1927. június 5-én Miskolcon, az akkor már 49 éve működő Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének rendes évi közgyűlésén merült fel annak ötlete, hogy a hazai szerzőket és könyveket népszerűsítendő, az irodalmi életet felpezsdítendő, rendezzenek évente olyan könyvnapokat, ahol az olvasók személyesen is találkozhatnak a könyvszakma szereplőivel. A javaslat a Literatura című irodalmi és bibliográfiai folyóirat szerkesztőjétől, Supka Gézától érkezett, aki később, újságja hasábjain részletesen is kidolgozta elképzelését: „Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy

ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

A nap lebonyolításában fontos szerepet szánt az előadóművészeknek, színházaknak, és részletesen kidolgozta a programok finaszírozásának lehetőségeit is. Gondolt természetesen a kuriózumra vágyó úri közönségre is, akiknek dedikációkkal, izgalmas árverésekkel (emléktárgyak, kéziratok) kívánt a kedvében járni.

Mondhatni született marketingesként Supka külön hangsúlyozta, mennyire fontos egy-egy esemény népszerűsége szempontjából, hogy híres embereket is szerepeltessen: „a diákok külön bódékban iskoladrámákat játszanak: ismert írók konferanszokat tartanak […] a helyi sajátosságokat, kultúrhistóriai adottságokat, kuriozitásokat híres, ott szülött íróinak bevonásával öleli fel.” Magát a rendezvényt pedig így képzelte el: „… gerincét a festői könyvvásár teszi ki, amely a városnak lehetőleg valamely csendesebb terén, amennyire lehetséges, históriai épületek vagy természeti szépségek keretében folyik le […] egyszerűbb, de művészien dekorált polccal, állvánnyal, tolókocsival, ponyvasátorral, bódéval vagy pavilonnal.  Kívánatos lenne, ha a nagyobb cégek megfelelően díszes nagy reklámkocsikat – élőképekkel és könyveladással – járatnának ezen a napon. […] A könyvnap reggelén katonazene vagy régi festői jelmezbe öltözött kürtös heroldok hívják fel a figyelmet a nap jelentőségére.” 

1928 novemberében már tartottak egy „próba könyvhetet”, majd fél évre rá, 1929. május 12-én, az ünnepi beszédeket és zenei műsort, valamint Kosztolányi Dezső felolvasását követően megkezdődött az első magyar könyvhét. 

Azóta sokszor és sokféleképpen alakult a rendezvény. Idén ugyan nem megyünk ki „a térre” és böngésszük órákon át a standok kínálatát, majd állunk hosszan sorba egy-egy dedikációért, de a hangulatát azért igyekszünk megidézni! A Fortepan gyűjteményéből válogattunk képeket rég volt nyarak könyvheteiről.

Blaha Lujza tér, Budapest, 1949 (Fortepan / Bauer Sándor)

Szent István körút, Budapest, 1958 (Fortepan / Hunyady József)

Szent István körút, Budapest, 1958 (Fortepan / Hunyady József)

Szent István körút, Budapest, 1958 (Fortepan / Hunyady József)

Bitskey Tibor színművész dedikál a Vörösmarty téren, Budapest, 1958 (Fortepan / Kotnyek Antal)

Ferenciek tere, Budapest, 1962 (Fortepan / Horváth Miklós dr)

Ferenciek tere, Budapest, 1962 (Fortepan / dr Horváth Miklós)

Váci utca, Budapest, 1965 (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei)

Váci utca, Budapest, 1967 (Fortepan /Magyar Hírek folyóirat)

Liszt Ferenc tér, Budapest, 1968 (Fortepan / Magyar Rendőr)

Liszt Ferenc tér, Budapest, 1969 (Fortepan / Magyar Rendőr)

Liszt Ferenc tér, Budapest, 1986 (Fortepan / Vészi Ágnes)