A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlint a legtöbben valószínűleg az adaptáció után ismerik, amit jelenleg is minden idők legdrágább német tévésorozataként tartanak számon: 2017-ben volt a premierje, borzasztóan sikeres lett, és nemcsak a szakma szórta meg díjakkal, de a nézők is nagyon szerették. A sorozat Volker Kutscher regényeit dolgozza fel, de ha valaki csak most ismerkedik a könyveivel, akkor sincs lemaradva semmivel, mert a magyar megjelenés nagyjából szinkronban van az adaptációval: a sorozat a Tisztázatlan bűnügy és a Csendes halál című krimiket dolgozta fel eddig, a Goldstein című harmadik könyvön alapuló epizódokat várhatóan idén kezdik el forgatni. De aki ezeket már ledarálta, annak itt a negyedik kötet, a harmincas évek elején játszódó és a weimari köztársaság végnapjait felvillantó Halál a mulatóban.

Ruff Orsolya | 2021. április 21. |

A magyar cím eleve kijelöli a bűncselekmény színhelyét, a berlini Haus Vaterland nevű szórakozóhelyet, ami nem is csak egy sima lebuj, mai fogalmainkkal sokkal inkább olyan, mint egy irdatlan szórakoztatóipari pláza, tele mulatókkal, éttermekkel, bárokkal, kocsmákkal. Az épület teherliftjében egy szép napon holtan találnak egy férfit, az egyik nagy alkoholcég szállítóját, ami már önmagában is eléggé kellemetlen lenne, a rejtélyt viszont fokozza, hogy az áldozatot szemlátomást vízbe fullasztották a liftben. Gereon Rath kapja meg az ügyet a gyilkosságiaktól, aki momentán eléggé szét van esve, az idejét ugyanis sokkal szívesebben töltené a Párizsból frissen hazaérkezett Charlotte Ritter társaságában, mint egy halott férfival. A vadászösztöne viszont nem hagyja cserben, még ha egy darabig eléggé egy helyben topog is a nyomozás.

Volker Kutscher
Halál a mulatóban
Ford.: Csősz Róbert, General Press, 2021, 575 oldal
-

Az áldozatok száma ráadásul hamarosan exponenciálisan nőni kezd, és a napnál is világosabb, hogy a berlini rendőröknek egy sorozatgyilkossal van dolguk. Az elkövetés módja mindig ugyanaz: az áldozat vízbe fullad a szárazföldön. A szálak Kelet-Poroszországba vezetnek, így Gereon Rath az összes fóbiáját legyőzve repülőre ül, miközben Charlotte Ritter felügyelőjelöltet a gyilkosságiak kikérik a női bűnügyi részlegről és bevetik egy fedett akcióban. A nőnek sincs könnyű dolga, de Rath van a nagyobb slamasztikában: nem elég, hogy a kisvárosi közeg eléggé összezár és kiveti magából az idegent, de a felügyelőnek már a legelső napján rá kell jönnie, hogy Kelet-Poroszország egy puskaporos hordó, aminek tényleg elég egyetlen szikra, hogy felrobbanjon. A terület a történelem során többször is gazdát cserélt, majd a versailles-i béke értelmében népszavazás döntött a hovatartozásról, így került ismét a Német Birodalomhoz – az országrész megközelítése ugyanakkor önmagában sem egyszerű, aki a szárazföldön szeretne belépni, csak egy lengyel területen átvezető korridoron teheti meg.

 -

Az itteniek önérzetes emberek, és ezt Gereon Rath már az első este megtapasztalja, amikor a legnagyobb jóindulattal lengyelnek néz és nevez egy öregembert. Egy helyi siet a segítségére, aki így próbálja magyarázni a helyzetet: „Ez mazúriai volt (…), habár a mazúriai a lengyel egy bizonyos változata, de az itteniek büszkék rá, hogy poroszok, és nem érzik lengyelnek magukat. (…) Na, most már ismét teljes a béke. De azért azt a szót, hogy lengyel, a jövőben valamivel óvatosabban használja majd, különösen itt, Treuburgban, ahol az emberek nagyon büszkék arra, hogy az egész járásban csak két polgár szavazott Lengyelország mellett!”

Gereon Rath tehát ilyen körülmények között kezd nyomozni, de eleinte mindenhol falakba ütközik. A vidéket a helyi kiskirály, Gustav Wengler tartja a markában: ő gyártja azt az italt, amelynek szállítóját Berlinben holtan találták. Wengler gazdag és befolyásos ember, Rath viszont hamar rájön, hogy a helyi mini-oligarcha múltja egyáltalán nem makulátlan. És ami azt illeti, a jelene sem. A gyilkosságsorozathoz a kulcsot viszont a múltban kell keresni. Rath tehát miközben egy jelenbeli gyilkost üldöz, egy múltbéli haláleset körülményeit is újra kell vizsgálnia, ehhez viszont meg kell találnia a környező mocsárban tanyázó vadembert, aki indiánnak képzeli magát, a helyiek viszont csak kaubukként emlegetik.

A Halál a mulatóban annyiban mindenképp más az eddigi könyvekhez képest, hogy Kutscher fogta és az egyik legerősebb szálat áthelyezte egy isten háta mögötti keletporosz városba, ahol nincsenek flapperek meg mondén mulatók, és a mindennapokban a legnagyobb izgalmat egy helyi ünnepség vagy a kommunisták plakátjainak letépkedése jelenti. Viszont a történet még úgyis nagyon jól működik, hogy Kutscher az egész krimiképletből kivonta az egyik legizgalmasabb összetevőt, magát a bűnös várost, Berlint. Egyrészt az egész treuburgi helyszín nagyon jól megjeleníti a törékeny politikai egyensúlyt, ami hamarosan olyan mértékben felborul, hogy attól pár éven belül lángra lobban egész Európa.

Jellemző amúgy, hogy bár voltak figyelmeztető jelek (az egyik legerősebb például az 1932-es poroszországi államcsíny, amikor a porosz tartományi kormány helyébe egy birodalmi megbízott lépett, a közigazgatásban pedig tisztogatás kezdődött),

de sokan még akkor sem sejtették, hogy nagy baj lehet.

Az egyre agresszívebb nácikat is sokan egy olyan csoportosulásként kezelték, akikről a hétköznapokban egyszerűen jobb nem tudomást venni.

Rath például teljesen értelmetlennek tartja, hogy elmenjen szavazni, hiszen úgyis majd Hindenburg elnök dönti el, kiből lehet kancellár: „És talán jobb is ez így, hiszen az öreg sohasem fog kormányra engedni egy nácit, olyan mélyre azért nem süllyedhet. Az egyetlen dolog, amit Rath a választásoktól remélt, hogy a nácikra és a kommunistákra leadott szavaztok száma valamelyest csökkenni fog, és azzal együtt remélhetőleg az utcai összecsapások is ritkulnak majd.” Kutscher krimijeinek feszültségét részben a jelenlegi történelmi ismereteink adják, hiszen az utókor kényelmes pozíciójából pontosan tudjuk, mi lesz az egész politikai felfordulás végkimenetele. És bár a Halál a mulatóban című könyvben a politika csak háttér, és a hangsúly egyértelműen a nyomozáson van, Kutscher mégis nagyon finoman képes megmutatni a weimari köztársaság végnapjait. Ez egy rendkívül instabil és törékeny állapot: egyszerre van jelen benne az első világháború veresége feletti trauma és frusztráció, a gazdasági világválság utóhatásai, a roppant gazdagság és a mérhetetlen nyomor egymás mellett éléséből fakadó feszültség, a társadalmi elégedetlenség, ugyanakkor a túlélés mindent leuraló ösztöne. 

-

Közben ez egy nagyon pezsgő időszak is volt, ami például a nők helyzetében is nagy változást hozott: Charlotte Ritter nagyon mélyről küzdötte fel magát felügyelőjelöltté, minden álma teljesült azzal, hogy rendőr lett. A nők helyét ugyanakkor éles vonallal jelölték ki a berlini rendőrségen belül, és legfeljebb családi ügyekkel, női bűnözőkkel vagy kiskorú elkövetőkkel foglalkozhattak – az üvegplafon nemhogy áttörhetetlen, Charlotte még egy karcolást sem tud ejteni rajta.

Kutscher szemlátomást élvezettel bolyong ebben a világban, sok szálon futtatja a történetet, közben tovább építgeti Gereon Rath és Charlotte Ritter karaktereit (utóbbinak már egy külön előzménykötetet is szentelt, ami egyelőre csak németül jelent meg), emlékezetes mellékalakokat villant fel, sztorizik, és persze a zsáner szabályainak megfelelően időről időre kicsit félrevisz. Nem mellesleg viszont megint írt egy olyan krimit, ami

minden szempontból nagyon rendben van.

Nem tudni, mennyi van még a Gereon Rath-sztoriban, és hogy vajon Kutscher ugyanúgy tudja-e, mikor engedi majd el a főszereplője kezét, mint ahogy Jo Nesbo eltervezte Harry Holéval, az mindenesetre biztos, hogy egy darabig még velünk marad. Németországban most jelent meg a nyolcadik kötet, aminek az egyik kulcshelyszíne a berlini olimpiai falu, és akkor még mindig csak 1936-ban járunk, szóval sanszos, hogy még egy darabig folytatódik a krimisorozat, ami azért jó hír, mert jelenleg messze kiemelkedik a mezőnyből.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Babilon Berlin bűnnel és piszkos alkukkal teli világában semmi sem csak fekete vagy fehér

...
Nagy

Jo Nesbø: A történetmesélés gyakran a manipulálásról szól

A bűnözők az utolsó lázadók – véli Jo Nesbø, aki a múlt hétvégén Budapesten dedikálta legújabb könyvét, a Vér a havont. Utóbbi hőse egy diszlexiás bérgyilkos, aki azt a megbízást kapta, hogy nyírja ki a főnöke feleségét (kritikánk róla ITT olvasható). Leghíresebb karaktere ugyanakkor az alkoholista rendőr, Harry Hole, aki legutóbb a Police című kötetben bukkant fel (ITT írtunk róla). Nesbø szerint mindegyik könyve a kívülállókról szól, függetlenül attól, hogy krimiről vagy gyerekkötetről van szó. Írás közben tudatosan manipulálja az olvasókat, akik ezt még élvezik is. Saját bevallása szerint „mindig ír”, Budapesten is szakított erre időt, íráshoz a kedvenc helyei azonban a repterek. A Könyvesblognak adott interjújában sokat elárult arról, ő maga hogyan ír, de kiderült, mit gondol a könyvei megfilmesítéséről, és az is, hogy mi volt az, amit mindenképp ő szeretett volna beleírni a gyerekeknek szóló Doktor Proktor-történetekbe.

...
Hírek

Száz éve az életünk része az Agatha Christie-krimi

Száz éve már, hogy Agatha Christie kitörölhetetlenül a mindenkori popkultúra része lett – akkor jelent meg ugyanis az első krimije, amely nemcsak egy hallatlanul sikeres írói pálya első könyve volt, de egy komplett univerzum első építőkockája is, amelyre aztán adaptációk egész sora épült. Az Entertainment Weekly nagy cikkben vizsgálta meg a Christie-jelenséget, mi pedig kigyűjtöttük a legérdekesebb megállapításokat.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Május végén térnek vissza a Jóbarátok

...
Hírek

A Pendragon legendát dolgozza fel a Budapest Bábszínház

...
Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

...
Hírek

Salinger, fotóikonok és Ms. Columbo [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Mészöly Miklós "kiábrándítóan sötét" regényt írt, visszadobták

...
Hírek

Pert vesztettek a Tintin-örökösök

...
Hírek

Jótékonysági könyvaukció az autistákért

...
Hírek

Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Spiró György, Závada Péter, Csoóri-est és Rájátszás a Margó Irodalmi Fesztiválon

Polc

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Gyönyörű regény a lányról, akinek két anyja volt

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
A hét könyve
Kritika
Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára
...
Gyerekirodalom

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Az Astrid Lindgren-emlékdíjas Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. A francia írót olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Nyolcvanéves nyomozók fejtik meg a nyugdíjasotthon gyilkossági ügyét

Az utóbbi idők egyik legnagyobb krimi szenzációja Richard Osman könyve, A csütörtöki nyomozóklub. A regény csak Angliában több mint egymillió példányban kelt el, Steven Spielberg pedig már le is csapott a filmjogokra. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Agatha Christie előtt tiszteleg debütáló krimijében Pavesi

Minden bűnügyi rejtély ugyanazon az egyszerű szabályrendszeren alapul: kell, hogy legyen egy áldozat. Egy tettes. Egy gyanúsított. Egy nyomozó. A többi csak játék ezekkel az összetevőkkel és lehetséges permutációikkal. Olvassatok bele Alex Pavesi új regényébe!

...
Beleolvasó

A partizánnők története gyökerestől megváltoztatja a holokausztról alkotott képet

Lengyel női ellenállók történetét meséli el Judy Batalion elképesztő könyve, amely teljesen új szemszögből mutatja be a holokauszt történetének egyik kevésbé ismert részét. Kik voltak a partizánnők? Miért felejtettük el őket? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...
Beleolvasó

Yasmina Reza felfedi a hajszálrepedéseket az unalmasnak tűnő hétköznapokon

Yasmina Reza Renaudot-díjas regénye, a Babilon arról szól, mi történik, ha valaki a következményekkel nem számolva ki meri mondani a véleményét. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Houellebecq unortodox tippeket ad a bulizáshoz

Michel Houellebecq esszéit, publicisztikáit, interjúit gyűjti egybe az Intervenciók 2020: a gyakran provokatív,  melankolikus, elgondolkodtató szövegek a provence-i nyugdíjasoktól a világjárványon át az ünnepek megéléséig a legváltozatosabb témákat érintik.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál.