Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Beszélgetés egy beszélgetéskötetről – „lehetetlen műfaj”, ahogyan Szegő János, Bodor Ádám beszélgetőpartnere és szerkesztője fogalmazott. Ennek ellenére jól sikerült, személyes hangvételű dialógust hallgathattak végig a Margó Fesztivál harmadik napján azok, akik kíváncsiak voltak a kolozsvári születésű, már életében klasszikussá vált szerzőre és a vele készült tizenöt interjúból összeállított Az értelmezés útvesztői című kötetre. 

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2021. október 17. |
Bodor Ádám
Az értelmezés útvesztői
Magvető, 2021, 274 oldal
-

Szegő azzal vezette fel a kötet bemutatását, hogy megállapította, a Világirodalmi Színpad tökéletes helyszín egy Bodor Ádámmal történő beszélgetéshez, hiszen munkássága egyértelműen világirodalmi szintű, olyan szerzőről lévén szó, aki már régóta jelen van az irodalmi tudatban nemcsak a magyar anyanyelvű, hanem az európai olvasók számára is. Majd kifejtette, hogy beszélgetőtársa a közhiedelemmel ellentétben talán mégsem utál beszélgetni, legalábbis a beszélgetéskötet mintha erre is utalna. Bodor erre megjegyezte, hogy részben igaz ez az állítás, nagyban múlik azon, ki a másik fél, az interjú készítője. Az interjú műfaja is lehet izgalmas, ha az valóban társalgás, és nem előre megírt kérdések sora, mert ez utóbbi lemerevíti a beszélgetést és megfosztja a spontaneitástól. 

A Magvető szerkesztője a kötet címére vonatkozóan tette fel következő kérdését, mire az író olyan anekdotákat vett elő, melyek az értelmezhetőség problémáját vetették fel nagyon látványosan. Míg a szövegei megírása során nem igazán foglalkozott az értelmezés kérdéseivel, addig az író-olvasó találkozókon nagyon élesen kirajzolódott ez a probléma. Egy hamburgi felolvasás emlékét idézte fel, melyen egy hozzászóló megállapította, hogy a Sinistra körzetnél rettenetesebb, kegyetlenebb könyvet még nem olvasott, majd másvalaki, közvetlenül utána kifejtette, hogy ez a legszebb, legérzelmesebb könyv, amit ismer. Ennek a történetnek a tanulságát vonta le, mikor megállapította, hogy a

könyv szövege nem más, mint préda, és mindenki úgy értheti, ahogy saját adottságai, tapasztalatai lehetővé teszik számára.

Ehhez szorosan kapcsolódva elmondta azt is, hogy a szövegnek önmagáért kell helytállnia, nem az írónak kell beszélni róla, nem az alkotójának értelmezni azt, hiszen miután befejezte, a könyv már csak félig-meddig az övé. 

-

Szegő felvetette, hogy Bodor Ádám nem szeret irodalomelméleti kérdésekkel foglalkozni, mire az író elmondta, hogy illetéktelennek érzi magát ezekben a kérdésekben, bár van, hogy akarata ellenére szóra bírják, mint például Selyem Zsuzsa vagy Karácsonyi Zsolt tették egy-egy vele folytatott beszélgetésben. Egyébként pedig megjegyezte, hogy a könyveiről szóló esszéket sem mindig érti, nem foglalkozik irodalomelméleti kérdésekkel, főleg nem szeret a könyveivel kapcsolatban ezekről beszélni. A fordítások sorsát igyekszik követni, korábban ebben a kiadók partnerek voltak, de érezhető egy nemzedékváltás, már egyre kevésbé törődnek azzal, hogy egy-egy kötet külföldi visszhangjáról, recepciójáról anyagot küldjenek. Elmondta, hogy a szövegei amerikai fogadtatását is figyelemmel kísérte, ennek pedig volt egy nagyon pikáns vonulata is, de hogy pontosan mi is volt az, azt nem osztotta meg a jelenlevőkkel, viszont elárulta, hogy a beszélgetéskötetben szó esik erről is. 

Az est végén az is kiderült, hogy a ritkán megszólaló író összesen harminc interjúból válogatta ki a legjobbnak gondolt tizenötöt, benne hagyta az ismétlődő kérdéseket, és néhány esetben kibővítette a válaszait, de egyetlen alkalommal sem változtatta meg azok tartalmát.

„Ebben a könyvben minden benne van, amiről nem szerettem volna írni soha”

– jegyezte meg ironikusan Bodor, aki szerint az az ideális, ha a szöveg mögött egy titokzatos alak sejlik föl. Ha túl sok részletet megtudunk róla, akkor visszamenőleg is félreviheti, módosíthatja az olvasmányélményt, de ezt nehéz kikerülni az újságírói kíváncsiság miatt. Szegő János azonban úgy reagált erre – és ezzel zárta is a beszélgetést –, hogy véleménye szerint ez a néhány, a kötetben megjelent beszélgetés egészen biztosan nem „varázstalanítja” majd ezt a nagyon fontos életművet, és az interjúkból felépített könyvet olvasva is ízig-vérig Bodor Ádám mondatokkal találkozik majd az érdeklődő olvasó. 




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

A Magyar Hospice Alapítvány 30 éves lett, ennek alkalmából Most múlik címmel antológiát jelentetett meg az Open Books kiadóval, amiben 30 magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról. 

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

Pataki Ági Nyitottan a világra című könyve apropóján a Rotschild-szalonról, színészethez fűződő viszonyáról és a lehetőségek megragadásáról is mesélt a Margó szombati programján.  

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került

A hét könyve
Kritika
Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát
...
Szórakozás

Lady Gaga golyóval tesz pontot a Gucci család botrányos történetének a végére

„Amit meg kell értenie a Guccikkal kapcsolatban, hogy teljesen őrültek, hihetetlenül manipulatívak és nem túl okosak. Muszáj, hogy ők irányítsanak, de amint megszerzik, amit akarnak, tönkre is teszik! Pusztító fajták, ez ilyen egyszerű!”, sommázza a véleményét Paolo Gucci neje, Jenny Garwood a Sara Gay Forden által írt A Gucci-ház című könyvben, amely Ridley Scott filmjét ihlette. Jenny ebben a három mondatban tulajdonképpen nagyszerűen össze is foglalja Scott produkciójának lényegét.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

...
Babarczy Eszter

Babarczy Eszter: Egy hűtőberendezés (150.000 Ft)

...
Ruff Orsolya

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.