Előkerült egy Arany Jánossal készült ritka interjú

Arany János zárkózott életet élt, nem nagyon osztott meg az életéről információkat a nyilvánossággal. Most mégis rábukkantak egy vele készült interjúra, amely 1879-ben jelent meg a Pesti Hírlapban. A beszélgetésre Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője talált rá, amikor az első magyar interjúkat közlő és bemutató kötetéhez keresett anyagot.

fk | 2021. május 10. |

Az Arany Jánossal folytatott beszélgetés a legkorábbi modern értelemben vett interjúk egyike. A költővel Sturm Albert, a Buda halála német fordítója, a Neues Pester Journal tudósítója beszélgetett. A cikk a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában jelent meg.

Az interjú Arany otthonában készült, és bár meglehetősen zárkózott ember volt, még magánéleti kérdésekre is válaszolt. A beszélgetés 1879 májusában készült, abban az évben, amikor végül elfogadták Arany lemondását az akadémiai főtitkári székről, amit betegségeire hivatkozva többször is benyújtott.

Az interjúban szó esik például arról, hogy miként lehet magyarra fordítani Arisztophanész komédiájának sikamlós részeit, de Arany mesél a magányról, dohányzásról, Duna-parti sétákról, és szóba kerül akadémiai utódja is:

„»Én már nem dolgozom többé«, mondja bús mosollyal, »amit akartam, azt leírtam korábbi éveimben. Most már nem tudok semmit, tárgyam nincs; hisz oly távol élek a világtól, hogy azt se tudom, várnak-e még tőlem valamit.« Óvakodtam a gyengédtelenségtől, hogy a költőt az ellenkezőről biztosítsam, de később, midőn Arany félelmének adott kifejezést, hogy a közönség neki rossz néven találhatja venni az Aristofanes-féle vígjátékfordításokban előforduló sikamlósságokat, itt már jó lélekkel állíthatám az ellenkezőt. »Igyekeztem ugyan — úgymond — erőmhöz képest enyhíteni, leplezni rajta, de egyes részeket egészen el kellett vón hagynom, ha a szöveget finom olvasmánnyá akartam volna változtatni, de erre önkényesen nem vállalkozhattam.« S míg a magyar költő szigorú lelkiismeretessége hasonló aggodalmakkal küszködik, addig a német közönség százezer példányban vásárolja Goethe egyik költeményét, mert benne a meztelenség olympi fesztelenséggel párosulva nyilatkozik, s ugyane közönség egy bécsi satyrikus munkájából számtalan kiadást elkapkod, mert benne az erkölcstelenséget velinpapírról olvashatja. Jó öreg Arany János, mily távol élhetsz te »e világ zajától!«”

Az Arany Jánossal készült teljes beszélgetés ITT olvasható.

Forrás: abtk.hu

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kemény Zsófi: Arany János nálunk kvázi családtag

...
Hírek

Mikor született Arany János?

...
Nagy

[Toldi] Péterfy Gergely: Pusztai fű

A hét könyve
Kritika
Orgiák, vér, erőszak és fájdalom: egy mexikói falu hétköznapjai
...
Nagy

Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető.

...

Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

A kiégés társadalma és A föld dicsérete  szerzője első magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy a fogyasztói társadalom és a digitalizáció hatására az ember egyre inkább önmagába zárul, a Másik eltűnése miatt pedig az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved.

...
Kritika

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...
Nagy

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!