10 kevésbé ismert érdekesség a magyar irodalom és labdarúgás keretmetszetéből

„Magyarórán nem tanítják, és az irodalomtörténet is csak alig-alig tartja számon a huszadik század klasszikus íróinak meccseit, futballról szerzett benyomásait, pedig az utókorra maradt személyes történeteik, színes anekdotáik vagy éppen sarkos megállapításaik páratlanul izgalmas olvasmányélményt kínálnak.” – így kezdi Ady stoplisban című kötetének előszavát Csillag Péter. A Nemzeti Sport újságírója egy korábbi, a lapban is megjelent cikksorozatát öntötte könyvformába, amiből irodalmi nagyjaink életének számos olyan rejtett zuga tárul fel, amelyek egyaránt érdekesek lehetnek a magyar irodalom- és sporttörténet kedvelőinek. Cikkünkben az irodalmi adalékokat, idézett műveket is tartalmazó könyvben fellelhető érdekességek közül választottuk ki tíz olyan kedvencünket, amik számunkra is meglepőek voltak. 

 

Laki Péter | 2020. szeptember 21. |
Csillag Péter
Ady stoplisban
Jaffa, 2020, 319 oldal

Ady Endre, a debreceni futballista

Talán kevesen tudják, hogy a népszerű költő Debrecenben töltött egyetemi évei alatt nemcsak kipróbálta az akkor még újdonságnak számító labdajátékot, de még a város első futballcsapatának is tagja volt 1899-ben. Igaz, a korabeli tudósításban neve helytelenül Adiként szerepel. A minden újdonságra vevő Ady azonban nem hódolt sokáig a labdarúgás nyújtotta előnyöknek és örömöknek. Fizikuma helyett inkább elméje pallérozására fordította energiáit. 

Móra Ferenc, a szegedi klubelnök

A ’30-as évekre a magyar futball már túl volt az első, azóta elfeledett aranykorán, de a viszonylag hamar népszerűvé váló sport a gazdasági világválság idején is tovább élt. A Szeged FC 1932-ben például úgy kívánt minél szélesebb társadalmi réteget megnyerni magának, hogy a város neves személyeinek ajándékozott díszelnöki posztot. Közéjük tartozott a Kincsereső kis ködmön és az Ének a búzamezőkről írója, Móra Ferenc is. Igaz, hivatalos kinevezésére csak nem sokkal a halála előtt került sor, és a sporttal sem ápolt közeli kapcsolatot. 

Mi köze volt József Attilának az Aranycsapathoz? 

A rövid válasz az, hogy közvetlenül valójában semmi. Ha azonban megengedjük a közvetett kapcsolatot, akkor azt elmondhatjuk, hogy József Attila minden bizonnyal egy iskolába járt azzal a Sebes Gusztávval, aki később az Aranycsapat szövetségi kapitányaként vált ismertté. Sőt, az író minden bizonnyal Sebes apjáról mintázta Csoszogit, az öreg susztert, hiszen a József család hozzá vitte megjavíttatni lábbelijeiket. 

Karinthy Frigyes esete a feldühödött tömeggel

 Karinthy korábban emlegetett írótársainál eggyel szorosabb kapcsolatot ápolt a labdarúgással. Állítása szerint középcsatárként játszott a Budapesti Torna Club színeiben, amely egyesület Magyarországon először hozott létre futball szakosztályt 1897-ben. A BTC Karinthy több írásában is előfordul, cikkeket írt a Nemzeti Sportnak és sajátos humorral emlékezett meg műveiben több sportág mellett a fociról is. Fia, Ferenc pedig a Hiénák című művében emlékszik meg apja egyik hőstettéről. Történt ugyanis, hogy a BEAC pályáról érkező dühös tömeg Klug Frigyes játékvezető meglincselésére készült. „Frici bácsi” a Karinthy családhoz menekült be, ahol névrokona tekintélyt parancsoló szónoklatára feloszlott a vérszomjas tömeg. 

Karinthy Ferenc és a les 

Ha már szóba került a Karinthy család, Ferencnek is szoros kötődése volt a sporthoz. Ő maga ugyan inkább vízilabdázott az FTC-ben, de baráti kapcsolatot ápolt Puskás Ferenccel, és a szintén futballrajongó Zelk Zoltánnal. Az ’50-es években tagja volt az Írószövetség futballcsapatának többek közt Tamási Áron és Kormos István mellett. Élénk figyelemmel követte a sport fejlődését is, különösképpen zavarónak találta, és a játékélmény megrontójának tartotta a lesszabályt, aminek az eltörlése mellett (meglepő módon) Les című írásában adott hangot.   

Sportnovellák 

Tegye fel a kezét, aki hallott már Kőhalmy József írónkról! A Sporthírlapban és a Budapestben is publikáló Kőhalmy életéről vajmi keveset tudni, ugyanakkor elmondható róla, hogy egy itthon addig szinte ismeretlen műfaj, a sportnovella úttörője volt. A számos sportágat szerepeltető írásait a Sportnovellák című kötetben gyűjtötte össze 1913-ban.   

Vereség után 

Szabó Lőrinc kifejezetten szerette a futballt. Az 1927-es osztrák-magyar mérkőzés több írónkra és költőnkre gyakorolt nagy hatást, Szabó Lőrinc is egy Futballversenyen című lelkes versben emlékezett meg az 5:3-as magyar sikerről. A győztes meccsek mellett azonban egy fájdalmas vereség is megihlette. Az 1954-es világbajnokság elbukott döntőjét követően írta meg Vereség után című versét, amit politikai okokra hivatkozva többször is elutasítottak, de még a javított verzió sem került sokáig napvilágra. 

Zelk Zoltán, a szenvedélyes 

A magyar irodalmi életben aligha akadt Zelknél szenvedélyesebb futballrajongó. Szepesi György nyilvános felhívására írt verset a legendás 6:3-as londoni győzelemről (Rímes üdvözlő távirat), és még kedvenc játékosához, Pomacsek Györgyhöz is szól egy költeménye.

Egy 1977-ben megjelent Népsport interjúban azt is beismeri, hogy fiatalkorában szurkolás közben egyszer annyira elragadta a hév, hogy majdnem részt vett egy bíróverésben – ebben éppen az említett Pomacsek akadályozta meg.  

„Átmenet egy kocsmai verekedés és valamilyen pubertásos futási inger között.” 

Ezek Márai Sándor szavai, aki kifejezetten ellenérzéseket táplált a labdarúgás iránt. Erősen kritizálta nemcsak a sportot, de a körülötte kialakult sajátos szubkultúrát, és azt is, hogy sokan nemzeti érdeknek tekintik a futballsikereket. Viszont már akkoriban felfedezte (és természetesen kritizált) a sportnak olyan, ma is aktuálisnak számító vetületeit, mint a kvázi legalizált emberkereskedelem, vagy a színészkedésből jeles „primadonna” játékosok. Ugyanakkor nagyon is jól megértette a foci tömegekre gyakorolt lélektani hatását, hiszen ahogy mondja, „(…) ez a füves pálya vasárnap délután az egyetlen terep még a nagy osztályok életében, ahol mindenki szíve szerint, felelőtlenül, egész lelkével ordíthat egyet.”   

Csempe-Pempe 

Nem lehet teljes egy magyar irodalom és a futball kapcsolatát vizsgáló lista sem Mándy Iván életművének említése nélkül. A köztudottan futballkedvelő Mándy legismertebb műve, A pálya szélén szolgáltatta ugyanis az alapot Sándor Pál klasszikussá vált Régi idők focija című filmjéhez. A Garas Dezső alakításában megelevenedő Minarik Ede (Mándynál Csempe-Pempe) alakja is valós alapokon nyugszik: az előbb 33 FC, majd Budai 33 és később Budai 11 névre váltó csapatot sokáig Faragó Lajos edző áldozatkészsége tartotta életben

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Handke a focikapus dilemmájáról elmélkedik

A tavalyi Nobel-díjas Peter Handke könyve a klasszikus bűnügyi írások és a realista próza keveréke, amelyben egy egykori focikapus a tizenegyes kilátástalanságáról mesél. A könyvet Tandori Dezső fordította magyarra.

...
Nagy

Könyvesblokk: 5+1 könyv a FOCIRÓL!

...
Kritika

Egy nő írta a foci-vb legmániákusabb könyvét

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Berény Róbert festménye ihlette a Papírszínház-mesét

A könyvmecénás program keretében jelenik meg a Csimota Kiadó legújabb Papírszínház-meséje.

...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.