10 kevésbé ismert érdekesség a magyar irodalom és labdarúgás keretmetszetéből

„Magyarórán nem tanítják, és az irodalomtörténet is csak alig-alig tartja számon a huszadik század klasszikus íróinak meccseit, futballról szerzett benyomásait, pedig az utókorra maradt személyes történeteik, színes anekdotáik vagy éppen sarkos megállapításaik páratlanul izgalmas olvasmányélményt kínálnak.” – így kezdi Ady stoplisban című kötetének előszavát Csillag Péter. A Nemzeti Sport újságírója egy korábbi, a lapban is megjelent cikksorozatát öntötte könyvformába, amiből irodalmi nagyjaink életének számos olyan rejtett zuga tárul fel, amelyek egyaránt érdekesek lehetnek a magyar irodalom- és sporttörténet kedvelőinek. Cikkünkben az irodalmi adalékokat, idézett műveket is tartalmazó könyvben fellelhető érdekességek közül választottuk ki tíz olyan kedvencünket, amik számunkra is meglepőek voltak. 

 

Laki Péter | 2020. szeptember 21. |
Csillag Péter
Ady stoplisban
Jaffa, 2020, 319 oldal
-

Ady Endre, a debreceni futballista

Talán kevesen tudják, hogy a népszerű költő Debrecenben töltött egyetemi évei alatt nemcsak kipróbálta az akkor még újdonságnak számító labdajátékot, de még a város első futballcsapatának is tagja volt 1899-ben. Igaz, a korabeli tudósításban neve helytelenül Adiként szerepel. A minden újdonságra vevő Ady azonban nem hódolt sokáig a labdarúgás nyújtotta előnyöknek és örömöknek. Fizikuma helyett inkább elméje pallérozására fordította energiáit. 

Móra Ferenc, a szegedi klubelnök

A ’30-as évekre a magyar futball már túl volt az első, azóta elfeledett aranykorán, de a viszonylag hamar népszerűvé váló sport a gazdasági világválság idején is tovább élt. A Szeged FC 1932-ben például úgy kívánt minél szélesebb társadalmi réteget megnyerni magának, hogy a város neves személyeinek ajándékozott díszelnöki posztot. Közéjük tartozott a Kincsereső kis ködmön és az Ének a búzamezőkről írója, Móra Ferenc is. Igaz, hivatalos kinevezésére csak nem sokkal a halála előtt került sor, és a sporttal sem ápolt közeli kapcsolatot. 

Mi köze volt József Attilának az Aranycsapathoz? 

A rövid válasz az, hogy közvetlenül valójában semmi. Ha azonban megengedjük a közvetett kapcsolatot, akkor azt elmondhatjuk, hogy József Attila minden bizonnyal egy iskolába járt azzal a Sebes Gusztávval, aki később az Aranycsapat szövetségi kapitányaként vált ismertté. Sőt, az író minden bizonnyal Sebes apjáról mintázta Csoszogit, az öreg susztert, hiszen a József család hozzá vitte megjavíttatni lábbelijeiket. 

Karinthy Frigyes esete a feldühödött tömeggel

 Karinthy korábban emlegetett írótársainál eggyel szorosabb kapcsolatot ápolt a labdarúgással. Állítása szerint középcsatárként játszott a Budapesti Torna Club színeiben, amely egyesület Magyarországon először hozott létre futball szakosztályt 1897-ben. A BTC Karinthy több írásában is előfordul, cikkeket írt a Nemzeti Sportnak és sajátos humorral emlékezett meg műveiben több sportág mellett a fociról is. Fia, Ferenc pedig a Hiénák című művében emlékszik meg apja egyik hőstettéről. Történt ugyanis, hogy a BEAC pályáról érkező dühös tömeg Klug Frigyes játékvezető meglincselésére készült. „Frici bácsi” a Karinthy családhoz menekült be, ahol névrokona tekintélyt parancsoló szónoklatára feloszlott a vérszomjas tömeg. 

Karinthy Ferenc és a les 

Ha már szóba került a Karinthy család, Ferencnek is szoros kötődése volt a sporthoz. Ő maga ugyan inkább vízilabdázott az FTC-ben, de baráti kapcsolatot ápolt Puskás Ferenccel, és a szintén futballrajongó Zelk Zoltánnal. Az ’50-es években tagja volt az Írószövetség futballcsapatának többek közt Tamási Áron és Kormos István mellett. Élénk figyelemmel követte a sport fejlődését is, különösképpen zavarónak találta, és a játékélmény megrontójának tartotta a lesszabályt, aminek az eltörlése mellett (meglepő módon) Les című írásában adott hangot.   

Sportnovellák 

Tegye fel a kezét, aki hallott már Kőhalmy József írónkról! A Sporthírlapban és a Budapestben is publikáló Kőhalmy életéről vajmi keveset tudni, ugyanakkor elmondható róla, hogy egy itthon addig szinte ismeretlen műfaj, a sportnovella úttörője volt. A számos sportágat szerepeltető írásait a Sportnovellák című kötetben gyűjtötte össze 1913-ban.   

Vereség után 

Szabó Lőrinc kifejezetten szerette a futballt. Az 1927-es osztrák-magyar mérkőzés több írónkra és költőnkre gyakorolt nagy hatást, Szabó Lőrinc is egy Futballversenyen című lelkes versben emlékezett meg az 5:3-as magyar sikerről. A győztes meccsek mellett azonban egy fájdalmas vereség is megihlette. Az 1954-es világbajnokság elbukott döntőjét követően írta meg Vereség után című versét, amit politikai okokra hivatkozva többször is elutasítottak, de még a javított verzió sem került sokáig napvilágra. 

Zelk Zoltán, a szenvedélyes 

A magyar irodalmi életben aligha akadt Zelknél szenvedélyesebb futballrajongó. Szepesi György nyilvános felhívására írt verset a legendás 6:3-as londoni győzelemről (Rímes üdvözlő távirat), és még kedvenc játékosához, Pomacsek Györgyhöz is szól egy költeménye.

Egy 1977-ben megjelent Népsport interjúban azt is beismeri, hogy fiatalkorában szurkolás közben egyszer annyira elragadta a hév, hogy majdnem részt vett egy bíróverésben – ebben éppen az említett Pomacsek akadályozta meg.  

„Átmenet egy kocsmai verekedés és valamilyen pubertásos futási inger között.” 

Ezek Márai Sándor szavai, aki kifejezetten ellenérzéseket táplált a labdarúgás iránt. Erősen kritizálta nemcsak a sportot, de a körülötte kialakult sajátos szubkultúrát, és azt is, hogy sokan nemzeti érdeknek tekintik a futballsikereket. Viszont már akkoriban felfedezte (és természetesen kritizált) a sportnak olyan, ma is aktuálisnak számító vetületeit, mint a kvázi legalizált emberkereskedelem, vagy a színészkedésből jeles „primadonna” játékosok. Ugyanakkor nagyon is jól megértette a foci tömegekre gyakorolt lélektani hatását, hiszen ahogy mondja, „(…) ez a füves pálya vasárnap délután az egyetlen terep még a nagy osztályok életében, ahol mindenki szíve szerint, felelőtlenül, egész lelkével ordíthat egyet.”   

Csempe-Pempe 

Nem lehet teljes egy magyar irodalom és a futball kapcsolatát vizsgáló lista sem Mándy Iván életművének említése nélkül. A köztudottan futballkedvelő Mándy legismertebb műve, A pálya szélén szolgáltatta ugyanis az alapot Sándor Pál klasszikussá vált Régi idők focija című filmjéhez. A Garas Dezső alakításában megelevenedő Minarik Ede (Mándynál Csempe-Pempe) alakja is valós alapokon nyugszik: az előbb 33 FC, majd Budai 33 és később Budai 11 névre váltó csapatot sokáig Faragó Lajos edző áldozatkészsége tartotta életben

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Handke a focikapus dilemmájáról elmélkedik

A tavalyi Nobel-díjas Peter Handke könyve a klasszikus bűnügyi írások és a realista próza keveréke, amelyben egy egykori focikapus a tizenegyes kilátástalanságáról mesél. A könyvet Tandori Dezső fordította magyarra.

...
Nagy

Könyvesblokk: 5+1 könyv a FOCIRÓL!

...
Kritika

Egy nő írta a foci-vb legmániákusabb könyvét

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Olvass!
...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Végre itt a lehetőség, hogy megmentsük Nemecsek Ernőt!

Interaktív könyv készültt Molnár Ferenc kultikus regénye nyomán. A Pál utcai küldetésben az olvasónak minden fordulópontnál lehetősége van dönteni arról, hogy miként folytatódjon a történet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Woody Allen: Mindig utáltam a valóságot, de máshol nem lehet jó csirkeszárnyat kapni

Októberben magyarul is megjelenik Woody Allen életrajza, amelyben a rendező családról, forgatásokról, filmekről, barátokról és filmes barátokról mesél. Amerikában a könyv megjelenését kisebb botrány övezte, ti viszont már bele is olvashattok - mutatunk egy részt az Apropó nélkülből!

...
Beleolvasó

Így lettek a lázadó orosz hekkerekből Putyin katonái

Az orosz hekkerek története az egykori Szovjetunió kamaszainak története - így kezdődik Danyiil Turovszkij könyve, amely visszamegy egészen kezdetekig, miközben részletesen bemutatja azt is, kik feszülnek egymásnak az orosz kibertérben.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.

...
Beleolvasó

A szüzesség elvesztése a fiú számára jelentéktelen esemény volt, a lánynak felforgatta az életét

Az 50-es években, Franciaországban játszódik Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye, a Lánytörténet. A könyv helyszíne egy diáktábor, ahol a főhős elveszíti a szüzességét. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.