- A Ne bántsátok a feketerigót számos ponton hasonlóságot mutat az író, Harper Lee saját életével. Atticus Finch karakterét például részben az édesapja inspirálta, Boo Radleyt az egyik szomszédjáról mintázta, és a történet Alabamában játszódik, ahol Lee felnőtt. Dill Harrisnek is van egy meglepő (és híres) megfelelője a való életben, a szereplőt ugyanis Lee gyerekkori barátja és szomszédja, Truman Capote ihlette.
Harper Lee és Truman Capote egy titokzatos tolvaj után nyomoz
Tovább olvasok
- George Orwell egyik leghíresebb műve az Állatfarm, de annak idején nem volt olyan egyszerű kiadót találni a megjelentetéséhez. Legalább négy kiadó mondott rá nemet, elsősorban politikai okokból, a Szovjetunió erőteljes kritikája miatt. Végül 1945-ben a Secker & Warburg jelentette meg.
- És ha már George Orwell, akkor kihagyhatatlan az 1984, amelynek írása közben a szerző lényegében versenyt futott az idővel. Orwell már javában dolgozott a kéziraton, amikor tuberkulózist diagnosztizáltak nála. A betegség végül felemésztette, és alig egy évvel az 1984 megjelenése után meghalt.
- F. Scott Fitzgerald neve összeforrt A nagy Gatsbyvel, pedig kezdetben semmi sem utalt arra, hogy a regény kirobbanó siker lesz. Sőt, Fitzgerald úgy halt meg, hogy azt hitte, a könyve totális bukás.
A partik nagyobbak, az erkölcsök lazábbak - F. Scott Fitzgerald élete
Tovább olvasok
- Samuel Goldwyn, Billy Wilder, a The Weinstein Company, Jeffrey Katzenberg, Steven Spielberg - csak néhány név a hollywoodi nagyágyúk közül, akik meg akarták filmesíteni a Zabhegyezőt (új fordításban Rozsban a fogót). Egyiküknek sem jött össze a dolog, holott olyan szupersztárok érdeklődtek Holden Caulfield szerepének megformálása iránt, mint Marlon Brando, Jack Nicholson, Jerry Lewis vagy Leonardo DiCaprio. J.D. Salinger ugyanakkor nem kért Hollywoodból, és nem adta el a filmjogokat.
- Dickens klasszikusa, a Két város regénye nagyban inspirálta Christopher Nolan Batman-filmjét. A sötét lovag - Felemelkedésen dolgozott éppen, amikor a fivére, Jonathan Nolan megmutatta neki a forgatókönyv első változatát, és elmesélte, hogy nagy hatást gyakorolt rá Dickens klasszikusa. Christopher Nolan erre elolvasta a regényt, és a történet hangvételéből és dinamikájából sokat beépített a saját forgatókönyvükbe is.
- A Legyek Ura megosztó könyv, és írója, William Golding meglepő mód azoknak a táborát erősíti, akik utálják a regényt. Utólag már megbánta, hogy megírta a történetet, amelyet unalmasnak és kegyetlennek bélyegzett. Abszurdnak találta azt is, hogy mások klasszikusnak tekintik a regényt.
- Khaled Hosseini már az Egyesült Államokban élt, amikor 1999-ben megakadt a szeme egy újsághíren - ez a momentum pedig megváltoztatta az életét. A cikk arról szólt, hogy a tálibok betiltották a papírsárkány-eregetést Afganisztánban. Hosseini gyerekkorában nagyon szeretett papírsárkányt eregetni, és írt erről egy novellát. Később ebből a sztoriból nőtt ki egyik leghíresebb regénye, a Papírsárkányok.
Hosseini: Az emberek nem szabad akaratukból válnak menekültté
Tovább olvasok
- Oscar Wilde zsenialitását senki nem vitatja, mind a mai napig a legnagyobb irodalmi ikonok között tartják számon. Ezért is meglepő, hogy mindössze egyetlen regényt írt egész életében. Pedig írt színdarabot, esszét, verset, mesét, de regényt csak egyetlenegyet, mégpedig a Dorian Gray arcképét.
- A skarlát betűben Hester Prynne-nak a hitvesi hűtlenséget jelképező skarlát színű A betűt kell a ruháján viselnie. A puritán közösségekben ez egy valódi büntetés volt, és még a visszafogottabbak közé számított, hiszen a házasságtörő nőket korbácsolással, pénzbírsággal vagy akár halállal is büntethették.
- A "kutyám megette a házi feladatot" kezdetű kifogásokat új szintre emelte John Steinbeck, igaz, ő nem házi feladatot írt, hanem kéziratot, és azt a kutyája tényleg megette. Egészen pontosan az Egerek és emberek kéziratáról van szó, amelyet az író kutyája, Toby szó szerint felfalt, legalábbis a felét, de a lényeget tekintve ez már igazán nem osztott, nem szorzott. Mivel egyetlen példány létezett belőle, Steinbecknek további két hónapjába került, hogy az egészet újraírja.
Steinbeck: „Magyarországon eddig csak a könyveimet és az aláírásomat láttam”
Százhúsz éve született John Steinbeck, akinek olyan regények fűződnek a nevéhez, mint az Egerek és emberek, az Érik a gyümölcs vagy az Édentől keletre. A Nobel- és Pulitzer-díjas író 1963 decemberében Budapesten járt, születése évfordulóján pedig a korabeli lapok – és az Arcanum – segítségével emlékezünk a látogatásra.
Tovább olvasok- Ha valaki internetezés közben belefutott már az "Error 451" hibaüzenetbe, akkor nagy eséllyel egy olyan oldalt próbált betölteni, amely jogi okokból vált elérhetetlenné. Ez általában egy olyan honlapot takar, amelyet kormányzati cenzúra sújtott. A hibaüzenetben nem véletlenül szerepel a 451-es szám, ez ugyanis egyértelműen a Fahrenheit 451 című Philip K. Dick-regényre utal, amelynek központi témája a cenzúra.
- Jane Austen névtelenül publikálta első regényét. Ez volt az Értelem és érzelem, amelyben csak annyi szerepelt, hogy a könyvet "egy hölgy írta". Következő regénye, a Büszkeség és balítélet sem oszlatta el a homályt a szerző identitását illetően, mert az első kiadásban csak annyi állt, hogy azt az Értelem és érzelem szerzője írta. Ha még többet szeretnél tudni Jane Austen életművéről, akkor hallgasd vissza Az Austen-projekt című podcast-sorozatunk beszélgetéseit.
- Emily Brontë korában a női szerzőket nem vették túl komolyan, ezért döntött úgy, hogy az Üvöltő szeleket férfi álnév alatt írja, így a kötet Ellis Bell név alatt jelent meg.
Alice Munro az Üvöltő szelek miatt szeretett meg szomorú történeteket írni
Tavaly ünnepelte 90. születésnapját a kanadai Csehovként is emlegetett Alice Munro, aki 2009-ben elnyerte a Man Booker-díjat, 2013-ban pedig az irodalmi Nobel-díjat is. Tavaly jelent meg A Jupiter holdjai című kötetének magyar fordítása, amelyben a tőle jól megszokott egyszerű élethelyzeteken keresztül villant fel komoly problémákat. Portré.
Tovább olvasok- A Brontë-nővérek mindegyike előszeretettel használt írói álneveket: Charlotte Brontë kiadójának például a leghalványabb fogalma sem volt arról, hogy a Jane Eyre szerzője nő. Volt hát meglepetés, amikor az addig Currer Bell álnév alatt publikáló szerző kénytelen volt végül személyesen is találkozni a kiadójával.
- A 66-os út Amerikában az Érik a gyümölcs után kapta egyik legismertebb becenevét. John Steinbeck az 1939-es, Pulitzer-díjas regényében utalt rá úgy, hogy "the Mother Road" (~ az anyaút), ami azután rá is ragadt.
- A Frankensteint egy tini írta: Mary Shelley mindössze 18 éves volt, amikor megfogant benne a regény ötlete, és 19, amikor befejezte a könyvet.
Szellemtörténetek, ópium és eső: ilyen volt az utazás, ahol a Frankenstein született
Tovább olvasok
- Lois Lowry egyik leghíresebb regénye Az emlékek őre, amelyet az apja betegsége inspirált. Amikor egy nap meglátogatta az idősek otthonában, az tűnt fel neki, hogy az édesapja kezdi elveszíteni az emlékeit. Ez az élménye ihlette aztán a történetet, amelynek szereplői megtalálták a módját annak, hogyan manipulálják az emberi emlékezetet.
- Zora Neale Hurston mindössze hét hét alatt vetette papírra a Their Eyes Were Watching God című regényét.
- A Starbucks egyik társalapítója, Gordon Bowker eredetileg Pequodnak akarta elnevezni a céget, amely egy hajó neve a Moby Dickben. A társának, Terry Hecklernek viszont egyáltalán nem tetszett a név - végül Starbuck után nevezték el, aki Melville klasszikusában a Pequod nevű hajó első tisztje.
