Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

Fotó: Posztós János

Rátkai Zsófi | 2021. október 17. |
Szilasi László
Tavaszi hadjárat
Magvető, 2021, 336 oldal
-

A szerzővel Turi Tímea, a könyv szerkesztője beszélgetett, aki azzal vezette fel a bemutatót, hogy szemérmetlen könyvről van szó, abból a szempontból, hogy sok benne az érzékiség, de azért is, mert szemérmetlen módon nyúl a történelemhez. Olyan dolgokat hagy ki, amelyek a történelemkönyvekben fontosak, ráadásul szemérmetlenül játszik a szöveggel és nagyon pimasz is. A szerző reményét fejezte ki, hogy így van, ez volt a szándéka, szeretett volna XIX. századi szerelmi történetet írni, de a forradalom nélkül. Az alcíme: Szerelmes magyarok a XIX. századból. Turi Tímea elmondásából megtudtuk, hogy az első kisregény, az Ostorod, Mikes Kelemen köreinek magyar emigrációját és főleg annak utóéletét eleveníti fel, a sorsukat a szabadságharcig viszi el, majd ott elvágja, a Koppantyú lovagjai, a második kisregény pedig a forradalom leverése után kezdődik. 

“Nagyon érdekes, hogy úgy van a ‘48-as forradalom ezeknek a történetnek a centrumában, hogy tulajdonképpen nincs”, jelentette ki a szerkesztő, és ennek okairól kérdezi a szerzőt. A válaszból megtudtuk, Szilasiban mély nyomot hagyott Darvasi Lászlónak az az ötlete, hogy mi lenne, ha valamit meg nem történtté tennének. Hangsúlyozta: “A harcokat leírták elegen és csak a szőregi csatát építettem bele, mert az volt fontos”. Cooper regényeit emlegette összehasonlításképpen, hiszen “azokban is háború van és közben mindenki mindenkivel csókolózik”. Ezek a regények az első olvasmányélményei közé tartoznak, ezért a könyvben is sokszor olvasnak a szereplők Cooper-regényeket. Emberekről, szerelmi kapcsolatokról szól a legtöbb könyv, itt is ez volt a cél, tette hozzá a szerző. 

-

Ezután az Ostorod című első kisregénnyel folytatódott a beszélgetés, amely erős felütéssel kezdődik Mikes Kelemen leveleiből - ebből Friedenthal Zoltán olvasott fel. Ekkor a fikciót emlegette Turi Tímea, hiszen Mikes Kelemen fiktív nénikéjének írta leveleit. Hogy van-e kitalált dolog ebben, az nagyon érdekes dolog, mondta, majd hozzátette: Szilasi László tovább csavart ezen, hiszen élt a hipotézissel, hogy ebbe a szövegbe valaki beleköltött még valamit.

Ez egy játék,

mondta a szerző, mert nem lehet eldönteni, hogy mi is a valóság a levelekben. Arisztotelész mondását idézte fel ezután, miszerint az irodalom nem igazságköteles beszéd. Turi Tímea erre úgy reagált a kötetre utalva, hogy “Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy fikció, mert sok olyan markert használsz, ami felidézi a tárgyi világot, és vannak olyan rejtekutak, amivel ezt lezárod.” Ez amolyan kokettálás a tényekkel, tette még hozzá. 

Ezután a kötetben fellelhető játékosságról volt szó, miután Emily Dickinson verséből a szerelmespár műfordítási versenyt rendez és a vers két különböző fordítása is szerepel a műben. Hogy ennek mi a szerepe? A szerző elmondta, a versnek van két fordítása és az iskolarendszerben azt tanítják, hogy az egyik mégiscsak az igazi. Ezt próbálta a szerző szabotálni. “A felelősségteljes léhaságot próbáltam megvalósítani. Ha az irodalmi szövegekben ott van ez a játék, azt remélem, hogy ez a történelmi kijelentésekre is kivetül”, tette hozzá. 

Szilasi László könyvéből kiderül, hogyan lehet kapcsolatot, szerelmet, nemzetet építeni a nyelvből
Szilasi László könyvéből kiderül, hogyan lehet kapcsolatot, szerelmet, nemzetet építeni a nyelvből
Tovább olvasok

Szóba került az egy nemzetbe tartozás meghatározása is. A nyelv és a közös történet mellett a könyv szereplői inkább azt sejtetik, hogy az öltözék és az evés az, ami meghatározza, hogy egy nemzetből való valaki. Számos recept van a könyvben, hangzott el Turi Tímea megjegyzése, de ez a szerző kútfőjéből jött, sok kutatómunka nem előzte meg. A második kisregényről megtudtuk, hogy egy szerelmi sokszög, ahol egy történetet sok szempontból megnéz az ember. Szó esett a benne szereplő erős karakterekről, és arról, hogy a szerző miként találta meg őket. Elmondta, hogy begyűjtött sok-sok anyagot: “Mindent beharácsolsz, a zöld munkán van a lényeg”. Majd hozzátette, hogy először megírta a gazdagabb részt, a második kisregényt, ahova felhasználta a szereplőket, majd a rodostói rész következett a gyűjtőmunka során megismert további történelmi alakokkal.   

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!