Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Június 9-én 18 órától Nádas Péter (interjúnk) nyitotta meg a 93. Ünnepi Könyvhetet. A megnyitó meglepő módon alapvetően a földigilisztákról szólt, melyek az eső miatt a Gerbeaud kávézóba áttelepült megnyitó után pont úgy jöhettek elő a földből, ahogy Nádas beszédében megjelenítette őket. A szerzőnek köszönhetően most már el is tudjuk képzelni, „milyen lehet mirigyrózsaszín életük”. Valamint azt is, hogy miért ne veszítsük el a bizalmat. Bár a bizalom kérdése a beszéd végén – a földigilisztákkal együtt – hagyhatott némi kis intellektuális feszültséget maga után.

ld | 2022. június 10. |
Nádas Péterrel pénteken 19 órakor találkozhattok a Margón, Rémtörténetek című új könyvéről Gács Anna és Németh Gábor beszélget a szerzővel. Részletek erre>>

„Szónoki képességek híján valami olyasmiről szeretnék beszámolni, amiről ebből az alkalomból, ilyen ünnepélyesen, a könyvhetek majd száz éves történetében minden bizonnyal egyetlen nagyra becsült elődöm nem beszélt: a földigiliszták veszélyes életéről” – kezdte a szerző, majd bevallotta: „amikor kijönnek, hogy éljék a maguk társasági életét, alig tudom elkerülni, hogy szét ne tapossam őket.”

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

Hogyan lehet folytatni az írást a nagyon személyes összegzőmunka, a Világló részletek után? Megjelent Nádas Péter új regénye Rémtörténetek címmel, amely sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A hét könyvéhez a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen - rengeteget káromkodva.

Tovább olvasok

„A veszély én magam vagyok” – ez a mondat első hallásra könnyen elsiklott a figyelmesebb hallgatók füle mellett is, a hallgatóságot ugyanis a beszéd további részében inkább a szerző és felesége által termesztett, felsorolásukban is harsogó és roppanó, dallamos zöldségek és fűszernövények képei vagy a Harkály (azért írom nagy H-val, mert személy mivoltához beszédében Nádas is ragaszkodott) jellemrajza köthették le, melyeket az író – büszkén hangsúlyozva, hogy Esterházy Péter szerint ő az utolsó magyar paraszt író – hosszasan sorolt. Nem csoda tehát, ha a „természeti egyenlőség elve embertani állandója” Nádas Péternek, aki nem győzte hangsúlyozni:

„A termékeny talaj alfája és omegája, mércéje nem én vagyok, hanem a közönséges földigiliszta léte, jóléte.”

A rozmaring, a lestyán és a Harkály természetének leírása után végül mégis az emberi természettől elválaszthatatlan pusztításnál lyukadt ki. Mert bár „a kettévágott féreg az ekének megbocsát”, a növények, harkályok és „mirigyrózsaszín” földigiliszták vissza-visszatérő képei mellett végül mégis oda futott ki a tanmese, hogy az ember jelenti a legnagyobb veszélyt, de nemcsak a földigilisztákra nézve, hanem saját magára is.

A 93. Ünnepi Könyvhét június 9. és 12. között 176 könyves pavilonban várja a látogatókat a budapesti Vörösmarty téren, illetve a Duna-korzón. Részletes program itt.

Ebben a logikai ívben Nádas Péter elsőként a földigiliszták természetes ellenségei között említette – a vakond, a cickány, a sünök és a rigó mellett – a futóbolondokat, akik „undorodnak tőlük, túl csúnyának találják, ütnek-vágnak, ásóikkal, kapáikkal mennek nekik. Mert hasznukat és kárukat maguk sem tudják, szegénykék, egymásról leválasztani”.

Ezután tért ki az emberekre is:

„Bizony mondom néktek, kedves testvéreim, embernek az ember a legnagyobb természetes ellensége, s így aztán nála tényleg nem él csodálatosabb lény e földtekén. Ha valamit mások szétszednek, földig rombolnak és meggyaláznak, ő fölépíti. Romvárost, jogot.

Ő persze mindig saját maga a mások is. Egy más ő. Legalább is emberemlékezet óta így teszi, és nem is lehet őt önmagáról soha többé leválasztani. Habár egészen odáig felér a saját kis eszével, hogy építkezéseit ajánlatos az alapoknál kezdeni. Annyiszor kell összeraknia, ahányszor a vele azonos mások szétszedik – gondolná az ember. De nem. Sajnos többször. Pontosan eggyel többször kell összeraknia. Nincs mese.”

A beszéd egy pontján a diktatúrák természetére is tett utalást: olyannak írta le, mint „ami mindig a szakmákat szedi szét az ő nemük szerint”. Majd ismét kiemelte, hogy „közönséges földigiliszta nélkül a föld halott” és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elmulasztottunk „minden élőt szerkezeti élőhelyén” követni.

Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja
Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja

A hetvenes években kezdett Nádas Péter rémtörténetek néven jegyzeteket írni, amelyek néhéány éve minden más levelezésével, jegyzetével és szövegével együtt Berlinbe kerültek. A Világló részletek hiába volt egyfajta összegzése az író irodalmi programjának, ha a megjelenés után újra írni kezdett. A kritikánkban kiemeltük, hogy a Rémtörténetek nagyon nádasos, de mégis érezhetően felszabadultan készült regény lett, rengeteg feszültséggel, erőszakkal, szinte a thriller műfajt megidéző építkezéssel, és rengeteg borzasztóan szórakoztató karakterrel. Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani. 

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Végezetül, amikor épp elgondolkodnánk azon, hogy mit is kezdjünk ezzel a rengeteg földdel és alapozással mindenfajta metafizikai tágasság és kitekintés nélkül, mégis kapunk – mint olvasók és mint hallgatóság – egy szellős zárógondolatot, amely úgy lebeg a földigilisztáktól hemzsegő esőáztatta talaj fölött, mint a hajnali friss levegő:

„Az idei könyvhetet a lehető legünnepélyesebben megnyitom, azért még irodalmi dizőzként belesuttogom a mikrofonba: ne veszítsétek el a bizalmatokat, nem tudom, mibe, de elveszíteni sem éri meg.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja

Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani. 

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

A Rémtörténetek megjelenésének előestéjén érkezett a hír, hogy a Berman Irodalmi Díjat az idén Nádas Péternek ítélték.

...
Hírek

Nádas Péter, Tóth Krisztina, Bereményi Géza, Péterfy Bori és az Alkalmáté a Margó Irodalmi Fesztiválon

Június 9-12. között a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált

...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?