Jövő héten magyarérettségi – mi változik és mi várható?

Jövő héten magyarérettségi – mi változik és mi várható?

Idén talán még a szokásosnál is nagyobb izgalommal várják a diákok az érettségi vizsgát, magyarból legalábbis biztosan. A mostani végzősök azok, akik a középiskolát a Covid-járvány közepén, online oktatásban kezdték, most pedig az elsők, akiktől már az új NAT követelményeit kérik számon, és most derül ki élesben, megbirkóznak-e a kihívással. Mutatjuk, mire kell számítani jövő hétfőn, és a véleményünket sem rejtjük véka alá. 

Kolozsi Orsolya | 2024. április 30. |

Május 6-án, kevesebb mint egy hét múlva a középiskolák végzősei megkezdik az érettségi vizsgákat, ahogy mindig, úgy idén is a magyar írásbelivel indítva a sort. Tavaly is megírtuk, mi várható a magyarérettségin, de cikkünk azóta nagyrészt elavult, hiszen az idei vizsga több szempontból is változik, elsősorban a diákok túlnyomó többségét érintő középszintű vizsgán.

Új feladattípus az írásbelin

Az első, úgynevezett szövegértési feladat megmarad (és továbbra is 40 pontot ér), de kibővül az úgynevezett nyelvi kérdésekkel, tehát az eddig megszokottnál jóval több nyelvtani tudásról kell majd számot adni a kérdések megválaszolása során. 

A második feladat viszont teljes egészében megváltozik. Itt eddig egy rövid érvelést vagy egy ún. gyakorlati szöveget (hivatalos levelet, kérvényt, meghatalmazást, felszólalást stb.) kellett megírniuk a tanulóknak. Ez egy viszonylag kedvelt feladat volt, mert az érettségizőknek általában hozzájuk közel álló, a generációjukat érintő hétköznapi témákat kerestek a feladatsor összeállítói. A feladat nemcsak népszerű, de hasznos is volt, hiszen fontos szövegalkotási kompetenciákat kért számon, olyanokat, melyeknek a mindennapi életben is nagy hasznát veheti egy állampolgár. 

Ez a feladattípus szűnik most meg és a helyét átveszi az irodalmi feladatlap (maximálisan 20 pont szerezhető vele), mely

nem készséget, sokkal inkább lexikális tudást mér.

Ebben az új feladatsorban olyan, néhány szóban megválaszolható kérdések találhatók, melyek az irodalomtörténeti és -elméleti ismereteket kérik számon a diákoktól. Műfajok, versformák, memoriterek, korstílusok és jellemzőik, művek címei és szereplői is előfordulhatnak a rövid kérdések között, de van, hogy egy szerzőt kell felismerni képről. (Az Oktatási Hivatal oldalán lévő példafeladatsort itt találod.)

A magyartanárok és a diákok sem lelkesek

Ez az új feladat a tanároknál már akkor kiverte a biztosítékot, mikor még csak tervként létezett, és már 2020-ban szót emeltek ellene, sőt, több mint 26 ezren írták alá a Magyartanárok Egyesületének tiltakozó petícióját, valamint több tucatnyi középiskola tantestülete és majd kétezer egyházi iskolában tanító tanár is kifejezte, hogy az új Nemzeti Alaptanterv szakmai szempontból elfogadhatatlan, s csak árthat a magyartanításnak. 

2021-ben mégis megjelent a rendelet, a tiltakozások ellenére. A Magyartanárok Egyesülete szerint az új feladatsor

„a magyartanítás korszerű, 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent”. 

A tanár kezét ugyanis megköti ez a teszt, hiszen gyakorlatilag mindent meg kell tanítania, ami a tankönyvekben szerepel. Így aztán, ha valamire nem marad idő az órákon, az éppen a készségfejlesztés, a beszélgetés, a közös gondolkodás, a kreativitás kibontása, illetve a diákok véleményének meghallgatása. Mindez olyan információk magoltatása miatt marad el, melyek ma már egyetlen mozdulattal bárki számára elérhetők. (Abban nincs vita, hogy alapvető műveltségre szükség van, de ezt eddig a szóbeli vizsga kérte számon irodalomból és nyelvtanból is 20-20 tétel segítségével.)

A harmadik feladat

Az írásbeli harmadik feladata esetében eddig egy műelemző feladat és egy összehasonlító elemzés között lehetett választani (a diákok jellemzően az előbbit oldották meg), erről kellett egy hosszabb, egész pontosan 500-800 szavas fogalmazást írniuk (ez a rész maximálisan 40 pontot ért, ebben nem történt változás).

-

Itt az első feladat megmarad (tehát továbbra is lehet verset vagy novellát elemezni), de a másodikban az összehasonlítást felváltja egy ún. témakifejtő esszé, ami várhatóan egy motívum, egy irodalmi toposz köré épül majd, mint ahogy a fent már linkelt példafeladatsorból is látható: „Mutassa be az ősz megjelenítésének sokszínűségét a magyar irodalomban! Fejtse ki az ősz-értelmezések kétarcúságát, az ősz-toposz létértelmező szerepét néhány / legalább két-három szabadon választott költemény alapján! Dolgozatában különböző korok szerzőinek műveiből válogasson!” Ugyan jóslásokba nem lehet bocsátkozni, de nagy meglepetés lenne, ha ezt a feladatot tömegesen választanák a tanulók.

A szóbeli sem maradt érintetlenül

A szóbeli vizsgákat is érintik a változások, és bár a június második felében rendezett szóbeli vizsgák szerkezete és felépítése nem módosult (például továbbra is 50 pontot lehet szerezni ezen a vizsgarészen),

a szóbeli tételek listáján nagy változás történt.

Középszinten, ahogy eddig, úgy ezután is a diák saját magyartanára állítja össze a listát irodalomból és nyelvtanból is. Ez eddig is úgy működött, hogy bizonyos kritériumok mentén szabad választása volt a szaktanárnak. Csak néhány példa: mindenképpen kellett két világirodalmi témát választani, vagy ugyanígy két drámát és egy kortárs irodalmi művet is.

De ezen belül a tanárnak volt némi szabadsága, és ha úgy érezte, az osztály sokkal inkább ráharapott a Hamletre, mint a Bánk bánra, akkor előbbit választotta a tételsorba. Vagy úgy látta, hogy az Anyegint többen elolvasták, mint a Vörös és feketét, akkor azt választotta világirodalomból. Ez a szabadság nagyon fontos elem (és szerencsére ez alapvetően meg is maradt), hiszen az adott osztályt a tanár ismeri, ő látja, mire reagálnak és mi hagyja őket teljesen hidegen. 

Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében
Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében

180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet.

Tovább olvasok

Ezen a listán a kétszintű érettségi bevezetése óta ott van hat olyan szerző, akiket egyetlen magyartanár sem hagyhatott ki a saját, osztályra szabott tételsorából. Ezek az ún. életműtételek szerzői, név szerint Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila.

Idén a „szuperszerzők létszáma hatról tízre emelkedett, és három olyan alkotóval egészült ki, aki mindig is a tananyag szerves része volt (Vörösmarty, Mikszáth és Jókai), és egy olyannal (Herczeg Ferenc), aki frissen került be a tankönyvekbe, de az egyetemi oktatásban sem kapott korábban hangsúlyt. 

Herczeg Ferenc tényleg akkora író, hogy kötelező érettségi tételnek kell lennie?
Herczeg Ferenc tényleg akkora író, hogy kötelező érettségi tételnek kell lennie?

Herczeg Ferenc az idei tanévtől kezdve kötelező érettségi tétel, és ezt a választást nagyon sokan nem tartják indokoltnak. Utánajártunk, mit gondolnak erről a korszakot kutató irodalomtörténészek.

Tovább olvasok

Herczeg ilyen szintű középpontba emelése sok kérdést vet fel (ezzel külön cikkben, irodalomtörténészek bevonásával már foglalkoztunk), de az sem egyértelmű, hogy ha mindenáron bővíteni akarták a kötelező szerzők listáját, akkor miért éppen – egyébként kitűnő  – 19. századi szerzőkre esett a választás. Tudva, hogy a gyerekek mennyivel könnyebben boldogulnak időben hozzájuk közelebb eső szerzőkkel, és milyen nehezen (akármennyire kiemelkedő és fontos szerző is) mondjuk Vörösmarty Világos utáni lírájával.  

Nehezen érthető, miért épp ezek a változtatások

Hogy mi a koncepció a mára már avittasabb, a digitális bennszülött diákok számára nagyon nehezen érthető szerzők felé fordulás hátterében, nem teljesen világos, bár tippjei nyilván mindenkinek vannak. Hogy a diákok mit profitálnak mindebből, igencsak kétséges, mint ahogy az is, hogy a gúzsba kötve táncoló magyartanároknak mikor megy el a kedve az egésztől. Nem kérdés, hogy az irodalomoktatáshoz hozzá kellett (és továbbra is hozzá kellene) nyúlni, de az nem biztos, hogy pont így,

szinte az időben visszafelé indulva el. 

Ezektől a kétségektől függetlenül nyakunkon az érettségi, és most már nem igazán tehetünk mást, mint hogy drukkolunk a vizsgázóknak és bízunk abban, hogy a javító tanárok rugalmassága segíti majd ezt az évfolyamot, melynek diákjai a COVID-ban, féléves online oktatással indították a középiskolát, most pedig

az érettségin is kifogták a kísérleti nyúl szerepét.  

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Herczeg Ferenc tényleg akkora író, hogy kötelező érettségi tételnek kell lennie?

Herczeg Ferenc az idei tanévtől kezdve kötelező érettségi tétel, és ezt a választást nagyon sokan nem tartják indokoltnak. Utánajártunk, mit gondolnak erről a korszakot kutató irodalomtörténészek.

...
Nagy

Három nap múlva magyar érettségi - de mi várható?

Május elején, ahogy minden évben, idén is elkezdődnek az érettségi vizsgák, hétfőn a magyar nyelv és irodalom tantárggyal kezdenek a diákok. Korábbi évek feladatsorait és az évfordulókat vizsgálva elgondolkodtunk azon, mi várható idén, bár biztosat jósolni nem tudunk. 

...
Hírek

Nyolcvanéves visszalépést jelent az érettségi átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint

Hibás és káros lépés az érettségi feladatok átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint. A szervezet állásfoglalást tett közzé arról, szerintük mi a gond a változtatásokkal

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!