A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

A Babilon Berlint a legtöbben valószínűleg az adaptáció után ismerik, amit jelenleg is minden idők legdrágább német tévésorozataként tartanak számon: 2017-ben volt a premierje, borzasztóan sikeres lett, és nemcsak a szakma szórta meg díjakkal, de a nézők is nagyon szerették. A sorozat Volker Kutscher regényeit dolgozza fel, de ha valaki csak most ismerkedik a könyveivel, akkor sincs lemaradva semmivel, mert a magyar megjelenés nagyjából szinkronban van az adaptációval: a sorozat a Tisztázatlan bűnügy és a Csendes halál című krimiket dolgozta fel eddig, a Goldstein című harmadik könyvön alapuló epizódokat várhatóan idén kezdik el forgatni. De aki ezeket már ledarálta, annak itt a negyedik kötet, a harmincas évek elején játszódó és a weimari köztársaság végnapjait felvillantó Halál a mulatóban.

Ruff Orsolya | 2021. április 21. |

A magyar cím eleve kijelöli a bűncselekmény színhelyét, a berlini Haus Vaterland nevű szórakozóhelyet, ami nem is csak egy sima lebuj, mai fogalmainkkal sokkal inkább olyan, mint egy irdatlan szórakoztatóipari pláza, tele mulatókkal, éttermekkel, bárokkal, kocsmákkal. Az épület teherliftjében egy szép napon holtan találnak egy férfit, az egyik nagy alkoholcég szállítóját, ami már önmagában is eléggé kellemetlen lenne, a rejtélyt viszont fokozza, hogy az áldozatot szemlátomást vízbe fullasztották a liftben. Gereon Rath kapja meg az ügyet a gyilkosságiaktól, aki momentán eléggé szét van esve, az idejét ugyanis sokkal szívesebben töltené a Párizsból frissen hazaérkezett Charlotte Ritter társaságában, mint egy halott férfival. A vadászösztöne viszont nem hagyja cserben, még ha egy darabig eléggé egy helyben topog is a nyomozás.

Volker Kutscher
Halál a mulatóban
Ford.: Csősz Róbert, General Press, 2021, 575 oldal
-

Az áldozatok száma ráadásul hamarosan exponenciálisan nőni kezd, és a napnál is világosabb, hogy a berlini rendőröknek egy sorozatgyilkossal van dolguk. Az elkövetés módja mindig ugyanaz: az áldozat vízbe fullad a szárazföldön. A szálak Kelet-Poroszországba vezetnek, így Gereon Rath az összes fóbiáját legyőzve repülőre ül, miközben Charlotte Ritter felügyelőjelöltet a gyilkosságiak kikérik a női bűnügyi részlegről és bevetik egy fedett akcióban. A nőnek sincs könnyű dolga, de Rath van a nagyobb slamasztikában: nem elég, hogy a kisvárosi közeg eléggé összezár és kiveti magából az idegent, de a felügyelőnek már a legelső napján rá kell jönnie, hogy Kelet-Poroszország egy puskaporos hordó, aminek tényleg elég egyetlen szikra, hogy felrobbanjon. A terület a történelem során többször is gazdát cserélt, majd a versailles-i béke értelmében népszavazás döntött a hovatartozásról, így került ismét a Német Birodalomhoz – az országrész megközelítése ugyanakkor önmagában sem egyszerű, aki a szárazföldön szeretne belépni, csak egy lengyel területen átvezető korridoron teheti meg.

 -

Az itteniek önérzetes emberek, és ezt Gereon Rath már az első este megtapasztalja, amikor a legnagyobb jóindulattal lengyelnek néz és nevez egy öregembert. Egy helyi siet a segítségére, aki így próbálja magyarázni a helyzetet: „Ez mazúriai volt (…), habár a mazúriai a lengyel egy bizonyos változata, de az itteniek büszkék rá, hogy poroszok, és nem érzik lengyelnek magukat. (…) Na, most már ismét teljes a béke. De azért azt a szót, hogy lengyel, a jövőben valamivel óvatosabban használja majd, különösen itt, Treuburgban, ahol az emberek nagyon büszkék arra, hogy az egész járásban csak két polgár szavazott Lengyelország mellett!”

Gereon Rath tehát ilyen körülmények között kezd nyomozni, de eleinte mindenhol falakba ütközik. A vidéket a helyi kiskirály, Gustav Wengler tartja a markában: ő gyártja azt az italt, amelynek szállítóját Berlinben holtan találták. Wengler gazdag és befolyásos ember, Rath viszont hamar rájön, hogy a helyi mini-oligarcha múltja egyáltalán nem makulátlan. És ami azt illeti, a jelene sem. A gyilkosságsorozathoz a kulcsot viszont a múltban kell keresni. Rath tehát miközben egy jelenbeli gyilkost üldöz, egy múltbéli haláleset körülményeit is újra kell vizsgálnia, ehhez viszont meg kell találnia a környező mocsárban tanyázó vadembert, aki indiánnak képzeli magát, a helyiek viszont csak kaubukként emlegetik.

A Halál a mulatóban annyiban mindenképp más az eddigi könyvekhez képest, hogy Kutscher fogta és az egyik legerősebb szálat áthelyezte egy isten háta mögötti keletporosz városba, ahol nincsenek flapperek meg mondén mulatók, és a mindennapokban a legnagyobb izgalmat egy helyi ünnepség vagy a kommunisták plakátjainak letépkedése jelenti. Viszont a történet még úgyis nagyon jól működik, hogy Kutscher az egész krimiképletből kivonta az egyik legizgalmasabb összetevőt, magát a bűnös várost, Berlint. Egyrészt az egész treuburgi helyszín nagyon jól megjeleníti a törékeny politikai egyensúlyt, ami hamarosan olyan mértékben felborul, hogy attól pár éven belül lángra lobban egész Európa.

Jellemző amúgy, hogy bár voltak figyelmeztető jelek (az egyik legerősebb például az 1932-es poroszországi államcsíny, amikor a porosz tartományi kormány helyébe egy birodalmi megbízott lépett, a közigazgatásban pedig tisztogatás kezdődött),

de sokan még akkor sem sejtették, hogy nagy baj lehet.

Az egyre agresszívebb nácikat is sokan egy olyan csoportosulásként kezelték, akikről a hétköznapokban egyszerűen jobb nem tudomást venni.

Rath például teljesen értelmetlennek tartja, hogy elmenjen szavazni, hiszen úgyis majd Hindenburg elnök dönti el, kiből lehet kancellár: „És talán jobb is ez így, hiszen az öreg sohasem fog kormányra engedni egy nácit, olyan mélyre azért nem süllyedhet. Az egyetlen dolog, amit Rath a választásoktól remélt, hogy a nácikra és a kommunistákra leadott szavaztok száma valamelyest csökkenni fog, és azzal együtt remélhetőleg az utcai összecsapások is ritkulnak majd.” Kutscher krimijeinek feszültségét részben a jelenlegi történelmi ismereteink adják, hiszen az utókor kényelmes pozíciójából pontosan tudjuk, mi lesz az egész politikai felfordulás végkimenetele. És bár a Halál a mulatóban című könyvben a politika csak háttér, és a hangsúly egyértelműen a nyomozáson van, Kutscher mégis nagyon finoman képes megmutatni a weimari köztársaság végnapjait. Ez egy rendkívül instabil és törékeny állapot: egyszerre van jelen benne az első világháború veresége feletti trauma és frusztráció, a gazdasági világválság utóhatásai, a roppant gazdagság és a mérhetetlen nyomor egymás mellett éléséből fakadó feszültség, a társadalmi elégedetlenség, ugyanakkor a túlélés mindent leuraló ösztöne. 

-

Közben ez egy nagyon pezsgő időszak is volt, ami például a nők helyzetében is nagy változást hozott: Charlotte Ritter nagyon mélyről küzdötte fel magát felügyelőjelöltté, minden álma teljesült azzal, hogy rendőr lett. A nők helyét ugyanakkor éles vonallal jelölték ki a berlini rendőrségen belül, és legfeljebb családi ügyekkel, női bűnözőkkel vagy kiskorú elkövetőkkel foglalkozhattak – az üvegplafon nemhogy áttörhetetlen, Charlotte még egy karcolást sem tud ejteni rajta.

Kutscher szemlátomást élvezettel bolyong ebben a világban, sok szálon futtatja a történetet, közben tovább építgeti Gereon Rath és Charlotte Ritter karaktereit (utóbbinak már egy külön előzménykötetet is szentelt, ami egyelőre csak németül jelent meg), emlékezetes mellékalakokat villant fel, sztorizik, és persze a zsáner szabályainak megfelelően időről időre kicsit félrevisz. Nem mellesleg viszont megint írt egy olyan krimit, ami

minden szempontból nagyon rendben van.

Nem tudni, mennyi van még a Gereon Rath-sztoriban, és hogy vajon Kutscher ugyanúgy tudja-e, mikor engedi majd el a főszereplője kezét, mint ahogy Jo Nesbo eltervezte Harry Holéval, az mindenesetre biztos, hogy egy darabig még velünk marad. Németországban most jelent meg a nyolcadik kötet, aminek az egyik kulcshelyszíne a berlini olimpiai falu, és akkor még mindig csak 1936-ban járunk, szóval sanszos, hogy még egy darabig folytatódik a krimisorozat, ami azért jó hír, mert jelenleg messze kiemelkedik a mezőnyből.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Babilon Berlin bűnnel és piszkos alkukkal teli világában semmi sem csak fekete vagy fehér

...
Nagy

Jo Nesbø: A történetmesélés gyakran a manipulálásról szól

A bűnözők az utolsó lázadók – véli Jo Nesbø, aki a múlt hétvégén Budapesten dedikálta legújabb könyvét, a Vér a havont. Utóbbi hőse egy diszlexiás bérgyilkos, aki azt a megbízást kapta, hogy nyírja ki a főnöke feleségét (kritikánk róla ITT olvasható). Leghíresebb karaktere ugyanakkor az alkoholista rendőr, Harry Hole, aki legutóbb a Police című kötetben bukkant fel (ITT írtunk róla). Nesbø szerint mindegyik könyve a kívülállókról szól, függetlenül attól, hogy krimiről vagy gyerekkötetről van szó. Írás közben tudatosan manipulálja az olvasókat, akik ezt még élvezik is. Saját bevallása szerint „mindig ír”, Budapesten is szakított erre időt, íráshoz a kedvenc helyei azonban a repterek. A Könyvesblognak adott interjújában sokat elárult arról, ő maga hogyan ír, de kiderült, mit gondol a könyvei megfilmesítéséről, és az is, hogy mi volt az, amit mindenképp ő szeretett volna beleírni a gyerekeknek szóló Doktor Proktor-történetekbe.

...
Hírek

Száz éve az életünk része az Agatha Christie-krimi

Száz éve már, hogy Agatha Christie kitörölhetetlenül a mindenkori popkultúra része lett – akkor jelent meg ugyanis az első krimije, amely nemcsak egy hallatlanul sikeres írói pálya első könyve volt, de egy komplett univerzum első építőkockája is, amelyre aztán adaptációk egész sora épült. Az Entertainment Weekly nagy cikkben vizsgálta meg a Christie-jelenséget, mi pedig kigyűjtöttük a legérdekesebb megállapításokat.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri

Polc

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...

A Hideg krematóriumban pucérra vetkőzik a reménytelenség

...

A háborúban a halál minden sarkon ott leselkedik, és csak a véletlenen múlik, kit visz magával

...
A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

Olvass!
...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez. A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.