Halmai Róbert: Egy könyv mögött nemcsak kreatív ötletek, hanem rengeteg tépelődés is van

Halmai Róbert: Egy könyv mögött nemcsak kreatív ötletek, hanem rengeteg tépelődés is van

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Elsőként Halmai Róbert mesélt a családtörténet fontosságáról, az írás kínkeserves részéről és a legmeglepőbb olvasói reakciókról. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 15-én az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. 

Forgách Kinga | 2020. október 07. |

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Leginkább az, hogy meg tudom írni. Viccet félretéve, nagyon komoly tapasztalat volt, hogy volt egy témám, volt egy ötlet, ami nem engedett volna még akkor sem, ha fel is adtam volna néha. Minden írónak – és különösen a kezdő íróknak – a munka és a család mellett kell megtalálni azt a szűk időt és főleg energiát, amikor az alkotással tud foglalkozni. Az alkotás pedig gyakran nem úgy néz ki, ahogy azt a lángoló lelkületben szerelmes verseket gyártó tinédzserek, magyarán, ahogy én is elképzeltem. Minden könyv mögött nemcsak ihlet, nemcsak kreatív ötletek vannak, hanem kínkeservesen megírt mondatok, rengeteg tépelődés is, hogy jó-e az, amit az ember éppen ír. Örülök, hogy az eddigi visszajelzések alapján az olvasók is úgy látják, hogy Nagyapám című könyvem esetében jó lett.

Halmai Róbert
Nagyapám
Napkút Kiadó, 2019, 167 oldal
Halmai Róbert: Nagyapám

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Nagyon régóta szerettem volna megírni családom történetét.

Ahogy itt, Közép-Európában sok család számára, úgy a mi családunk számára is úgy tűnhetett, az élet mintha egy történet szereplőivé tett volna minket. Van, amelyik család kis privát története egy lányregény, van, akiké egy fejlődésregény, van akiké egy krimi vagy neadjisten horror.

És hiába foglalkoztatott hosszú évekig a téma, a kezdőlökést mégis saját életem egy krízise hozta el. A könyv első mikrotörténeteit egyfajta kreatív terápiaként kezdtem el írni. Bár az írás folyamán voltak részek, amelyek nem kerültek bele a könyvbe, ezt a pár kis történetet nem tudtam elengedni, azok bár átdolgozva, de bekerültek a megjelent kötetbe. Mivel szinte automatikus írásként foglalkoztam eleinte a szöveggel, csak idővel vettem észre, hogy mindegyik történet nagyapámról szól. Mintha ő akarta volna megíratni velem a saját történetét – ami persze marketinges szempontból jól hangzik, csak hát nem igaz. Mert ezek leginkább az én történeteim. És csak később kezdett el foglalkoztatni az a dilemma, ami aztán a könyv fő témáját adta: hogyan lehet elmesélni egy történetet, amit nem ismerünk, hogy egyáltalán van-e olyan, hogy „igaz” történet, vagy az mind csak a mesélő agyszüleménye?

Mit vártál az első könyvedtől?

Hogy megjelenjen, és legyenek olvasói, olyan olvasói, akiket nem ismerek. Remélem családom és barátaim nem veszik sértésnek, de az ismeretlen olvasóktól érkező visszajelzések a legfontosabbak számomra. Biztos lehetek benne, hogy őket semmilyen meglévő szimpátia nem befolyásolja.

Az, hogy a Margó-díj első tíz jelöltje közé bekerültem, nekem már önmagában egy nagy elismerés. Erre annak idején, amikor elküldtem a kéziratot a kiadónak, még csak nem is gondoltam.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nem nagyon szeretem most már kinyitni, mert folyton változtatnék rajta. Azt hiszem, én olyan író vagyok, aki valahol mélyen soha nem fejezi be a könyvét. Mindig hozzáírnék, elvennék belőle, javítanék rajta. Elárulom egy titkomat a Könyves Magazin olvasóinak: néha a könyvbemutatókon felolvasás közben is változtatok rajta, így aki hallgatja, nem teljesen azt fogja olvasni, mint amit hallott.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Legelőször feleségemnek. Az ő véleményére figyeltem a legjobban. Valószínűleg a szerelem tehette, de neki mindig tetszett, amiket írtam. Na persze segített is javítani rajta. Rajta kívül még Dicső Zsoltot említem meg, aki a szekszárdi Pad folyóirat szerkesztője. Az ő véleménye volt az, amelyik az egyik holtponton túllendített.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Két emlékezetes reakció volt. Az egyik, ha jól emlékszem a pécsi könyvbemutatón történt, amikor egy teljesen ismeretlen olvasó dedikáltatta velem a könyvet. Elmondta, hogy ez a történet mintha a saját családjának a története lenne, és annyira magáénak érzi, hogy elhatározta, hogy ő is megírja a családjának a történetét. Nem azért, hogy kiadják, hanem mert úgy érzi, meg kell írnia.

A másik édesapám volt, aki miután elolvasta a kéziratot, azt mondta, hogy nem rossz, de azért nagyapám nem szexelt ennyit. Azt nem tudom, ezt honnan gondolja.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

A kötelezőek (például a Tüskevár), amik szörnyű élmények voltak, majd az Egri csillagok, amit kisfiúként kétszer is végigolvastam, a csatás jeleneteket négyszer. De az első regény, ami igazán megfogott, Camustől A pestis volt, majd később az Ottliktól az Iskola a határon. Ez a két könyv a mai napig annyira fontos számomra, hogy időről időre előveszem őket. Sőt, még a regényembe is beleszőttem egy-egy részletet belőlük.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Kezdő egyetemista voltam, és azt gondoltam valamennyi versemről, hogy ez maga a nagybetűs költészet, így elküldtem Várady Szabolcsnak a Holmiba. Aki persze visszautasította őket, de mindezt egy alapos, egy oldalas véleményben tette. Megdöbbentem, és egyáltalán nem bántam, hálás voltam neki, hogy ennyit foglalkozott a szövegeimmel.

Azt hiszem, valójában akkor kezdtem el megtanulni írni.

Ennyire alapos véleményt azóta sem kaptam sehonnan.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Az egyik Umberto Ecotól A rózsa neve. Számomra tökéletes könyv, nemcsak első kötetnek, de sokadik kötetnek is irigyelnivaló. De mondhatnám Totth Benedektől a Holtversenyt is, rég olvastam annyira érdekes, új, izgalmas szöveget, mint ezt az amúgy Margó-díjas könyvet.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2020 Margó-díjasa!

Idén már hatodik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat - mutatjuk a legjobb tízet!

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (2. rész)

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a jelölteket!

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (1.rész)

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A jelölt könyvek befutottak, mi pedig bemutatjuk, kik közül kerülhet ki 2020 Margó-díjasa.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Mészöly Miklós nem szeretett interjút adni – erről ő maga mesélt egyik interjújában. A magyar prózairodalom egyik legnagyobbjaként ugyanakkor sokszor volt kénytelen nyilatkozni, születésének századik évfordulója pedig jó alkalmat kínál arra, hogy az Arcanum segítségével megnézzük, milyen kép is kerekedik ki Mészölyről az interjúi alapján.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

...
Ruff Orsolya

Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias

...
Bányász Attila

Szabad szavak: reklámfilm a múzsához

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben