Nagy Gerzson: A szöveg érlelése szinte egyenértékű az írással

Nagy Gerzson: A szöveg érlelése szinte egyenértékű az írással

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Halmai RóbertBabarczy EszterCzakó Zsófia, Szelle Ákos, Zsembery PéterHegyi Ede, Gáspár-Singer AnnaNyáry Luca és Harag Anita után Nagy Gerzson mesélt a szöveg érlelésének fontosságáról, az alkotói munkát beindító saját élményekről, és arról, miért örült a női olvasóktól jött reakcióknak. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 15-én az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban.

Fotó: Ladjánszki Máté

Forgách Kinga | 2020. október 12. |

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Egyértelműen az, hogy maga az írás az alkotói folyamatnak nem a legjelentősebb szelete. A szöveg érlelése, gondozása, strukturálása fontosságban szinte egyenértékű az írással, és hatalmas energiákat kíván. A lányom cetlikre írta a fejezetek címét, tologattam a cetliket fel-alá. 

A vége felé pedig úgy éreztem, fizikai küzdelmet folytatok, a szöveg maga alá temet.

Nagy Gerzson
Délután apámmal
Kalligram, 2020, 208 oldal
Nagy Gerzson: Délután Apámmal

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

A saját konkrét élményeim. Sokáig nem nyúltam az életemnek ehhez a szakaszához, nem csak írói szempontból, de érzelmileg sem, talán ösztönösen vártam, amíg megfelelően el tudok távolodni tőle. 

Az derült ki, hogy élvezettel bújok vissza a huszonöt évvel ezelőtt levetett bőrömbe.

Mit vártál az első könyvedtől?

Hogy a Margó-díj TOP10-be kerüljön. A viccet félretéve, azt, hogy a Kalligram kiadta, már óriási elismerésnek tartottam. Az elvárásaim folyamatosan változtak, ahogy haladtak előre a dolgok. Ha visszamegyek az időben addig, amikor még csak álmodoztam egy saját könyvről, a célom az volt, hogy elolvassák és az olvasók valahol magukra ismerjenek.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Amikor leadtam a kézirat végleges változatát, már nem láttam a szöveget, egyik olvasásra szörnyű volt, félórával később szuper.

Nem hiszem, hogy hozzá tudnék nyúlni ehhez a könyvhöz, persze nem azért, mert azt gondolom, hogy tökéletes, korántsem az, de kész van, le van zárva.

Az újraírásba pedig nem volna bátorságom belefogni.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A feleségemnek mutattam meg bizonyos részeket, ő mondta, hogy ebből akár könyv is lehet. Zoltán Gábor, aki a kézirat első változatát olvasta, szintén bátorított. A szöveg ezután még sokat változott, Mészáros Sándorral, a Kalligram Kiadó vezetőjével rendszeresen beszéltünk róla, finom meglátásai, kiváló javaslatai voltak.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

A női olvasóktól jött reakcióknak különösen örültem, például: fiúkönyv, nem csak fiúknak, vagy hogy jó volt kétszáz oldal erejéig kollégista gimis fiúnak lenni. 

A legtöbbet mégis egy régi barátom üzenete jelentett, aki annyit írt, hogy jó volt olvasni, jó volt megélni, így volt jó.

Számomra ez megerősítés, hogy hiteles a szöveg.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem emlékszem, valószínűleg valami kötelező olvasmány. Gyerekkoromban nem voltam nagy olvasó. Amiről emlékeim vannak, az a Tizennégy karátos autó Rejtő Jenőtől, az éjszakai verekedés a pálmafás, fülledt nizzai kertben, a főhős minden helyzetben megőrzött humora és flegmasága, nekem ez akkor egzotikus volt és imponált.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Írás közben minden szöveget irodalomnak tartok, különösen a befejezésnél, Örkényt megidézve, a vízen tudnék járni. Amikor aztán hónapokkal később nyomtatásban a kezembe kerül, már kétségeim vannak, hogy igazán jó-e. 

Ez a könyv talán az első olyan szöveg, amit újra olvasva még nem elégedetlenkedtem nagyon.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

A jelenlegi merítésből Gáspár-Singer Anna könyve, mert érett, fegyelmezett, de érzékeny szöveg, a korábbiak közül Tompa Andrea A hóhér háza című regénye, friss nyelvezete, intellektusa, bensőségessége miatt, vagy Szvoren Edinától a Pertu, ami végtelenül finom, a valóság felett lebegő próza, és emiatt közel áll hozzám.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nyáry Luca: A korosztályomnak az kell, hogy valaki a saját nyelvükön szóljon hozzájuk

Csütörtökön végre kiderül, ki lesz 2020 Margó-díjasa, addig is sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Nyáry Luca mesélt személyességről, eltávolításról, és arról, hogy mit tart a kötet legjobb hozadékának.

...
Nagy

Harag Anita: Minden novellának megvan a maga ideje

Csütörtökön kiderül, ki lesz 2020 Margó-díjasa, addig is sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Harag Anita mesélt arról, hogy miért nem szabad túl korán elengedni a szövegeket, és miért fontosak a novellákban a részletek.

...
Nagy

Gáspár Singer-Anna: Lényeges felismerés volt, hogy általam fontosnak tartott problémák másokat is érdekelnek

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Gáspár-Singer Anna válaszait olvashatjátok. 

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.