Babarczy Eszter: Azt vártam magamtól, hogy kompromisszum nélkül végigcsináljam

Babarczy Eszter: Azt vártam magamtól, hogy kompromisszum nélkül végigcsináljam

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Már hagyomány, hogy a Könyves Magazinon interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Halmai Róbert után ezúttal Babarczy Eszter mesélt egy inspiráló felkérésről és emlékezetes olvasói reakciókról. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 15-én az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban.

Ruff Orsolya | 2020. október 09. |

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Mindig vágytam arra, hogy szépirodalmat írjak, de nem mertem belekezdeni, részben csak félénkségből, és mert nagyon nagyra tartottam az írókat, részben azért, mert úgy gondoltam, hogy az én sötét gondolataim ugyan kit érdekelnek, miért terheljem velük a világot. Amikor Forgács Zsuzsa jó tizenöt éve megkeresett azzal, hogy írjak neki egy szöveget a női testről, úgy vágtam bele, hogy át sem gondoltam, novellát írok-e vagy esszét, és írtam mindjárt hármat. Ezek az első novellák alkották aztán a kötet magját, amelyhez hozzáadódtak más alkalmi felkérések, míg egyszer csak az a gondolat kezdett foglalkoztatni, nem lesz-e ebből kötet, végig tudom-e vinni egy egész könyvben is, amit a novellákban elkezdtem, radikálisan és félelem és szégyen nélkül.

Babarczy Eszter
A mérgezett nő
Jelenkor, 2020, 251 oldal

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Ahogy írtam, felkérésre született szövegek adták a magot, tehát teljesen kívülről indult el az írási folyamat, de megtaláltam benne magam, és ki akartam kerekíteni egy kötetté.

Mit vártál az első könyvedtől?

Kicsit aggódtam, hiszen esszéistaként és kritikusként voltam jelen régebben az irodalmi életben, elfogadják-e tőlem, hogy másféleképpen szólalok meg. De egyébként leginkább csak azt vártam magamtól, hogy kompromisszum nélkül végigcsináljam, ami a fejemben mocorgott, és hogy néhány embert megtaláljon, akiknek mondanak valamit ezek a szövegek és az élmények, amelyeket megörökítenek.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Többen mondták, hogy nagyon sötét a könyv, és bár ez volt a vállalásom, szívesen tennék bele egy-két szöveget, ami az öröm és a jó szerelem lehetőségeit is megmutatja a női tapasztalatban, hiszen semmi nem tisztán fekete, mindenben vannak világosabb foltok helyenként. Nem tudom ugyanakkor, nem vetné-e ki magából a könyv, ha ilyesmivel próbálkoznék - miközben írtam, volt szöveg, amit ilyennek szántam, de nem sikerült megírnom.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Nagy Boglárka, a Jelenkor szerkesztője volt a múzsám, az ő támogatásával készült el a kötet. Ezenkívül a gyerekeimnek mutattam meg a szövegeket, amikor elkészültek, nagyon lelkes olvasók voltak.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Volt, aki azt mondta, hogy újra és újra elolvasott egy novellát (az evészavarról szólót), mert egyszerűen nem tudta elhinni, hogy ezt meg lehet írni. Valaki más pedig azt mondta, hogy nem nézte ki belőlem, hogy ilyen őrült, zsigeri szöveget tudok írni. Mindkettő nagyon jól esett.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Valószínűleg a Winnetou volt az első könyv, amit elolvastam, azon tanultam meg olvasni. Melengető, otthonos emlék, a gyerekkorom szebb pillanatait idézi fel, amikor bele tudtam bújni egy könyvbe a világ elől.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Kiskamasz koromban írtam verseket, ezeket meg is mutattam másnak, de nem volt velük nagy sikerem. Azt mindenesetre megállapították, hogy elég sötéten láttam az életet (már akkor is...). De a szüleim szerint az első versem kétévesen írtam, a következőképpen hangzott: "Nézem, nézem a Dunát, nem látom a hajót. Fáj a szívem."

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Nagyon sok kiváló első kötet van, nehéz választani. A Fancsikó és Pinta nagyon erős indulás volt, megjelent benne Esterházy későbbi játékossága és eleganciája, de több érzelemmel, mint amennyit később megengedett magának.

Nyitókép: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2020 Margó-díjasa!

Idén már hatodik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat - mutatjuk a legjobb tízet!

...
Nagy

Babarczy Eszter: Aki nem ismeri a határait, az nem tud igazából védekezni sem

Ha a #metoo korszakhatár, akkor Babarczy Eszter még a nagy cezúra előtti női tapasztalatnak adott hangot A méregezett hajtűben. Hogyan alakulnak ki a párkapcsolatokban vagy családi kapcsolatokban az abuzív hatalmi játszmák, illetve milyen sokféle szempontból közelíthetünk a nőiség konstrukciójához?

...
Nagy

Borítópornó: Babarczy Eszter – A mérgezett nő

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Hírek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

...
Hírek

Radnóti Miklós dedikált kötete lett a csúcstartó

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.