Salman Rushdie-t pénteken a színpadon késeltek meg az előtt, hogy felszólalt volna a szólásszabadságról egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen, a New York állambeli Chautauquában. Rushdie negyedik, A sátáni versek című könyve megjelenése után, 1989-ban az iráni Homeini ajatolllah fatvát, azaz vallásos halálos ítéletet hirdetett az íróra, akinek jelenleg is hárommillió dolláros vérdíj van a fején.

Atwood felidézte, amikor egy 1992-es jótékonysági eseményen vett részt, a PEN elnökeként rábízták a feladatot, hogy mutassa be a közönségnek a titokban Kanadába utaztatott, majd a biztonságiak által színpadra csempészett szerzőt. Szerinte akkor is ki kellett állni mellette, ahogy most is.

Atwood arra is kitér, hogy Rushdie 1981-ben, második regényével, az Éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi életbe, amely abban az évben elnyerte a Booker-díjat. Rusdie szövegének „leleményessége, terjedelme, történelmi mélysége és verbális ügyessége lélegzetelállító volt, és ajtót nyitott az írók következő generációi előtt.” Olyanok előtt, akik korábban úgy érezhették, hogy identitásuk vagy témájuk kizárja őket az angol nyelvű irodalomból. Atwood szerint „rengeteg író és olvasó tartozik neki régóta nagy adóssággal” és most újabb adósággot halmoztak fel. 

„Régóta védte a művészi kifejezés szabadságát minden ellenféllel szemben; most, még ha fel is épül sérüléséből, ennek mártírja lesz. 

A meggyilkolt, megkínzott, bebörtönzött és üldözött írók jövőbeli emlékművén Rushdie nagy szerepet fog kapni.” Az író megtámadásával „ismét bebizonyosodott, hogy a mai világban bárhol bármi megtörténhet. Az amerikai demokrácia olyan veszélyben van, mint még soha: egy író elleni merényletkísérlet csak egy újabb tünet.” (Ezzel kapcsolatos aggodalmairól egyébként maga Rushdie is beszélt két héttel a támadása előtt, a német Stern magazinnak adott interjúban.) Atwood pedig azt is kifejtette, miért könnyű az elnyomó rezsimek számára az írókat céltáblaként használni: 

„Kétségtelen, hogy ez a támadás azért irányult ellene, mert negyedik regényét, A sátáni verseket (...) eszközként használták egy távoli ország politikai hatalmi harcában. Amikor a rezsim nyomás alatt van, egy kis könyvégetés népszerű és figyelemelterelést eredményez.

Az íróknak nincs hadseregük. Nincsenek dollármilliárdjaik. Nincsenek foglyul ejtett szavazótáboruk. Ezért olcsó bűnbakok. Könnyű őket hibáztatni.”

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n
A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

Salman Rushdie-t pénteken támadták meg a New York állambeli Chautauqua Intézetben. Már a színpadon volt, és épp a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. A Booker-díjas író elleni támadás az egész irodalmi életet sokkolta.

Tovább olvasok

Emlékeztet, hogy Rushdie a fenyegetések dacára is gyakran felszólalt a szólásszabadság mellett, ami „egykor egy ásításra késztető liberális közhely volt, mára viszont egy égető, sürgős ügy”. Arra is kitér, hogy a szólásszabadság védelme nem vonatkozik a rágalmazásra, a hazugságokra, és a bizonyított tényekkel való szembemenésre, amelyeket viszont büntetnie kellene a törvénynek.

Atwood ezzel zárja írását: 

„Rushdie nem akart a szólásszabadság hőse lenni, de most már az. Az írók, bárhol legyenek is – kivéve ha állami firkászok, vagy agymosott robotok – köszönettel tartoznak neki.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

Salman Rushdie-t pénteken támadták meg a New York állambeli Chautauqua Intézetben. Már a színpadon volt, és épp a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. A Booker-díjas író elleni támadás az egész irodalmi életet sokkolta.

...

Rushdie megtámadása után Rowlingot is halálosan megfenyegették

Nyomoz a rendőrség egy J.K. Rowling elleni online fenyegetés ügyében, amelyet az író azután kapott, hogy egy posztban kiállt a pénteken megtámadott Salman Rushdie mellett.

...

Rushdie „viszonylag normálisan” élte az életét a támadás előtt

Erről és az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről a szerző a Stern magazinnak adott interjúban beszélt, amelyet két hete adott és eredetileg augusztus 18-án jelent volna meg.  A támadás előtt egy órával pedig megjelent egy cikk Rushdie fatvájáról egy iráni hírportálon. 

Hírek
...

Gillian Flynn-nek új magyar kiadója van, a Holtodiglan is új köntöst kap!

...

Nem olvassák a kritikákat, szomorú lépésre szánta el magát az amerikai AP

...

Jöhet egy láncfűrészes sorozatgyilkos által ihletett parfüm?

...

Magyarul is megjelenik Patti Smith eddigi legszemélyesebb memoárja

Kiemeltek
...

„Apám többször meghalt, amikor gyerek voltam” - Olvass bele Kiss Ildikó Judit kötetébe!

Te szembe mersz nézni a gyerekkoroddal?

...

Egy Mad Max-világ lehetséges forgatókönyv, de van remény

Litkai Gergely és Bart István klímapolitikai szakértő a klímaváltozásv hatásairól és a lehetséges forgatókönyvekről beszélgettek.

...

Milyen lenne ma egy „kifinomult” nő, ha Jane Austen írna róla regényt?

Mennyire lenne fontos számára, hogy például jól menjen férjhez?

Borda Réka: Szeretném, ha ez egy „óda” lenne a nőkhöz

Borda Réka: Szeretném, ha ez egy „óda” lenne a nőkhöz

Mit jelent, ha valaki nem agyból, hanem érzelemből ír? Interjú Borda Rékával. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Mi az a kriptomnézia, amivel Jónás Tamás a plágiumot magyarázza?

chk
chk

Knáuszgárd vagy Kneüszgór? Így ejtsd ki helyesen a skandináv írók nevét!

A hét könyve
Kritika
A magány egy város, ahol életre kelnek a falak – Murakami új kötetéről
Mi az a kriptomnézia, amivel Jónás Tamás a plágiumot magyarázza?

Mi az a kriptomnézia, amivel Jónás Tamás a plágiumot magyarázza?

És van-e még példa erre az irodalomban?

...

Bartók Imre: őrület, élet, halál és sakk

...

Hogyan leszünk kritikus olvasók, ha már az iskolában megmondják, mi a jó és mi a rossz? Podcast Mohácsi Balázzsal

...

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos