10 kevésbé ismert érdekesség a magyar irodalom és labdarúgás keretmetszetéből

„Magyarórán nem tanítják, és az irodalomtörténet is csak alig-alig tartja számon a huszadik század klasszikus íróinak meccseit, futballról szerzett benyomásait, pedig az utókorra maradt személyes történeteik, színes anekdotáik vagy éppen sarkos megállapításaik páratlanul izgalmas olvasmányélményt kínálnak.” – így kezdi Ady stoplisban című kötetének előszavát Csillag Péter. A Nemzeti Sport újságírója egy korábbi, a lapban is megjelent cikksorozatát öntötte könyvformába, amiből irodalmi nagyjaink életének számos olyan rejtett zuga tárul fel, amelyek egyaránt érdekesek lehetnek a magyar irodalom- és sporttörténet kedvelőinek. Cikkünkben az irodalmi adalékokat, idézett műveket is tartalmazó könyvben fellelhető érdekességek közül választottuk ki tíz olyan kedvencünket, amik számunkra is meglepőek voltak. 

 

Laki Péter | 2020. szeptember 21. |
Csillag Péter
Ady stoplisban
Jaffa, 2020, 319 oldal

Ady Endre, a debreceni futballista

Talán kevesen tudják, hogy a népszerű költő Debrecenben töltött egyetemi évei alatt nemcsak kipróbálta az akkor még újdonságnak számító labdajátékot, de még a város első futballcsapatának is tagja volt 1899-ben. Igaz, a korabeli tudósításban neve helytelenül Adiként szerepel. A minden újdonságra vevő Ady azonban nem hódolt sokáig a labdarúgás nyújtotta előnyöknek és örömöknek. Fizikuma helyett inkább elméje pallérozására fordította energiáit. 

Móra Ferenc, a szegedi klubelnök

A ’30-as évekre a magyar futball már túl volt az első, azóta elfeledett aranykorán, de a viszonylag hamar népszerűvé váló sport a gazdasági világválság idején is tovább élt. A Szeged FC 1932-ben például úgy kívánt minél szélesebb társadalmi réteget megnyerni magának, hogy a város neves személyeinek ajándékozott díszelnöki posztot. Közéjük tartozott a Kincsereső kis ködmön és az Ének a búzamezőkről írója, Móra Ferenc is. Igaz, hivatalos kinevezésére csak nem sokkal a halála előtt került sor, és a sporttal sem ápolt közeli kapcsolatot. 

Mi köze volt József Attilának az Aranycsapathoz? 

A rövid válasz az, hogy közvetlenül valójában semmi. Ha azonban megengedjük a közvetett kapcsolatot, akkor azt elmondhatjuk, hogy József Attila minden bizonnyal egy iskolába járt azzal a Sebes Gusztávval, aki később az Aranycsapat szövetségi kapitányaként vált ismertté. Sőt, az író minden bizonnyal Sebes apjáról mintázta Csoszogit, az öreg susztert, hiszen a József család hozzá vitte megjavíttatni lábbelijeiket. 

Karinthy Frigyes esete a feldühödött tömeggel

 Karinthy korábban emlegetett írótársainál eggyel szorosabb kapcsolatot ápolt a labdarúgással. Állítása szerint középcsatárként játszott a Budapesti Torna Club színeiben, amely egyesület Magyarországon először hozott létre futball szakosztályt 1897-ben. A BTC Karinthy több írásában is előfordul, cikkeket írt a Nemzeti Sportnak és sajátos humorral emlékezett meg műveiben több sportág mellett a fociról is. Fia, Ferenc pedig a Hiénák című művében emlékszik meg apja egyik hőstettéről. Történt ugyanis, hogy a BEAC pályáról érkező dühös tömeg Klug Frigyes játékvezető meglincselésére készült. „Frici bácsi” a Karinthy családhoz menekült be, ahol névrokona tekintélyt parancsoló szónoklatára feloszlott a vérszomjas tömeg. 

Karinthy Ferenc és a les 

Ha már szóba került a Karinthy család, Ferencnek is szoros kötődése volt a sporthoz. Ő maga ugyan inkább vízilabdázott az FTC-ben, de baráti kapcsolatot ápolt Puskás Ferenccel, és a szintén futballrajongó Zelk Zoltánnal. Az ’50-es években tagja volt az Írószövetség futballcsapatának többek közt Tamási Áron és Kormos István mellett. Élénk figyelemmel követte a sport fejlődését is, különösképpen zavarónak találta, és a játékélmény megrontójának tartotta a lesszabályt, aminek az eltörlése mellett (meglepő módon) Les című írásában adott hangot.   

Sportnovellák 

Tegye fel a kezét, aki hallott már Kőhalmy József írónkról! A Sporthírlapban és a Budapestben is publikáló Kőhalmy életéről vajmi keveset tudni, ugyanakkor elmondható róla, hogy egy itthon addig szinte ismeretlen műfaj, a sportnovella úttörője volt. A számos sportágat szerepeltető írásait a Sportnovellák című kötetben gyűjtötte össze 1913-ban.   

Vereség után 

Szabó Lőrinc kifejezetten szerette a futballt. Az 1927-es osztrák-magyar mérkőzés több írónkra és költőnkre gyakorolt nagy hatást, Szabó Lőrinc is egy Futballversenyen című lelkes versben emlékezett meg az 5:3-as magyar sikerről. A győztes meccsek mellett azonban egy fájdalmas vereség is megihlette. Az 1954-es világbajnokság elbukott döntőjét követően írta meg Vereség után című versét, amit politikai okokra hivatkozva többször is elutasítottak, de még a javított verzió sem került sokáig napvilágra. 

Zelk Zoltán, a szenvedélyes 

A magyar irodalmi életben aligha akadt Zelknél szenvedélyesebb futballrajongó. Szepesi György nyilvános felhívására írt verset a legendás 6:3-as londoni győzelemről (Rímes üdvözlő távirat), és még kedvenc játékosához, Pomacsek Györgyhöz is szól egy költeménye.

Egy 1977-ben megjelent Népsport interjúban azt is beismeri, hogy fiatalkorában szurkolás közben egyszer annyira elragadta a hév, hogy majdnem részt vett egy bíróverésben – ebben éppen az említett Pomacsek akadályozta meg.  

„Átmenet egy kocsmai verekedés és valamilyen pubertásos futási inger között.” 

Ezek Márai Sándor szavai, aki kifejezetten ellenérzéseket táplált a labdarúgás iránt. Erősen kritizálta nemcsak a sportot, de a körülötte kialakult sajátos szubkultúrát, és azt is, hogy sokan nemzeti érdeknek tekintik a futballsikereket. Viszont már akkoriban felfedezte (és természetesen kritizált) a sportnak olyan, ma is aktuálisnak számító vetületeit, mint a kvázi legalizált emberkereskedelem, vagy a színészkedésből jeles „primadonna” játékosok. Ugyanakkor nagyon is jól megértette a foci tömegekre gyakorolt lélektani hatását, hiszen ahogy mondja, „(…) ez a füves pálya vasárnap délután az egyetlen terep még a nagy osztályok életében, ahol mindenki szíve szerint, felelőtlenül, egész lelkével ordíthat egyet.”   

Csempe-Pempe 

Nem lehet teljes egy magyar irodalom és a futball kapcsolatát vizsgáló lista sem Mándy Iván életművének említése nélkül. A köztudottan futballkedvelő Mándy legismertebb műve, A pálya szélén szolgáltatta ugyanis az alapot Sándor Pál klasszikussá vált Régi idők focija című filmjéhez. A Garas Dezső alakításában megelevenedő Minarik Ede (Mándynál Csempe-Pempe) alakja is valós alapokon nyugszik: az előbb 33 FC, majd Budai 33 és később Budai 11 névre váltó csapatot sokáig Faragó Lajos edző áldozatkészsége tartotta életben

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Handke a focikapus dilemmájáról elmélkedik

A tavalyi Nobel-díjas Peter Handke könyve a klasszikus bűnügyi írások és a realista próza keveréke, amelyben egy egykori focikapus a tizenegyes kilátástalanságáról mesél. A könyvet Tandori Dezső fordította magyarra.

...
Nagy

Könyvesblokk: 5+1 könyv a FOCIRÓL!

...
Kritika

Egy nő írta a foci-vb legmániákusabb könyvét

Olvass!
...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Szórakozás

Sorozat lesz Percy Jackson és az olimposzi hősök kalandjaiból

A Disney+ sorozatot forgat a a Percy Jackson és az olimposziak című regényszériából. A hírt az író, Rick Riordan jelentette be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli meseregény lett január könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbnek talál. Január kiemelt könyve A Zúzmaraszív folytatása lett.

...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

...
Nagy

Ezek a non-fiction könyvek érkeznek 2022 első felében! (II. rész)

2022 első félévének kínálatából válogattunk - és mivel annyi izgalmas téma és cím érkezik, tényirodalmi ajánlónkat két részre bontottuk. Íme, a második adag!