Nagy Gerzson: A szöveg érlelése szinte egyenértékű az írással

Nagy Gerzson: A szöveg érlelése szinte egyenértékű az írással

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Halmai RóbertBabarczy EszterCzakó Zsófia, Szelle Ákos, Zsembery PéterHegyi Ede, Gáspár-Singer AnnaNyáry Luca és Harag Anita után Nagy Gerzson mesélt a szöveg érlelésének fontosságáról, az alkotói munkát beindító saját élményekről, és arról, miért örült a női olvasóktól jött reakcióknak. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 15-én az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban.

Fotó: Ladjánszki Máté

Forgách Kinga | 2020. október 12. |

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Egyértelműen az, hogy maga az írás az alkotói folyamatnak nem a legjelentősebb szelete. A szöveg érlelése, gondozása, strukturálása fontosságban szinte egyenértékű az írással, és hatalmas energiákat kíván. A lányom cetlikre írta a fejezetek címét, tologattam a cetliket fel-alá. 

A vége felé pedig úgy éreztem, fizikai küzdelmet folytatok, a szöveg maga alá temet.

Nagy Gerzson
Délután apámmal
Kalligram, 2020, 208 oldal
Nagy Gerzson: Délután Apámmal

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

A saját konkrét élményeim. Sokáig nem nyúltam az életemnek ehhez a szakaszához, nem csak írói szempontból, de érzelmileg sem, talán ösztönösen vártam, amíg megfelelően el tudok távolodni tőle. 

Az derült ki, hogy élvezettel bújok vissza a huszonöt évvel ezelőtt levetett bőrömbe.

Mit vártál az első könyvedtől?

Hogy a Margó-díj TOP10-be kerüljön. A viccet félretéve, azt, hogy a Kalligram kiadta, már óriási elismerésnek tartottam. Az elvárásaim folyamatosan változtak, ahogy haladtak előre a dolgok. Ha visszamegyek az időben addig, amikor még csak álmodoztam egy saját könyvről, a célom az volt, hogy elolvassák és az olvasók valahol magukra ismerjenek.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Amikor leadtam a kézirat végleges változatát, már nem láttam a szöveget, egyik olvasásra szörnyű volt, félórával később szuper.

Nem hiszem, hogy hozzá tudnék nyúlni ehhez a könyvhöz, persze nem azért, mert azt gondolom, hogy tökéletes, korántsem az, de kész van, le van zárva.

Az újraírásba pedig nem volna bátorságom belefogni.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A feleségemnek mutattam meg bizonyos részeket, ő mondta, hogy ebből akár könyv is lehet. Zoltán Gábor, aki a kézirat első változatát olvasta, szintén bátorított. A szöveg ezután még sokat változott, Mészáros Sándorral, a Kalligram Kiadó vezetőjével rendszeresen beszéltünk róla, finom meglátásai, kiváló javaslatai voltak.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

A női olvasóktól jött reakcióknak különösen örültem, például: fiúkönyv, nem csak fiúknak, vagy hogy jó volt kétszáz oldal erejéig kollégista gimis fiúnak lenni. 

A legtöbbet mégis egy régi barátom üzenete jelentett, aki annyit írt, hogy jó volt olvasni, jó volt megélni, így volt jó.

Számomra ez megerősítés, hogy hiteles a szöveg.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem emlékszem, valószínűleg valami kötelező olvasmány. Gyerekkoromban nem voltam nagy olvasó. Amiről emlékeim vannak, az a Tizennégy karátos autó Rejtő Jenőtől, az éjszakai verekedés a pálmafás, fülledt nizzai kertben, a főhős minden helyzetben megőrzött humora és flegmasága, nekem ez akkor egzotikus volt és imponált.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Írás közben minden szöveget irodalomnak tartok, különösen a befejezésnél, Örkényt megidézve, a vízen tudnék járni. Amikor aztán hónapokkal később nyomtatásban a kezembe kerül, már kétségeim vannak, hogy igazán jó-e. 

Ez a könyv talán az első olyan szöveg, amit újra olvasva még nem elégedetlenkedtem nagyon.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

A jelenlegi merítésből Gáspár-Singer Anna könyve, mert érett, fegyelmezett, de érzékeny szöveg, a korábbiak közül Tompa Andrea A hóhér háza című regénye, friss nyelvezete, intellektusa, bensőségessége miatt, vagy Szvoren Edinától a Pertu, ami végtelenül finom, a valóság felett lebegő próza, és emiatt közel áll hozzám.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nyáry Luca: A korosztályomnak az kell, hogy valaki a saját nyelvükön szóljon hozzájuk

Csütörtökön végre kiderül, ki lesz 2020 Margó-díjasa, addig is sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Nyáry Luca mesélt személyességről, eltávolításról, és arról, hogy mit tart a kötet legjobb hozadékának.

...

Harag Anita: Minden novellának megvan a maga ideje

Csütörtökön kiderül, ki lesz 2020 Margó-díjasa, addig is sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Harag Anita mesélt arról, hogy miért nem szabad túl korán elengedni a szövegeket, és miért fontosak a novellákban a részletek.

...

Gáspár Singer-Anna: Lényeges felismerés volt, hogy általam fontosnak tartott problémák másokat is érdekelnek

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Gáspár-Singer Anna válaszait olvashatjátok. 

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám mesélt nekünk angliai élményeiről, a Covid-időszakról, de szó esett politikáról is.

Szerzőink

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

„A senki földjén szeretek a legjobban mozogni” – 20 éves az egyik leghíresebb disztópia, a Ne engedj el...

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

A hét könyve
Kritika
„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról
Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Mindenki autofikciót akar írni, erre Závada Péter mit csinál? Új kötetében mindent ráfog az Éngépre, ami megírja a verseit. 

Olvass!
...

Mosodában beszélgetni a túlvilágról – miért ne? Olvass bele Tess Gunty bestseller regényébe!

Az Isten hozott itthon a magány, a vágyakozás, az otthon- és szabadságkeresés regénye

...

„Képtelenség feloldódnom másutt, / csak az érintésben” – részlet Kustos Júlia verseskötetéből

Megjelent a Tehetetlen bálványok.

...

Mihez kezd egy fiatal nő, ha megtudják róla, hogy szexmunkás? 

Palotai Zója regénye a szexipar kulisszái mögé kalauzolja az olvasót: olvass bele!

Gyerekirodalom
...

„Nem jöhetnek rá, hogy nem ember vagyok” – folytatódnak az alakváltó gyerekek kalandjai, olvass bele!

Olvass bele a Woodwalkers második részébe!

...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

...

A gyerekek új barátai a született újrahasznosítók, a Kacatkák

Sally Gardner kétrészes könyvsorozatából sok mindent megtudunk a tengerek élővilágáról is, és arról, miért használjuk tévesen a „szemét” kifejezést.