Ha azelőtt nem lett volna világos, a koronavírus járvány végképp megmutatta, mennyire fundamentálisan fontos egy hatékonyan és megbízhatóan működő egészségügyi rendszer és ellátás egy ország számára. Hasonlóképpen, az egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók, mentősök, asszisztensek, irodisták/adminisztrátorok, takarítók stb. munkája elemi szinten járul hozzá az életünkhöz. A hiányuk, a túlterheltségük pedig kritikusan veszélyezteti az egész lakosságot.
Március 30. az orvosok napja, ennek alkalmából a Magyar Orvosi Kamara a honlapján és a Facebook-oldalán is köszöntötte a kollégákat:
Szécsi Noémi kötete azt vizsgálja, hogyan tekintettek a nők testére a 19. század végén és a 20. század elején. A könyv az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma történetén és rendelési naplóin keresztül mutatja be, hogy mit tehettek vagy nem tehettek meg a nők a saját testükkel, és milyen szerepe volt a nők külsejének az életben való érvényesülésben. Szisztematikusan írja le, hogyan viszonyultak a korban a lányok, az anyák és asszonyok testéhez, miként vélekedtek a menstruációról, a szűzkultuszról, a szexualitásról, a szépségről vagy épp az egészségügyi problémákról. Bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz róla:
Kertész Erzsébet klasszikusa az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma életéről és megpróbáltatásairól szól, hogy hogyan sikerült elérnie a célját, hogy nőként embereket gyógyíthasson Magyarországon. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”
Gyerekeknek szól A lány, aki orvos akart lenni, szintén Hugonnai Vilmáról.
Meglepő, de nem könnyű friss kiadású és egyben meggyőző könyvet találni az anyák megmentőjeként ismert, a kézfertőtlenítés fontosságát felismerő és propagálni próbáló Semmelweis Ignác tragikus életéről, és ezen az az apropó sem változtatott, hogy 2018-ban volt a születése 200. évfordulója. Ezért érdemes elővenni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadásában napvilágot látott tanulmánykötetet, ami két kötetben módszeresen és alaposan vizsgálta Semmelweis életét, munkásságát és örökségét.
![Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/43356/fe_580_320_esnm_simon_toth_1180_600.jpg)
