Május 30-án, szombaton játsszák a 2026-os UEFA-bajnokok ligája döntőjét, amit ezúttal a budapesti Puskás Arénában rendeznek meg. Idén a francia Paris Saint-Germain Football Club (PSG) és az angol Arsenal Football Club (Arsenal) méri össze erejét, hogy kiderítsék, ki lesz idén a legjobb európai labdarúgócsapat.
Talán annak sem kell bemutatni az esemény jelentőségét, akit hidegen hagy a foci. A magyar irodalomban jártas olvasók pedig jól tudják, hogy nincs irodalom labdarúgás nélkül, ezt már Ady Endre, Szabó Lőrinc és Karinthy Frigyes is tudta, a kortárs szerzőkről nem is beszélve. Biró Zsombor Aurél szerint „a futball a legfontosabb dolog a világon”, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak pedig minden álma, hogy a Barcelona labdaszedője legyen.
Most 5 könyvet ajánlunk az idei BL-mérkőzéshez, amivel lefoglalhatjátok magatokat a meccs előtt, netán közben. Ha pedig 10 kevésbé ismert tényre vagy kíváncsi a magyar irodalom és foci történelméből, akkor ezt a cikket ajánljuk.
Nick Hornby: Fociláz
Talán kevés elhivatottab író van a foci iránt, mint Nick Hornby. 1992-ben megjelent Fociláz című kötete a gyerekkori rajongást, a felnőttséggel járó játékszellem tiszteletét és az esetleges drámákat, illetve a sport mindent átható szeretetét is feldolgozza, miközben a férfiasság működésének a mélyére néz (olvass bele).
„Soha pontosabban nem vizsgálta egy férfi magát, a férfi működését vagy a párkapcsolatokat. Mindez a bajnokság ritmusában, az első focimeccstől.
A Fociláz regény, szabadvers, opera, musical és dokumentarista leírás, valamint kézikönyv és útmutató a férfihoz”
– írtuk a könyvről korábban egy kritikában. És mivel a szerző kedvenc csapata, az Arsenal is játszik a döntőben idén, itt Magyarországon fogja megnézni a meccset.
Szoboszlai Dominik, Kálnoki Kis Attila: A Szoboszlai-sztori
A magyar focirajongóknak egyáltalán nem kell bemutatni Szoboszlai Dominikot, az utóbbi évek egyik leghíresebb magyar focistáját. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy milyen út is vezetett ide, milyen választások, dilemmák és nehézségek határozták meg a focipályáig tartó utat.
A tavaly megjelent Szoboszlai-sztori ennek tesz eleget, az apa szemszögéből megelevenítve a futballista karrierjének kezdetét. „A 33, maximum 10 oldalas fejezetben E/1-ben fogalmaz az idősebbik Szoboszlai, és végig tegezi az olvasót a kötetben.
Ez a közvetlen hangulat és a rengeteg sztori teszi olvasmányossá és gördülékennyé a szöveget, ami egy nagyívű sikertörténet hátterét beszéli el a rengeteg munkáról, apa-fia kapcsolatról és kitörésről: a futballkultúrából és a mentalitásból egyaránt (…)”
– írtuk a kötetről korábban.
Tonio Schachinger: Nem úgy, mint ti
A futball nemcsak játék, szenvedély, közösség és esemény, hanem esetenként fényűzés, látszat és pénzszórás. Tonio Schachinger bemutatkozó regényében sincs ez máshogy: Ivo egy tehetséges és kőgazdag futballista, aki egy menő csapatnál van leigazolva, és látszólag a legnagyobb problémáját az jelenti, hogy miként csalja meg a feleségét.
A gyerekek, nagy ház, autó és végtelen pénz mellett viszont valami mégis hiányzik, de erre csak akkor jön rá, amikor összefut régi szerelmével, és teljesen megváltozik az élete.
A Nem úgy, mint ti innen nézve könnyűszerrel lehetne egy sablonos szerelmiháromszög-történet is némi focival megspékelve, Schachinger viszont jóval izgalmasabb író ennél”
– írtuk a hét könyve kritikánkban. A regényhez Biró Zsombor Aurél írt utószót, illetve Pető Péterrel beszélgettünk a kötetről egy podcastben.
Csillag Péter: Ady stoplisban
A magyar irodalom 20. századi alakjait jól ismerjük – Ady, Karinthy, Szabó Lőrinc, Rejtő Jenő stb. –, arról viszont ritkán beszélünk, hogy mindegyikük szeretette a focit, sőt néha mindent félretettek, hogy inkább a labdarúgással foglalkozhassanak.
Ady Endre 1899-ben Debrecen első csapatában futballozott, József Attila alighanem az Aranycsapat-edző Sebes Gusztáv édesapjáról mintázta Csoszogi, az öreg suszter alakját, Rejtő Jenő pedig a torinói olasz-magyar kedvéért nászútját szakította félbe.
Juhász Gyulát a Szegedi Bástya meccsbérlettel és belépőjén költőhöz méltatlan helyesírási hibával ajándékozta meg ("álandó szabadjegy"), Karinthy Frigyes a Nemzeti Sportnak elfeledett csatármúltjával büszkélkedett” – írtuk anno Csillag Péter Ady Stoplisban című kötetéről, amely 25 klasszikus magyar író és a focihoz kötődő viszonyukat dolgozza fel. A szerzővel interjúban is beszélgettünk.
Csepelyi Adrienn: Belemenés - Futball és egyéb társművészetek
Hogyan lesz a sportból mánia és megszállottság? Miért lesz egy vidéki lánynak éppen a futball és a Liverpool a legnagyobb szenvedélye? Csepelyi Adrienn Belemenés című kötete egyszerre felnövéstörténet és a foci szeretetének megértése. A kötetben nyomon követhetjük a foci miatt létrejött és tönkrement szerelmeket, megismerhetjük az egészhátas Liverpool-tetoválás történetét, és a rajongást, ami egy egész életen át elkísér.
A rajongás mindig a szélsőségek miatt érdekes, és Csepelyi tényleg szélsőséges, a Belemenés ennek a szélsőségességnek a megértéséről szól.
Szerencsére nincs távolság a szerző és az elbeszélő között, ezért egyszerre naplószerű és dokumentarista a történet, nincsenek tájleírások vagy esszéisztikus részek, hanem csak pályák, gólok, győzelmek, vereségek és Steve McManaman, a liverpooli áruló, aki megcsalta és elárulta az elbeszélőt, amikor Madridba igazolt” – írtuk a kritikánkban a kötetről, sőt interjúban is beszélgettünk a szerzővel.
Nyitókép: Pexels
