A hatalom nem szükségképpen kizáró, tiltó, cenzúrázó, és nem áll szemben a szabadsággal

A hatalom nem szükségképpen kizáró, tiltó, cenzúrázó, és nem áll szemben a szabadsággal

Byung-Chul Han berlini filozófus, hasonlóan A kiégés társadalma című művében megfogalmazottakhoz, folytatja a neoliberalizmus kritikáját. Újabb munkája is olyan esszék füzére, melynek gondolatai megkerülhetetlen figyelmeztetéssé állnak össze. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2020. november 30. |

Byung-Chul Han új kötete, a Pszichopolitika – A neoliberalizmus és az új hatalomtechnikák leírja a neoliberális rendszer uralom- és hatalomtechnikáját, amely Foucault biopolitikájával ellentétben a pszichét tekinti kizsákmányolható termelőerőnek. Han minden aspektusában elénk tárja a szabadság válságához vezető neoliberális pszichopolitikát. Bemutatja, hogyan veszi igénybe a hatalom a lelket, s mindezt milyen új technikák révén éri el, vagyis miféle „pszichopolitikai rezsim” jellemzi korunkat.

Byung-Chul Han
Pszichopolitika – A neoliberalizmus és az új hatalomtechnikák
Ford.: Csordás Gábor, Typotex Kiadó, 2020, 116 oldal
-

Byung-Chul Han: Pszichopolitika – A neoliberalizmus és az új hatalomtechnikák (részlet)

OKOSHATALOM

A hatalom megjelenési formái nagyon sokfélék. Legdirektebb, legközvetlenebb formája a szabadság tagadásaként jelenik meg. Képessé teszi a hatalom birtokosát arra, hogy akaratát akár erőszakkal is érvényesítse a hatalomnak alávetettek akaratával szemben. A hatalom azonban nem korlátozódik az ellenállás megtörésére és az engedelmesség kikényszerítésére. Nem kell szükségképpen kényszer formáját öltenie. Az erőszakra utalt hatalom nem a hatalom legfőbb formája. Az, hogy egyáltalán megképződhet egy ellentétes akarat, és ellene szegülhet a hatalom birtokosának, hatalma gyöngeségét mutatja. A hatalom éppen ott van megkérdőjelezhetetlenül jelen, ahol voltaképpen nem téma. Minél nagyobb a hatalom, annál csöndesebben hat. Megtörténik, anélkül hogy hangosan önmagára kellene mutatnia.
A hatalom persze megnyilvánulhat erőszakként és elnyomásként. De nem ezeken alapul.

A hatalom nem szükségképpen kizáró, tiltó, cenzúrázó. És nem áll szemben a szabadsággal.

Akár hasznát is veheti. A hatalom csak negatív formájában nyilvánul meg nemet mondó erőszakként, amely akaratot tör meg és a szabadságot tagadja. A hatalom ma egyre inkább megengedő alakot ölt. Megengedő voltában, sőt barátságosságában félreteszi negativitását, és szabadságként adja magát.
A fegyelmező hatalmat még egészében a negativitás uralja. Tiltóként és nem megengedőként artikulálódik. Negativitása miatt nem képes leírni a pozitivitástól ragyogó neoliberális rendszert. A neoliberális rendszer hatalmi technikája szubtilis, hajlékony, okos formát ölt, és kivonja magát a láthatóság köréből. Az alávetett szubjektum itt tudatában sincs alávetettségének. Teljesen rejtve marad előtte az uralmi összefüggés. Így szabadságban képzeli magát.
Hatástalan az a fegyelmező hatalom, amely nagy erőbevetéssel parancsok és tilalmak fűzőjébe szorítja az embereket. Lényegesen hatékonyabb az a hatalmi technika, amely eléri, hogy az emberek maguktól alávessék magukat az uralmi összefüggésnek. Aktiválni, motiválni, optimálni akar, és nem gátolni vagy elfojtani. Különleges hatékonysága abból ered, hogy nem tiltással és megvonással, hanem szívességgel és teljesítéssel hat. Nem engedelmessé, hanem függővé teszi az embereket.

Az okos, barátságos hatalom nem frontálisan áll szemben az alávetett szubjektumok akaratával, hanem saját javára irányítja akaratukat.

Inkább mond igent, mint nemet, inkább csábító, mint elnyomó. Azon fáradozik, hogy pozitív érzelmeket hívjon elő és aknázzon ki. Elcsábít, ahelyett hogy tiltana. Ahelyett, hogy szembeszállna a szubjektummal, elébe megy.
Az okoshatalom hízeleg a pszichének, ahelyett hogy fegyelmezné, kényszereknek vagy tilalmaknak vetné alá. Nem hallgatást mér ránk. Inkább szüntelenül arra késztet, hogy közöljünk, megosszunk, részt vegyünk, kommunikáljuk véleményünket, igényeinket, kívánságainkat és vonzalmainkat, meséljük el az életünket. Ez a barátságos hatalom egyúttal hatalmasabb is, mint az elnyomó hatalom. Egészen kivonja magát a láthatóságból. A szabadság mai válsága abban áll, hogy egy olyan hatalmi technikával van dolgunk, amely nem tagadja vagy elfojtja a szabadságot, hanem kizsákmányolja. A szabad választás az ajánlatok közti szabad választás javára semmisül meg.

A szabadságpárti, barátságos megjelenésű okoshatalom, amely ösztönöz és csábít, hatékonyabb, mint a parancsoló, fenyegető és elrendelő hatalom.

Jele a lájk nyomógomb. Az ember aláveti magát az uralmi összefüggésnek azáltal, hogy fogyaszt és kommunikál, sőt azáltal, hogy a lájk gombot nyomogatja. A neoliberalizmus a tetszik-kapitalizmus. Alapjában különbözik a 19. századi kapitalizmustól, amely fegyelmező kényszerekkel és tiltásokkal működött.
Az okoshatalom elolvassa és kiértékeli tudatos és tudattalan gondolatainkat. Az önkéntes önszervezésre és önoptimalizálásra épít. Így nem kell ellenállást leküzdenie. Ennek az uralomnak nincs szüksége nagy erőfeszítésre, erőszakra, mert egyszerűen csak történik. Uralkodni akar, amennyiben a tetszést keresi és függést hoz létre. A tetszik-kapitalizmushoz így a következő figyelmeztető utasítás tartozik: Óvj meg attól, amit akarok.

A VAKOND ÉS A KÍGYÓ

A fegyelmezés társadalma zárt környezetekből és létesítményekből áll. A család, az iskola, a börtön, a kaszárnya, a kórház és a gyár képviselik a zártság ilyen fegyelmező tereit. A fegyelmezett szubjektum az egyik zárt környezetből a másikba kerül át. Eközben egy zárt rendszerben mozog. A zárt környezet foglyai terekhez elhelyezhetőek és időkhöz rendelhetőek.

A fegyelmezés társadalmának állata a vakond.

„Utóirat az ellenőrzés társadalmához” című írásában Deleuze minden zárt környezet általános válságát diagnosztizálja Problematikus a zártságuk és a merevségük, amely nem illeszkedik a posztindusztriális, immateriális, hálózatszerű termelési formákhoz. Ezek nagyobb nyitottságra és határolatlanságra törekednek. A vakond azonban nem viseli el ezt a nyitottságot. A kígyó foglalja el a helyét. A fegyelmezés társadalma után az ellenőrzés neoliberális társadalma következik, amelynek állata a kígyó. A vakonddal ellentétben nem zárt terekben mozog. Mozgásával sokkal inkább megnyitja a teret. A vakond munkás. A kígyó ezzel szemben vállalkozó. A neoliberális rendszer állata.
A vakond előre berendezett terekben mozog, és ezáltal térbeli korlátozásoknak veti alá magát. Alávetett szubjektum. A kígyó annyiban projektum, amennyiben csak mozgásával teremti meg a teret. Az átmenet a vakondról a kígyóra, a szubjektumról a projektumra nem áttörés egy egészen más életformába, hanem mutáció, sőt ugyanannak a kapitalizmusnak a kiéleződése. A vakond korlátozott mozgása határt szab a termelékenységnek. Bármilyen fegyelmezetten dolgozik, a termelékenység bizonyos szintjét nem haladja meg. A kígyó új mozgásformákkal szünteti meg ezt a korlátozást. Így vált át a kapitalista rendszer a vakondmodellről a kígyómodellre, hogy nagyobb termelékenységet érjen el.

A fegyelmező rendszer Deleuze szerint „testként” szerveződik. Biopolitikai rendszer. A neoliberális rendszer ezzel szemben lélekként viselkedik.

Kormányzásának formája így a pszichopolitika. „Szüntelenül kijátszhatatlan vetélkedést terjeszt üdvös versenyszellem és kitüntetett motiváció gyanánt.” A motiváció, a projektum, a verseny, az optimalizálás és az iniciatíva a neoliberális rendszer pszichopolitikai uralmi technikájához tartozik. A kígyó mindenekelőtt az adósságot testesíti meg, az adósságokat, amelyeket a neoliberális rendszer uralmi eszközként alkalmaz.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Hírek
...

A Metallica Budapesten két koncertet is ad – ezekkel a könyvekkel segítheted felkészülésedet!

...

Tudtad, hogy a Büszkeség és balítélet cím nem is Jane Austentől származik?

...

Már el is készült az első magyar könyv XIV. Leó pápáról

...

Elhalasztották a Trónok harca spin-off sorozatának bemutatóját

...

Elle Fanning csatlakozik az Éhezők viadala előzményfilm stábjához

...

Először lett novellagyűjtemény Nemzetközi Booker-díjas – Banu Mushtaq Heart Lamp című kötete az idei nyertes

A hét könyve
Kritika
A fehér maszkos japán irodalmi szenzáció, aki horrorjával elfüstölte az agyamat
Péterfy-Novák Éva: Volt olyan történet, ami nem került be a regénybe, mert nem bírta el a papír

Péterfy-Novák Éva: Volt olyan történet, ami nem került be a regénybe, mert nem bírta el a papír

Péterfy-Novák Évával kötetei új kiadásainak apropóján beszélgettünk arról, hogy hol a határ a trauma- és a szépirodalom között?

Kiemeltek
...

Ezt nem láttuk jönni: Dua Lipa az irodalom új sztárja?!

Dua Lipa egy igazi könyvmoly és fantasztikus interjúkat készít fontos írókkal. Elájultunk a könyvklubjától, mutatjuk, miért! 

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

Nyugodtan bízzuk rá magunkat az erdőre, nem fogjuk megbánni! 

...

Mi az a Harcosok klubja, és mit kell tudni róla?

A Harcosok klubja, bár sose ment ki a divatból, a kormány hatására hirtelen megint nagyon népszerű lett, viszont talán nem mindenki emlékszik, hogy miről is szól ez a kultikus regény/film. 

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

...

Mohácsi Balázs: A szakmánk szerint kényszerolvasók vagyunk (Podcast)

...

Litkai Gergely podcastjának könyvajánlója: 2 könyv a fák erejéről