A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlint a legtöbben valószínűleg az adaptáció után ismerik, amit jelenleg is minden idők legdrágább német tévésorozataként tartanak számon: 2017-ben volt a premierje, borzasztóan sikeres lett, és nemcsak a szakma szórta meg díjakkal, de a nézők is nagyon szerették. A sorozat Volker Kutscher regényeit dolgozza fel, de ha valaki csak most ismerkedik a könyveivel, akkor sincs lemaradva semmivel, mert a magyar megjelenés nagyjából szinkronban van az adaptációval: a sorozat a Tisztázatlan bűnügy és a Csendes halál című krimiket dolgozta fel eddig, a Goldstein című harmadik könyvön alapuló epizódokat várhatóan idén kezdik el forgatni. De aki ezeket már ledarálta, annak itt a negyedik kötet, a harmincas évek elején játszódó és a weimari köztársaság végnapjait felvillantó Halál a mulatóban.

Ruff Orsolya | 2021. április 21. |

A magyar cím eleve kijelöli a bűncselekmény színhelyét, a berlini Haus Vaterland nevű szórakozóhelyet, ami nem is csak egy sima lebuj, mai fogalmainkkal sokkal inkább olyan, mint egy irdatlan szórakoztatóipari pláza, tele mulatókkal, éttermekkel, bárokkal, kocsmákkal. Az épület teherliftjében egy szép napon holtan találnak egy férfit, az egyik nagy alkoholcég szállítóját, ami már önmagában is eléggé kellemetlen lenne, a rejtélyt viszont fokozza, hogy az áldozatot szemlátomást vízbe fullasztották a liftben. Gereon Rath kapja meg az ügyet a gyilkosságiaktól, aki momentán eléggé szét van esve, az idejét ugyanis sokkal szívesebben töltené a Párizsból frissen hazaérkezett Charlotte Ritter társaságában, mint egy halott férfival. A vadászösztöne viszont nem hagyja cserben, még ha egy darabig eléggé egy helyben topog is a nyomozás.

Volker Kutscher
Halál a mulatóban
Ford.: Csősz Róbert, General Press, 2021, 575 oldal
-

Az áldozatok száma ráadásul hamarosan exponenciálisan nőni kezd, és a napnál is világosabb, hogy a berlini rendőröknek egy sorozatgyilkossal van dolguk. Az elkövetés módja mindig ugyanaz: az áldozat vízbe fullad a szárazföldön. A szálak Kelet-Poroszországba vezetnek, így Gereon Rath az összes fóbiáját legyőzve repülőre ül, miközben Charlotte Ritter felügyelőjelöltet a gyilkosságiak kikérik a női bűnügyi részlegről és bevetik egy fedett akcióban. A nőnek sincs könnyű dolga, de Rath van a nagyobb slamasztikában: nem elég, hogy a kisvárosi közeg eléggé összezár és kiveti magából az idegent, de a felügyelőnek már a legelső napján rá kell jönnie, hogy Kelet-Poroszország egy puskaporos hordó, aminek tényleg elég egyetlen szikra, hogy felrobbanjon. A terület a történelem során többször is gazdát cserélt, majd a versailles-i béke értelmében népszavazás döntött a hovatartozásról, így került ismét a Német Birodalomhoz – az országrész megközelítése ugyanakkor önmagában sem egyszerű, aki a szárazföldön szeretne belépni, csak egy lengyel területen átvezető korridoron teheti meg.

 -

Az itteniek önérzetes emberek, és ezt Gereon Rath már az első este megtapasztalja, amikor a legnagyobb jóindulattal lengyelnek néz és nevez egy öregembert. Egy helyi siet a segítségére, aki így próbálja magyarázni a helyzetet: „Ez mazúriai volt (…), habár a mazúriai a lengyel egy bizonyos változata, de az itteniek büszkék rá, hogy poroszok, és nem érzik lengyelnek magukat. (…) Na, most már ismét teljes a béke. De azért azt a szót, hogy lengyel, a jövőben valamivel óvatosabban használja majd, különösen itt, Treuburgban, ahol az emberek nagyon büszkék arra, hogy az egész járásban csak két polgár szavazott Lengyelország mellett!”

Gereon Rath tehát ilyen körülmények között kezd nyomozni, de eleinte mindenhol falakba ütközik. A vidéket a helyi kiskirály, Gustav Wengler tartja a markában: ő gyártja azt az italt, amelynek szállítóját Berlinben holtan találták. Wengler gazdag és befolyásos ember, Rath viszont hamar rájön, hogy a helyi mini-oligarcha múltja egyáltalán nem makulátlan. És ami azt illeti, a jelene sem. A gyilkosságsorozathoz a kulcsot viszont a múltban kell keresni. Rath tehát miközben egy jelenbeli gyilkost üldöz, egy múltbéli haláleset körülményeit is újra kell vizsgálnia, ehhez viszont meg kell találnia a környező mocsárban tanyázó vadembert, aki indiánnak képzeli magát, a helyiek viszont csak kaubukként emlegetik.

A Halál a mulatóban annyiban mindenképp más az eddigi könyvekhez képest, hogy Kutscher fogta és az egyik legerősebb szálat áthelyezte egy isten háta mögötti keletporosz városba, ahol nincsenek flapperek meg mondén mulatók, és a mindennapokban a legnagyobb izgalmat egy helyi ünnepség vagy a kommunisták plakátjainak letépkedése jelenti. Viszont a történet még úgyis nagyon jól működik, hogy Kutscher az egész krimiképletből kivonta az egyik legizgalmasabb összetevőt, magát a bűnös várost, Berlint. Egyrészt az egész treuburgi helyszín nagyon jól megjeleníti a törékeny politikai egyensúlyt, ami hamarosan olyan mértékben felborul, hogy attól pár éven belül lángra lobban egész Európa.

Jellemző amúgy, hogy bár voltak figyelmeztető jelek (az egyik legerősebb például az 1932-es poroszországi államcsíny, amikor a porosz tartományi kormány helyébe egy birodalmi megbízott lépett, a közigazgatásban pedig tisztogatás kezdődött),

de sokan még akkor sem sejtették, hogy nagy baj lehet.

Az egyre agresszívebb nácikat is sokan egy olyan csoportosulásként kezelték, akikről a hétköznapokban egyszerűen jobb nem tudomást venni.

Rath például teljesen értelmetlennek tartja, hogy elmenjen szavazni, hiszen úgyis majd Hindenburg elnök dönti el, kiből lehet kancellár: „És talán jobb is ez így, hiszen az öreg sohasem fog kormányra engedni egy nácit, olyan mélyre azért nem süllyedhet. Az egyetlen dolog, amit Rath a választásoktól remélt, hogy a nácikra és a kommunistákra leadott szavaztok száma valamelyest csökkenni fog, és azzal együtt remélhetőleg az utcai összecsapások is ritkulnak majd.” Kutscher krimijeinek feszültségét részben a jelenlegi történelmi ismereteink adják, hiszen az utókor kényelmes pozíciójából pontosan tudjuk, mi lesz az egész politikai felfordulás végkimenetele. És bár a Halál a mulatóban című könyvben a politika csak háttér, és a hangsúly egyértelműen a nyomozáson van, Kutscher mégis nagyon finoman képes megmutatni a weimari köztársaság végnapjait. Ez egy rendkívül instabil és törékeny állapot: egyszerre van jelen benne az első világháború veresége feletti trauma és frusztráció, a gazdasági világválság utóhatásai, a roppant gazdagság és a mérhetetlen nyomor egymás mellett éléséből fakadó feszültség, a társadalmi elégedetlenség, ugyanakkor a túlélés mindent leuraló ösztöne. 

-

Közben ez egy nagyon pezsgő időszak is volt, ami például a nők helyzetében is nagy változást hozott: Charlotte Ritter nagyon mélyről küzdötte fel magát felügyelőjelöltté, minden álma teljesült azzal, hogy rendőr lett. A nők helyét ugyanakkor éles vonallal jelölték ki a berlini rendőrségen belül, és legfeljebb családi ügyekkel, női bűnözőkkel vagy kiskorú elkövetőkkel foglalkozhattak – az üvegplafon nemhogy áttörhetetlen, Charlotte még egy karcolást sem tud ejteni rajta.

Kutscher szemlátomást élvezettel bolyong ebben a világban, sok szálon futtatja a történetet, közben tovább építgeti Gereon Rath és Charlotte Ritter karaktereit (utóbbinak már egy külön előzménykötetet is szentelt, ami egyelőre csak németül jelent meg), emlékezetes mellékalakokat villant fel, sztorizik, és persze a zsáner szabályainak megfelelően időről időre kicsit félrevisz. Nem mellesleg viszont megint írt egy olyan krimit, ami

minden szempontból nagyon rendben van.

Nem tudni, mennyi van még a Gereon Rath-sztoriban, és hogy vajon Kutscher ugyanúgy tudja-e, mikor engedi majd el a főszereplője kezét, mint ahogy Jo Nesbo eltervezte Harry Holéval, az mindenesetre biztos, hogy egy darabig még velünk marad. Németországban most jelent meg a nyolcadik kötet, aminek az egyik kulcshelyszíne a berlini olimpiai falu, és akkor még mindig csak 1936-ban járunk, szóval sanszos, hogy még egy darabig folytatódik a krimisorozat, ami azért jó hír, mert jelenleg messze kiemelkedik a mezőnyből.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Babilon Berlin bűnnel és piszkos alkukkal teli világában semmi sem csak fekete vagy fehér

...
Nagy

Jo Nesbø: A történetmesélés gyakran a manipulálásról szól

A bűnözők az utolsó lázadók – véli Jo Nesbø, aki a múlt hétvégén Budapesten dedikálta legújabb könyvét, a Vér a havont. Utóbbi hőse egy diszlexiás bérgyilkos, aki azt a megbízást kapta, hogy nyírja ki a főnöke feleségét (kritikánk róla ITT olvasható). Leghíresebb karaktere ugyanakkor az alkoholista rendőr, Harry Hole, aki legutóbb a Police című kötetben bukkant fel (ITT írtunk róla). Nesbø szerint mindegyik könyve a kívülállókról szól, függetlenül attól, hogy krimiről vagy gyerekkötetről van szó. Írás közben tudatosan manipulálja az olvasókat, akik ezt még élvezik is. Saját bevallása szerint „mindig ír”, Budapesten is szakított erre időt, íráshoz a kedvenc helyei azonban a repterek. A Könyvesblognak adott interjújában sokat elárult arról, ő maga hogyan ír, de kiderült, mit gondol a könyvei megfilmesítéséről, és az is, hogy mi volt az, amit mindenképp ő szeretett volna beleírni a gyerekeknek szóló Doktor Proktor-történetekbe.

...
Hírek

Száz éve az életünk része az Agatha Christie-krimi

Száz éve már, hogy Agatha Christie kitörölhetetlenül a mindenkori popkultúra része lett – akkor jelent meg ugyanis az első krimije, amely nemcsak egy hallatlanul sikeres írói pálya első könyve volt, de egy komplett univerzum első építőkockája is, amelyre aztán adaptációk egész sora épült. Az Entertainment Weekly nagy cikkben vizsgálta meg a Christie-jelenséget, mi pedig kigyűjtöttük a legérdekesebb megállapításokat.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.