Gyerekekről és az olvasás kríziséről írni nem éppen újszerű. Azok, akik hisznek a könyvek varázsában, az évek (évtizedek) során időszakosan megállapították, hogy az internet, a tévé, a rádió az olvasás biztos halálát jelenti – azonban, ha nem tévedek, az emberek továbbra is olvasnak.
Ugyanakkor az utóbbi években a gyerekkönyvek komoly válságba kerültek az Egyesült Államokban. Egy amerikai felmérés kimutatta, hogy 8 és 12 közötti gyerekeknek szánt könyvek eladása 16 százalékkal csökkent 2022-ben, majd újabb 10 százalékkal 2023 szeptemberéig. Ez volt az egyetlen könyvkategória, aminek a számai nem javultak 2019-hez viszonyítva.
A probléma gyökere a pandémiában, a könyvpiac és az oktatás átalakulásában és a sikerkönyvek hiányában rejlik. És hogy mi lehet a megoldás? A cikk végén ez is kiderül.
Kilencévesen nem olvasunk többet
Általában harmadik-negyedik osztályban következik el az a pont, ami után a gyerekek nem olvasnak többet szórakozásból. Az angol nyelvű kiadók már nevet is adtak a jelenségnek: „Decline by 9” vagyis „csökkenés 9 után” – és az utóbbi években ez a töréspont minden eddiginél hangsúlyosabbá vált.
A Scholastic gyerekkönyvkiadó felmérése kimutatta, hogy amíg a nyolcéves gyerekek 57 százaléka szinte minden nap olvas,
a kilencévesek között ez a szám 35 százalékra csökken.
A jelenség azért is aggasztó, mert a gyerekek fejlődésének egy rendkívül fontos szakaszában történik: a kiadók tapasztalatából világosan kiderül, hogy pont a nyolc-tíz éves kor az, amikor a szenvedélyes olvasók megszületnek.
Könyvajánló az iskolaudvaron
Hagyományosan a szülők, könyvtárosok és legfőképpen az osztálytársak ajánlottak olvasmányokat a gyerekeknek. Az iskolaudvaron rohangálva, a menzán sorban állva szóba került egy új könyv – és bumm, már te is csak azt akartad olvasni.
Ezek a lehetőségek azonban többnyire megszűntek a covid alatt
– és ami még ijesztőbb, azóta sem tértek vissza.
„Nem győzöm hangsúlyozni, milyen rendkívül káros volt a pandémia a felsőtagozatos olvasók számára” – nyilatkozta a Publishers Weeklynek egy könyvpiaci elemző.
Telefon nélkül nincsen eladás
A pandémia mellett sokan a telefonokat hibáztatják. Azonban, bár nyilvánvaló, hogy az okostelefonok elterjedése miatt kevesebbet olvasunk, ez önmagában nem magyarázat a „Decline by 9” jelenségére. Hiszen nem arról van szó, hogy a kilencedik születésnapján hirtelen minden gyerek kap egy telefont: a Common Sense Media adatai alapján Amerikában a nyolc- és kilencéveseknek ugyanakkora százalékban van saját telefonja.
Ami azt illeti, sokan úgy látják, hogy a probléma gyökere pont a telefonok hiányában rejlik.
Manapság egyre több kiadó helyezi előtérbe azokat a könyveket, amiktől garantált sikert vár – ami itt elsősorban azt jelenti, hogy rákattan a TikTok népe. Márpedig a nyolc-kilencévesek nagy része (szerencsére) nincs TikTokon, és így a nekik szánt könyvek sem tűnnek elég jövedelmezőnek.
„Tényleg nem arról van szó, hogy azt szeretnénk, hogy több gyereknek legyen telefonja – magyarázta a Slate-nek egy gyerekkönyvkiadó igazgatója. – De telefonok hiányában fogalmunk sincs, hogyan tudnánk reklámozni a könyveinket.”
Átalakult oktatás
Nem elhanyagolható az általános iskolai oktatás átalakulása sem. A hatékonyságnövelés és a tesztírás központba helyezésével olyan tanulási környezet jött létre, amiben alig vagy egyáltalán nem jut idő arra, hogy a gyerekek felfedezhessék az olvasás örömét.
„Nem vádolom a tanárokat a kialakult helyzetért, de
egyre kevesebb idő jut arra, hogy a gyerekek szórakozásból olvassanak”
– mondta Joanne O’Sullivan gyerekkönyvíró és a Publisher’s Weekly riportere.
Jöhetnek a színes, egyszerű könyvek
A kialakult helyzetet látva a kiadók egyre inkább a könnyed, vicces képeskönyveket részesítik előnyben. És bár ezekre nyilván akadnak vevők, felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik komolyabb olvasmányra vágynak?
Mi lesz a gyönyörű, komoly és gondolatébresztő regényekkel,
amik hosszú távon hatással vannak olvasóikra?
„A legtöbb szerkesztő manapság gazdagon illusztrált, egyszerűbb szövegű, kalandos és humoros könyveket keres” – mutatott rá Chelsea Eberly, a Greenhouse Literary gyerekkönyvügynökség igazgatója.
Ez elsősorban a feltörekvő szerzők helyzetét nehezíti meg. „Ha ismert név vagy és komoly, szívhez szóló könyvekben utazol, az rendben van. De új szerzőként mélyebb témákról csak akkor írhatsz gyerekeknek, ha így vagy úgy, de alkalmazkodsz. Sokan kapják azt a tanácsot, hogy keressenek egy illusztrátort a könyvükhöz” – magyarázta O’Sullivan.
„Ugyanakkor nem hiszem, hogy a komoly gyerekkönyvek eltűnnének. A szerkesztők, akikkel kapcsolatban vagyok, szívügyüknek tekintik, hogy hozzájárulhassanak a minőségi könyvek megszületéséhez. Úgyhogy szerintem
nem az a kérdés, hogy megjelennek-e jó gyerekkönyvek, hanem, hogy eljutnak-e a gyerekekhez”
– véli Eberly.
Kell egy új Harry Potter
Amiben a könyvkiadásban dolgozók közül szinte mindenki egyetért, az az, hogy egy új sikerkönyv egy pillantás alatt képes lenne megoldani a jelenlegi krízist. Valami olyasmire lenne szükség mint ami a Harry Potter volt évekkel ezelőtt: egy elsodró erejű történet, amit mindenkinek el kell olvasnia – és amit egy idő után még az is ismer, aki ki sem nyitotta a könyvet.
Vannak, akik kételkednek az új sikerkönyv ígéretében. Mert mi van, ha sosem érkezik meg? Ha az átalakult viszonyok miatt egy kiadó sem vállal be egy igényes – és képek nélküli –, új gyerekkönyvet? Mi van, ha elmúlt a gyerekkönyvlegendák kora?
Eberly azonban reménykedve néz a jövőbe.
„Semmi kétségem afelől, hogy látunk még szenzációkat.
Sőt, én abban reménykedem, hogy ennél is többről lesz szó. Mindig is utáltam, amikor az egész kiadói világ egyetlen könyvön, egyetlen Harry Potteren nyugodott. Azt szeretném, ha több meghatározó könyv születhetne, hogy minden gyerek megtalálhassa a neki tetsző olvasmányt.”
Nyitókép: Yan Krukau/ Pexels
(Slate)
