részesíteni a felsőoktatásban – sokakban aggodalmat keltett. A közösségi médiában több író is felháborodásának adott hangot. Nyáry Krisztián Facebook-oldalán például felidézte, amikor 1907-ben Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken nemi alapon. A diplomát szerző lányokat „női szörnyetegeknek”, a tudást szerző asszonyokat „családot robbantó bombának” nevezte. (Nyáry teljes posztját érdemes elolvasni ITT.)

Tisza Kata egy hosszabb posztban fejtette ki, hogy szerinte mi a baj azzal a szemlélettel, amely szerint gond van a diplomás nőkkel. „Ahol a nők diplomája félelmetes, ott súlyos rendszerszintű elnyomás van, lesz, következik, marad. A diplomás, független, önmagát érző és a rendszert értő nő anomália, aminek mértéke a társadalom elmaradottságának és feudalizmusának tükre. Gondolom, ispán uramék is egyetértenek.”

Mérő Vera az üvegplafon-jelenségre hívta fel a figyelmet posztjában. „Ezúton jelezném az ÁSz-nek, hogy pánikra semmi ok, mert bár a nők talán (négy százalékkal) magasabb arányban kerülnek be a felsőoktatásba, az előnyük ebben nagyjából ki is merül, az üvegplafon hamar emlékezteti őket arra, hol a helyük, és a jellemzően alulfizetett, „elnőiesedett" szakmák (például a pedagógusi) sem bírnak olyan megtartó erővel, ami karrierista szinglihordákat eredményezne. Higgyék el, ha nem szülnek a nők, az nem azért van, mert nem elég, hogy szavazhatnak, még tanulni is engedik őket, hanem azért, mert a megszerzett diplomájukkal nem tudnak annyit keresni, hogy nyugodt lélekkel gyereket vállaljanak, akinek látják, hogy miből fogják majd fizetni a fogszabályzóját.”

A nők oktatáshoz való hozzáféréséről most négy könyvet ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a történelem kerekét visszaforgatva, a nőket biológiai funkciójukra degradáljuk, és csorbítjuk a tanuláshoz való jogukat:

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

MARGARET ATWOOD
A Szolgálólány meséje
Fordította: Mohácsi Enikő, Jelenkor Kiadó, 2017, 480 oldal
Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje - puha kötés könyv

Ha a női jogok csorbításáról és a gyerekszülés mindenek elé való besorolásáról esik szó, lehetetlen, hogy ne jusson eszünkbe Margaret Atwood disztópiája, A Szolgálólány meséje, amelyben a nőket megfosztják a tanuláshoz, a munkához valamint a tulajdonhoz való joguktól is, hogy szülőgépeket csináljanak belőlük. A történet a jövő Amerikájában, Gileádban játszódik, ahol egy totalitárius rendszer működik, amelyben szigorú, ultrakonzervatív törvények uralkodnak. A nők többsége meddő (a "steril férfinak" még csak a fogalma sem létezik, tilos kimondani ezeket a szavakat), akik viszont termékenyek, azokat átnevelő táborokba gyűjtik, és arra nevelik, hogy egy feladatuk legyen: az uralkodóosztály gyerekeit megszülni. Atwood könyvét megjelenése óta rengetegszer emlegetik, ha a nők elnyomásáról van szó, a regényből készült sorozat óta pedig számos olyan tüntetés volt a világon, amelyen szolgálólánynak öltözött nők tiltakoztak különböző törvények ellen. 

Hogy hogyan függ össze a nők és a hatalom kérdése, azt Atwood maga fogalmazta meg A Szolgálólány meséjének bevezetőjében:

„Termékeny nők nélkül az emberek kihalnak. Ezért volt sokáig a csoportos erőszak és a nők, lányok és gyerekek meggyilkolása a népirtásoknak vagy egy népesség leigázásának és kizsákmányolásának a velejárója. Öld meg a csecsemőiket, és helyettesítsd őket a tieiddel, mint a macskák; kényszerítsd a nőket, hogy szüljenek gyermekeket, akiknek a felnevelését nem engedhetik meg maguknak, vagy akiket elveszel tőlük a saját céljaidra, lopd el a gyermekeket – ez széles körben elterjedt, ősöreg motívum. A bolygón minden egyes elnyomó rezsimnek az az alappillére, hogy ki uralja a nőket és a gyermekeket.”

Betty Friedan: A nőiesség kultusza

BETTY FRIEDAN
A nőiesség kultusza
Ford. Szirmai Panni, Noran Libro, 2021, 413 oldal
-

Csaknem hatvan év késéssel idén jelent meg magyarul a feminista irodalom mérföldköve, A nőiesség kultusza, az időzítés azonban  – mint látjuk – így sem rossz, hiszen a benne foglaltak a mai Magyarországon is elég aktuálisak. A kultikus könyv azt mutatta be, hogy mi történik, ha a nőket csupán a biológiai funkciójukra redukálják és a háztartás vezetésén, valamint a gyereknevelésen kívül nem hagynak teret arra, hogy kibontakoztassák a képességeiket. Friedan a könyvében az 50-es évek háziasszonyainak problémáit vizsgálta meg és rámutatott arra, hogy ha a nők csak az alárendelt, passzív szerepet választhatják, és csak a családjuknak élnek – összhangban a nőiesség kultuszával – akkor nemcsak ők lesznek boldogtalanok, hanem az a társadalom egészében negatív folyamatokat indít el. „A nőiesség kultuszához igazodó élet azt jelenti, hogy visszaforgatjuk a történelem kerekét, leértékeljük az emberi fejlődést” – írta.

A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban
A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban

Csaknem hatvan év késéssel jelent meg magyarul a feminista irodalom mérföldköve, A nőiesség kultusza, az időzítés azonban így sem rossz, hiszen a benne foglaltak a mai Magyarországon is elég aktuálisak. Betty Friedan újságíró, polgárjogi aktivista dacból kezdte el írni az amerikai nők helyzetéről szóló nagyszabású munkáját, ez a dac pedig addig vezette, amíg el nem indította a feminizmus második hullámát a 60-as években. Friedan, aki a sikerkönyve megjelenése után valódi legenda lett, egy olyan jelenséget vizsgált, amelynek korábban még neve sem volt: azon háztartásbeli nők szorongását és kilátástalanságát kezdte el kutatni, akik csak a férjükért és a gyerekeikért éltek, és akik – hiába minden ellenkező propaganda – nem érezték úgy, hogy az anyaságban kiteljesedtek volna. A probléma gyökerét a nőiesség kultuszában találta meg, amely a nőiességet kizárólag a családanya szereppel kapcsolta össze, és amely nem engedte meg a nőknek, hogy a saját képességeiket kihasználják.

Tovább olvasok

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

SZÉCSI NOÉMI
Lányok és asszonyok aranykönyve - Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján
Park, 2019, 380 oldal
-

Szécsi Noémi kötete azt vizsgálja, hogyan tekintettek a nők testére a 19. század végén és a 20. század elején. A könyv az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma történetén és rendelési naplóin keresztül mutatja be, hogy mit tehettek vagy nem tehettek meg a nők a saját testükkel, és milyen szerepe volt a nők külsejének az életben való érvényesülésben. Szisztematikusan írja le, hogyan viszonyultak a korban a lányok, az anyák és asszonyok testéhez, miként vélekedtek a menstruációról, a szűzkultuszról, a szexualitásról, a szépségről vagy épp az egészségügyi problémákról. Hugonnai Vilma élettörténetén keresztül pedig abba is betekintést nyerünk, hogy mennyire hosszú és keserves folyamat volt, mire nő létére praktizálni engedték.  „A 19. század során az emancipáció ellenzői folyton a női testre hivatkoztak: fizikai gyengeségükre, kisebb testi erejükre, vagy a nők által havonta elszenvedett menstruációra, amikor amellett kardoskodtak, hogy nem engedhetik a havonta lebetegedő női nemet a (felsőbb) oktatásba vagy a munka világába.”

5 dolog, amit a nők nem csinálhattak a századfordulón
Tovább olvasok

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

TOMPA ANDREA
Fejtől s lábtól
Jelenkor, 544 oldal
-

Tompa Andrea 2013-as regényében (kritikánk ITT) az erdélyi századelőre, a magyarság legfájdalmasabb esztendeibe időutazott, hogy megírjon egy klinikai pontosságú szerelmet, amelynek beteljesedését sem végtag- , sem országcsonkolás nem akadályozhatta meg. Egy öntudatos zsidó lány és egy kissé határozatlan, de hamar a saját lábára álló székely fiú párhuzamos élettörténetét követhetjük az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveitől a trianoni szerződést követő időszakig, az individuumtól a teljes egybeolvadásig. A könyv a nők emancipációjának témáját is feldolgozza, ahogy Tompa Andrea a napokban közzétett Facebook-posztjában is írta, egy híres magyar orvos, Genersich Antal 1880-ban publikált "Lehetnek-e a nők orvosok?" című tanulmányából is ihletett merített, amikor a regényt írta. 

Az orvosi egyetemre készülő lány így érvel a szüleinek a könyvben:

„Elsősorban a nők agyi térfogata nem kisebb, mint a férfiaké, fogok bele, ez ma már tudományosan be van bizonyítva. Sok tudós agyának súlya kisebb, mint sok nőké, ez le lett mérve, úgyhogy ennek alapján a szellemi akadály el lett hárítva, tehát a női test s agyi működés alkalmas a magasabb fokú tanulásra. Másadsorban a nőket a nemi élet – akkor észreveszem, hogy itt a papa és a mama is egyszerre hunyorog, mint ha össze lettek volna beszélve – éppenséggel csak néhány hétre vonja el az orvosi munkától a nőt, mikor gyermekágyi és szoptatási periódba lép, de sok nő munkavégzése alatt kiadja gyermekét dajkaságba, és hamar munkába tud állani. Hogy nem kell évekre neki a munkából kihullni.”

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Atwood a Rushdie-t ért merényletről: Ha nem állunk ki a szólásszabadság mellett, zsarnokság lesz

Margaret Atwood a Guardian oldalán adott hangot véleményének a Salman Rushdiet ért pénteki támadás apropóján. Szerinte Rushdie nem akart hős lenni, kiállni mellette és a szólásszabadság mellett azonban mindannyiunk kötelessége. 

...
Kritika

A matek és a nők vették fel a harcot Hitler csodafegyverével

A München, valamint a Tiszt és kém szerzője, Robert Harris logarléccel a kezükben csatarendbe szólítja a nőket az új háborús thrillerjében.

...
Beleolvasó

A nők kizárása árt a gazdasági teljesítménynek, a Dupla X bemutatja, hogyan változtathatunk ezen

A dupla X gazdasága fogalom új elméleti kereteket ad a gyakorlati tapasztalatoknak: hogyan zárják ki rendszerszinten a nőket a világ pénzügyi döntéshozatali folyamataiból. Scott cáfolhatatlan tényekkel, józanul, saját tapasztalatait is segítségül hívva érvel amellett, hogy nemi identitástól függetlenül mindenki nyertese lehet annak, ha egyszer a megkövesedett korlátokat és keretrendszereket végre lebontanánk. Olvass bele!

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Nagy

Laár András nem hajlandó gyűlölködni, szerinte ez is a belső szabadság része

A Laáramlás című kötetben Laár András pályája és élettörténete tárul fel anekdoták, izgalmas történetek formájában: bepillantást nyerhetünk a sokoldalú művész gyermek- és ifjúkorába, a KFT zenekar indulásába, Galla Miklóssal való barátságának históriájába vagy akár a buddhizmushoz fűződő kapcsolatába. A szerzővel a könyv megírásáról, a költészetről, a gyűlöletmentes életről, a valóság és látszat viszonyáról, a Karinthy-gyűrű sorsáról és a belső szabadságról beszélgettünk.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot