Öt irodalmi klasszikus, melynek hősnője megszegte a társadalmi normát

Öt irodalmi klasszikus, melynek hősnője megszegte a társadalmi normát

A nőnap: virágcsokor, bonbon, esetleg egy hangulatos éttermi vacsora. Egy nap, amely csak a nőké, huszonnégy óra, amikor a nők létezését ünnepeljük. De miért létezik, és honnan ered ez az ünnep? Nem értjük félre akkor, amikor „megszelídítjük” és kellemes kis gyertyafényes estét csinálunk belőle? A nemzetközi nőnap az ENSZ által számontartott világnapok egyike, melyet hivatalosan 1917 óta, március 8-án ünneplünk (Magyarországon csak 1948 óta). A nemzetközi nőnap munkásmozgalmi eredetű: 1857. március 8-án New Yorkban negyvenezer textilipari munkásnő lépett sztrájkba a szabad munkavállalásért, a bérek egyenlőségéért, a munkaidő csökkentéséért és az emberibb munkakörülményekért. A nőnap eredetileg harc az egyenlő jogokért és lehetőségekért, eredete szerint sokkal radikálisabb és felforgatóbb ünnep, mint ahogy ma gondolunk rá.  Olyan nők vívták ki, akik szembe mertek menni az elfogadott normákkal, a számukra előírt szabályokkal.

ko | 2023. március 08. |

Nőnap alkalmából ezért most néhány olyan klasszikus, mindenki által ismert irodalmi hősnőt idézünk fel, akik saját koruk normáival szálltak szembe: Antigoné, Tatjana, Bovaryné, Nóra és Kárász Nelli más-más életutat jártak be, de

közös bennük a lázadás szelleme, az előírt szabályok és normák felülbírálata.

Fiktív hősnőink sorsa szinte minden esetben tragikusan végződött, mégis példaként állhat előttünk küzdeni vágyásuk, belső tartásuk, az, hogy nemcsak elszenvedték, hanem legalább reflektáltak a sorsukra. És persze elgondolkodhatunk azon a furcsa paradoxonon is (de ez már nagyon messzire vezet), hogy mindannyian egy férfi szerző fantáziájából keltek életre.

Antigoné

Szophoklész
Antigoné-Oidipusz király
Ford. Trencsényi-Waldapfel Imre, Akkord, 2020, 137 oldal
Szophoklész: Antigoné - Oidipusz király könyv

Szophoklész drámájának főhőse, a tragikus sorsú Oidipusz lánya egy férfiak uralta világban próbálja tartani magát saját értékrendjéhez. Nagybátyja, az új király parancsa ellenére is eltemeti bátyját, Polüneikészt, mert az istenek égi törvényét magasabb rendűnek gondolja az emberekénél. Húga, Iszméné már a bevezetésben, a terv megfogalmazásakor felhívja nővére figyelmét arra, hogy gyenge nőként nagyon nagy kockázatot rejt szembe menni a férfiak parancsával: „Meg kell hogy ezt is értsd: mi gyönge nők vagyunk./ A férfiakkal nem tudunk megküzdeni,/ Erősebbek s ha már felettünk ők urak,/ Szót kell fogadni, bármiként is fáj e szó.” (ford. Trencsényi-Waldapfel Imre) Antigoné ennek ellenére szembeszegül a paranccsal és az egyik legnagyobb és legnemesebb tragikus hősként távozik a világból.

Tatjana

alexander szergejevics puskin
Anyegin
Ford. Áprily Lajos, Európa, 2018, 283 oldal
Alexander Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin könyv

Puskin Anyegin című verses regényének hősnője már gyermekkorában kilóg a sorból, idegenek tőle korának szokásai: „Merengett már mint kisgyerek,/ Vidéki életét varázsa/ Álmokkal szépítette meg. /Tűvel nem volt egy percre dolga,/ Dobráma vásznához hajolva/ Kényes keze nem hímezett (…) Ilyenhez nem vonzotta kedve,/ Babát kezébe nem fogott,/ Divatról, városról fecsegve/ Babával nem társalkodott./ Kedvét a csínyekben se lelte,/ A rémtörténet érdekelte;/ Ha tél volt, éj volt és sötét,/ Az fogta meg jobban szivét.” (ford. Áprily Lajos) Érdekes, hogy ebben a szövegben is kontrasztként szerepel a lánytestvér (Olga), aki épp a norma megtestesítője, a középszerűség kellemes és problémamentes képviselője. Könyvfaló, ábrándozó nővére azonban más, ezt több megmozdulásával is bizonyítja: jócskán áthágva az íratlan szabályokat szerelmi vallomást fogalmaz egy férfinak (Tatjana levele, melyet sokan a világirodalom egyik legszebb szerelmes levelének tartanak), és a történet végén nem vállalkozik arra, hogy a kor szokásához híven (immár férjes asszonyként) titkos szeretője legyen Anyeginnek, akit egész életében szeretett.

Bovaryné

gustave flaubert
Bovaryné
Ford. Ambrus Zoltán, Európa, 2018, 416 oldal
Gustave Flaubert: Bovaryné könyv

Flaubert világhírű regényének címszereplője (aki egyébként sok szempontból rokonságot mutat Tolsztoj Anna Kareninájával) másként szeg normát: ő unalmas, reménytelen házasságából remél kiutat és a „vidéki erkölcsök” ellen ágál. Olvasmányokkal, romantikus képzelgésekkel és titkos kapcsolatokkal próbál kiszabadulni kisszerű életéből.

Szeszélyesnek és kiszámíthatatlannak, sőt nevetségesnek is tűnhet, halálában mégis tragikussá válik:

„Emma körülnézegetett, lassan, mint a ki hosszú és mély álomból ébred fel; aztán tisztán érthető hangon, a tükrét kívánta, és egy darabig úgy maradt, a tükre fölé hajolva, a míg egyszerre csak nagy könnycseppek hullottak alá a szeméből.” (ford. Ambrus Zoltán)

Nóra

henrik ibsen
Babaház
Ford. Kúnos László, Magvető, 2019, 144 oldal
Henrik Ibsen: Babaház könyv

Ibsen drámájának főhőse nagyon sokáig éli a társadalom által neki felkínált szerepet: férje kis madárkája, akihez gügyögve beszélnek, gyerekként tekintenek rá. Házassága egy váratlan esemény hatására omlik össze, amikor felismeri, hogy férje valójában soha nem szerette őt, nem értette meg döntései okát, így nem képes tovább részt venni a társadalom által rájuk ruházott színdarabban, így mindent felrúgva kilép házasságából: „Én ép úgy, mint az előtt, voltam a te pacsirtád, a te babád, a kit, mivel hogy olyan gyönge és törékeny, a jövőben kettős óvatossággal akartál tenyereden hordozni.  Ebben a pillanatban, Róbert, világos lőn előttem, hogy én itt teljes nyolc éven át egy idegen férfiúval éltem együtt, és hogy három gyermeket szültem, oh, ez a gondolat elviselhetetlen! Szeretném önmagamat összezúzni, darabokra tépni.” (ford. Reviczky Gyula)

Kárász Nelli

Németh László
Iszony
Szépirodalmi, 1967, 472 oldal
Németh László: Iszony antikvár

A magyar irodalom egyik legemlékezetesebb, tragikus nőalakja, a házasságában fuldokló Kárász Nelli, akit Németh László teremtett meg Iszony című regényében. Nelli alapvetően magányos, zárkózott és hideg személyiség, de nőként nem tud független maradni, így kénytelen-kelletlen belesodródik egy házasságba. Takaró Sanyi, a férj ráadásul a lány szöges ellentéte, így nem tud mit kezdeni annak jellemével, szokatlan személyiségével. A házasság kudarca borítékolva van, a szabadulásra azonban nincs mód, csak egy gyilkosság árán. Németh László hősnője a kilépés legradikálisabb módját választja: ahhoz, hogy ne kelljen elveszítenie önmagát, kénytelen megölni a férjét.

Mi haszna, ha az egész élet azzal telik el, hogy a sorsunkkal harcolunk? (...) Nem egyszerűbb elfogadni azt, ami van? Azon belül mutatni meg, hogy mit érünk?

 – teszi fel a kérdést, de mégis harcol tovább, belső ösztöne szerint, képtelen megbirkózni azzal, amit rámért – nem is annyira a sorsa, mint inkább a társadalom elvárásai.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Újabb budapesti köztereket neveznének el nőkről

A nőnap alkalmából a második kerületi önkormányzat újabb köztereket nevezne el nőkről, ehhez pedig a városlakók javaslatait várják.

...
Nagy

A Nobel-díjas Annie Ernaux tovább harcol, hogy a nők választhassanak: anyává válnak-e vagy sem

Annie Ernaux a francia társadalom, a 20. századi francia történelem második felének legjelentősebb krónikása, a kollektív emlékezet megőrzője, aki a saját tapasztalatait leszűrve írja meg történeteit. Ernaux méltatásaival együtt a felelősségérzete is megnőtt, mióta a Svéd Akadémia neki ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat.

...
Nagy

Nők vs. feminizmus: ki mondja meg, milyen a nők valósága?

Joanna Williams, a Nők vs. feminizmus című könyv szerzője is sztárvendége volt az idei Brain Barnak. Szubjektív beszámoló a feminizmus és a #metoo kritikájáról, az abból levonható tanulságokról és arról, vajon elérhető-e egy bizonyos szint, amikor azt mondhatjuk: nincs már szükség feminizmusra?

Hírek
...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Hírek

Eredeti Kazinczy-kötet került elő egy online aukción

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Több száz Petőfi-kézirat között böngészhetünk az interneten

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk.