Salman Rushdie-t pénteken a színpadon késeltek meg az előtt, hogy felszólalt volna a szólásszabadságról egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen, a New York állambeli Chautauquában. Rushdie negyedik, A sátáni versek című könyve megjelenése után, 1989-ban az iráni Homeini ajatolllah fatvát, azaz vallásos halálos ítéletet hirdetett az íróra, akinek jelenleg is hárommillió dolláros vérdíj van a fején.

Atwood felidézte, amikor egy 1992-es jótékonysági eseményen vett részt, a PEN elnökeként rábízták a feladatot, hogy mutassa be a közönségnek a titokban Kanadába utaztatott, majd a biztonságiak által színpadra csempészett szerzőt. Szerinte akkor is ki kellett állni mellette, ahogy most is.

Atwood arra is kitér, hogy Rushdie 1981-ben, második regényével, az Éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi életbe, amely abban az évben elnyerte a Booker-díjat. Rusdie szövegének „leleményessége, terjedelme, történelmi mélysége és verbális ügyessége lélegzetelállító volt, és ajtót nyitott az írók következő generációi előtt.” Olyanok előtt, akik korábban úgy érezhették, hogy identitásuk vagy témájuk kizárja őket az angol nyelvű irodalomból. Atwood szerint „rengeteg író és olvasó tartozik neki régóta nagy adóssággal” és most újabb adósággot halmoztak fel. 

„Régóta védte a művészi kifejezés szabadságát minden ellenféllel szemben; most, még ha fel is épül sérüléséből, ennek mártírja lesz. 

A meggyilkolt, megkínzott, bebörtönzött és üldözött írók jövőbeli emlékművén Rushdie nagy szerepet fog kapni.” Az író megtámadásával „ismét bebizonyosodott, hogy a mai világban bárhol bármi megtörténhet. Az amerikai demokrácia olyan veszélyben van, mint még soha: egy író elleni merényletkísérlet csak egy újabb tünet.” (Ezzel kapcsolatos aggodalmairól egyébként maga Rushdie is beszélt két héttel a támadása előtt, a német Stern magazinnak adott interjúban.) Atwood pedig azt is kifejtette, miért könnyű az elnyomó rezsimek számára az írókat céltáblaként használni: 

„Kétségtelen, hogy ez a támadás azért irányult ellene, mert negyedik regényét, A sátáni verseket (...) eszközként használták egy távoli ország politikai hatalmi harcában. Amikor a rezsim nyomás alatt van, egy kis könyvégetés népszerű és figyelemelterelést eredményez.

Az íróknak nincs hadseregük. Nincsenek dollármilliárdjaik. Nincsenek foglyul ejtett szavazótáboruk. Ezért olcsó bűnbakok. Könnyű őket hibáztatni.”

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n
A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

Salman Rushdie-t pénteken támadták meg a New York állambeli Chautauqua Intézetben. Már a színpadon volt, és épp a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. A Booker-díjas író elleni támadás az egész irodalmi életet sokkolta.

Tovább olvasok

Emlékeztet, hogy Rushdie a fenyegetések dacára is gyakran felszólalt a szólásszabadság mellett, ami „egykor egy ásításra késztető liberális közhely volt, mára viszont egy égető, sürgős ügy”. Arra is kitér, hogy a szólásszabadság védelme nem vonatkozik a rágalmazásra, a hazugságokra, és a bizonyított tényekkel való szembemenésre, amelyeket viszont büntetnie kellene a törvénynek.

Atwood ezzel zárja írását: 

„Rushdie nem akart a szólásszabadság hőse lenni, de most már az. Az írók, bárhol legyenek is – kivéve ha állami firkászok, vagy agymosott robotok – köszönettel tartoznak neki.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

Salman Rushdie-t pénteken támadták meg a New York állambeli Chautauqua Intézetben. Már a színpadon volt, és épp a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. A Booker-díjas író elleni támadás az egész irodalmi életet sokkolta.

...
Hírek

Rushdie megtámadása után Rowlingot is halálosan megfenyegették

Nyomoz a rendőrség egy J.K. Rowling elleni online fenyegetés ügyében, amelyet az író azután kapott, hogy egy posztban kiállt a pénteken megtámadott Salman Rushdie mellett.

...
Hírek

Rushdie „viszonylag normálisan” élte az életét a támadás előtt

Erről és az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről a szerző a Stern magazinnak adott interjúban beszélt, amelyet két hete adott és eredetileg augusztus 18-án jelent volna meg.  A támadás előtt egy órával pedig megjelent egy cikk Rushdie fatvájáról egy iráni hírportálon. 

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam