Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Június 9-én 18 órától Nádas Péter (interjúnk) nyitotta meg a 93. Ünnepi Könyvhetet. A megnyitó meglepő módon alapvetően a földigilisztákról szólt, melyek az eső miatt a Gerbeaud kávézóba áttelepült megnyitó után pont úgy jöhettek elő a földből, ahogy Nádas beszédében megjelenítette őket. A szerzőnek köszönhetően most már el is tudjuk képzelni, „milyen lehet mirigyrózsaszín életük”. Valamint azt is, hogy miért ne veszítsük el a bizalmat. Bár a bizalom kérdése a beszéd végén – a földigilisztákkal együtt – hagyhatott némi kis intellektuális feszültséget maga után.

ld | 2022. június 10. |
Nádas Péterrel pénteken 19 órakor találkozhattok a Margón, Rémtörténetek című új könyvéről Gács Anna és Németh Gábor beszélget a szerzővel. Részletek erre>>

„Szónoki képességek híján valami olyasmiről szeretnék beszámolni, amiről ebből az alkalomból, ilyen ünnepélyesen, a könyvhetek majd száz éves történetében minden bizonnyal egyetlen nagyra becsült elődöm nem beszélt: a földigiliszták veszélyes életéről” – kezdte a szerző, majd bevallotta: „amikor kijönnek, hogy éljék a maguk társasági életét, alig tudom elkerülni, hogy szét ne tapossam őket.”

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

Hogyan lehet folytatni az írást a nagyon személyes összegzőmunka, a Világló részletek után? Megjelent Nádas Péter új regénye Rémtörténetek címmel, amely sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A hét könyvéhez a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen - rengeteget káromkodva.

Tovább olvasok

„A veszély én magam vagyok” – ez a mondat első hallásra könnyen elsiklott a figyelmesebb hallgatók füle mellett is, a hallgatóságot ugyanis a beszéd további részében inkább a szerző és felesége által termesztett, felsorolásukban is harsogó és roppanó, dallamos zöldségek és fűszernövények képei vagy a Harkály (azért írom nagy H-val, mert személy mivoltához beszédében Nádas is ragaszkodott) jellemrajza köthették le, melyeket az író – büszkén hangsúlyozva, hogy Esterházy Péter szerint ő az utolsó magyar paraszt író – hosszasan sorolt. Nem csoda tehát, ha a „természeti egyenlőség elve embertani állandója” Nádas Péternek, aki nem győzte hangsúlyozni:

„A termékeny talaj alfája és omegája, mércéje nem én vagyok, hanem a közönséges földigiliszta léte, jóléte.”

A rozmaring, a lestyán és a Harkály természetének leírása után végül mégis az emberi természettől elválaszthatatlan pusztításnál lyukadt ki. Mert bár „a kettévágott féreg az ekének megbocsát”, a növények, harkályok és „mirigyrózsaszín” földigiliszták vissza-visszatérő képei mellett végül mégis oda futott ki a tanmese, hogy az ember jelenti a legnagyobb veszélyt, de nemcsak a földigilisztákra nézve, hanem saját magára is.

A 93. Ünnepi Könyvhét június 9. és 12. között 176 könyves pavilonban várja a látogatókat a budapesti Vörösmarty téren, illetve a Duna-korzón. Részletes program itt.

Ebben a logikai ívben Nádas Péter elsőként a földigiliszták természetes ellenségei között említette – a vakond, a cickány, a sünök és a rigó mellett – a futóbolondokat, akik „undorodnak tőlük, túl csúnyának találják, ütnek-vágnak, ásóikkal, kapáikkal mennek nekik. Mert hasznukat és kárukat maguk sem tudják, szegénykék, egymásról leválasztani”.

Ezután tért ki az emberekre is:

„Bizony mondom néktek, kedves testvéreim, embernek az ember a legnagyobb természetes ellensége, s így aztán nála tényleg nem él csodálatosabb lény e földtekén. Ha valamit mások szétszednek, földig rombolnak és meggyaláznak, ő fölépíti. Romvárost, jogot.

Ő persze mindig saját maga a mások is. Egy más ő. Legalább is emberemlékezet óta így teszi, és nem is lehet őt önmagáról soha többé leválasztani. Habár egészen odáig felér a saját kis eszével, hogy építkezéseit ajánlatos az alapoknál kezdeni. Annyiszor kell összeraknia, ahányszor a vele azonos mások szétszedik – gondolná az ember. De nem. Sajnos többször. Pontosan eggyel többször kell összeraknia. Nincs mese.”

A beszéd egy pontján a diktatúrák természetére is tett utalást: olyannak írta le, mint „ami mindig a szakmákat szedi szét az ő nemük szerint”. Majd ismét kiemelte, hogy „közönséges földigiliszta nélkül a föld halott” és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elmulasztottunk „minden élőt szerkezeti élőhelyén” követni.

Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja
Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja

A hetvenes években kezdett Nádas Péter rémtörténetek néven jegyzeteket írni, amelyek néhéány éve minden más levelezésével, jegyzetével és szövegével együtt Berlinbe kerültek. A Világló részletek hiába volt egyfajta összegzése az író irodalmi programjának, ha a megjelenés után újra írni kezdett. A kritikánkban kiemeltük, hogy a Rémtörténetek nagyon nádasos, de mégis érezhetően felszabadultan készült regény lett, rengeteg feszültséggel, erőszakkal, szinte a thriller műfajt megidéző építkezéssel, és rengeteg borzasztóan szórakoztató karakterrel. Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani. 

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Végezetül, amikor épp elgondolkodnánk azon, hogy mit is kezdjünk ezzel a rengeteg földdel és alapozással mindenfajta metafizikai tágasság és kitekintés nélkül, mégis kapunk – mint olvasók és mint hallgatóság – egy szellős zárógondolatot, amely úgy lebeg a földigilisztáktól hemzsegő esőáztatta talaj fölött, mint a hajnali friss levegő:

„Az idei könyvhetet a lehető legünnepélyesebben megnyitom, azért még irodalmi dizőzként belesuttogom a mikrofonba: ne veszítsétek el a bizalmatokat, nem tudom, mibe, de elveszíteni sem éri meg.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja

Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani. 

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

A Rémtörténetek megjelenésének előestéjén érkezett a hír, hogy a Berman Irodalmi Díjat az idén Nádas Péternek ítélték.

...
Hírek

Nádas Péter, Tóth Krisztina, Bereményi Géza, Péterfy Bori és az Alkalmáté a Margó Irodalmi Fesztiválon

Június 9-12. között a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált

...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Hírek
...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Hírek

Rangos elismerésben részesült Tolnai Ottó

...
Hírek

Amerikai költészeti díjat kapott Pál Dániel Levente

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Spanyolul is megjelenik Gurubi Ágnes Szív utcája

...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Hírek

Napi 20 perc olvasásért indít 30 napos programot a Libri

...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat