Harag Anita: Minden novellának megvan a maga ideje

Harag Anita: Minden novellának megvan a maga ideje

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Halmai RóbertBabarczy EszterCzakó Zsófia, Szelle Ákos, Zsembery PéterHegyi Ede, Gáspár-Singer Anna és Nyáry Luca után Harag Anita mesélt arról, hogy miért nem szabad túl korán elengedni a szövegeket, és miért fontosak a novellákban a részletek. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 15-én az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban.

Forgách Kinga | 2020. október 12. |

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Nem szabad túl korán elengednem a szövegeket.

Minden novellának megvan a maga ideje, amit ki kell várni, sokszor kell visszatérni hozzá, újraolvasni, átírni. Nem szabad siettetni a publikálást sem. Sokáig volt bennem egy publikációs kényszer. Nagyon vágytam a szakmai visszajelzésre, ezért néha olyan prózát is küldtem folyóiratoknak, amik nem voltak még készen. Sok idő volt kitapasztalnom, mikor van kész egy szöveg, miközben néha azt érzem, igazán sosincs befejezve egyik szöveg sem.

Harag Anita
Évszakhoz képest hűvösebb
Magvető, 2020, 132 oldal
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb



Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Novellákban gondolkodtam inkább, és nem kötetben. Egy idő után észrevettem, hogy sok szöveg felel egymásra, ráismertem az elbeszélői nézőpont, a különböző szituációk hasonlóságára. Ahol az egyik szöveg hallgat, ott a másik beszél, miközben 

nagyon fontosak azok a momentumok, amik nincsenek kimondva egyik novellában sem.

A novellák alapötlete egyébként mindig más volt, a Minden csütörtökön, októbertől novemberig című szövegnél például az, hogy jártam dzsúdózni, és a mai napig tudok japánul számolni, a Cerasela címűnél magát a nevet találtam meg először. A Lánchíd északi oldalánál a legelső mondat húzta magával a karaktereket és a történetet.

Mit vártál az első könyvedtől?

Szerettem volna, hogy megtalálja az olvasóit. És persze reméltem, hogy az olvasói szeretni fogják.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Most azt érzem, ha változtatnék valamelyik szövegen, szétbomlana az egész kötet. Egy mondat viszont sokszor eszembe jut, amit kihúztam az egyik novellából, és mindig hiányérzetem van, amikor azt a részt olvasom. Azt a mondatot visszatenném.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Szolláth Dávidnak, aki a Független Mentorhálózatban lett a mentorom 2017-ben. Nagyon kíváncsi voltam, milyen szempontokat fog behozni a szövegekkel kapcsolatban, amikre én esetleg nem is gondoltam. Turi Tímea, a kötet szerkesztője is sokat segített a novellák sorrendjének megtalálásában. Most már nem tudom elképzelni, hogy ne a Családi anamnézis legyen az utolsó novella például. 

Onnan tudtam, hogy egy-egy novella a helyére került, ha nem értettem, korábban miért tettem máshová. Hiszen éppen itt van a helye.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

A novellákban nagyon fontosak a részletek. Egy anya megszorítja a gyereke kezét, ha köszönni kell valakinek az utcán, az orvos táskájából kilógó könyv a rendelőben, a mozdulat, ahogy a belógó ágakat egy fiú elhúzza egy lány elől az erdőben. Az egyik olvasó azt írta, hogy a kötet befejezése után ő is sokkal jobb megfigyelője lett a környezetének. Ennek nagyon örültem.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Szabó Magda Abigélje, és rögtön utána Robert Merle-től a Malevil. Ez a két regény nekem összetartozik, pedig nagyon különbözőek. Emlékszem, az első szerelmem azért tetszett meg, mert a Malevil volt a kedvenc könyve. Az egyik legmaradandóbb emlékem, ahogy Miette, a néma lány kommunikál a többiekkel. Gesztusokkal, a mimikájával, a pillantásával érteti meg magát. A mai napig emlékszem, hogyan mutogatta el a napsütést.

Az első novella pedig, ami nagy hatással volt rám, az Szvoren Edinától a Temetés. Ez volt az egyik első novella, amire én „találtam rá”, és nem kötelezőként olvastam a középiskolában vagy az egyetemen. Lehet, hogy emiatt a rátalálás miatt is vált nekem ennyire meghatározóvá a Pertu is.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Huszonnégy voltam, és Kreatív írás minorra jártam az egyetemen. Rengeteget dolgoztam a szövegen, több évig molyoltam vele. Inkább úgy mondanám egyébként, hogy ez volt az első novella, aminél úgy éreztem, mintha az én hangomon szólna. A szemináriumon volt egy képzeletbeli folyóiratunk, és úgy néztük a szövegeket, hogy megjelentetnénk-e benne, vagy van még vele munka. A tanárom azt mondta, tetszik neki, és megjelentetné ebben a képzeletbeli folyóiratban. 

Nekem ez a képzelt folyóirat felért azzal, mintha egy igazi folyóirat elfogadta volna.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Nehezen mondok kedvencet bármiből. Nincs kedvenc ételem, kedvenc filmem, és kedvenc íróm sem. Két debütkötetet emelnék ki. Az egyik Toni Morrisontól a Nagyonkék. Megrázó történet, és emlékszem, milyen nagy hatással volt rám a nyelvezete és az atmoszférája. A másik kicsit csalás, mert nem legelső kötet, ez Bencsik Orsolyától az Akció van!. Nagyon szeretem a sajátos elbeszélői hangját és a szürrealitását, a nyúl nagypapát és szitakötő nagymamát.   

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Hegyi Ede: Meg akartam énekelni azon emberek életét, akiket gátlástalanul kihasználnak

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Hegyi Ede válaszait olvashatjátok. 

...
Nagy

Zsembery Péter: Régóta foglalkoztat, hogyan lehet képekben írni

Október 15-én kiderül, ki kapja a hatodik Margó-díjat, addig is bemutatjuk a tízes lista jelöltjeit. Ezúttal Zsembery Péter mesél írói tanulságokról és az első szövegekről.

...
Nagy

Szelle Ákos: Forgatókönyvnek készült, „egész estés” krimi lett belőle

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bemutatjuk a tízes lista jelölteit, és ezúttal pedig Szelle Ákos mesélt arról, kinek az önéletrajza ihlette meg, és kiderül az is, melyik szerző volt rá a legnagyobb hatással. 

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.