10 könyvadaptáció, ami népszerűbb, mint az irodalmi eredeti

10 könyvadaptáció, ami népszerűbb, mint az irodalmi eredeti

A könyv és a belőle készült filmet soha nem lehet összehasonlítani: az olvasmányélmény mindig teljesebb és összetettebb képet nyújt a történetről, hiszen mi, olvasók építjük fel a világot, a saját elképzelésünk szerint alakítjuk a szereplőket és a környezetet is, mint amit a film valaha képes lesz visszaadni. És ez így van jól! Vannak adaptációk, amelyek filmnyelvre átdolgozásuk olyan művészi módon történik, hogy abból teljesen új, az eredetitől elvonatkoztatható mű születik. Mert valaki lehetőséget kap leforgatni az olvasatát, értelmezését. A jó adaptáció sosem szolgai másolást jelent. Így vagy úgy, azzal mind egyetérthetünk: a jó film remek marketing a könyvhöz. 10 filmet szedtünk össze, ahol az irodalmi eredetit legalább népszerűségben túlnőtte a belőle készült adaptáció.

Bányász Attila | 2021. március 11. |

Minden vilángol

Jonathan Safran Foer
Minden vilángol
Ford.: Dezsényi Katalin, Ulpius, 2003, 390 oldal
-

Jonathan Safran Foer első regényének főhőse saját maga: a zsidó származású, mindent gyűjtő fiatalember elindul Amerikából Ukrajnába, hogy felgöngyölítse családja múltját, megtalálja a falut, ahonnan annakidején ősei a világégés során kivándoroltak, és a rejtélyes Augustine-t, akinek nagyapja az életét köszönheti. Útja során fura kis társaságot gyűjt maga köré a vele egykorú, Amerika-mániás ukrán fiú, Aleksz, a sofőrjükként velük tartó nagyapó és az öreg vakvezető kutyája, Sammy Davis Junior személyében. Útjuk Ukrajna jelenén át vezet a tragikus múltba. A filmet a főleg színészként ismert Liev Schreiber adaptálta, első és egyetlen rendezéseként. Pazar, fekete humorral átitatott road movie-ja nagyszerűen megeleveníti a kelet-európai gondolkodásmódot; az eltérő szemléletmódok ütközéséből táplálkozó helyzetkomikumot szép lassan váltja fel a holokauszt megelevenedő tragédiája. Felejthetetlenek a fantasztikus karakterei, a Frodóságából kivetkőző Elijah Wood és a sárga napraforgótenger közepén álló házikó. Schreiber mozija hibátlanul ragadja meg Foer regényének lényegét, hogy a jelenünk és a jövőnk kitörölhetetlen részét alkotja a mindent meghatározó múlt.

Felhőatlasz

David Mitchell
Felhőatlasz
Ford.: Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna, Polyák Béla, Cartaphilus, 2012, 570 oldal
-

A Wachowski-nővérek, akik az ezredfordulón még fivérekként löktek alá bennünket a Mátrix nyúlüregébe, A parfüm: Egy gyilkos történetének rendezőjével, Tom Tykwerrel közösen találtak fogást David Mitchell korokon és sorsokon átívelő remekművén, a Felhőatlaszon. Mitchell könyvében hat történet alakulásának lehetünk tanúi, melyek folyamatosan hatnak egymásra. A XIX. századi naplóregénytől a '70-es évek politikai thrillerén át a posztapokaliptikus sci-fivel bezárólag Mitchell nyelvi stílusbravúrt hajt végre, amit a filmkészítők filmes műfaji elemekkel próbáltak érzékeltetni. A Felhőatlasz-film aduászát a színészek jelentik, akik a különböző korokban játszódó történetekben más és más karakterként köszönnek vissza a képernyőn, egészen zseniális módon váltva bőrszínt és nemet. Így lesz az afro-amerikai Halle Berry-ből fehér zsidó nő, Hugo Weavingből hol gonosz szellem, hol morózus vénkisasszony, a sármos Hugh Grantből pedig törzsi kannibál. Némelyik színész hat különböző karakter bőrébe is belebújik, ez a reinkarnáció pedig új jelentésréteggel gazdagítja a történetet. Vele szemben a regényben mintha maga a sztori születne újjá az egyes korokban. Wachowskiék mozija a folyton más bőrbe bújó karaktereivel, dinamikus vágásával és a hat történetszál szoros összefonódásával kreatív módon idézi meg Mitchell monumentális alkotását.

Viharsziget

Dennis Lehane
Viharsziget
Ford.: Totth Benedek, Agave, 2017, 328 oldal
-

Dennis Lehane Viharszigetét a rendezőóriás, Martin Scorsese adaptálta, Leonardo DiCaprio és Mark Ruffalo főszereplésével. Lehane könyve már a filmet megelőzően kultstátuszba került lehengerlő hangulatával és csavaros történetével, de Scorsese adaptációja tette fel a történetre a koronát. Delejesen komor atmoszférája, Robert Richardson operatőr képei és DiCaprio átütő alakítása egy életre megmutatta, milyen mély az őrület szakadéka... és mennyire könnyű beleszédülni. Az '50-es években játszódó történetben Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és társa megérkezik egy szigeten álló elmegyógyintézet falai közé, ahonnan eltűnt egy ápolt, aki korábban szörnyű bűnöket követett el. Az elítélt helyett azonban csak további rejtélyekre bukkannak, és egyre gyanúsabbá válnak a körülmények, az ápoltak és a személyzet is. A valóság azonban sokkal szörnyűbb és meglepőbb, mint azt bárki is gondolná. Daniels-nek a múltjából feltámadó démonaival is meg kell küzdenie, ha a rejtélyek végére akar járni. De vajon valóban megér-e ennyit az igazság?

Ragyogás

Stephen King
A ragyogás
Ford.: Prekop Gabriella, Európa, 2020, 440 oldal
-

A drogfüggőségről írásfüggőségre váltó Stephen King klasszikusából Stanley Kubrick készített időtálló adaptációt, mégis, a rendezőzseni verziója egészen másképp szenzációs, mint King kötete. Míg a könyv a szállodára és a főszereplő kisfiú, Danny természetfölötti képességére helyezi a hangsúlyt, addig Kubrickot jobban érdekelte az apa őrülete, ahogy Jack Torrance alámerül tébolyának mélységeibe (ez meg is magyarázza, miért nem szerette King az adaptációt). King inkább saját minisorozatot készített a történetéből, mégis, Kubrick filmje az, ami beragyogja a filmtörténelmet. Aki esetleg nem ismerné (van olyan?) a sztorit: egy család télire egy elszigetelt szállodában húzza meg magát. Jack, a férj és apa számára ez az utolsó lehetőség, hogy megbirkózzon alkoholizmusával és egy új regény megírásával visszaterelje magát az irodalom rögös ösvényére. A végső reménysugárt azonban maga alá temeti a hó, és Jack-re nem vár más, mint a kabinláz és a függőség kínja. A szállodában felébredő baljós jelenlét a családja életére tör... Jack személyében. Az apát Jack Nicholson kelti parádésan életre. A film tele van ikonikus jelenetekkel, amelyek beszivárogtak a popkultúrába. Mint például Danny triciklis jelenete, amikor testetlenül úszunk a szállodában kerékpározó kisfiú nyomában: a steadycam nevű filmes eszköz első bravúros bemutatkozása ez a vásznon.

A keresztapa

Mario Puzo
A keresztapa
Ford.: Vándor Vera, Könyvklub, 2001, 494 oldal
-

Mario Puzo írónak az olasz-amerikai maffiát bemutató klasszikusát Francis Ford Coppola örökérvényű gengszterfilmje tette igazán népszerűvé. Coppola mozija  nemcsak újradefiniálta a gengszterfilm műfaját, hanem egészen új jelentéstartalommal gazdagította a keresztapai titulust, nem beszélve a családról. Igaz, mindehhez hozzájárult Marlon Brando Oscar-díjas alakítása is. A amerikai szervezett bűnözés egyik feje olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen bevonni vonakodó fiát a maffia belügyeibe, rávilágítva, hogy a családban nincsenek ártatlanok, mindenki sáros. Minden családtag kezéhez vér tapad. A vérbosszú ördögi köréből pedig nincs kiút, csak ha az egyik fél visszalép. Ami nem a gyengeség, hanem épp ellenkezőleg, az erő jele. Akinek tetszett A keresztapa-film, mindenképpen javaslom az eredeti regény elolvasását, mert jobban belemerülhet a témába, ami garantáltan kimozdítja a komfortzónájából.

Szárnyas fejvadász

Philip K. Dick
Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Ford.: Pék Zoltán, Agave, 2021, 248 oldal
-

Ridley Scott mesterműve, a Szárnyas fejvadász Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című írásának a nagyon szabad adaptációja. Mondhatni, Scott csak a felszínét kapargatta meg a valódi tartalomnak; Dick klasszikusát ugródeszkának használva egészen új produktumot forgatott belőle. A rendkívül sivár utópia atmoszféráját azonban biztos kézzel örökítette át mozgóképre, amelyben az űr nihiljét megjárt androidok visszatérnek a Földre, hogy találkozhassanak alkotójukkal. Rick Deckard feladata ezeknek a renegát, az emberre megszólalásig hasonlító gépeknek a kézre kerítése. Látványos akciók helyett pokoklbéli jövőképet és létfilozófiai eszmefuttatásokat kapunk egy elembertelenedett világról. Harrison Ford Han Solo és Indiana Jones karaktere után egy újabb kultikussá vált karakterhez adta az arcát. Scott filmjéhez néhány éve kis hazánkban Denis Villeneuve készített méltó folytatást. Dick írása sokkal rétegzettebb, mint amit a két rendezőóriás a vásznon képes volt megjeleníteni. A maguk nemében mégis mesterművekké váltak.


Harcosok klubja

Chuck Palahniuk
Harcosok klubja
Ford.: Varró Attila, Helikon Zsebkönyvek, 2020, 252 oldal
-

David Fincher adrenalin-beöntése az ezredfordulón jókora pofont adott a fogyasztói társadalomnak, de e pofon valódi ereje nem a jeles rendező sebesen pergő képkockáinak, hanem mögöttük az író Chuck Palahniuk kolibri-gondolatainak köszönheti. Palahniuk főhőse a Nagy Amerikai Álmatlanságtól becsavaródó kisember, aki a mai társadalmi alapelvekkel szembeszállva önpusztító ámokfutásba kezd, majd saját magának asszisztál a nagy társadalmi lobotómiához. Elszántan menekülne a feje tetejére állt világ elől, de tragikomédiája a ráébredés, hogy nincs hová katapultálnia az életéből. A Harcosok klubja filmváltozata Fincher vizualitásának kvintesszenciája, amelyben Brad Pitt és Edward Norton lejt önmagával eszméletlen táncot a sápadt neonfénynél. A könyv tavaly a Helikon Zsebkönyvek sorozatában látott napvilágot gyönyörű borítóval, potom pénzért.

Így neveld a sárkányodat

Cressida Cowell
Így neveld a sárkányodat
Ford.: Dudik Annamária Éva, DAS, 2014, 256 oldal
-

A Dreamworks Animation legnagyobb dobása volt, hogy Cressida Cowell játékos gyerekkönyv-sorozatát vászonra adaptálta. Igaz, a mesét nem kicsit Disney-esítették, de Hablaty és Fogatlan kalandjai mind a gyerekek, mind a felnőttek szívébe belopták magukat. A rajzfilm főhőse egy kétbalkezes viking palánta, aki, bár nagy sárkányvadásszá szeretne válni, a légynek sem tud ártani. Gyengeségéből előnyt kovácsol, összebarátkozva egy ritka sárkánnyal, és közben ráébred, hogy talán több van ezekben a lényekben, mintsem azt az előítéletes vikingek feltételezték. Az Így neveld a sárkányodat a barátság, a tolerancia és az empátia meséje, lenyűgöző látványvilággal, humorral és mondanivalóval átitatva. A film trilógiává bővült az évek során (sőt, remek televíziós rajzfilmsorozat is készült belőle), de Cowell sem maradt le: tizenkét kötetesre gyarapította könyvsorozatát.

Jurassic Park

Michael Crichton
Jurassic Park
Ford.: Boris János, Kossuth, 2015, 500 oldal
-

Steven Spielberg lenyűgöző látványvilágú filmje Michael Crichton bestselleréből készült. Crichton Hollywood ügyeletes sztoriellátója volt, szinte minden műve (hogy csak a legismertebbeket említsük: Az Androméda-törzs, A nagy vonatrablás, Kongó, A gömb, Zaklatás) megfilmesítésre került. A Jurassic Park az ember istenné válásáról, a géntechnológia jövőjéről mesél, arra figyelmeztetve, hogy ne essünk a fajunkra oly jellemző arrogancia és szűklátókörűség csapdájába. Annyira a rövidtávú haszon rabjai vagyunk, hogy képtelenek vagyunk messzebb látni az orrunknál, szembenézni tetteink következményeivel. És ehhez nincs is szükség dinoszauruszokra, elég a globális felmelegedés mindenkit érintő problémájára gondolni. Steven Spielberg a történet mondanivalóját grandiózus kalandfilmbe csomagolta, amelynek vizualitása forradalmasította a filmipart. A dinó és az ember csörtéjéből időtálló klasszikus született.

Forrest Gump

Winston Groom
Forrest Gump, avagy egy együgyű fickó följegyzései
Ford.: Süle Gábor, JLX, 1994, 282 oldal
-

Kevesen vannak vele tisztában, hogy Robert Zemeckis egyik legnépszerűbb filmje, a Forrest Gump alapja is irodalmi mű, mi tőbb, az író Winston Groom, aki nem volt rajongója az adaptációnak, papírra vetett egy folytatást is, amelyben Gump a fiával közösen tesz magasról a társadalmi elvárásokra. Tom Hanks magával ragadó vesszőfutása a XX. század második felének amerikai történelmén megérdemelten hagyott nyomot a popkultúrában. A 6 Oscar-díjas alkotás dráma, vígjáték, fiktív életrajz és korlenyomat az amerikai társadalomról. Hőse az együgyű kisember, aki keresztül csetlik-botlik Amerika történelmén, de újra és újra talpra áll. Egyszerűségében rejlik az ereje. Gump karaktere számára a Nagy Amerikai Álom sem több, mint cipőjére ragadt bosszantó klozetpapír. Úgy is viszonyul hozzá, mint minden rosszhoz az életében. Elviseli. Mert a tengernyi nyűgöt is érdemes kibírni az élet néhány valóban csodás pillanatáért.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Több mint tíz év után új regénnyel jelentkezik Jonathan Safran Foer!

...
Hírek

A Felhőatlasz angol és amerikai olvasói két különböző változatot kaptak

...
Általános cikkek

Crichton gyakorlatilag kultuszt teremtett

...
Kritika

Lehane hőse már az első oldalon lelövi a férjét

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Irodalmi teázás az Örkény Színház színészeivel

...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

...
Hírek

Meghalt Lengyel Anna dramaturg, aki néven nevezte a gyilkosát

...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

...
Hírek

Meghalt Törőcsik Mari

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

...
Hírek

Szabó T. Anna: “Ezért az örömért vagyunk a világon, ezért az egymásranevetős, önátadó bizalomért”

...
Hírek

Már biztos, hogy fájdalmas véget ér a várva várt Dűne-film 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!