Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

Fotó: Posztós János

Rátkai Zsófi | 2021. október 17. |
Szilasi László
Tavaszi hadjárat
Magvető, 2021, 336 oldal
-

A szerzővel Turi Tímea, a könyv szerkesztője beszélgetett, aki azzal vezette fel a bemutatót, hogy szemérmetlen könyvről van szó, abból a szempontból, hogy sok benne az érzékiség, de azért is, mert szemérmetlen módon nyúl a történelemhez. Olyan dolgokat hagy ki, amelyek a történelemkönyvekben fontosak, ráadásul szemérmetlenül játszik a szöveggel és nagyon pimasz is. A szerző reményét fejezte ki, hogy így van, ez volt a szándéka, szeretett volna XIX. századi szerelmi történetet írni, de a forradalom nélkül. Az alcíme: Szerelmes magyarok a XIX. századból. Turi Tímea elmondásából megtudtuk, hogy az első kisregény, az Ostorod, Mikes Kelemen köreinek magyar emigrációját és főleg annak utóéletét eleveníti fel, a sorsukat a szabadságharcig viszi el, majd ott elvágja, a Koppantyú lovagjai, a második kisregény pedig a forradalom leverése után kezdődik. 

“Nagyon érdekes, hogy úgy van a ‘48-as forradalom ezeknek a történetnek a centrumában, hogy tulajdonképpen nincs”, jelentette ki a szerkesztő, és ennek okairól kérdezi a szerzőt. A válaszból megtudtuk, Szilasiban mély nyomot hagyott Darvasi Lászlónak az az ötlete, hogy mi lenne, ha valamit meg nem történtté tennének. Hangsúlyozta: “A harcokat leírták elegen és csak a szőregi csatát építettem bele, mert az volt fontos”. Cooper regényeit emlegette összehasonlításképpen, hiszen “azokban is háború van és közben mindenki mindenkivel csókolózik”. Ezek a regények az első olvasmányélményei közé tartoznak, ezért a könyvben is sokszor olvasnak a szereplők Cooper-regényeket. Emberekről, szerelmi kapcsolatokról szól a legtöbb könyv, itt is ez volt a cél, tette hozzá a szerző. 

-

Ezután az Ostorod című első kisregénnyel folytatódott a beszélgetés, amely erős felütéssel kezdődik Mikes Kelemen leveleiből - ebből Friedenthal Zoltán olvasott fel. Ekkor a fikciót emlegette Turi Tímea, hiszen Mikes Kelemen fiktív nénikéjének írta leveleit. Hogy van-e kitalált dolog ebben, az nagyon érdekes dolog, mondta, majd hozzátette: Szilasi László tovább csavart ezen, hiszen élt a hipotézissel, hogy ebbe a szövegbe valaki beleköltött még valamit.

Ez egy játék,

mondta a szerző, mert nem lehet eldönteni, hogy mi is a valóság a levelekben. Arisztotelész mondását idézte fel ezután, miszerint az irodalom nem igazságköteles beszéd. Turi Tímea erre úgy reagált a kötetre utalva, hogy “Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy fikció, mert sok olyan markert használsz, ami felidézi a tárgyi világot, és vannak olyan rejtekutak, amivel ezt lezárod.” Ez amolyan kokettálás a tényekkel, tette még hozzá. 

Ezután a kötetben fellelhető játékosságról volt szó, miután Emily Dickinson verséből a szerelmespár műfordítási versenyt rendez és a vers két különböző fordítása is szerepel a műben. Hogy ennek mi a szerepe? A szerző elmondta, a versnek van két fordítása és az iskolarendszerben azt tanítják, hogy az egyik mégiscsak az igazi. Ezt próbálta a szerző szabotálni. “A felelősségteljes léhaságot próbáltam megvalósítani. Ha az irodalmi szövegekben ott van ez a játék, azt remélem, hogy ez a történelmi kijelentésekre is kivetül”, tette hozzá. 

Szilasi László könyvéből kiderül, hogyan lehet kapcsolatot, szerelmet, nemzetet építeni a nyelvből
Szilasi László könyvéből kiderül, hogyan lehet kapcsolatot, szerelmet, nemzetet építeni a nyelvből

A Tavaszi hadjárat Szilasi László új kötete két kisregényből áll. Az Ostorod című történet a rodostói emigrációban élők közösségéből indul, a Koppantyú lovagjai pedig egy szerelmi sokszögön keresztül ad panorámát a 19. századi magyar történelem válaszútjairól. Olvass bele a Tavaszi hadjáratba!

Tovább olvasok

Szóba került az egy nemzetbe tartozás meghatározása is. A nyelv és a közös történet mellett a könyv szereplői inkább azt sejtetik, hogy az öltözék és az evés az, ami meghatározza, hogy egy nemzetből való valaki. Számos recept van a könyvben, hangzott el Turi Tímea megjegyzése, de ez a szerző kútfőjéből jött, sok kutatómunka nem előzte meg. A második kisregényről megtudtuk, hogy egy szerelmi sokszög, ahol egy történetet sok szempontból megnéz az ember. Szó esett a benne szereplő erős karakterekről, és arról, hogy a szerző miként találta meg őket. Elmondta, hogy begyűjtött sok-sok anyagot: “Mindent beharácsolsz, a zöld munkán van a lényeg”. Majd hozzátette, hogy először megírta a gazdagabb részt, a második kisregényt, ahova felhasználta a szereplőket, majd a rodostói rész következett a gyűjtőmunka során megismert további történelmi alakokkal.   

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!