Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

A teljes anonimitásban alkotó Elena Ferrante és a világ előtt minden fájdalmát vállaló Marina Abramović a kortárs művészet két elképesztően fontos, meghatározó alakja. A nápolyi sikerregények írónőjének és a világ első számú performanszművészének emailváltásába most mi is bepillanthatunk. A levelezés összefoglalóját közöljük. 

Rezek Bori | 2021. október 14. |

A híresen rejtőzködő Elena Ferrante bestseller Nápolyi regények-tetralógiájából 13 millió példányt értékesítettek már (a Brilliáns barátnőm nálunk is az évtized legemlékezetesebb világirodalmi regényei között van), az HBO pedig már forgatja a belőle készült sorozat harmadik évadát, Marina Abramović pedig idén tavasszal a spanyol Nobel-díjként számon tartott Asztúria hercegnője-díj művészeti kategóriájának győztese volt, a magyarul is megjelent önéletrajzi könyvéről pedig pár hónappal ezelőtt mi is beszámoltunk. Két hihetetlenül izgalmas nő, akik művészetükkel rendkívüli hatással vannak ránk,

de egy nyilvánossá tett emailezésből kiderül, hogy művészileg egymással is folyamatos kölcsönhatásban vannak.

A levelezés egyébként egy kicsit megidézi Sally Rooney új könyvének, a Hová lettél szép világ hangulatát is, ahol két művészettel foglalkozó lány emailben egymást kérdezve elmélkedik a világról, amelyben élnek, a művészetek fontosságáról és a férfi-női dinamikáról. (Talán nem is teljesen véletlen ez, hiszen Ferrante, az email folyam elindítója, egyik kedvenc szerzője épp Sally Rooney.)

Ferrante a levelezést a kettőjük közti legfőbb különbség hangsúlyozásával kezdte. Míg Elena az elmúlt 30 évben csak az írásain keresztül jelent meg (nem ad interjút, nem vesz részt író-olvasó találkozókon és nem jelenik meg sehol nyilvánosan), addig Marina az elmúlt 50 évben a saját testét és személyiségét előtérbe helyezve dolgozott, vagyis az ő alkotói tevékenységében a mű maga a művész. Marina viszont, aki 2016-ban adta ki saját életrajzi regényét, épp az írás folyamata és a hosszú időt igénybe vevő performanszok közti hasonlóságot firtatta. 

Marina rákérdez arra is, hogy miért választotta ezt a rejtőzködő alkotói attitűdöt, amire Elena többek között azt a könnyen átélhető választ adja, hogy egész egyszerűen nem akarja megalkotni azt a karaktert, amiként élnie kéne ismert közéleti személyiségként. 

Megtudhatjuk azt is, hogy Marina miért éppen A rút kiskacsa történetével érzi azonosnak a saját életét, és hogy a performanszok és annak nézői energiái hogyan változtatnak ezen. 

A két nő között szó esik az anyaság lehetőségeiről, illetve annak lehetetlenségéről és a férfiak által uralt (művész)világ macsó kizsákmányolásáról, ahol a férfiak határozzák meg a kulturális kánon szinte minden elemét. 

-

(Fotó: Marco Anelli)

Kiderül az is, hogy Elena egyik idős férfi karakterét egy nézőről mintázta Marina 1974-es nápolyi performanszából, akire a performer tökéletesen emlékszik ennyi idő távlatából is, hiszen a férfi az előadás teljes időtartama alatt a tudta nélkül rettegésben tartotta az egyébként nem túl félős természetű Marinát. 

-  

(Részlet a Rhythm 0 című performanszból.)

A két nő beszélgetése helyenként izgalmas szakmai diskurzus, másutt mélyen privát dolgokat osztanak meg egymással, sokszor pedig az egymás iránt érzett csodálat és inspiráció olvasható ki a sorokból. A levelezés apropója egyébként Marina Abramović Seven Deaths című londoni kiállítása volt, amit október 30-ig lehet megtekinteni a Lisson Gallery-ben.

-

(Részlet a londoni kiállításból.)

A londoni kiállításról többet ITT tudhatnak meg.

A teljes levélváltás pedig a Financial Times oldalán angolul olvasható.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

A világ legismertebb performanszművésze 50 éve szembesít minket az emberi tűrőképesség határaival. Aki átment a falon című önéletrajzi könyvéből most még pontosabban megérthetjük, hogy ezek a sokszor életveszélyes, emberkísérlet-szerű alkotások miként születnek meg, hogyan hatnak a performer személyes tapasztalatai a művekre és hogyan hatnak vissza az alkotások magára a művészre. Ez a hét könyve.

...
Hírek

Elena Ferrante gyerekként sokat füllentett, íróként mégis a felnőttek hazugságai inspirálták

Mi inspirálta legújabb regényét, hogyan kötődik a városhoz, és miért vonzódott azokhoz a könyvekhez, amelyek címében női név szerepel? Elena Ferrante műfordítók és könyvesboltosok kérdéseire válaszolt.

...
Nagy

Elena Ferrante könyvei után már más szemmel nézzük a női barátságokat is

Kit érdekel, kicsoda Elena Ferrante, ha olyan könyveket ír, mint a Nápolyi regények-sorozat? Újraolvastuk mind a négy könyvet, ami az elmúlt hetek egyik legjobb döntésének bizonyult.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 30-21.

Íme, év végi listánk újabb tízese: könyvek, amik idén megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 40-31.

...
Sándor Anna

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.