Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

Byung-Chul Han új könyve vendégszövegekkel sűrűn átszőtt esszé, amely félúton kerti naplóba fordul. A globális digitális zaj ellenében a növényekkel járó munka csendbe merülő testi tapasztalatát, földközeli örömeit vázolja fel. Olvass bele!

Könyves Magazin |

A kiindulópont a szerző három éven keresztül ápolt berlini hobbikertje, így a nagyvárosi gondolkodó őszinte rácsodálkozásai szervezik a kötetet, és ágaznak szét irodalmi, zenetörténeti és esztétikai asszociációin át botanikai kalandozásokká. Han e művében nem természetfilozófiai kutatásokat végez, hanem mindenekelőtt érző ember, aki korunkról kritikusan töprengve az instant kielégülés és a kiégés társadalmával szemben az elidőzés, a Földhöz való óvó visszafordulás, a transzcendencia nagyon is kézzel fogható élményét kínálja a kertművelés költőien realisztikus leírásaiban.

Byung-Chul Han
A föld dicsérete – Utazás a kertbe
Ford. Zilahi Anna, Typotex, 2022, 160 oldal
-

Byung-Chul Han dél-koreai születésű német filozófus, kultúrteoretikus. Az 1980-as években Németországba költözött, Freiburgban és Münchenben filozófiát, német irodalmat és katolikus teológiát tanult. 2012 óta a Berlini Művészeti Egyetem oktatója. 

Írásainak nagy részét az emberi szubjektum számára a késő kapitalizmus gyors ütemű, technológia által meghatározott helyzetében adódó tapasztalatokra való reflektálás jellemzi. Könyveiben e szituációt annak különféle megjelenési formáira tekintettel, a szexualitást, a mentális egészséget (különösen a kiégést, a depressziót és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart), az erőszakot, a szabadságot, a technológiát és a népi kultúrát vizsgálva tárja fel.

Byung-Chul Han: A föld dicsérete – Utazás a kertbe (részlet)

ÁRNYLILIOMOK

Amikor átvettem a kertet, a hátsó, árnyas részén két árnyliliom állt. Eleinte kevés figyelmet szenteltem nekik. Nem találtam őket különösebben szépnek, és nem leltem bennük semmi előkelőt. Első benyomásom szerint valamifajta durvaságot, sőt közönségességet árasztottak. Buja levélzetükhöz képest virágaik egyenesen jelentéktelennek tűntek. Csak a burjánzó zöldet láttam bennük, az ormótlan zöld vagy sárga-tarka levelek otrombán hatottak rám.

Ma már szégyenkezem kezdeti bírálatom miatt, ahogy elítéltem az árnyliliomokat. Tévedtem és igazságtalan voltam. Tudatlanságomnak köszönhetem, egyszerűen vak voltam az árnyliliomok szépségére. Szívesen visszavonom hát véleményemet, hisz időközben szabályosan beléjük szerettem, és továbbiakat ültettem. Mostanra tíz árnyliliom van a kertemben. Nagyszerűen néznek ki a kert árnyékos részében, csodás pompát visznek az árnyékba, mely dicsőségesnek, élénkzöldnek hat rajtuk keresztül.

Boldogító végigkövetni az árnyliliomok mámoros növekedését tavasszal.

Hajtásaik igen jellegzetesek, exponenciálisan nőnek és már májusban impozáns méretet érnek el. Csaknem kitörésszerű növekedésük mély benyomást tett rám. 

Korábban nem tudtam, hogy az árnyliliomok, mint sok más kerti növény, a Távol-Keletről származnak. Állítólag Koreában is otthon vannak, de ott még sosem találkoztam velük. Szöul nagyvárosában nőttem fel. Gyerekként nem a természetben, hanem a folyó – mely úgy lepusztult, hogy valójában már csak egy bűzlő csatorna volt – és a vasúti sínek között játszottam. Gyemekkori emlékeimben több a bűz, mint az illat. Nem vett körbe szép természet. Szitakötőkből mégis sok volt. A vörös szitakötőket különösen szerettem. Koreaiul chiliszitakötőnek hívják őket. A fűszálakon, melyek az iskolába vezető utat szegélyezték, számos szöcskét és imádkozó sáskát fedeztem fel. Ennél több természetben nem volt részem.

Az árnyliliom neve koreaiul 옥잠화(玉簪花). Egy legendán alapul az elnevezés. A régi Kínában volt egyszer egy csodálatos fuvolista. Amikor egy holdfényes éjszakán egy szép dallamot játszott, megjelent előtte egy égi tündér. Elmondta neki, hogy az égi hercegnő szeretné még egyszer hallani, amit épp elzenélt. Így ismét játszani kezdett. Az égi tündér megköszönte, kihúzott egy jáde hajtűt a hajából és odadobta neki, miközben visszalebegett az égbe. Ám a fuvolista nem tudta elkapni a hajtűt, amely leesett a földre és széttört. A fuvolista nagyon szomorú lett. A helyen, ahol a hajtű leesett, nőtt egy növény, melynek virága a hajtűre emlékeztet.

Az árnyliliom virágai nagyon szépek. Erős levélzetével ellentétben kifejezetten finomak, kecsesek, olyan törékenynek hatnak,

mint az égi tündér hajtűje.

Mindenekelőtt az enyhén felfelé ívelő porzószálai szépek, melyek tényleg régi koreai hajtűkre emlékeztetnek. Az árnyliliom virágzata általában illattalan. A kertemben mégis van egy illatos árnyliliom. So Sweet a neve. Illatát ugyanakkor nem nevezném édesnek. Inkább előkelőnek. Az illatos árnyliliom illata a lilioméhoz hasonló, de szerényebb, visszafogottabb, csendesebb.

Gondoskodtam róla, hogy árnyliliomaim a legjobb szomszédokat kapják. Csodás szomszédaik a kaukázusi nefelejcs, a gyöngyvessző, a harangvirág, a füvek, és ősszel a szellőrózsa, valamint a békabogyó. A gyűszűvirágot tenném még hozzá: az árnyliliomok közelében nő két ilyen virág. A harangvirágok egész nyáron bő kékben tündökölnek.

Nagyon szeretem az árnyékot kedvelő virágokat, jóllehet a Byung-Chul „világos fényt” jelent. Árnyék nélkül a fény azonban nem fény, és fény nélkül nincs árnyék. Az árnyék és a fény összetartoznak, az árnyék alakítja a fényt, az árnyak a fény gyönyörű körvonalai.

A gyűszűvirág latin neve Digitalis. A „digital” szó a digitusra, az ujjra utal, amely mindenekelőtt számol. A digitális kultúra az embert egy kicsiny ujjlényre sorvasztja. A digitális kultúra a számoló ujjakra épül. A történelem azonban elbeszélés [Erzählung], nem elszámolás [Zählen]. A számolás történelem utáni kategória. Sem a tweetek, sem az információk nem fűződnek össze elbeszéléssé. Ahogy az idővonal sem egy élettörténetet vagy életrajzot mesél el. Additív, és nem narratív. A digitális ember az ujjaival játszik, hisz állandóan számol és számít. A digitális abszolutizálja a számot és a számítást. Facebook-ismerőseinknek is mindenekelőtt száma van. A barátság azonban elbeszélés. A digitális kor totalizálja az összeadhatót, a számítást és a megszámlálhatót. Még a rokonszenvet is lájkok formájában számítjuk. A narratív súlyos jelentésvesztést szenved. Ma mindent megszámlálhatóvá teszünk, hogy a teljesítmény és hatékonyság nyelvébe illeszthessük. A mennyiség mindent összehasonlíthatóvá tesz. Egyedül a teljesítmény és a hatékonyság számszerűsíthetők. Így szűnik ma meg minden létezni, ami nem kvantifikálható.

A lét azonban elbeszélés, és nem számszerűsítés.

 Utóbbiból hiányzik a nyelv, amely történet és emlékezés.

Gyakran locsolom az árnyliliomokat. Ilyenkor megfigyelem, ahogy a vízcseppek a széles levelekről legördülnek. A virágokat meglocsolni és közben megfigyelni őket egyszerre megnyugtató és boldogító is. A virágöntözés elidőzés a virágoknál.

Az árnyliliomot németül szívliliomnak is nevezik, mert a levelei szívformájúak. A virága pedig a liliomfélékéhez hasonló. Az árnyliliom oly hirtelenséggel nyílik el, mint ahogy megjelent. Az első fagy mintha elolvasztaná.

És a gyöngyvesszők. Dicséretet érdemelnek. Először kevés figyelmet szenteltem nekik, de amint virágozni kezdtek, elámultam a szépségükön. A színes kalászvirágok csodásan tündökölnek. Nem ismertem fel a fényük erejét. Meglepő, hogy a gyöngyvesszők is Kelet-Ázsiából származnak. Gyönyörűen világít, ezért „pompás gyöngyvesszőnek” [Prachtspiere] is hívják. Az árnyéknak, ahol jól érzi magát, királyi pompát kölcsönöz, világosságot és ünnepélyességet.

A Spier szó szerint kicsiny, törékeny csúcsot jelent. Voltaképpen a gyöngyvessző, a Spiraea minden virága épp így néz ki, igen apró hegyűek. A kertem nélkül sohasem ismertem volna meg a Spier kifejezést.

Az ilyen szavak kitágítják számomra a világot.

Nemcsak a pompás gyöngyvessző változat létezik, hanem németül a „nyárvessző” (japán gyöngyvessző) és a „harlekinvessző” (japán gyöngyvessző, Shirobana) is.

Megjött a tavasz. Már májusban szinte eksztázisban virágoztak azok a növények, amelyek ágai télen száraznak, holtnak tűntek, vagy az egyáltalán nem vonzó csonkjuk kivételével mindenük elenyészett. A kert eksztatikus hely az elidőzésre.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

Egy titokzatos idegen bukkan fel Kun Árpád új regényében, aki felforgatja hőse, a takarító férfi életét. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Emily Ratajkowski könyve útkeresés a szexualitás, a hatalom és a feminizmus labirintusában

A modell, színésznő és politikai aktivista Emily Ratajkowski A testem című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változott a gondolkodása arról, miként válnak árucikké a nők a nyugati kultúrában. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Divatozz úgy, hogy a Földnek is jó legyen

A fenntartható divat kézikönyve a könyvkiadásban hiánypótlónak számító témát és missziót fejt ki szakmai és emberi aspektusból egyaránt. A könyvben egyszerre van szó a globális divatipari szennyezésről, a problémákról és hatásaikról a jövőnkre, valamint az egész bolygónkra. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri

...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

A hosszú élet nem a sorson vagy a géneken múlik: te is tehetsz érte ‒ tartja a világhírű orvosszerző, Peter Attia. Vedd fel a harcot te is, hogy elkerüld a diagnózis kimondását! Hogy hogyan? Olvass bele!

Szerzőink

...
Kiss Imola

A bántalmazás az irodalmi közegben sem az egyén ügye, hanem közös felelősség

...
Sándor Anna

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Olvass!
...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez. A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!