Egy moszkvai klinikán történt 2020 februárjában, hogy Jordan B. Peterson magához tért a kilencnapos kómából. A családja vitette Oroszországba és az orvosai döntöttek a mesterséges kóma mellett, miután Peterson korábban a poklok poklát is megjárta az elvonási tünetek miatt. Három évvel azelőtt kezdett szorongásgátlókat szedni, hogy elviselje a hirtelen világhír és a felesége súlyos betegsége miatt növekvő stresszt, ám a szervezete rosszul reagált a biztonságosnak tartott gyógyszerekre. Megpróbált leállni, viszont az állapota még drasztikusabban romlott. Amikor tavaly felröppentek az első hírek, hogy detoxikálni kellett, sokan kaptak választ a kérdésre: hova tűnt Jordan Peterson?
A kanadai klinikai szakpszichológus 2016-ban robbant be a köztudatba, majd 12 szabály az élethez - Így kerüld el a káoszt! című könyvéből világszerte több mint ötmillió példányt adtak el. Ahogy a The Atlantic újságírója találóan megjegyezte, Peterson a nyilvánosság elé álló értelmiségi egészen új modelljét építette fel – háromrészes öltönyben, decensen hátrafésült hajjal. Peterson saját bevallása szerint a tízezres számot is meghaladó hálálkodó levelet kapott már, amelyek írói megköszönték neki, hogy segített gyökeresen megváltoztatni az életüket. Több mint 160 városban tartott előadásokat alkalmanként akár több ezer fős közönség előtt is. Ezeken prémiumjeggyel fotózkodni is lehetett vele, a hivatalos honlapján 90 dollárért kínálták a kurzust, amellyel állítólag jobban megérthetjük a „különleges személyiségünket”. Nem sokkal azelőtt, hogy 2019 nyarán teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, Budapesten is járt, találkozott Orbán Viktorral, és a Brain Bar szervezésében a Szent István Bazilika előtt lépett fel, ahol a szervezők azt ígérték, hogy egy-egy perc alatt analizálja és megoldja a közönségből jelentkezők életét.
Sarlatán vagy guru, aki tényleg érti a 21. századi embert? Azt még a kritikusai is elismerik, hogy Peterson karizmatikus előadó és pengeéles eszű vitapartner. Igaz, a pszichológiai szakterületén túl leginkább műkedvelő filozófusnak bizonyult, aki az érveléseiben nem túl tudományos megalapozottságú asszociációkra ragadtatta magát. Ami viszont tény, hogy Peterson egy személyben lett társadalmi és pszichológiai jelenség – utóbbit ráadásul úgy érte el, hogy igazából nem kínál életvezetési újdonságokat.
A népszerűsége és a körülötte kialakult kultusz azonban mindenképpen jelzésértékű: olyan érzékeny pontokra tapintott, olyan hiányokat nevezett meg, valamint ezeket úgy fogalmazta meg, ahogyan az napjainkban nagyon is akut módon foglalkoztat tömegeket.
És aztán ezekre olyan megoldást adott, amiért tömegek hálásak neki – különösen a fiatalabb férfiak.
Szedd össze magad!
A 12 szabály az élethez központi üzenete, hogy fejezzük be az önsajnálatot, a hárítást, és hogy folyton másokra mutogatunk, ehelyett kezdjünk el felelősséget vállalni az életünkért, a tetteinkért. A felelősségvállalás mint az egészséges, érett felnőtt élet alapvetése nem új gondolat, rendre hangsúlyozzák a pszichológusok, legutóbb például a magyar származású holokauszttúlélő Edith Eva Eger is A döntés és Az ajándék című könyveiben.
Ám Petersonnál a felelősségvállalás kulcsa a nagybetűs Rend, amely biológiai, életvezetési és a konzervatív világnézetben tükröződő rendet egyaránt jelent.
Az önsegítő könyvek címeiben gyakran találkozhatunk a 'szabály' szóval, Petersonnál viszont a gyakorlatban ez nem jóindulatú javaslatokat, hanem ellentmondást nem tűrő felszólítások sorát jelenti.
Húzzuk ki magunkat! Fogalmazzunk pontosan! Adjunk értelmet az életünknek (megalkuvás helyett)! És mindenekelőtt, tanúsítsunk annyi alázatot, hogy mielőtt a világot kritizáljuk, tegyünk rendet a magunk háza táján! Kezdve konkrétan a szobánkkal.
Nem véletlen tehát a visszatérő kép, amiben Petersont egy értünk haragvó apához hasonlítják. Ez ott válik érdekessé, hogy a pszichológusok az elmúlt évtizedekben azt hangsúlyozzák, hogy a társadalmi nemi szerepek változásával kallódó fiúnemzedékek jelentek meg. Ezek tagjai bizonytalanok, hogyan is kéne ebben az új világban férfinak lenni, mert a korábbi patriarchális keretek felbomlottak és a régi minták egy része már nem feltétlenül működik.
Válságban a férfiasság?
Ezt a jelenséget a brit Guardian 2019-ben induló videósorozata dolgozza fel érzékenyen és izgalmasan, amiben a riporter Iman Amrani különböző életkorú, rasszú, vallású, végzettségű, szexuális irányultságú férfiakat kérdez, hogy mit jelent számukra az, hogy ők férfiak. Az első epizódban Amrani éppen Peterson egyik előadása előtt kérdezgette a közönség tagjait, és az újságírás egyik spontán nagyszerű pillanata volt, amikor véletlenül találkozott az agyontetovált Neillel.
A férfiről hamar kiderült, hogy értékes beszélgetőpartner, ezért Amrani a teljes második adást neki szentelte. Neil ugyanis – miután túllépett a feminizmus hibáztatásán – a saját élettapasztalatai és a környezetében látott esetek alapján elég pontosan és elgondolkodtatóan megfogalmazta, hogy szerinte mi okozza a modern férfiasság válságát:
- a harsány sráckultúra (‘lad culture’), ami szerinte egyfajta hőzöngő versengés, hogy ki mennyit iszik, drogozik, és hány nővel tud szexelni;
- a felelősségvállalás hanyagolása, Neil szerint ugyanis csak az tud felelősséget vállalni másokért, aki előbb saját magáért is megtanul;
- illetve, hogy az apák nem tanítják meg a fiaikat arra, hogy értelmet és célt keressenek az életüknek.
Ezek alapján egyáltalán nem csoda, hogy Neil is Peterson tisztelőjévé és követőjévé vált.
Peterson vonzerejét tovább fokozta, hogy ugyan sokszor elmondta magáról, hogy érzékeny ember, aki hajlamos a depresszióra, ennek ellenére az előadásaiban, a vitáiban sugárzott róla a magabiztos, hűvös és elegáns határozottság. Az írásban és élőszóban is kinyilatkoztatott, elvárásokat támasztott, amiket társadalom- és természettudományi, politikai és spirituális elmélkedésekkel egészített ki. És bár Peterson szabályai (tarts rendet, vállalj felelősséget magadért stb…) önmagukban univerzálisak, annak, hogy elsősorban a fiatalabb férfiak szupersztár guruja lett, nem csak generációs oka volt.
Felszabadító kultúrharcos vagy az alt-right veszélyes hőse?
Bár már 1999-ben kiadták a jungi elméleten alapuló Maps of Meaning: The Architecture of Belief című első könyvét, a világ először 2016-ban figyelt fel Petersonra. Ekkor történt, hogy hangosan tiltakozni kezdett egy kanadai törvénytervezet ellen, ami előírta volna, hogy a közintézményekben a transzneműeket az általuk választott személyes névmással szólítsák. Peterson amellett, hogy a szólásszabadság védelmezőjeként lépett fel, elindított egy előadássorozatot a YouTube-on Professor Against Political Correctness (Professzor a politikai korrektség ellen) címmel, és egy ponton nyilvánosan listázni akarta a szerinte káros szakokat és oktatókat. Erről akkor tett le, amikor a Torontói Egyetem Női- és Gender Tanszéke, aminek munkatársai több fenyegetést is kaptak Peterson kiállását követően, jelezte, hogy éppen ezzel szítana még több feszültséget.
Peterson szerint a „rend” biológiailag előhuzalozott bennünk, ami nemcsak abban lepleződik le, hogy szerinte az emberi faj öntudatlanul is törekszik a hierarchikus társadalmi rendre – hanem ennek részeként abban is, hogy szerinte a nemi szerepeink is természeti adottságok.
Meggyőződése, hogy a természeti rendnek a párkapcsolatokban is érvényesülnie kell, hiszen – mondja – látható, hogy a férfiak a fizikailag erősebbek, agresszívebbek, a gyengébb nők pedig ösztönösen választják ebben a veszélyes világban a behódolást és a konfliktuskerülést, hiszen gondoskodniuk kell a magatehetetlen utódokról. (Peterson biológiai alapú elméletével és annak természettudományos cáfolataival részletesen a Qubit foglalkozott)
Emellett Peterson szerint a káoszt képviselő posztmodern neo-marxista ideológia károsítja az akadémiai gondolkodást és a társadalmat, mikor azt állítja, hogy a nemi szerepek a történelem folyamán és regionálisan is folyamatosan változó társadalmi-kulturális konstrukciók. Ezért aztán Peterson rendre kirohant a feminizmus ellen is. Ennek sokkoló csúcspontja volt az a Cathy Newman-interjú, amit mostanáig több mint 29 milliószor játszottak le YouTube-on, és amire 185 ezer komment érkezett.
A videó egyfelől hűen illusztrálja, mennyire kimagasló retorikai képességekkel rendelkező vitázó Peterson. Másfelől már az interjú fogadtatásában megnyilvánultak aggasztó tendenciák: ezt (és más hasonló vitavideókat) ugyanis rendre olyan agresszív felhangú címekkel, kommentárokkal osztották meg a rajongói, hogy hogyan „semmisítette meg”, „zúzta porrá”, „leckéztette meg” Peterson a „balos”, „feminista” riportert.
Bár Peterson kínosan ügyelt arra, hogy megőrizze a függetlenségét és próbáljon elhatárolódni a szélsőségesektől, a fentihez hasonló szerepléseivel rövidesen óhatatlanul a nőgyűlöletet, szexizmust nyíltan felvállaló vagy azzal vádolt alt-right és incel csoportok hőse lett. A másik oldalon Petersont a kritikusai lenácizták, lefasisztázták, a saga legfrissebb fordulataként pedig az Amerika Kapitány képregény főgonosza, a náci Vörös Koponya hangoztat Petersonéhoz hasonló eszméket, erről mi is írtunk ITT.
A káosz rehabilitálása
Peterson tehát 2020 elején visszatért, és alig egy évvel később meg is jelent új könyve, a Túl a renden - Újabb 12 szabály az élethez. Ennek bevezetőjében ő maga írja le nagyon alaposan, milyen egészségügyi krízist élt meg vele párhuzamosan a felesége és a lánya is. Leginkább viszont a saját esetével foglalkozik, illetve azzal, milyen tanulságokat vont le a történtekből, és hogyan finomodik tovább ezáltal az elmélete káosz és rend szerepéről az életünkben. Az új kötetbe nálunk is beleolvashattok ITT, a lényegi kijelentése most már az, hogy a szélsőségek között a középutat kell megtalálnunk, hiszen míg a túl sok káosz közepette fenyegetve érezzük magunkat, a túl sok rend megfoszt az elemi kíváncsiságtól és a kreatív életerőtől. Mivel pedig a világ és vele az életünk folyamatosan változik, jobb, ha tudomásul vesszük, hogy az élet az örök alkalmazkodásról szól.
A 12 szabályt Peterson ezúttal mítoszok, legendák sokaságával illusztrálja, illetve olyan kortárs történetekkel, mint a Harry Potter, amikben erősen lüktetnek az archaikus toposzok – a korai könyve jungiánus iránya köszön itt vissza. És ha már archaikus történetek, ha úgy vesszük, Peterson is leszállt a maga poklára, feltámadt és újra tanítani kezdett. Kérdés, hogy ha a járvány már engedi, és újra elkezdi a nyilvános előadásait is, miféle próféta válik végül belőle.
