A kultúra mint vírus - Maradj otthon #6

Max Porter regényében, A bánat egy tollas állatban egy varjú jelenik meg egy londoni családban, hogy az anyjukat elvesztő fiúk és apjuk között valamiféle kommunikációs csatornaként szolgáljon a gyászban. Három elbeszélői nézőpont van, a fiúké, az apáé és a varjúé. Totth Benedek fordítása magával ragadóan adja át ezt a bizarr, szinte verses elbeszélői nyelvezetet. 

Saját fájdalmukban egymástól elszigetelt emberek próbálnak valahogy túllendülni a traumán. Ahogy egyébként mi is az elmúlt közel két hétben ezt az elszigeteltséget éltük meg, 

keressük a nyelvet egymáshoz és a járványhoz.

Hiába tudjuk, hogy szorosan összekötve élünk, az csak ilyenkor derül ki, hogy mindez milyen törékeny. Az 5mondatok Instagram-oldal szerzőivel, Tóth Réka Ágnessel és Simon Mártonnal még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt ezért kiveséztük a Ludwig Múzeumban, hogy mi lenne velünk internet nélkül - világvége vagy nyugalom? Egyébként a tavalyi év könyvét jegyző Jón Kalman Stefánsson az őszi Margón izlandi példákat hozva mesélt az érzelmi távolságtartásról, amin pont a közösségi média oldott valamennyit. 

Maradj otthon
Hetek óta készülünk arra, hogy a COVID-19 vírus miatt megváltozik az életünk. Néztük a vuhani és az olasz eseményeket, majd megérkezett hozzánk is a koronavírus. Felelősen egy dolgot tehetünk, otthon maradunk. Ez az új rovat vagy játszótér is azért indul el, mert az otthonmaradás nem jelentheti azt, hogy az életnek meg kell állnia. A sorozatunkban elmeséljük, mi miket csinálunk otthon kultúafogyasztás címén: könyvekről, filmekről, zenékről, kiállításokról, cikkekről. Itt találod meg a rovat cikkeit>>

Barabási Albert-László Behálózva című könyvében az életünket átszövő és meghatározó hálózatról ír, amiben mindannyian középponttá válunk. 2002-ben írt nagy sikerű munkájában elolvashattuk, mit kellene tennünk járvány idején, mondjuk

naivan mindig azt gondoltam, hogy a könyvekben minden kérdésünkre ott van a válasz.

 A kultúra az egyik legerősebb hálózat, amelyben például Grecsó Krisztián, a Katona József Színház, a Budapesti Fesztiválzenekar vagy a Rossz versek című film is erős középpontok, és a hálózatot nem a pénz működteti, hanem a kérdések - önmagunkról, társadalmunkról, hitünkről, múltunkról. A kulturális tartalmak, gondolatok pedig virálisan terjednek, és ebből a szempontból a kérdések és gondolatok hordozói a kulturális tartalmak, a könyvek, a filmek, a zenék, a színházi darabok. Chris Hadfield asztronauta is megosztotta tanácsait a karanténról, hiszen az űrben ezt volt ideje gyakorolni:

mérd fel a kockázatot, tűzz ki célokat, ismerd meg korlátaidat, cselekedj!

A kultúra ezért nem áll le, mert ahogy politikai döntések, úgy járványok sem tehetik tönkre: mivel a művészet önmagunk megértéséről szól, ezért folyamatos párbeszédet jelent, így gyorsan alkalmazkodik: az elmúlt tizenkét nap ezt újra bizonyította.  

Aki sokat olvas, az már hozzászokott az izolációhoz, mert egy regény vagy vers hasonló elszigetelődést feltételez, ebben az értelemben pedig az izoláció szabadságot is jelenthet, sőt az olvasás jó hatással van a mentális állapotunkra ilyen szélsőséges helyzetekben is. Az otthon olvasó mozgalmak azt segítenek megmutatni sok-sok embernek, hogy az olvasás a legszabadabb univerzumépítés. Ha szöveg van, minden van, a többit meg lebonyolítjuk virtuálisan. És szöveg van, a Scribd harminc napra ingyenesen olvashatóvá teszi Margaret Atwood vagy Neil Gaiman könyveit, az MTVA a hangjátékait osztotta meg közszolgálati feladatait beteljesítve, Az iskola a határontól az Utas és holdvilágig sok érdekességet lehet találni.

Az elmúlt napokban minden sorozatot, filmet és könyvet úgy nézek és olvasok, hogy

ráíródik a koronavírus,

ebből a szempontból nemcsak egy tőlem független agresszívan terjedő járványról van szó, amitől a fizikai testemet elzárom, hanem egy olyan kulturális vírusról is, ami az elmémet is elfoglalta. A párhuzamosan olvasott Ocean Vuong-regényben a Kiskutya nevű elbeszélő az anyjához kapcsolódó emlékekbe menekül, így a közös emlékezet lehet az a hely, ahol izolálódni tud. Zavarnak a sorozatokban a kézfogások, a kézfertőtlenítés hiánya. A Jóbarátokban Phoebe a beteg Monica influenzáját akarja elkapni, hogy bluesosabb legyen a hangja, a The Valhalla Murderersben elsőként mindig a gumikesztyűt szúrom ki. Az öcsém elküldött egy fotót, amin a nagymamám szájmaszkban eteti a kiskori énemet, akkor is arra gondoltam, hogy soha nem lehet elég korán kezdeni.  

Az elszigetelődés mindig személyes, de nem tud nem közösségi lenni, hiszen mindennel hatással vagyunk egymásra. A járványnak sok rétege van, amelyekből nagyon keveset láttunk eddig, de az biztos, hogy ebből a helyzetből is remélhetőleg megerősödve áll talpra majd a magyar kultúra.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Amikor megállt az élet - Maradj otthon #1

Hetek óta készülünk arra, hogy a COVID-19 vírus miatt megváltozik az életünk. Felelősen egy dolgot tehetünk, otthon maradunk. Ez az új rovat vagy játszótér is azért indul el, mert az otthonmaradás nem jelentheti azt, hogy az életnek meg kell állnia. A szerkesztőség tagjai által váltóban készülő sorozatunkban elmeséljük, mi miket csinálunk otthon kultúafogyasztás címén. 

...

„A nagyság ára a felelősség." - Maradj otthon #2

Az otthonmaradós sorozatunkban a járványügiy háborús helyzetet Boris Johnson miniszterelnök Winston Churchillről írt könyvével folytatjuk.

...

Kell-e félni az unalomtól? – Maradj otthon #3

Az otthonmaradós sorzatunk új részében megmutatjuk, hogyan lehet könyvekkel legyőzni az unalmat. 

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók

Polc

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

...

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

...

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

...
Kiemeltek
...

Minden, amit az irodalomterápiáról tudni szeretnél, egyetlen könyvben: Béres Judit Nicholas Mazza kötetéről

Mitől lesz terápiás az írás? Nicholas Mazza Irodalomterápia című kötetéről Béres Judittal beszélgettünk.

...

Biró Zsombor Aurél: Ácsorgok a Mexikóin a Burger King előtt...

Egy cseh, lengyel, szlovák és magyar irodalmár egyből szót ért, ha Orbán Viktor kerül szóba.

...

Szilasi László könyve arra kérdez rá, feldolgozható-e valaha az anya elvesztése 

Egy naplót örökké lehet írni, de egy anya halála egyszeri. Szilasi László gyászregénye egy szeretetteljes és nehéz kötet egy anya haláláról.

...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

...

„Nem mögötte, hanem mellette vagyok” – Bach Kata és Wunderlich József szövetsége a szülőségben [Ezt senki nem mondta!]

...

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]