Csepelyi Adrienn: Néha elképesztően egyedül éreztem magam írás közben

.konyvesblog. | 2018. október 16. |

csepelyi_adrienn_retus_2_of_6.jpg

Fotó: Kállai Márton

Idén negyedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a Margó-díjat. Immár hagyománnyá vált, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket.Hargitai MiklósFekete JuditCsutak Gabi és Mécs Anna és Frank Márton után most Csepelyi Adrienn mesél a legkülönösebb olvasói reakciókról, a 2016-os futball Eb hatásairól, és az életét megváltoztató könyvekről. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 18-án az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon Művészeti Díj. 

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Az, hogy mennyire más ez a fajta írás, mint amit tíz évig újságíróként műveltem. Egészen máshonnan dolgozom, másak a tempók, különbözik a munkamódszer, más energiákat kell mozgósítanom magamban. Néha elképesztően egyedül éreztem magam közben.  

Csepelyi Adrienn: Belemenés - Futball és egyéb társművészetek

Európa Könyvkiadó, 2018, 306 oldal, 3299 HUF

 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

A 2016-os futball Eb, pontosabban a Marseille-i túráról írott cikkem. Katartikus élmény volt – megírni is. Soha annyi olvasói levelet nem kaptam, mint arra az írásomra, ekkor értettem meg, hogy ki kell írnom magamból azt a húsz évet, ami a ’96-os Eb óta eltelt. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Hogy elhiggyem: képes vagyok megírni egy könyvet. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Mindig találok apróságokat, amiken változtatnék: szórend, kifejezések, van, amit jobban kifejtenék ma, mást meg kevésbé. Biztosan ízekre lehetne szedni a szöveget. De ez a könyv én vagyok, akármilyen tökéletlen is. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Mivel a Belemenés nem fikció, a vonatkozó részeket írás közben elküldtem a szereplőknek. A korábbi kollégiumi lakótársaim szabályos nyomozást indítottak, hogy összeszedjük az emlékeinket, és sok ötletük, tanácsuk is volt. A teljes kéziratot elsőként szerkesztőm, Kelen Károly és az Európa Könyvkiadó vezetője, Kuczogi Szilvia látta. Az első szerkesztett változatot olvastattam el a férjemmel és Gazdag Józseffel – közhelyesen szólva úgy szakmailag, mint emberileg is fontos volt a véleményük. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

„Szia! Amikor először láttalak, a BDSM jutott eszembe rólad, de ezt a könyvet nem tudom letenni.”  De akkor is néztem egy darabig a monitort, amikor egy másik férfi olvasóm küldött néhány képet az új – egyébként nagyon szépen berendezett – olvasósarkáról, amelyben a belemenésen kívül kizárólag Playboy magazinok voltak. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem tudom felidézni, hogy melyik volt előbb, de vagy a Copperfield Dávid, vagy a Robinson Crusoe, sokáig évente újraolvastam őket. A Copperfield Dávidon nagyon sokat sírtam, erre világosan emlékszem, a Robinson Crusoe a játékainkat is meghatározta: állandóan bunkert építettünk meg gyógynövényeket gyűjtöttünk. Az apai nagypapámmal a haláláig kétszemélyes könyvklubot üzemeltettünk, cserélgettük a könyveket, megbeszéltünk minden olvasmányt – mindkét könyvet tőle kaptam. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad? 

Gyermekként sokkal magabiztosabb voltam e tekintetben: már alsós koromban állandóan írtam, hol a családot, hol a tanáraimat nyomasztottam a borzalmas szövegeimmel. Tizenegy lehettem, amikor rátukmáltam az Egy giliszta emlékiratai című novellámat a húgomra, hogy ezzel induljon a helyi prózamondó versenyen. Továbbjutott vele! 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

A 22-es csapdája. Tizenévesen olvastam bele először, és szó szerint megijedtem tőle: azonnal visszaraktam a polcra. Olyan volt, mintha víz alá nyomták volna a fejemet. De mégsem hagyott nyugodni, úgyhogy megadtam magam és alámerültem. Minden túlzás nélkül megváltoztatta az életszemléletemet.

Olvass bele a könyvbe: 

Belemenes Beleolvaso Jav by konyvesblog on Scribd

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.