Előkerült egy Arany Jánossal készült ritka interjú

Arany János zárkózott életet élt, nem nagyon osztott meg az életéről információkat a nyilvánossággal. Most mégis rábukkantak egy vele készült interjúra, amely 1879-ben jelent meg a Pesti Hírlapban. A beszélgetésre Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője talált rá, amikor az első magyar interjúkat közlő és bemutató kötetéhez keresett anyagot.

fk | 2021. május 10. |

Az Arany Jánossal folytatott beszélgetés a legkorábbi modern értelemben vett interjúk egyike. A költővel Sturm Albert, a Buda halála német fordítója, a Neues Pester Journal tudósítója beszélgetett. A cikk a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában jelent meg.

Az interjú Arany otthonában készült, és bár meglehetősen zárkózott ember volt, még magánéleti kérdésekre is válaszolt. A beszélgetés 1879 májusában készült, abban az évben, amikor végül elfogadták Arany lemondását az akadémiai főtitkári székről, amit betegségeire hivatkozva többször is benyújtott.

Az interjúban szó esik például arról, hogy miként lehet magyarra fordítani Arisztophanész komédiájának sikamlós részeit, de Arany mesél a magányról, dohányzásról, Duna-parti sétákról, és szóba kerül akadémiai utódja is:

„»Én már nem dolgozom többé«, mondja bús mosollyal, »amit akartam, azt leírtam korábbi éveimben. Most már nem tudok semmit, tárgyam nincs; hisz oly távol élek a világtól, hogy azt se tudom, várnak-e még tőlem valamit.« Óvakodtam a gyengédtelenségtől, hogy a költőt az ellenkezőről biztosítsam, de később, midőn Arany félelmének adott kifejezést, hogy a közönség neki rossz néven találhatja venni az Aristofanes-féle vígjátékfordításokban előforduló sikamlósságokat, itt már jó lélekkel állíthatám az ellenkezőt. »Igyekeztem ugyan — úgymond — erőmhöz képest enyhíteni, leplezni rajta, de egyes részeket egészen el kellett vón hagynom, ha a szöveget finom olvasmánnyá akartam volna változtatni, de erre önkényesen nem vállalkozhattam.« S míg a magyar költő szigorú lelkiismeretessége hasonló aggodalmakkal küszködik, addig a német közönség százezer példányban vásárolja Goethe egyik költeményét, mert benne a meztelenség olympi fesztelenséggel párosulva nyilatkozik, s ugyane közönség egy bécsi satyrikus munkájából számtalan kiadást elkapkod, mert benne az erkölcstelenséget velinpapírról olvashatja. Jó öreg Arany János, mily távol élhetsz te »e világ zajától!«”

Az Arany Jánossal készült teljes beszélgetés ITT olvasható.

Forrás: abtk.hu

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kemény Zsófi: Arany János nálunk kvázi családtag

...
Hírek

Mikor született Arany János?

...
Nagy

[Toldi] Péterfy Gergely: Pusztai fű

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.