Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Beszélgetés egy beszélgetéskötetről – „lehetetlen műfaj”, ahogyan Szegő János, Bodor Ádám beszélgetőpartnere és szerkesztője fogalmazott. Ennek ellenére jól sikerült, személyes hangvételű dialógust hallgathattak végig a Margó Fesztivál harmadik napján azok, akik kíváncsiak voltak a kolozsvári születésű, már életében klasszikussá vált szerzőre és a vele készült tizenöt interjúból összeállított Az értelmezés útvesztői című kötetre. 

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2021. október 17. |
Bodor Ádám
Az értelmezés útvesztői
Magvető, 2021, 274 oldal
-

Szegő azzal vezette fel a kötet bemutatását, hogy megállapította, a Világirodalmi Színpad tökéletes helyszín egy Bodor Ádámmal történő beszélgetéshez, hiszen munkássága egyértelműen világirodalmi szintű, olyan szerzőről lévén szó, aki már régóta jelen van az irodalmi tudatban nemcsak a magyar anyanyelvű, hanem az európai olvasók számára is. Majd kifejtette, hogy beszélgetőtársa a közhiedelemmel ellentétben talán mégsem utál beszélgetni, legalábbis a beszélgetéskötet mintha erre is utalna. Bodor erre megjegyezte, hogy részben igaz ez az állítás, nagyban múlik azon, ki a másik fél, az interjú készítője. Az interjú műfaja is lehet izgalmas, ha az valóban társalgás, és nem előre megírt kérdések sora, mert ez utóbbi lemerevíti a beszélgetést és megfosztja a spontaneitástól. 

A Magvető szerkesztője a kötet címére vonatkozóan tette fel következő kérdését, mire az író olyan anekdotákat vett elő, melyek az értelmezhetőség problémáját vetették fel nagyon látványosan. Míg a szövegei megírása során nem igazán foglalkozott az értelmezés kérdéseivel, addig az író-olvasó találkozókon nagyon élesen kirajzolódott ez a probléma. Egy hamburgi felolvasás emlékét idézte fel, melyen egy hozzászóló megállapította, hogy a Sinistra körzetnél rettenetesebb, kegyetlenebb könyvet még nem olvasott, majd másvalaki, közvetlenül utána kifejtette, hogy ez a legszebb, legérzelmesebb könyv, amit ismer. Ennek a történetnek a tanulságát vonta le, mikor megállapította, hogy a

könyv szövege nem más, mint préda, és mindenki úgy értheti, ahogy saját adottságai, tapasztalatai lehetővé teszik számára.

Ehhez szorosan kapcsolódva elmondta azt is, hogy a szövegnek önmagáért kell helytállnia, nem az írónak kell beszélni róla, nem az alkotójának értelmezni azt, hiszen miután befejezte, a könyv már csak félig-meddig az övé. 

-

Szegő felvetette, hogy Bodor Ádám nem szeret irodalomelméleti kérdésekkel foglalkozni, mire az író elmondta, hogy illetéktelennek érzi magát ezekben a kérdésekben, bár van, hogy akarata ellenére szóra bírják, mint például Selyem Zsuzsa vagy Karácsonyi Zsolt tették egy-egy vele folytatott beszélgetésben. Egyébként pedig megjegyezte, hogy a könyveiről szóló esszéket sem mindig érti, nem foglalkozik irodalomelméleti kérdésekkel, főleg nem szeret a könyveivel kapcsolatban ezekről beszélni. A fordítások sorsát igyekszik követni, korábban ebben a kiadók partnerek voltak, de érezhető egy nemzedékváltás, már egyre kevésbé törődnek azzal, hogy egy-egy kötet külföldi visszhangjáról, recepciójáról anyagot küldjenek. Elmondta, hogy a szövegei amerikai fogadtatását is figyelemmel kísérte, ennek pedig volt egy nagyon pikáns vonulata is, de hogy pontosan mi is volt az, azt nem osztotta meg a jelenlevőkkel, viszont elárulta, hogy a beszélgetéskötetben szó esik erről is. 

Az est végén az is kiderült, hogy a ritkán megszólaló író összesen harminc interjúból válogatta ki a legjobbnak gondolt tizenötöt, benne hagyta az ismétlődő kérdéseket, és néhány esetben kibővítette a válaszait, de egyetlen alkalommal sem változtatta meg azok tartalmát.

„Ebben a könyvben minden benne van, amiről nem szerettem volna írni soha”

– jegyezte meg ironikusan Bodor, aki szerint az az ideális, ha a szöveg mögött egy titokzatos alak sejlik föl. Ha túl sok részletet megtudunk róla, akkor visszamenőleg is félreviheti, módosíthatja az olvasmányélményt, de ezt nehéz kikerülni az újságírói kíváncsiság miatt. Szegő János azonban úgy reagált erre – és ezzel zárta is a beszélgetést –, hogy véleménye szerint ez a néhány, a kötetben megjelent beszélgetés egészen biztosan nem „varázstalanítja” majd ezt a nagyon fontos életművet, és az interjúkból felépített könyvet olvasva is ízig-vérig Bodor Ádám mondatokkal találkozik majd az érdeklődő olvasó. 




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

A Magyar Hospice Alapítvány 30 éves lett, ennek alkalmából Most múlik címmel antológiát jelentetett meg az Open Books kiadóval, amiben 30 magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról. 

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

Pataki Ági Nyitottan a világra című könyve apropóján a Rotschild-szalonról, színészethez fűződő viszonyáról és a lehetőségek megragadásáról is mesélt a Margó szombati programján.  

Hírek
...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...
Zöld

Gillian Anderson mindent tudni akar a szexuális fantáziáidról

...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

...
Szórakozás

Ezek a szemétszállítók azt hitték, jó ötlet A Gyűrűk Urától lopni

...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

...
Kritika

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

Rakovszky Zsuzsa új regénye megtörtént történelmi eseményt dolgoz fel, nem mellesleg pedig elvakultságról, hatalommámorról és a valóságérzékelés totális elvesztéséről is szól. Az idők jelei a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

...
Kolozsi Orsolya

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

...
Valuska László

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

Olvass!
...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.