A matek és a nők vették fel a harcot Hitler csodafegyverével

A matek és a nők vették fel a harcot Hitler csodafegyverével

Robert Harris a nácik rakétaprogramjába enged bepillantást a legújabb thrillerjében. A V-2 című háborús regény egy német rakétamérnök és egy angol hírszerzőtiszt szemszögéből idézi fel London bombázását. A náci terrorra a brit válasz a logarléc volt, és az, hogy csatarendbe állították a nőket. A regénybe itt beleolvashatsz.

Bányász Attila | 2022. április 21. |

Robert Harris
V-2
Ford. Komló Zoltán, Gabo, 2022, 312 oldal
-

A V-2 ballisztikus rakéta az elrettentés eszközeként írta be magát a történelembe, de a második világháború kimenetelére – idő és erőforrás hiányában – már nem igazán lehetett hatással. 

Vajon miként jellemzi a civilizációnkat, hogy az első, ember alkotta eszköz, amely kilépett az űrbe, egy katonai, ráadásul megtorlásra szánt tömegpusztító fegyver volt?

Pedig a rakétakutatások kezdetben nem hadi célokat szolgáltak: 1927-ben egy csapat álmodozó mérnökhallgató – élükön Wernher von Braunnal – meg volt róla győződve, hogy számukra nem jelenthet határt még a csillagos ég sem. Az általuk életre hívott Űrutazási Társaságnak a kísérleti rakétaprogramját sajátította ki az 1930-as években a fegyverkezési lázban égő Németország. Így is még számos kudarccal teli év kellett, mire az első rakéták hullani kezdtek Belgium, Anglia, Hollandia és Franciaország földjére. A két legfőbb célpont Antwerpen és London volt. Előbbinél az amerikai utánpótlás elvágása vezette a németeket, utóbbinál a terror. 

A München aktualitása húsba vág: mit tehetsz, ha egy diktátor háborúzni akar?
A München aktualitása húsba vág: mit tehetsz, ha egy diktátor háborúzni akar?

Két egykori jóbarát lehetetlen helyzetbe sodródik, miközben rájuk nehezedik a történelem: akaratukon kívül válnak kémekké egy ellenséges országban, ahol a világ sorsáról döntenek. Háború vagy béke? A válasz korántsem olyan egyértelmű. Robert Harris feszült thrillerje magával ragadóan vegyíti a fikciót és a történelmi tényeket, miközben a világ észvesztve rohan bele a második világégésbe. A regényből készült adaptáció a Netflixen tekinthető meg.

Tovább olvasok

Bár az az ezeregyszáz rakéta, amely valóban célba is talált a fellőtt több mint háromezerből, nem sok vizet zavart a háború alakulásában, azért egyikünk sem szívesen tartózkodott volna a becsapódás körzetében. A mai átlagember – már ha szerencsés – nincs tisztában vele, milyen pusztítással jár egy rakétatalálat: Harris regényében mintha egyenesen minket kapna telibe a háromszoros hangsebességgel lecsapó, „csendes gyilkos”. Nincsen figyelmeztetés, hanghatás vagy légiriadó, csak a mérhetetlen pusztítás. Sorban állsz a deptfordi Woolworth áruházban a háborús időszakban fehér hollónak számító vasedényért, és váratlanul rád omlik az épület. Abban a pillanatban százhatvanan halnak szörnyet körülötted a romok alatt vagy a robbanás lökéshulláma következtében, és te szerencsésnek mondhatod magad, hogy ez tudatosodhat benned, mert azt jelenti: élsz. Képzeld el, hogy ez bárhol és bármikor megtörténhet! A V-2 támadások több mint kétezer-hétszáz ember halálát okozták, és további hatezer-ötszázan súlyosan megsérültek miattuk. A második világháború százmilliós emberveszteségéhez képest elenyésző szám, ám Harris – miközben személyes tragédiákat fest föl – tesz róla, hogy másképp gondoljuk.

Mert áldozatból egyetlen ember is sok.

-

A Woolworth áruház V-2 rakétatalálat után

A fiatal Kay Caton-Walsh repülőhadnagy a szeretőjével együtt túlélője egy, a Woolworth áruházhoz hasonló, londoni rakétatámadásnak. Ez is közrejátszik abban, hogy részt vegyen a WAAF, a Női Kisegítő Légierő V-2 ellen hadrendbe állított új egységében. Meg persze az is, hogy a belgiumi kiküldetés talán némi rálátást biztosíthat kaotikus szerelmi életére. Mechelenben azonban többet talál, mint gondolta: a matematikát mint fegyvert, és egy új romantikus kapcsolat ígéretét.

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében
A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

Tovább olvasok

Rudi Graf mérnök minden álma, hogy az általa épített rakétával az emberiség egyszer elérje a Holdat. Ehelyett abban kénytelen segédkezni, hogy a nácik halált szórjanak az ellenségeikre. Miközben a vesztét érző német vezetés embertelen iramot diktál a rakétaindításoknál, a kiforratlan technika szaporodó meghibásodásai az ifjú mérnök fejére vonják az SS haragját.

-

Kilövésre készen

Harris két, egymással szemben álló főhősét a V-2 röppályája köti össze: a férfi az indításán, a nő az elhárításán ügyködik, és bár ismeretlenül is a másik elpusztítására törnek, valójában nem ellenségei egymásnak.

Olyan korban születtek, amely mindenféle, rajtuk kívül álló ok miatt szétválasztja az embereket.

Graf meghasonlott lélek, akit felemészt a bűntudat, de a lelkiismeret-furdalását elnyomja a túlélés kényszere. Caton-Walshnak pedig – hiába van a Női Királyi Légierőnek patinás múltja – meg kell küzdenie az érvényesülésért egy szűk látókörű férfivilágban.

-

A WAAF, a Női Kisegítő Légierő

Eközben a férfi szembesülni kénytelen egy önmagát felemésztő politikai rendszerrel, amely világnézete miatt százezreket áldoz fel és ránt magával. Graf tragédiája, hogy ő maga is többszörösen bűnrészes: nemcsak mint aki parancsra meghúzza a ravaszt, hanem a fegyver megalkotójaként is. Olyan, mintha a szerző Graf fiktív karakterébe vetítette volna bele a regényben is feltűnő valós történelmi személyiség, Wernher von Braun lelkiismeretét.

A rakétatudomány atyjának megítélése Harris könyvében erősen ambivalens, a történelmi ideológiák hullámlovasaként tűnik föl.

-

Wernher von Braun, az űrutazás és a rakétatudomány atyja, a Wehrmacht gyűrűjében

A V-2 éppoly feszült és olvasmányos, akárcsak a szerző korábbi, a müncheni békekonferenciáról szóló regénye. Caton-Walsh történetszálába vegyül egy kis kémhistória és csipetnyi romantika is, Graf szőrmentén az ellenállással ismerkedik.

Harris vitathatatlan erénye, hogy a történelmi tények és a technikai adatok sűrűjében sem téveszti szem elől a lényeget: az embert.

A regény köszönetnyilvánításában szerepel, hogy a rakétakutatás többe került a németeknek, mint a Manhattan Projekt az Egyesült Államoknak: „bármely hadban álló ország forrásainak messze a legnagyobb mérvű elpazarlása volt egy mérhetetlenül költekező háborúban”. Ugyanakkor nekik köszönhető, hogy az ember végül csak kilépett az űrbe. A világháború lezárását követően mind az amerikaiak, mind az oroszok hadizsákmányként tekintettek a rakétatechnikára. A német „know-how” felhasználásával juthatott el az első műhold és ember szovjet részről az atmoszférán túlra. Az Amerikában otthonra lelő von Braun révén pedig az első ember a Holdra. A rakétakutatás a nőket sem engedte messze magától. Az űrutazás alapja ugyanis a matematika, a rengeteg számítást pedig a számítástechnika hajnalán még manuálisan kellett elvégezni. A NASA űrprogramjának lelkét akkoriban egy afro-amerikai nőkből álló matematikus csapat alkotta. Erről szól Margot Lee Shetterly azonos című regényéből adaptált, három Oscar-díjra jelölt A számolás joga. Még szerencse, hogy a tudomány az ember felett áll: teljesen közömbös számára a bőrszín és a nem.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A München aktualitása húsba vág: mit tehetsz, ha egy diktátor háborúzni akar?

Két egykori jóbarát lehetetlen helyzetbe sodródik, miközben rájuk nehezedik a történelem: akaratukon kívül válnak kémekké egy ellenséges országban, ahol a világ sorsáról döntenek. Háború vagy béke? A válasz korántsem olyan egyértelmű. Robert Harris feszült thrillerje magával ragadóan vegyíti a fikciót és a történelmi tényeket.

...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Szórakozás

Mark Ruffalo és Hugh Laurie a világháborúban egy vak lány útját egyengeti

A ​láthatatlan fény 2014-ben jelent meg, és széleskörű kritikai elismerést kapott, rákövetkező évben pedig a Pulitzert is.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.