Három nap múlva magyar érettségi - de mi várható?

Három nap múlva magyar érettségi - de mi várható?

Május elején, ahogy minden évben, idén is elkezdődnek az érettségi vizsgák. Hétfőn hagyományosan a magyar nyelv és irodalom tantárggyal indul az írásbelik sora: közép- és emelt szinten egyaránt 9 órakor kezdenek a feladatoknak a vizsgázók, akiknek mindkét szinten négy óra áll a rendelkezésükre. A magyar írásbeli feladattípusairól olvashatsz cikkünkben, melyben az évfordulókat és a korábbi évek feladatsorait vizsgálva azon is elgondolkodtunk, mire lehet számítani, de jóslásokba természetesen nem bocsátkoztunk. A cikkből az is kiderül, hogy a Könyves Magazin egy korábbi, 2013-as interjúja is szerepelt már az érettségi szövegértési feladatai között, tehát nem árt, ha olvasol minket. 

Kolozsi Orsolya | 2023. május 05. |

A szóbeli egyértelmű, a tanár által összeállított tételsorával szemben az írásbeli maga a bizonytalanság, hiszen szinte bármire lehet készülni, és akár annak az ellenkezőjére is. Ami egészen biztos, az az, hogy idén még a régi NAT szerinti feladatok várják a diákokat, jövőre ez megváltozik: egy feladattípus egészen biztosan megszűnik, és egy műveltségi feladatsornak adja majd át a helyét. A három nap múlva érettségizőknek azonban még nincs miért aggódniuk, ők a jól ismert feladatokra számíthatnak. Az első, 90 perces blokkban egy szövegértési feladatsort kell megoldaniuk (40 pontért), majd következik a gyakorlati szövegalkotás vagy érvelés (10 pontért). Utóbbiról az elmúlt öt év tapasztalata alapján elmondható, hogy

általában a diákokhoz közel álló, az érettségizők generációját érintő hétköznapi témát keresnek a feladatsor összeállítói.

Az érvelési feladat témái között olyan kérdések merültek fel korábban, hogy szükség van-e házi feladatokra, leáldozott-e a papír alapú térképek kora, jobb-e a társas, mint a videójáték, feliratozva vagy szinkronizálva jobbak-e a filmek. A gyakorlati szövegalkotásnál is ez a diákközpontú szemlélet figyelhető meg, legalábbis az elmúlt öt év tendenciája alapján: a feladatot a 18 év körüli gyerekekre szabják, tehát nem kell hivatalos levelet írniuk például háromgyerekes anya vagy kisnyugdíjas nevében. Az elmúlt években ennek megfelelően motivációs és hivatalos levelet, hozzászólást és vitaindítót kellett alkotni, de minden esetben a diák nézőpontjából, perspektívájából.

A legfélelmetesebb mumus: az esszé

Az első rész befejezése után kapják kézhez a diákok az önálló ötleteket, elemzési készséget és elég nagy kreativitást igénylő esszéfeladatot, azaz a műértelmező szövegalkotási feladatot (40 pontért), mely egyértelműen a magyar érettségi legnagyobb mumusa. Tanári tapasztalataim szerint ettől az egységtől félnek a legjobban, hiszen itt az első feladatrészhez képest jóval nagyobb a bizonytalanság, kevesebb a fogódzó. Erre az etapra egyébként 150 perce van a tanulóknak, és vagy egyetlen szöveg komplex elemzését vagy két szöveg összehasonlítását kell megírniuk 400-800 szavas esszé formájában. A statisztikák szerint a túlnyomó többség fél az összehasonlító elemzéstől és inkább egyetlen szövegre koncentrál. Noha az elmúlt években (az őszi és a tavaszi érettségi időszakban is) mindig novellát kellett elemezni (Tamási Áron, Szabó Magda, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, Fekete István, Karinthy Frigyes, Mándy Iván, Cholnoky Viktor, Balázs Béla szövegeit), ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak prózai szöveget kaphatnak a most érettségizők. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ugyanis ennek a feladatnak „bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet”, azaz akár drámarészletet is kaphatnak a diákok, de erre eddig nem volt precedens, és verset (Babits Mihály Ádáz kutyám című költeményét) is utoljára 2007 októberében választottak az feladatsorok szerkesztői.

A diákok nagy része ennek megfelelően idén is inkább novellára számít, és a feladatszerkesztők valószínűleg nem is fognak váratlant húzni az utolsó „régi típusú” érettségin.

Ettől függetlenül a véghajrában azért nem árt még egyszer átnézni a novella mellett a verselemzés általános szempontjait is. 

Érettségi? No para!
Érettségi? No para!
Tovább olvasok

A másik választható esszéfeladat nehezebbnek tűnik (alapvetően azért, mert a líra sűrített, képies nyelve nehezebben megközelíthető, és azért is, mert két szöveg összehasonlításának megszerkesztése mindig bonyolultabb feladat, mint egy szöveg interpretációjának megalkotása). Ebben a feladatban - bár várhatóan idén is kevesen választják majd - viszont az a könnyebbség, hogy mindig nagyon jól ismert, a tankönyvi kánonban is előkelő helyen szereplő magyar költők szövegeit kell összehasonlítani. Az elmúlt öt évben Radnóti Miklós, Janus Pannonius, Juhász Gyula, Petőfi Sándor, Arany János, Tóth Árpád, Berzsenyi Dániel, Dsida Jenő, József Attila, Szabó Lőrinc versei kerültek egymás mellé, tehát olyan költők versei, akiket az átlag érettségiző jól ismer (vagy legalábbis jól kellene, hogy ismerjen). Ennél a feladatnál nem igazán lehet számítani kortárs vagy ismeretlenebb szerző felbukkanására (ez alól eddig egyetlen kivétel volt, Gyóni Géza, igaz, ő éppen a legutóbbi, őszi vizsgán). 

Az egy mű elemzésénél sokkal szélesebb az a paletta, amiről válogatni szoktak a feladatsorok készítői: itt kortárs és/vagy a tankönyvben nem szereplő magyar szerzők művei is előfordulhatnak. Bodor Ádám, Lázár Ervin, Szabó Magda, Fekete István, Mándy Iván, Balázs Béla, Cholnoky Viktor is szerepelt az elmúlt években, őket az iskolából és a tankönyvekből nem igazán, vagy csak nagyon felületesen ismerhetik a diákok. Valójában persze nem is kell ismerniük, hiszen az elemzést az életrajz és az életmű ismerete nélkül is fel kell tudni építeni, ha ehhez megfelelő felkészítést kaptak (az, hogy ez hogyan valósítható meg, és milyen kihívást jelent az irodalomtörténet és az elemzési skillek közötti présben fulladozó tanár számára, már egy másik cikk témája lehetne). Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint egyébként az elemzésre választott művek „származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől tematikai és műfaji kötöttség nélkül”. Ettől függetlenül nem valószínű, hogy a vizsgázók 200 évnél régebbi művet kapnak, az elmúlt évek szövegei alapján a 19. század második felétől egészen napjainkig alkotó szerzőkre lehet inkább számítani, az elmúlt húsz év érettségi feladatai alapján. Végigböngészve a szerzőket azt látjuk, hogy a legkorábbi Arany János volt, az időben hozzánk legközelebb álló pedig Bodor Ádám, Állatkert című novellájával. Többször előfordult már Lázár Ervin, Szabó Magda, Mikszáth, Kosztolányi és Márai is, tehát ők a készítők között „népszerű szerzők”, valószínűleg azért, mert gazdag kisprózai termésükből bőven lehet válogatni.

De mégis mire lehet számítani idén?

Az érettségizők visszatérő kérdése, de jóslásokba nem lehet bocsátkozni, legfeljebb ki lehet zárni szerzőket (például aki tavaly volt, nagy valószínűséggel idén nem lesz). Elterjedt, népszerű megközelítés az évfordulókat böngészni, hátha a jubiláló szerzők kerülnek valamilyen formában a feladatok közé. Idén nagyon adná magát a bicentenáriumát ünneplő Petőfi életműve, de verselemzésként nehezen elképzelhető, legfeljebb a szövegértésbe csempészhetik bele valahogyan, esetleg még az összehasonlító elemzésbe, ahol már eddig is többször szerepelt. Külön érdekesség, hogy 2017. májusi feladatsor szövegértési feladatának alapszövege is Petőfihez kapcsolódott, és ez a szöveg a mi egyik korábbi, 2013-as interjúnk volt, az akkor még Könyvesblog néven futó felületünkről, mely Petőfi imázsépítéséről kérdezett két szakértőt:

Hogyan építette Petőfi saját imázsát?
Hogyan építette Petőfi saját imázsát?

A 26 évesen elhunyt költőről rekordszámú kép készült: Petőfi Sándor céltudatosan használta a róla készített képeket. Másfajta képet festetett közéleti célokból, és másokat baráti rendezvényeken. Negyvenhét, köztük több, eddig ismeretlen portrét mutat be Petőfi Sándorról az a kötet, amely március elején jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában. Az Arcpoetica című kiadványt végigpörgetve mintha pillanatfelvételek egész sorozatán bukkanna fel előttünk az 1848-as forradalom emblematikus költőjének alakja. Mennyiben tekinthetők azonban hitelesnek ezek az ábrázolások? Milyennek látták a kortársak Petőfit, és miért utálta a költő, ha fényképezik? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ Adrovitz Anna művészettörténésszel és Kalla Zsuzsa irodalomtörténésszel.

Tovább olvasok

De vissza Petőfi kétszáz éves évfordulójához: ha azt mondjuk, ő benne lesz valamilyen formában, azzal nem sokat segítünk, hiszen Petőfi amúgy is a hat életmű tétel egyike, ami azt jelenti, hogy pályáját és életművét nagyon alaposan kell ismerniük a diákoknak, és jó eséllyel ismerik is. Szintén kétszáz éves évfordulóját ünnepli a Himnusz, így alkotója, Kölcsey is felmerülhet lehetséges témaként, de ahogy Petőfit, úgy őt sem várhatjuk az esszénél, és ugyanez igaz Csokonai Vitéz Mihályra is, aki születésének 250. évfordulóját ünnepli idén (az emelt szinten érettségizőknek viszont akár érdemes lehet még a véghajrában átfutni ezeket az életműveket). Madách-bicentenárium is van, bár kissé elhalványul a megemlékezés ereje Petőfi mellett, de jó tudni, hogy a két szerző egy évben (sőt, egy hónapban) született. Mivel az ő esetében Az ember tragédiája lenne az egyetlen felmerülő szöveg, és drámarészletre nem igazán számíthatunk, megint csak nem valószínű, hogy felbukkan majd a magyar érettségi második részében. 

Fontos kiemelni, hogy idén az az évfolyam érettségizik, melynek diákjai kilencedikesek voltak a koronavírus-járvány megjelenésekor, és első középiskolai tanévükben márciustól a tanév végéig online keretek között tanultak, majd tizedikesként novemberben küldték őket haza, hogy május közepéig otthon legyenek.

Négy tanévük közül az első kettőt gyakorlatilag lenullázta a járvány,

így talán bízhatnak abban, hogy a feladatsorok összeállítói nem az utóbbi évek „legvérengzőbb” feladatsorával lepik majd meg őket. Hétfőn meglátjuk és be is számolunk róla!

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ma még a „régi” magyar érettségit írják a diákok

Indul a 2022-es érettségi szezon – magyarból több mint 73 ezren érettségiznek majd, többségük középszinten.

...
Hírek

Nyolcvanéves visszalépést jelent az érettségi átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint

Hibás és káros lépés az érettségi feladatok átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint. A szervezet állásfoglalást tett közzé arról, szerintük mi a gond a változtatásokkal

...
Hírek

Érettségi: „A romantikáig terjedő időszakot tanulhatták a diákok rendes iskolai körülmények között”

Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára nyilakozott az Eduline-nak arról, vajon mi várható az idei magyarérettségin. A nagy kérdés, hogy vajon figyelembe vették-e a feladatok összeállítói, hogy reálisan meddig juthattak az iskolákban az anyaggal még az offline oktatásban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

Szerzőink

...
Vass Norbert

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

...
Valuska László

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...
sa

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Hírek
...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

...
Hírek

A Watchmen színezője és a Sárkányok háza színésze is itt lesz a Budapest Comic Conon

...
Szórakozás

„Én vagyok a Marvel-Jézus” – itt a Deadpool & Rozsomák szinkronos előzetese

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Nagy

Szabad ember volt és nagy író – Erich Kästner 125

...
Nagy

Egy hős, akit nehéz nem félreérteni – Szakáll Polett befejezése a Völgyhídhoz

...
Hírek

Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Hétköznapi csodák, valós látomások, határátlépések [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait