Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Beszélgetés egy beszélgetéskötetről – „lehetetlen műfaj”, ahogyan Szegő János, Bodor Ádám beszélgetőpartnere és szerkesztője fogalmazott. Ennek ellenére jól sikerült, személyes hangvételű dialógust hallgathattak végig a Margó Fesztivál harmadik napján azok, akik kíváncsiak voltak a kolozsvári születésű, már életében klasszikussá vált szerzőre és a vele készült tizenöt interjúból összeállított Az értelmezés útvesztői című kötetre. 

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2021. október 17. |
Bodor Ádám
Az értelmezés útvesztői
Magvető, 2021, 274 oldal
-

Szegő azzal vezette fel a kötet bemutatását, hogy megállapította, a Világirodalmi Színpad tökéletes helyszín egy Bodor Ádámmal történő beszélgetéshez, hiszen munkássága egyértelműen világirodalmi szintű, olyan szerzőről lévén szó, aki már régóta jelen van az irodalmi tudatban nemcsak a magyar anyanyelvű, hanem az európai olvasók számára is. Majd kifejtette, hogy beszélgetőtársa a közhiedelemmel ellentétben talán mégsem utál beszélgetni, legalábbis a beszélgetéskötet mintha erre is utalna. Bodor erre megjegyezte, hogy részben igaz ez az állítás, nagyban múlik azon, ki a másik fél, az interjú készítője. Az interjú műfaja is lehet izgalmas, ha az valóban társalgás, és nem előre megírt kérdések sora, mert ez utóbbi lemerevíti a beszélgetést és megfosztja a spontaneitástól. 

A Magvető szerkesztője a kötet címére vonatkozóan tette fel következő kérdését, mire az író olyan anekdotákat vett elő, melyek az értelmezhetőség problémáját vetették fel nagyon látványosan. Míg a szövegei megírása során nem igazán foglalkozott az értelmezés kérdéseivel, addig az író-olvasó találkozókon nagyon élesen kirajzolódott ez a probléma. Egy hamburgi felolvasás emlékét idézte fel, melyen egy hozzászóló megállapította, hogy a Sinistra körzetnél rettenetesebb, kegyetlenebb könyvet még nem olvasott, majd másvalaki, közvetlenül utána kifejtette, hogy ez a legszebb, legérzelmesebb könyv, amit ismer. Ennek a történetnek a tanulságát vonta le, mikor megállapította, hogy a

könyv szövege nem más, mint préda, és mindenki úgy értheti, ahogy saját adottságai, tapasztalatai lehetővé teszik számára.

Ehhez szorosan kapcsolódva elmondta azt is, hogy a szövegnek önmagáért kell helytállnia, nem az írónak kell beszélni róla, nem az alkotójának értelmezni azt, hiszen miután befejezte, a könyv már csak félig-meddig az övé. 

-

Szegő felvetette, hogy Bodor Ádám nem szeret irodalomelméleti kérdésekkel foglalkozni, mire az író elmondta, hogy illetéktelennek érzi magát ezekben a kérdésekben, bár van, hogy akarata ellenére szóra bírják, mint például Selyem Zsuzsa vagy Karácsonyi Zsolt tették egy-egy vele folytatott beszélgetésben. Egyébként pedig megjegyezte, hogy a könyveiről szóló esszéket sem mindig érti, nem foglalkozik irodalomelméleti kérdésekkel, főleg nem szeret a könyveivel kapcsolatban ezekről beszélni. A fordítások sorsát igyekszik követni, korábban ebben a kiadók partnerek voltak, de érezhető egy nemzedékváltás, már egyre kevésbé törődnek azzal, hogy egy-egy kötet külföldi visszhangjáról, recepciójáról anyagot küldjenek. Elmondta, hogy a szövegei amerikai fogadtatását is figyelemmel kísérte, ennek pedig volt egy nagyon pikáns vonulata is, de hogy pontosan mi is volt az, azt nem osztotta meg a jelenlevőkkel, viszont elárulta, hogy a beszélgetéskötetben szó esik erről is. 

Az est végén az is kiderült, hogy a ritkán megszólaló író összesen harminc interjúból válogatta ki a legjobbnak gondolt tizenötöt, benne hagyta az ismétlődő kérdéseket, és néhány esetben kibővítette a válaszait, de egyetlen alkalommal sem változtatta meg azok tartalmát.

„Ebben a könyvben minden benne van, amiről nem szerettem volna írni soha”

– jegyezte meg ironikusan Bodor, aki szerint az az ideális, ha a szöveg mögött egy titokzatos alak sejlik föl. Ha túl sok részletet megtudunk róla, akkor visszamenőleg is félreviheti, módosíthatja az olvasmányélményt, de ezt nehéz kikerülni az újságírói kíváncsiság miatt. Szegő János azonban úgy reagált erre – és ezzel zárta is a beszélgetést –, hogy véleménye szerint ez a néhány, a kötetben megjelent beszélgetés egészen biztosan nem „varázstalanítja” majd ezt a nagyon fontos életművet, és az interjúkból felépített könyvet olvasva is ízig-vérig Bodor Ádám mondatokkal találkozik majd az érdeklődő olvasó. 




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

A Magyar Hospice Alapítvány 30 éves lett, ennek alkalmából Most múlik címmel antológiát jelentetett meg az Open Books kiadóval, amiben 30 magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról. 

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

Pataki Ági Nyitottan a világra című könyve apropóján a Rotschild-szalonról, színészethez fűződő viszonyáról és a lehetőségek megragadásáról is mesélt a Margó szombati programján.  

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.