A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlint a legtöbben valószínűleg az adaptáció után ismerik, amit jelenleg is minden idők legdrágább német tévésorozataként tartanak számon: 2017-ben volt a premierje, borzasztóan sikeres lett, és nemcsak a szakma szórta meg díjakkal, de a nézők is nagyon szerették. A sorozat Volker Kutscher regényeit dolgozza fel, de ha valaki csak most ismerkedik a könyveivel, akkor sincs lemaradva semmivel, mert a magyar megjelenés nagyjából szinkronban van az adaptációval: a sorozat a Tisztázatlan bűnügy és a Csendes halál című krimiket dolgozta fel eddig, a Goldstein című harmadik könyvön alapuló epizódokat várhatóan idén kezdik el forgatni. De aki ezeket már ledarálta, annak itt a negyedik kötet, a harmincas évek elején játszódó és a weimari köztársaság végnapjait felvillantó Halál a mulatóban.

Ruff Orsolya | 2021. április 21. |

A magyar cím eleve kijelöli a bűncselekmény színhelyét, a berlini Haus Vaterland nevű szórakozóhelyet, ami nem is csak egy sima lebuj, mai fogalmainkkal sokkal inkább olyan, mint egy irdatlan szórakoztatóipari pláza, tele mulatókkal, éttermekkel, bárokkal, kocsmákkal. Az épület teherliftjében egy szép napon holtan találnak egy férfit, az egyik nagy alkoholcég szállítóját, ami már önmagában is eléggé kellemetlen lenne, a rejtélyt viszont fokozza, hogy az áldozatot szemlátomást vízbe fullasztották a liftben. Gereon Rath kapja meg az ügyet a gyilkosságiaktól, aki momentán eléggé szét van esve, az idejét ugyanis sokkal szívesebben töltené a Párizsból frissen hazaérkezett Charlotte Ritter társaságában, mint egy halott férfival. A vadászösztöne viszont nem hagyja cserben, még ha egy darabig eléggé egy helyben topog is a nyomozás.

Volker Kutscher
Halál a mulatóban
Ford.: Csősz Róbert, General Press, 2021, 575 oldal
-

Az áldozatok száma ráadásul hamarosan exponenciálisan nőni kezd, és a napnál is világosabb, hogy a berlini rendőröknek egy sorozatgyilkossal van dolguk. Az elkövetés módja mindig ugyanaz: az áldozat vízbe fullad a szárazföldön. A szálak Kelet-Poroszországba vezetnek, így Gereon Rath az összes fóbiáját legyőzve repülőre ül, miközben Charlotte Ritter felügyelőjelöltet a gyilkosságiak kikérik a női bűnügyi részlegről és bevetik egy fedett akcióban. A nőnek sincs könnyű dolga, de Rath van a nagyobb slamasztikában: nem elég, hogy a kisvárosi közeg eléggé összezár és kiveti magából az idegent, de a felügyelőnek már a legelső napján rá kell jönnie, hogy Kelet-Poroszország egy puskaporos hordó, aminek tényleg elég egyetlen szikra, hogy felrobbanjon. A terület a történelem során többször is gazdát cserélt, majd a versailles-i béke értelmében népszavazás döntött a hovatartozásról, így került ismét a Német Birodalomhoz – az országrész megközelítése ugyanakkor önmagában sem egyszerű, aki a szárazföldön szeretne belépni, csak egy lengyel területen átvezető korridoron teheti meg.

 -

Az itteniek önérzetes emberek, és ezt Gereon Rath már az első este megtapasztalja, amikor a legnagyobb jóindulattal lengyelnek néz és nevez egy öregembert. Egy helyi siet a segítségére, aki így próbálja magyarázni a helyzetet: „Ez mazúriai volt (…), habár a mazúriai a lengyel egy bizonyos változata, de az itteniek büszkék rá, hogy poroszok, és nem érzik lengyelnek magukat. (…) Na, most már ismét teljes a béke. De azért azt a szót, hogy lengyel, a jövőben valamivel óvatosabban használja majd, különösen itt, Treuburgban, ahol az emberek nagyon büszkék arra, hogy az egész járásban csak két polgár szavazott Lengyelország mellett!”

Gereon Rath tehát ilyen körülmények között kezd nyomozni, de eleinte mindenhol falakba ütközik. A vidéket a helyi kiskirály, Gustav Wengler tartja a markában: ő gyártja azt az italt, amelynek szállítóját Berlinben holtan találták. Wengler gazdag és befolyásos ember, Rath viszont hamar rájön, hogy a helyi mini-oligarcha múltja egyáltalán nem makulátlan. És ami azt illeti, a jelene sem. A gyilkosságsorozathoz a kulcsot viszont a múltban kell keresni. Rath tehát miközben egy jelenbeli gyilkost üldöz, egy múltbéli haláleset körülményeit is újra kell vizsgálnia, ehhez viszont meg kell találnia a környező mocsárban tanyázó vadembert, aki indiánnak képzeli magát, a helyiek viszont csak kaubukként emlegetik.

A Halál a mulatóban annyiban mindenképp más az eddigi könyvekhez képest, hogy Kutscher fogta és az egyik legerősebb szálat áthelyezte egy isten háta mögötti keletporosz városba, ahol nincsenek flapperek meg mondén mulatók, és a mindennapokban a legnagyobb izgalmat egy helyi ünnepség vagy a kommunisták plakátjainak letépkedése jelenti. Viszont a történet még úgyis nagyon jól működik, hogy Kutscher az egész krimiképletből kivonta az egyik legizgalmasabb összetevőt, magát a bűnös várost, Berlint. Egyrészt az egész treuburgi helyszín nagyon jól megjeleníti a törékeny politikai egyensúlyt, ami hamarosan olyan mértékben felborul, hogy attól pár éven belül lángra lobban egész Európa.

Jellemző amúgy, hogy bár voltak figyelmeztető jelek (az egyik legerősebb például az 1932-es poroszországi államcsíny, amikor a porosz tartományi kormány helyébe egy birodalmi megbízott lépett, a közigazgatásban pedig tisztogatás kezdődött),

de sokan még akkor sem sejtették, hogy nagy baj lehet.

Az egyre agresszívebb nácikat is sokan egy olyan csoportosulásként kezelték, akikről a hétköznapokban egyszerűen jobb nem tudomást venni.

Rath például teljesen értelmetlennek tartja, hogy elmenjen szavazni, hiszen úgyis majd Hindenburg elnök dönti el, kiből lehet kancellár: „És talán jobb is ez így, hiszen az öreg sohasem fog kormányra engedni egy nácit, olyan mélyre azért nem süllyedhet. Az egyetlen dolog, amit Rath a választásoktól remélt, hogy a nácikra és a kommunistákra leadott szavaztok száma valamelyest csökkenni fog, és azzal együtt remélhetőleg az utcai összecsapások is ritkulnak majd.” Kutscher krimijeinek feszültségét részben a jelenlegi történelmi ismereteink adják, hiszen az utókor kényelmes pozíciójából pontosan tudjuk, mi lesz az egész politikai felfordulás végkimenetele. És bár a Halál a mulatóban című könyvben a politika csak háttér, és a hangsúly egyértelműen a nyomozáson van, Kutscher mégis nagyon finoman képes megmutatni a weimari köztársaság végnapjait. Ez egy rendkívül instabil és törékeny állapot: egyszerre van jelen benne az első világháború veresége feletti trauma és frusztráció, a gazdasági világválság utóhatásai, a roppant gazdagság és a mérhetetlen nyomor egymás mellett éléséből fakadó feszültség, a társadalmi elégedetlenség, ugyanakkor a túlélés mindent leuraló ösztöne. 

-

Közben ez egy nagyon pezsgő időszak is volt, ami például a nők helyzetében is nagy változást hozott: Charlotte Ritter nagyon mélyről küzdötte fel magát felügyelőjelöltté, minden álma teljesült azzal, hogy rendőr lett. A nők helyét ugyanakkor éles vonallal jelölték ki a berlini rendőrségen belül, és legfeljebb családi ügyekkel, női bűnözőkkel vagy kiskorú elkövetőkkel foglalkozhattak – az üvegplafon nemhogy áttörhetetlen, Charlotte még egy karcolást sem tud ejteni rajta.

Kutscher szemlátomást élvezettel bolyong ebben a világban, sok szálon futtatja a történetet, közben tovább építgeti Gereon Rath és Charlotte Ritter karaktereit (utóbbinak már egy külön előzménykötetet is szentelt, ami egyelőre csak németül jelent meg), emlékezetes mellékalakokat villant fel, sztorizik, és persze a zsáner szabályainak megfelelően időről időre kicsit félrevisz. Nem mellesleg viszont megint írt egy olyan krimit, ami

minden szempontból nagyon rendben van.

Nem tudni, mennyi van még a Gereon Rath-sztoriban, és hogy vajon Kutscher ugyanúgy tudja-e, mikor engedi majd el a főszereplője kezét, mint ahogy Jo Nesbo eltervezte Harry Holéval, az mindenesetre biztos, hogy egy darabig még velünk marad. Németországban most jelent meg a nyolcadik kötet, aminek az egyik kulcshelyszíne a berlini olimpiai falu, és akkor még mindig csak 1936-ban járunk, szóval sanszos, hogy még egy darabig folytatódik a krimisorozat, ami azért jó hír, mert jelenleg messze kiemelkedik a mezőnyből.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Babilon Berlin bűnnel és piszkos alkukkal teli világában semmi sem csak fekete vagy fehér

...
Nagy

Jo Nesbø: A történetmesélés gyakran a manipulálásról szól

A bűnözők az utolsó lázadók – véli Jo Nesbø, aki a múlt hétvégén Budapesten dedikálta legújabb könyvét, a Vér a havont. Utóbbi hőse egy diszlexiás bérgyilkos, aki azt a megbízást kapta, hogy nyírja ki a főnöke feleségét (kritikánk róla ITT olvasható). Leghíresebb karaktere ugyanakkor az alkoholista rendőr, Harry Hole, aki legutóbb a Police című kötetben bukkant fel (ITT írtunk róla). Nesbø szerint mindegyik könyve a kívülállókról szól, függetlenül attól, hogy krimiről vagy gyerekkötetről van szó. Írás közben tudatosan manipulálja az olvasókat, akik ezt még élvezik is. Saját bevallása szerint „mindig ír”, Budapesten is szakított erre időt, íráshoz a kedvenc helyei azonban a repterek. A Könyvesblognak adott interjújában sokat elárult arról, ő maga hogyan ír, de kiderült, mit gondol a könyvei megfilmesítéséről, és az is, hogy mi volt az, amit mindenképp ő szeretett volna beleírni a gyerekeknek szóló Doktor Proktor-történetekbe.

...
Hírek

Száz éve az életünk része az Agatha Christie-krimi

Száz éve már, hogy Agatha Christie kitörölhetetlenül a mindenkori popkultúra része lett – akkor jelent meg ugyanis az első krimije, amely nemcsak egy hallatlanul sikeres írói pálya első könyve volt, de egy komplett univerzum első építőkockája is, amelyre aztán adaptációk egész sora épült. Az Entertainment Weekly nagy cikkben vizsgálta meg a Christie-jelenséget, mi pedig kigyűjtöttük a legérdekesebb megállapításokat.

Hírek
...
Hírek

Ukrajna 19 millió orosz könyvet von ki a könyvtáraiból

...
Hírek

Kemény Zsófi: Muszáj meghalni a píárért? [Petőfi200]

...
Szórakozás

Olivia Colman dermesztő lesz az új Dickens-sorozatban

...
Zöld

30 évesen fejezte be az állatenciklopédiát, amit 9 évesen kezdett rajzolni

...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

Polc

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

...

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

...

Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői regényében az emberek távol vannak egymástól, mint a csillagok

...

A Japánból importált feleségek csak fényképről ismerték amerikai férjeiket

...
A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak, ám olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. Olvass bele a Lányos apába!

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

A Carmen Mola írói álnév mögött rejtőző három spanyol szerző mesélt extrém gyilkossági ötletekről, a közös alkotási folyamat előnyeiről és kihívásairól, valamint a jövőbeli terveikről is.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.