10 könyvadaptáció, ami népszerűbb, mint az irodalmi eredeti

10 könyvadaptáció, ami népszerűbb, mint az irodalmi eredeti

A könyv és a belőle készült filmet soha nem lehet összehasonlítani: az olvasmányélmény mindig teljesebb és összetettebb képet nyújt a történetről, hiszen mi, olvasók építjük fel a világot, a saját elképzelésünk szerint alakítjuk a szereplőket és a környezetet is, mint amit a film valaha képes lesz visszaadni. És ez így van jól! Vannak adaptációk, amelyek filmnyelvre átdolgozásuk olyan művészi módon történik, hogy abból teljesen új, az eredetitől elvonatkoztatható mű születik. Mert valaki lehetőséget kap leforgatni az olvasatát, értelmezését. A jó adaptáció sosem szolgai másolást jelent. Így vagy úgy, azzal mind egyetérthetünk: a jó film remek marketing a könyvhöz. 10 filmet szedtünk össze, ahol az irodalmi eredetit legalább népszerűségben túlnőtte a belőle készült adaptáció.

Bányász Attila | 2021. március 11. |

Minden vilángol

Jonathan Safran Foer
Minden vilángol
Ford.: Dezsényi Katalin, Ulpius, 2003, 390 oldal
-

Jonathan Safran Foer első regényének főhőse saját maga: a zsidó származású, mindent gyűjtő fiatalember elindul Amerikából Ukrajnába, hogy felgöngyölítse családja múltját, megtalálja a falut, ahonnan annakidején ősei a világégés során kivándoroltak, és a rejtélyes Augustine-t, akinek nagyapja az életét köszönheti. Útja során fura kis társaságot gyűjt maga köré a vele egykorú, Amerika-mániás ukrán fiú, Aleksz, a sofőrjükként velük tartó nagyapó és az öreg vakvezető kutyája, Sammy Davis Junior személyében. Útjuk Ukrajna jelenén át vezet a tragikus múltba. A filmet a főleg színészként ismert Liev Schreiber adaptálta, első és egyetlen rendezéseként. Pazar, fekete humorral átitatott road movie-ja nagyszerűen megeleveníti a kelet-európai gondolkodásmódot; az eltérő szemléletmódok ütközéséből táplálkozó helyzetkomikumot szép lassan váltja fel a holokauszt megelevenedő tragédiája. Felejthetetlenek a fantasztikus karakterei, a Frodóságából kivetkőző Elijah Wood és a sárga napraforgótenger közepén álló házikó. Schreiber mozija hibátlanul ragadja meg Foer regényének lényegét, hogy a jelenünk és a jövőnk kitörölhetetlen részét alkotja a mindent meghatározó múlt.

Felhőatlasz

David Mitchell
Felhőatlasz
Ford.: Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna, Polyák Béla, Cartaphilus, 2012, 570 oldal
-

A Wachowski-nővérek, akik az ezredfordulón még fivérekként löktek alá bennünket a Mátrix nyúlüregébe, A parfüm: Egy gyilkos történetének rendezőjével, Tom Tykwerrel közösen találtak fogást David Mitchell korokon és sorsokon átívelő remekművén, a Felhőatlaszon. Mitchell könyvében hat történet alakulásának lehetünk tanúi, melyek folyamatosan hatnak egymásra. A XIX. századi naplóregénytől a '70-es évek politikai thrillerén át a posztapokaliptikus sci-fivel bezárólag Mitchell nyelvi stílusbravúrt hajt végre, amit a filmkészítők filmes műfaji elemekkel próbáltak érzékeltetni. A Felhőatlasz-film aduászát a színészek jelentik, akik a különböző korokban játszódó történetekben más és más karakterként köszönnek vissza a képernyőn, egészen zseniális módon váltva bőrszínt és nemet. Így lesz az afro-amerikai Halle Berry-ből fehér zsidó nő, Hugo Weavingből hol gonosz szellem, hol morózus vénkisasszony, a sármos Hugh Grantből pedig törzsi kannibál. Némelyik színész hat különböző karakter bőrébe is belebújik, ez a reinkarnáció pedig új jelentésréteggel gazdagítja a történetet. Vele szemben a regényben mintha maga a sztori születne újjá az egyes korokban. Wachowskiék mozija a folyton más bőrbe bújó karaktereivel, dinamikus vágásával és a hat történetszál szoros összefonódásával kreatív módon idézi meg Mitchell monumentális alkotását.

Viharsziget

Dennis Lehane
Viharsziget
Ford.: Totth Benedek, Agave, 2017, 328 oldal
-

Dennis Lehane Viharszigetét a rendezőóriás, Martin Scorsese adaptálta, Leonardo DiCaprio és Mark Ruffalo főszereplésével. Lehane könyve már a filmet megelőzően kultstátuszba került lehengerlő hangulatával és csavaros történetével, de Scorsese adaptációja tette fel a történetre a koronát. Delejesen komor atmoszférája, Robert Richardson operatőr képei és DiCaprio átütő alakítása egy életre megmutatta, milyen mély az őrület szakadéka... és mennyire könnyű beleszédülni. Az '50-es években játszódó történetben Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és társa megérkezik egy szigeten álló elmegyógyintézet falai közé, ahonnan eltűnt egy ápolt, aki korábban szörnyű bűnöket követett el. Az elítélt helyett azonban csak további rejtélyekre bukkannak, és egyre gyanúsabbá válnak a körülmények, az ápoltak és a személyzet is. A valóság azonban sokkal szörnyűbb és meglepőbb, mint azt bárki is gondolná. Daniels-nek a múltjából feltámadó démonaival is meg kell küzdenie, ha a rejtélyek végére akar járni. De vajon valóban megér-e ennyit az igazság?

Ragyogás

Stephen King
A ragyogás
Ford.: Prekop Gabriella, Európa, 2020, 440 oldal
-

A drogfüggőségről írásfüggőségre váltó Stephen King klasszikusából Stanley Kubrick készített időtálló adaptációt, mégis, a rendezőzseni verziója egészen másképp szenzációs, mint King kötete. Míg a könyv a szállodára és a főszereplő kisfiú, Danny természetfölötti képességére helyezi a hangsúlyt, addig Kubrickot jobban érdekelte az apa őrülete, ahogy Jack Torrance alámerül tébolyának mélységeibe (ez meg is magyarázza, miért nem szerette King az adaptációt). King inkább saját minisorozatot készített a történetéből, mégis, Kubrick filmje az, ami beragyogja a filmtörténelmet. Aki esetleg nem ismerné (van olyan?) a sztorit: egy család télire egy elszigetelt szállodában húzza meg magát. Jack, a férj és apa számára ez az utolsó lehetőség, hogy megbirkózzon alkoholizmusával és egy új regény megírásával visszaterelje magát az irodalom rögös ösvényére. A végső reménysugárt azonban maga alá temeti a hó, és Jack-re nem vár más, mint a kabinláz és a függőség kínja. A szállodában felébredő baljós jelenlét a családja életére tör... Jack személyében. Az apát Jack Nicholson kelti parádésan életre. A film tele van ikonikus jelenetekkel, amelyek beszivárogtak a popkultúrába. Mint például Danny triciklis jelenete, amikor testetlenül úszunk a szállodában kerékpározó kisfiú nyomában: a steadycam nevű filmes eszköz első bravúros bemutatkozása ez a vásznon.

A keresztapa

Mario Puzo
A keresztapa
Ford.: Vándor Vera, Könyvklub, 2001, 494 oldal
-

Mario Puzo írónak az olasz-amerikai maffiát bemutató klasszikusát Francis Ford Coppola örökérvényű gengszterfilmje tette igazán népszerűvé. Coppola mozija  nemcsak újradefiniálta a gengszterfilm műfaját, hanem egészen új jelentéstartalommal gazdagította a keresztapai titulust, nem beszélve a családról. Igaz, mindehhez hozzájárult Marlon Brando Oscar-díjas alakítása is. A amerikai szervezett bűnözés egyik feje olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen bevonni vonakodó fiát a maffia belügyeibe, rávilágítva, hogy a családban nincsenek ártatlanok, mindenki sáros. Minden családtag kezéhez vér tapad. A vérbosszú ördögi köréből pedig nincs kiút, csak ha az egyik fél visszalép. Ami nem a gyengeség, hanem épp ellenkezőleg, az erő jele. Akinek tetszett A keresztapa-film, mindenképpen javaslom az eredeti regény elolvasását, mert jobban belemerülhet a témába, ami garantáltan kimozdítja a komfortzónájából.

Szárnyas fejvadász

Philip K. Dick
Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Ford.: Pék Zoltán, Agave, 2021, 248 oldal
-

Ridley Scott mesterműve, a Szárnyas fejvadász Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című írásának a nagyon szabad adaptációja. Mondhatni, Scott csak a felszínét kapargatta meg a valódi tartalomnak; Dick klasszikusát ugródeszkának használva egészen új produktumot forgatott belőle. A rendkívül sivár utópia atmoszféráját azonban biztos kézzel örökítette át mozgóképre, amelyben az űr nihiljét megjárt androidok visszatérnek a Földre, hogy találkozhassanak alkotójukkal. Rick Deckard feladata ezeknek a renegát, az emberre megszólalásig hasonlító gépeknek a kézre kerítése. Látványos akciók helyett pokoklbéli jövőképet és létfilozófiai eszmefuttatásokat kapunk egy elembertelenedett világról. Harrison Ford Han Solo és Indiana Jones karaktere után egy újabb kultikussá vált karakterhez adta az arcát. Scott filmjéhez néhány éve kis hazánkban Denis Villeneuve készített méltó folytatást. Dick írása sokkal rétegzettebb, mint amit a két rendezőóriás a vásznon képes volt megjeleníteni. A maguk nemében mégis mesterművekké váltak.


Harcosok klubja

Chuck Palahniuk
Harcosok klubja
Ford.: Varró Attila, Helikon Zsebkönyvek, 2020, 252 oldal
-

David Fincher adrenalin-beöntése az ezredfordulón jókora pofont adott a fogyasztói társadalomnak, de e pofon valódi ereje nem a jeles rendező sebesen pergő képkockáinak, hanem mögöttük az író Chuck Palahniuk kolibri-gondolatainak köszönheti. Palahniuk főhőse a Nagy Amerikai Álmatlanságtól becsavaródó kisember, aki a mai társadalmi alapelvekkel szembeszállva önpusztító ámokfutásba kezd, majd saját magának asszisztál a nagy társadalmi lobotómiához. Elszántan menekülne a feje tetejére állt világ elől, de tragikomédiája a ráébredés, hogy nincs hová katapultálnia az életéből. A Harcosok klubja filmváltozata Fincher vizualitásának kvintesszenciája, amelyben Brad Pitt és Edward Norton lejt önmagával eszméletlen táncot a sápadt neonfénynél. A könyv tavaly a Helikon Zsebkönyvek sorozatában látott napvilágot gyönyörű borítóval, potom pénzért.

Így neveld a sárkányodat

Cressida Cowell
Így neveld a sárkányodat
Ford.: Dudik Annamária Éva, DAS, 2014, 256 oldal
-

A Dreamworks Animation legnagyobb dobása volt, hogy Cressida Cowell játékos gyerekkönyv-sorozatát vászonra adaptálta. Igaz, a mesét nem kicsit Disney-esítették, de Hablaty és Fogatlan kalandjai mind a gyerekek, mind a felnőttek szívébe belopták magukat. A rajzfilm főhőse egy kétbalkezes viking palánta, aki, bár nagy sárkányvadásszá szeretne válni, a légynek sem tud ártani. Gyengeségéből előnyt kovácsol, összebarátkozva egy ritka sárkánnyal, és közben ráébred, hogy talán több van ezekben a lényekben, mintsem azt az előítéletes vikingek feltételezték. Az Így neveld a sárkányodat a barátság, a tolerancia és az empátia meséje, lenyűgöző látványvilággal, humorral és mondanivalóval átitatva. A film trilógiává bővült az évek során (sőt, remek televíziós rajzfilmsorozat is készült belőle), de Cowell sem maradt le: tizenkét kötetesre gyarapította könyvsorozatát.

Jurassic Park

Michael Crichton
Jurassic Park
Ford.: Boris János, Kossuth, 2015, 500 oldal
-

Steven Spielberg lenyűgöző látványvilágú filmje Michael Crichton bestselleréből készült. Crichton Hollywood ügyeletes sztoriellátója volt, szinte minden műve (hogy csak a legismertebbeket említsük: Az Androméda-törzs, A nagy vonatrablás, Kongó, A gömb, Zaklatás) megfilmesítésre került. A Jurassic Park az ember istenné válásáról, a géntechnológia jövőjéről mesél, arra figyelmeztetve, hogy ne essünk a fajunkra oly jellemző arrogancia és szűklátókörűség csapdájába. Annyira a rövidtávú haszon rabjai vagyunk, hogy képtelenek vagyunk messzebb látni az orrunknál, szembenézni tetteink következményeivel. És ehhez nincs is szükség dinoszauruszokra, elég a globális felmelegedés mindenkit érintő problémájára gondolni. Steven Spielberg a történet mondanivalóját grandiózus kalandfilmbe csomagolta, amelynek vizualitása forradalmasította a filmipart. A dinó és az ember csörtéjéből időtálló klasszikus született.

Forrest Gump

Winston Groom
Forrest Gump, avagy egy együgyű fickó följegyzései
Ford.: Süle Gábor, JLX, 1994, 282 oldal
-

Kevesen vannak vele tisztában, hogy Robert Zemeckis egyik legnépszerűbb filmje, a Forrest Gump alapja is irodalmi mű, mi tőbb, az író Winston Groom, aki nem volt rajongója az adaptációnak, papírra vetett egy folytatást is, amelyben Gump a fiával közösen tesz magasról a társadalmi elvárásokra. Tom Hanks magával ragadó vesszőfutása a XX. század második felének amerikai történelmén megérdemelten hagyott nyomot a popkultúrában. A 6 Oscar-díjas alkotás dráma, vígjáték, fiktív életrajz és korlenyomat az amerikai társadalomról. Hőse az együgyű kisember, aki keresztül csetlik-botlik Amerika történelmén, de újra és újra talpra áll. Egyszerűségében rejlik az ereje. Gump karaktere számára a Nagy Amerikai Álom sem több, mint cipőjére ragadt bosszantó klozetpapír. Úgy is viszonyul hozzá, mint minden rosszhoz az életében. Elviseli. Mert a tengernyi nyűgöt is érdemes kibírni az élet néhány valóban csodás pillanatáért.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Több mint tíz év után új regénnyel jelentkezik Jonathan Safran Foer!

...
Hírek

A Felhőatlasz angol és amerikai olvasói két különböző változatot kaptak

...
Általános cikkek

Crichton gyakorlatilag kultuszt teremtett

...
Kritika

Lehane hőse már az első oldalon lelövi a férjét

„Egy májusi kedden, életének harmincötödik évében Rachel lelőtte a férjét.” Az Egymásba veszve nyitómondata akár egy domestic noir idézete is lehetne, Dennis Lehane legújabb könyvében ugyanakkor egy erős műfaji mashup-ot hozott létre (vegyítve a thriller, a családi dráma, a katasztrófaregény, a mystery elemeit) és egyetlen regényében legalább három nagy történetet fűzött egybe.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.