Nádas Péter: A regényben több a jóság, mint ami átpréselődik a Sátánon

Nádas Péter: A regényben több a jóság, mint ami átpréselődik a Sátánon

Gyerekkori emlékekről, mitikus időről és a faluközösség fogalmáról is szó esett tegnap este a Margón, ahol Gács Anna és Németh Gábor beszélgetett Nádas Péterrel új regényéről, a Rémtörténetekről. A kötet a hét könyve volt nálunk, interjúnkat itt olvashatod.

Simon Eszter | 2022. június 11. |
NÁDAS PÉTER
Rémtörténetek
Jelenkor, 2022, 480 oldal
-

A könyvbemutató rendhagyó módon azzal kezdődött, hogy Nádas Péter felolvasott egy részletet a kötetből. A történet egy fiktív faluban játszódik, a regénynek pedig nincs szigorúan vett főszereplője, gyakorlatilag a falu közössége az elbeszélő. Gács Anna arra volt kíváncsi, hogy a falu lakói milyen értelemben alkotnak közösséget és “nem közösséget”.

-

Nádas Péter azt mondta, először is definiálni kell a közösség fogalmát, majd azt hangsúlyozta, hogy egy csoportban mindig vannak törésvonalak, amik szétszakítják a közösséget, ilyen például a rasszizmus. Egészen hétköznapi banális okai is lehetnek a gyűlölködésnek, aminek okaival a kötet szereplői nincsenek tisztában. Utálatot szülhet a feltűnősködés, ami a közösség ellen hat, de Nádas Péter hangsúlyozta, hogy ettől nem megijedni kell, hanem tudomásul venni. A szerző megemlítette azt is, hogy az ember nem azonos a származásával és hangsúlyozta, hogy önmagára emancipált zsidóként tekint, majd hozzátette: “Illetve semmilyen zsidó nem vagyok, mert reformátusra kereszteltek”.

Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján
Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Június 9-én 18 órától Nádas Péter (interjúnk) nyitotta meg a 93. Ünnepi Könyvhetet. A megnyitó meglepő módon alapvetően a földigilisztákról szólt, melyek az eső miatt a Gerbeaud kávézóba áttelepült megnyitó után pont úgy jöhettek elő a földből, ahogy Nádas beszédében megjelenítette őket. A szerzőnek köszönhetően most már el is tudjuk képzelni, „milyen lehet mirigyrózsaszín életük”. Valamint azt is, hogy miért ne veszítsük el a bizalmat. Bár a bizalom kérdése a beszéd végén – a földigilisztákkal együtt – hagyhatott némi kis intellektuális feszültséget maga után.

Tovább olvasok

A cím kapcsán szóba került Nádas Péter írói pályájának kezdete, ugyanis a szerző a regény írása során elővette korábbi szövegeit. Gács Anna arra volt kíváncsi, ha visszagondol a korábbi írásaira, lát-e változást abban a tekintetben, hogy mit gondolt annak idején rémtörténetnek, és mi a véleménye róla ma. Nádas Pétert régóta foglalkoztatja a téma és elmesélte, hogy gyerekként az utcán sokszor találkozott rémtörténetekkel, amikor az emberek sorban álltak az élelmiszerért - de sokszor az is előfordult, hogy nem tudták pontosan miért állnak sorba -, vagy a háború utáni időszakban, majd ‘56-ban is sok olyan eseményt látott az utcán, amelyek megijesztették és hatással voltak rá. A szerző azt is hozzátette, hogy amikor elköltözött a fővárosból egy új, kisebb közegbe, még érzékelhetőbbé vált, hogy a közösségben ki kezdeményező, ellenálló vagy résztvevő. A szerző azt mondta:

“A Rémtörténetek egy közösségvizsgálat”. 

A könyvben nincs megnevezve a falu, a környező települések viszont igen, így tulajdonképpen az olvasó beazonosíthatja, hogy hol játszódik a történet. Ezáltal van egyfajta mitikussága a kötetnek, Németh Gábor szerint pedig olyan, mintha az idő is lebegne. Nádas Péter erre azt felelte: “Regényt írok, nem helytörténetet”. A szerző szerint igazságtalan lenne megnevezni a konkrét falut, mert a történet egy egész élet tapasztalataiból áll össze. Amikor fotóriporterként dolgozott, bejárta az országot, így mindenhonnan beleszőtt valamit a regénybe. Nádas Péter hozzátette, hogy a kötetben vannak olyan mondatok is, amelyeket nem ő alkotott meg, hanem idézi azokat.

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

Hogyan lehet folytatni az írást a nagyon személyes összegzőmunka, a Világló részletek után? Megjelent Nádas Péter új regénye Rémtörténetek címmel, amely sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A hét könyvéhez a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen - rengeteget káromkodva.

Tovább olvasok

Gács Anna kitért arra is, hogy az elbeszélő olykor olyanokat is tud, amit valójában nem tudhatna, és belelát a karakterek fejébe, majd azt is kiemelte, hogy a szereplők nem reflektálnak önmagukra. Szóba hozta Nádas Bárány című novelláját, amivel ellentétben a Rémtörténetekben nem látja azt a fajta optimizmust, amit a novellában tapasztalt. Arra volt kíváncsi, hogy ez mivel magyarázható, és Nádas Péter vesztett-e az optimizmusából. Az író elmondta, hogy nem lett kiábrándult vagy rosszkedvű, mert az a realizmust sértené. Az érdekelte, hogy az emberek saját tisztázott vagy éppen nem tisztázott szándékai kiszorítják-e a szolidaritást, a jóságot és a figyelmet. A szerző kiemelte, hogy őt az ingerek és az arányok érdeklik, majd úgy fogalmazott: “Ebben az olykor botrányos nyelvű szövegben több a jóság és a szolidaritás, mint ami átpréselődik a Sátánon”. 

Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja
Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja

A hetvenes években kezdett Nádas Péter rémtörténetek néven jegyzeteket írni, amelyek néhéány éve minden más levelezésével, jegyzetével és szövegével együtt Berlinbe kerültek. A Világló részletek hiába volt egyfajta összegzése az író irodalmi programjának, ha a megjelenés után újra írni kezdett. A kritikánkban kiemeltük, hogy a Rémtörténetek nagyon nádasos, de mégis érezhetően felszabadultan készült regény lett, rengeteg feszültséggel, erőszakkal, szinte a thriller műfajt megidéző építkezéssel, és rengeteg borzasztóan szórakoztató karakterrel. Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani. 

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Az írás folyamata kapcsán felmerült az a kérdés, hogy amikor a szerző elkezd írni egy történetet már az elején tudja-e, mi lesz a befejezés, illetve miként szelektál, hogy enged el valamit, vagy éppen mit sző bele a regénybe. Nádas Péter elmesélte, hogy amikor elkezd írni, már tudja, hogy mi lesz a történet vége, éppen ezért a regény utolsó száz oldala halálos unalom számára. Ilyenkor már nincs helye a spontaneitásnak. A szerző azt is elmondta, hogy ekkor a szereplők már nem okoznak meglepetést, hiszen évek óta velük van, tudja merre tartanak. 

-

Németh Gábort még az is érdekelte, hogy az utolsó száz oldal megírásakor mindig meg tudja-e tartani a magabiztosságát. Az író azt mondta, ha egy szerkezet nem működik, az már korábban kiderül, mint az utolsó száz oldal. Ilyenkor eldönti, hogy abbahagyja, vagy változtat, de az utolsó oldalakban már a szereplők iránti felelősségérzet miatt nem hátrálhat ki a történetből, mivel már kötődik hozzájuk. “Saját magával konfrontálódik az ember, amikor a karaktereit írja.” Nádas Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szereti egyik szereplőjét sem jobban a másiknál, és azt is hozzátette, ha az író valamelyik szereplőt jobban szereti, akkor végeredményben elmosódik a kép. 

A történet végére egyrészről felgyorsulnak az események, de van egy csendes lezárása is a regénynek, amikor a református lelkész és a tanító megpróbálnak kimaradni a faluközösségből, közös olvasásba merülnek. Gács Anna azt kérdezte a szerzőtől, hogy az értelmiségi figurák és közte van-e párhuzam. Nádas Péter azt mondta, nincsenek távolságok közte és az értelmiségi, vagy éppen a sérült karakterek között. A szerző zárásként még hozzátette, hogy mindig érdekelte az őskereszténység és ezt megpróbálta átadni az értelmiségi szereplőinek is, de hogy ők ezzel mit kezdenek, az a karakterek dolga: “Én nem jutottam vele semmire, ezt valamelyest nekik ajándékozom”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Június 9-én 18 órától Nádas Péter nyitotta meg a 93. Ünnepi Könyvhetet. Beszédét a földigilisztákkal kezdte és az emberi természettel fejezte be.

...
Nagy

Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja

Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani. 

...
Kritika

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

Megjelent Nádas Péter új regénye Rémtörténetek címmel, amely sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A hét könyvéhez a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen - rengeteget káromkodva.

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Könyvtavasz

Dániel András megmutatja, hogy a horgászat egyáltalán nem unalmas, sőt!

...
Könyvtavasz

Mindannyiunkra hatással van, hogy a nők hogyan élik meg a szülést

...
Könyvtavasz

Egy hajszál választja el egymástól a vágyakozást a bűntől

...
Könyvtavasz

Egy kincsestérkép Hatice és Maja egész vakációját felforgatja

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

A hét könyve
Zöld
Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete
...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

...
Laborczi Dóra

Hová tűnt Fekete István országa?

...
Forgách Kinga

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Természetesen olvasok
...
Zöld

Gyere velünk a Zöldbe! - Új rovatot indítunk a természetért 

...
Zöld

Ne etesd a vízimadarakat – inkább figyeld meg vagy rajzold le őket!

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

...
Zöld

Simon Márton: Hat séta egy fikcióban, ami szinte biztosan rosszul végződik majd, de hátha mégis nem

...
Zöld

Erdős Virág: Kamaraerdő a Városmajorban, avagy a sokadik és egyben utolsó séta a fikció erdejében

...
Zöld

Németh Gábor: Vedd példának, avagy a nem kívánt törlendőről