Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

“Csak igazi kezek írnak igazi verseket. Nem látok elvi különbséget kézszorítás és vers között” - idézte Paul Celan költőt budapesti előadásán korunk sztárfilozófusa, Byung-Chul Han. A kiégés társadalma és a nemrég magyarul is megjelent A föld dicsérete (itt beleolvashatsz) című kötetek szerzője első magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy a fogyasztói társadalom és a digitalizáció hatására az ember egyre inkább önmagába zárul, a Másik eltűnése miatt pedig az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved.

Fotók: Németh András

sa | 2022. július 01. |
BYUNG-CHUL HAN
A föld dicsérete – Utazás a kertbe
Ford. Zilahi Anna, Typotex, 2022, 160 oldal
-

Miközben az idei első komoly hőhullám szerdán lecsapott Budapestre is, a CEU Nádor utcai - szerencsére klimatizált - épületében egyre többen gyülekeztek, hogy meghallgassák Han előadását. Mint az nagyon hamar kiderült, az alkalom többszörösen különleges: nemcsak arról volt szó ugyanis, hogy korunk sztárfilozófusa, a koreai származású, Németországban élő és alkotó Han most először látogat Magyarországra, hanem arról is, hogy már önmagában az utazása is nagy dolog. A föld dicsérete című esszékötetéből kirajzolódó, visszahúzódó és szemlélődő alkat olyannyira megfelel a valóságnak, hogy Han a saját bevallása szerint egyáltalán nem szeret utazni, ha teheti, kerüli - idén például ez az első alkalom számára.

A filozófus szerdai előadását a Goethe Intézet, a budapesti Koreai Kulturális Központ, a Typotex Kiadó és a MOME együttműködésével sikerült megszervezni. A valamivel több, mint 400 fős terem megtelt, ahogy a Goethe Intézet vezetője ki is emelte, ilyen fokozott érdeklődést ő még nem látott.

Han a rövid felvezető köszöntőket követően Erósz és a depresszió címmel tartott előadást, aminek tematikája már a következő kötetét előlegzi meg. Központi állítása szerint, mivel a Másik eltűnőben van, az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved. Ennek az állapotnak az egyik vezető kiváltó oka Han szerint a fogyasztói társadalom és a digitalizáció tárgyiasító törekvése.

-

Mindezt persze ennél jóval összetettebben adta elő, és költői stílusát sem cáfolva, számos irodalmi példával élt. Mindjárt az előadás elején elmesélte például, hogy szereti a magyar kultúrát, név szerint említette Ligeti Györgyöt, Bartók Bélát, Eötvös Pétert, Tarr Bélát, és mindenekelőtt Nádas Pétert. Elmondta, hogy valaki említette neki, hogy a magyarok melankolikusak, ő viszont szereti a melankóliát. Bár az azért meglepte, amikor azt hallotta előző este egy diófa alatt elköltött vacsora során, hogy az öngyilkos magyarok leggyakrabban diófán akasztják fel magukat - ezen aztán el is élcelődött kicsit, hogy ha úgy döntene, öngyilkos akar lenni, eljönne Magyarországra és keresne egy diófát.

Nádas A hely, ahol élünk című esszéjénél aztán hosszabban el is időzött, tulajdonképpen innen indította a valódi mondandóját. Az esszében egy falu jelenik meg, aminek közepén egy vadkörtefa áll, ami alatt a falusiak összegyűlnek és énekelnek. Han bevallotta, hogy ő maga is szívesen élne és énekelne ebben a faluban, csakhogy az már nem létezik,

a mai digitális zaj elhallgattatja az éneket.

 

A Másik eltűnése

Han szerint bár a pandémia miatt már kifejezetten kerüljük az érintést, ez az érintésnélküliség valójában korábban kezdődött. Megfigyelte, hogy az emberek a fogorvosnál ma már a telefonjukat markolásszák, míg ő gyerekként az anyja kezét fogta szorongva. Ma a kapaszkodónk az Énből jön (amit a mobil testesít meg számunkra), ez viszont nem működőképes, ezért vagyunk ennyire magányosak. A kapcsolódásképtelenségében kiüresedő Ént szelfikkel próbáljuk kitölteni, ám a vákuumot ezzel nem lehet megszüntetni. Egyfajta önoptimizálási kényszert élünk meg, folyamatosan digitális tükrökben nézegetjük magunkat (a pandémia alatt fel is lendült  a plasztikai sebészet), ez az örökös önmagunkkal való foglalkozás viszont kifáraszt minket. Han számára a koronavírus tulajdonképpen fáradtságvírus. 

A digitalizáció érintési szegénységet hoz létre, ám a kutatások már kimutatták, hogy fajunknak az érintés hiánya szorongást, stresszt, depressziót okoz.

A depresszióval pedig világtalanná is válunk, hiszen a depresszió velejárója, hogy bezárulunk, elutasítjuk a világot és csak magunkkal tudunk foglalkozni. Megfulladunk önmagunkban - Han szerint ez az állapot rosszabb, mint a rák.

Az okostelefon közben azzal kecsegtet, hogy a kezünkben tartjuk a világot, hogy a világnak alkalmazkodnia kell hozzánk, ami a totális rendelkezésre állás illúzióját adja. Amihez az ujjunk hozzáér a képernyőn, legyen az bármi, akár egy másik ember a Tinderen, az tárgyiasul, árucikké degradáljuk - és itt érhető tetten a Másik eltűnése.

A kiégő társadalom
A Másik eltűnése kapcsán Han a nagy sikerű könyve nyomán a kiégésre is kitért. Szerinte Franz Kafka előre látta, mi vár ránk, amikor arról írt, hogy az állat maga korbácsolja önmagát, hogy úr lehessen. Ez az önkizsákmányolás pedig ma a szabadság illúzióját adja. Elias Canetti spanyol zsidó származású, német nyelvű Nobel-díjas írót is idézte, aki szerint bele lehet fulladni a saját magunk adta parancsokba. Han szerint ezelőtt a megfulladás előtt állnak ma sokan, és ez maga a burn out. Kényszereket hozunk létre, és a halálunkig optimalizáljuk magunkat.

Amikor a Te tárgyiasul, és Az lesz belőle, azzal megvédjük magunkat a kiszámíthatatlanságtól. Annak a bizonytalanságától, hogy a Másik nem áll mindig rendelkezésünkre.

Hálózatokban élünk, de a hálózat Han szerint nem egyenlő a kapcsolattal. A kapcsolatban ugyanis a közelség és a távolság dialektikus feszültségben létezik egymással. A Másik kivonja magát az állandó rendelkezésre állás alól, de látszólag paradox módon ez teszi őt megérinthetővé, közelivé, a dolgokat ugyanis az ellentétpárjuk élteti. A távolságban születik meg a szerelem, a vonzódás, a vágy, és ez teszi hozzánk közelivé a szeretett személyt.

Mára viszont elkopott az ős-távolság, ami az emberi lét elveként működik, és nem engedné, hogy a Másik Azzá dologiasodjon.

A közelséget pedig most a távolságnélküliség helyettesíti. Ez a rendelkezésre állás, ami tárgyiasít és bármikor elfogyaszthatóvá tesz. A csapda ott van, hogy az, ami fogyasztható, kielégíti a szükségleteinket, de nem lehet hozzá kapcsolódni. Han szerint ez a folyamat a szerelem válságát is okozza.

 

A nárcisztikus pokol és Erósz

Han szerint Erósz lehetne az az erő, ami képes kiragadni a személyt saját magából és a Másik felé lökni. Csakhogy az egyén ma azt várja a Másiktól, hogy megerősítse magában. Itt megjelenik egy elismerési logika, ami a siker és a teljesítmény kényszere miatt nárcisztikus poklot eredményez.

Aki szerelmes, az egyszerre kiszolgáltatott és erős, egyszerre boldog és érez fájdalmat. Az elgyengülés érzete viszont valójában nem az egyén teljesítménye, hanem “a Másik adománya”. A “Yes, we can” teljesítményalapú társadalma ezt teszi tönkre (ebben a szex is teljesítménnyé vált). Erósz segédigéje Han szerint: a ‘nem hatni tudni’, hiszen a birtoklás, a megragadhatóság eltünteti a Másikat. 

A sikeres kapcsolódás együtt jár a sebezhetőséggel és a sebződéssel.

Erósz erejét a depresszió felett Lars von Trier Melankólia című filmjével illusztrálta, Han egy részletet le is vetített a filmből. A Melankóliában egy kisbolygó hamarosan elpusztítja a Földet, ami a legtöbb emberből kétségbeeseést vált ki, egy nőt viszont a közelgő katasztrófa tudata kigyógyít a depressziójából, sőt, végül képessé is tesz a kapcsolódásra másokkal.

Han azt vetítette le, amikor a főszereplő mezítelenül fekszik a domboldalon, miközben az éjszakai égbolton kéklő kisbolygót figyeli, a jelenetben pedig ott feszül valamiféle erotikus vágyódás is. Han elmesélte, hogy a pár perces jelenetet feltöltötték YouTube-ra, hogy onnan le tudják játszani az előadásához, ám az algoritmus azonnal blokkolta pornográfia miatt. Han azon hitetlenkedett, hogy miközben szinte mindent pornográf módon tárgyiasítunk, éppen egy ennyire szép, a kapcsolódásról és a depresszióból való kilépésről szóló film jelenetét blokkolja a YouTube.

Kitért arra is, hogy az egyre több embert gyötrő krónikus fájdalom filozófiai értelemben azért történik velünk, mert nem érintjük meg egymást. Ezért felszólított:

“Érintsük meg egymást!”

 

Han, a tétlen optimista filozófus

A filozófus szerint a tétlenség különleges képesség, a lényege, hogy nem valamilyen céllal, valaminek a szolgálatába állítva teszünk valamit. Ő a legtöbb idejét azzal tölti, hogy virágokat nézeget és zongorázik, az írás során pedig kontemplatív állapotba kerül. A könyvei is vékonykák, ennek kapcsán elviccelődött azon, hogy ahogy vékonyodnak, lehet, hogy egyszer el is tűnnek, a gondolatai pedig csupán lebegnek majd, hogy belélegezzük őket.

-

Bár sokan pesszimistának tartják, Han ezt cáfolta és optimistának vallotta magát. Még az előadás elején beszélt arról, hogy a neve koreaiul ‘világos fényt’ jelent, a filozófia pedig a fény tudománya, ezért neki az a dolga, hogy megvilágosítsa a világot. Han megközelítésében a filozófia nem is tudományág, hanem elbeszélés, a filozófusok pedig felhívják a figyelmet arra, hogy vannak más létezési módok is. 

Amikor megkérdezték tőle, vajon mi ment félre a digitalizációval, hamisíthatatlan platóni választ adott. Szerinte a hiba az volt, hogy hagytuk, hogy a tech cégek a saját, a fogyasztást serkentő céljaik érdekében rátegyék a kezüket a digitális platformokra - ebben egyébként mind bűnrészesek vagyunk szerinte, ha például van Gmail-fiókunk. Han szerint az értelmiségnek, a művészeknek, a pszichológusoknak és az államnak (nálunk szerinte Orbán Viktornak) kellett volna levezényelnie a digitális átállást.

Hannak egyébként nincs saját okostelefonja, de szokott egyet használni, mert van egy applikáció, ami segít neki felismerni a virágokat. És van ugyan régebbi típusú telefonja, de azt is kikapcsolva tartja. Szerinte, ha mind kikapcsolnánk a telefonunkat, azzal az életet és az érzékelést nyernénk.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

Byung-Chul Han új könyve vendégszövegekkel sűrűn átszőtt esszé, amely félúton kerti naplóba fordul. A globális digitális zaj ellenében a növényekkel járó munka csendbe merülő testi tapasztalatát, földközeli örömeit vázolja fel. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A hatalom nem szükségképpen kizáró, tiltó, cenzúrázó, és nem áll szemben a szabadsággal

Byung-Chul Han berlini filozófus, hasonlóan A kiégés társadalma című művében megfogalmazottakhoz, folytatja a neoliberalizmus kritikáját. Újabb munkája is olyan esszék füzére, melynek gondolatai megkerülhetetlen figyelmeztetéssé állnak össze. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A kiégés társadalmában élünk

A kiégés és a túlhajszoltság ma már korunk egyik népbetegségének számít, olyannyira, hogy a WHO tavaly hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Byung-Chul Han szerint ma a kiégés társadalmában élünk és önmagunk kizsákmányolói lettünk. Olvassatok bele a könyvébe!

Hírek
...
Hírek

Levették Salman Rushdie-t a lélegeztetőgépről, már tud beszélni

...
Hírek

Rushdie „viszonylag normálisan” élte az életét a támadás előtt

...
Hírek

Salman Rushdie lélegeztetőgépen van és nem tud beszélni – nyilatkozta az ügynöke

...
Hírek

89 éves korában elhunyt Jean-Jacques Sempé, a Kis Nicolas illusztrátora

...
Hírek

Megkéselték Salman Rushdie-t egy amerikai beszéde előtt

...
Szórakozás

5 + 1 podcast, ahol az irodalom áll a középpontban 

...
Zöld

David Attenborough: Szép lassan egyre inkább elfordultam a húsevéstől

...
Hírek

Októbertől látogatható lesz Charles Dickens kísértetjárta háza

...
Hírek

Úgy használják kódnak az ukránok a magyart, ahogy az amerikaiak a navahót a világháborúban

...
Gyerekirodalom

Elhunyt Raymond Briggs, A hóember szerzője

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Nagy

Pető Péter: Csak a gól

A magyar futball varázslatos estéjét elevenítettük fel a zalai Margófeszten, a mérkőzést, amelyet tényleg senki nem felejt el: Szamosi Tamás bal oldali beadását a 83. percben pályára lépő Koplárovics Béla fejezte be a Manchester United ellen.

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk
...
Zöld

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

A Bookline Zöld podcast házigazdája, Litkai Gergely mesél az ökolábnyomáról, a környezetvédelemről és arról, hogy a jövő érdekében hogyan alakította át életmódját.

Természetesen olvasok
...
Zöld

David Attenborough: Szép lassan egyre inkább elfordultam a húsevéstől

...
Zöld

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

Ezért lenne gyógyír (szinte) minden bajunkra a négynapos munkahét

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

...
Zöld

Felejthetetlen a pillanat, amikor egy farkaskutatót elfogad a falka vezére

...
Zöld

Kim Stanley Robinson: A járványtól megtanultuk, hogyan kell gyorsan reagálni vészhelyzetben

...
Zöld

Gondoltad, hogy a felfedezés teszi ki az emberi kreativitás 97 százalékát?

...
Zöld

5 perzselő könyv hőhullámokról, forróságról és szárazságról