10 kevésbé ismert érdekesség a magyar irodalom és labdarúgás keretmetszetéből

„Magyarórán nem tanítják, és az irodalomtörténet is csak alig-alig tartja számon a huszadik század klasszikus íróinak meccseit, futballról szerzett benyomásait, pedig az utókorra maradt személyes történeteik, színes anekdotáik vagy éppen sarkos megállapításaik páratlanul izgalmas olvasmányélményt kínálnak.” – így kezdi Ady stoplisban című kötetének előszavát Csillag Péter. A Nemzeti Sport újságírója egy korábbi, a lapban is megjelent cikksorozatát öntötte könyvformába, amiből irodalmi nagyjaink életének számos olyan rejtett zuga tárul fel, amelyek egyaránt érdekesek lehetnek a magyar irodalom- és sporttörténet kedvelőinek. Cikkünkben az irodalmi adalékokat, idézett műveket is tartalmazó könyvben fellelhető érdekességek közül választottuk ki tíz olyan kedvencünket, amik számunkra is meglepőek voltak. 

 

Laki Péter | 2020. szeptember 21. |
Csillag Péter
Ady stoplisban
Jaffa, 2020, 319 oldal

Ady Endre, a debreceni futballista

Talán kevesen tudják, hogy a népszerű költő Debrecenben töltött egyetemi évei alatt nemcsak kipróbálta az akkor még újdonságnak számító labdajátékot, de még a város első futballcsapatának is tagja volt 1899-ben. Igaz, a korabeli tudósításban neve helytelenül Adiként szerepel. A minden újdonságra vevő Ady azonban nem hódolt sokáig a labdarúgás nyújtotta előnyöknek és örömöknek. Fizikuma helyett inkább elméje pallérozására fordította energiáit. 

Móra Ferenc, a szegedi klubelnök

A ’30-as évekre a magyar futball már túl volt az első, azóta elfeledett aranykorán, de a viszonylag hamar népszerűvé váló sport a gazdasági világválság idején is tovább élt. A Szeged FC 1932-ben például úgy kívánt minél szélesebb társadalmi réteget megnyerni magának, hogy a város neves személyeinek ajándékozott díszelnöki posztot. Közéjük tartozott a Kincsereső kis ködmön és az Ének a búzamezőkről írója, Móra Ferenc is. Igaz, hivatalos kinevezésére csak nem sokkal a halála előtt került sor, és a sporttal sem ápolt közeli kapcsolatot. 

Mi köze volt József Attilának az Aranycsapathoz? 

A rövid válasz az, hogy közvetlenül valójában semmi. Ha azonban megengedjük a közvetett kapcsolatot, akkor azt elmondhatjuk, hogy József Attila minden bizonnyal egy iskolába járt azzal a Sebes Gusztávval, aki később az Aranycsapat szövetségi kapitányaként vált ismertté. Sőt, az író minden bizonnyal Sebes apjáról mintázta Csoszogit, az öreg susztert, hiszen a József család hozzá vitte megjavíttatni lábbelijeiket. 

Karinthy Frigyes esete a feldühödött tömeggel

 Karinthy korábban emlegetett írótársainál eggyel szorosabb kapcsolatot ápolt a labdarúgással. Állítása szerint középcsatárként játszott a Budapesti Torna Club színeiben, amely egyesület Magyarországon először hozott létre futball szakosztályt 1897-ben. A BTC Karinthy több írásában is előfordul, cikkeket írt a Nemzeti Sportnak és sajátos humorral emlékezett meg műveiben több sportág mellett a fociról is. Fia, Ferenc pedig a Hiénák című művében emlékszik meg apja egyik hőstettéről. Történt ugyanis, hogy a BEAC pályáról érkező dühös tömeg Klug Frigyes játékvezető meglincselésére készült. „Frici bácsi” a Karinthy családhoz menekült be, ahol névrokona tekintélyt parancsoló szónoklatára feloszlott a vérszomjas tömeg. 

Karinthy Ferenc és a les 

Ha már szóba került a Karinthy család, Ferencnek is szoros kötődése volt a sporthoz. Ő maga ugyan inkább vízilabdázott az FTC-ben, de baráti kapcsolatot ápolt Puskás Ferenccel, és a szintén futballrajongó Zelk Zoltánnal. Az ’50-es években tagja volt az Írószövetség futballcsapatának többek közt Tamási Áron és Kormos István mellett. Élénk figyelemmel követte a sport fejlődését is, különösképpen zavarónak találta, és a játékélmény megrontójának tartotta a lesszabályt, aminek az eltörlése mellett (meglepő módon) Les című írásában adott hangot.   

Sportnovellák 

Tegye fel a kezét, aki hallott már Kőhalmy József írónkról! A Sporthírlapban és a Budapestben is publikáló Kőhalmy életéről vajmi keveset tudni, ugyanakkor elmondható róla, hogy egy itthon addig szinte ismeretlen műfaj, a sportnovella úttörője volt. A számos sportágat szerepeltető írásait a Sportnovellák című kötetben gyűjtötte össze 1913-ban.   

Vereség után 

Szabó Lőrinc kifejezetten szerette a futballt. Az 1927-es osztrák-magyar mérkőzés több írónkra és költőnkre gyakorolt nagy hatást, Szabó Lőrinc is egy Futballversenyen című lelkes versben emlékezett meg az 5:3-as magyar sikerről. A győztes meccsek mellett azonban egy fájdalmas vereség is megihlette. Az 1954-es világbajnokság elbukott döntőjét követően írta meg Vereség után című versét, amit politikai okokra hivatkozva többször is elutasítottak, de még a javított verzió sem került sokáig napvilágra. 

Zelk Zoltán, a szenvedélyes 

A magyar irodalmi életben aligha akadt Zelknél szenvedélyesebb futballrajongó. Szepesi György nyilvános felhívására írt verset a legendás 6:3-as londoni győzelemről (Rímes üdvözlő távirat), és még kedvenc játékosához, Pomacsek Györgyhöz is szól egy költeménye.

Egy 1977-ben megjelent Népsport interjúban azt is beismeri, hogy fiatalkorában szurkolás közben egyszer annyira elragadta a hév, hogy majdnem részt vett egy bíróverésben – ebben éppen az említett Pomacsek akadályozta meg.  

„Átmenet egy kocsmai verekedés és valamilyen pubertásos futási inger között.” 

Ezek Márai Sándor szavai, aki kifejezetten ellenérzéseket táplált a labdarúgás iránt. Erősen kritizálta nemcsak a sportot, de a körülötte kialakult sajátos szubkultúrát, és azt is, hogy sokan nemzeti érdeknek tekintik a futballsikereket. Viszont már akkoriban felfedezte (és természetesen kritizált) a sportnak olyan, ma is aktuálisnak számító vetületeit, mint a kvázi legalizált emberkereskedelem, vagy a színészkedésből jeles „primadonna” játékosok. Ugyanakkor nagyon is jól megértette a foci tömegekre gyakorolt lélektani hatását, hiszen ahogy mondja, „(…) ez a füves pálya vasárnap délután az egyetlen terep még a nagy osztályok életében, ahol mindenki szíve szerint, felelőtlenül, egész lelkével ordíthat egyet.”   

Csempe-Pempe 

Nem lehet teljes egy magyar irodalom és a futball kapcsolatát vizsgáló lista sem Mándy Iván életművének említése nélkül. A köztudottan futballkedvelő Mándy legismertebb műve, A pálya szélén szolgáltatta ugyanis az alapot Sándor Pál klasszikussá vált Régi idők focija című filmjéhez. A Garas Dezső alakításában megelevenedő Minarik Ede (Mándynál Csempe-Pempe) alakja is valós alapokon nyugszik: az előbb 33 FC, majd Budai 33 és később Budai 11 névre váltó csapatot sokáig Faragó Lajos edző áldozatkészsége tartotta életben

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Handke a focikapus dilemmájáról elmélkedik

A tavalyi Nobel-díjas Peter Handke könyve a klasszikus bűnügyi írások és a realista próza keveréke, amelyben egy egykori focikapus a tizenegyes kilátástalanságáról mesél. A könyvet Tandori Dezső fordította magyarra.

...
Nagy

Könyvesblokk: 5+1 könyv a FOCIRÓL!

...
Kritika

Egy nő írta a foci-vb legmániákusabb könyvét

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

Csütörtökön kezdetét vette a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amire rengeteg újdonsággal készültek a kiadók. A friss gyerekkönyvek közül válogattunk.

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.