Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

Fotó: Posztós János

ro | 2021. október 18. |
Vonnák diána
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Vonnák Diána a beszélgetés kezdetén rögtön egy számára kedves antropológust idézett, aki az antropológiát az emberi lehetőségek tudományaként definiálta. A lehetőségek, a sokféleség a kötet és a bemutató egyik kulcstémája is volt, és az elsőkötetes író elmondta, hogy az olyan kérdésfeltevéseknél, minthogy mi a család, a hierarchia, az értékek, vagy hogy hogyan lehet élni, a világ tágassága, szabadsága, sokfélesége számára mindig felszabadítóan hat: „Ebből szerettem volna behozni valamit a kötetbe”.

Íróként is azok a közösségek érdekelték, amelyekben az élet radikálisan megváltozott – az egykori Szovjetunióban például az izgatta, mi lenne, ha visszanyúlnánk ahhoz az időszakhoz, amiről az új társadalmi berendezkedés képviselői azt állítják, hogy rossz volt. A radikális változásra ugyanakkor hozott egy másik példát is, a tibeti buddhista közösségét, ahol az előző generációk még írástudatlanok voltak, és sok család kimaradt a pénzgazdálkodásból. Vonnák Diánát alapvetően az érdekelte, hogy mihez kezdenek a közösségek azzal, hogy egy generációváltás alatt ennyire megváltozott az életük, és arra kereste a választ,

hogyan lehet a megváltozott körülmények közepette valamiféle otthonosságra szert tenni.

Az antropológia sajátos munkamódszere az, ami őt nagyon foglalkoztatja: nevezetesen az, amikor megpróbál együtt élni egy adott közösséggel, és kisebbíteni azt a távolságot, ahonnan és ahová érkezett. Vonnák Diána, amikor megérkezik, nem tudja, hogyan fogadják majd az ott élők, ugyanakkor az antropológia kitágítja, hogy kivel kerül kapcsolatba, hiszen a munkája olyan emberekhez viszi közelebb, akikhez amúgy nincs köze. Szerzőként ez a fajta figyelem ugyanolyan fontos volt neki, azaz ugyanolyan szemmel nézni az ukrán béranyát, az eltévelyedett nyugat-európai építészt vagy a szorongó kelet-európai kislányt. Az antropológiai és a fikciós nézőpont szerinte ott válik el, hogy valójában mit kezdünk az így szerzett tudással: „Az irodalmat nem érdeklik az absztrakt magyarázatok, talán itt válik el a kettő”.

-

Tompa Andrea felvetette, hogy nagy térképet adnak ki a kötetbeli történetek, mire a szerző azzal reagált, hogy ez a térkép konkrétan kötődik azokhoz a helyekhez, ahol élt, valamint a nyelvekhez, amelyeken beszél, így megjelenik benne sok ukrán helyszín, az észak-skót szigetek, de ugyanúgy a magyar vidék vagy épp az indiai Himalája. Vonnák Diána elmondta azt is, olyasmiről nem írna, amit csak „látogatói szemmel” látott, hiszen

a megérkezés pillanata sokszor arról szól, ahonnan az utazó megérkezik.

Íróként törekedett arra, hogy a kötetben minden ugyanolyan távol legyen, és egy hely úgy táruljon fel, hogy az olvasó kihámozza azt a helyszínt övező „elvárás- és előítélet-csomagból”. A kérdésre, hogy az idegenséget mennyire érzi a sajátjának, Vonnák Diána azt felelte, „igen is meg nem is”, és szerinte az az izgalmas az emberi viszonyokban, hogy a tökéletlenség mellett mennyi minden működik mégis.

A címről szólva a szerző elmesélte, hogy sok kört futottak a kötet szerkesztőjével, Nagy Boglárkával, és bár voltak absztrakt és bonyolult ötleteik is, végül mégis ide lyukadtak ki. A kötet történeteinél a nézőpont érdekelte, ebből a szempontból pedig a Látlak a legpontosabb cím. Az is egyértelmű volt számára, hogy novellákat fog írni – ha egy novella jó, akkor az olyan, mint egy bonsai fa, tette még hozzá. A történetek tétje a sűrítés, és szerzőként elsősorban azok a történetek, „magukban megálló kis világok” érdekelték, amelyek később bomlanak ki, és akkor kezdenek dolgozni az olvasóban, miután már letette a könyvet.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című kötetében 15 vele készült interjút olvashatunk. Az íróval az őszi Margón Szegő János beszélgetett.

...

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

A Magyar Hospice Alapítvány 30 éves lett, ennek alkalmából Most múlik címmel antológiát jelentetett meg az Open Books kiadóval, amiben 30 magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról. 

...

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

Olvass!
...

Leszbikus vámpírtörténettel tér vissza V. E. Schwab – Olvass bele!

Ez egy történet az éhségről.

...

Az űrben pár centire van a halál, mégis csodálatos a látvány - Olvass bele Samantha Harvey Booker-díjas regényébe!

A kötet 2024-ben elnyerte a Booker díjat, hamarosan magyarul is olvasható lesz.

...

A varázsvilágban nincs szükség mobiltelefonra: Olvass bele M. Kácsor Zoltán új könyvébe!

Az ötezer éves átok három kamaszról szól, akik egy másik világba kerülnek.

Kiemeltek
...

A költő írja a verset, vagy a vers írja önmagát?

Bollobás Enikő MTA székfoglaló előadása.

...

Ki dönti el, hogy mi a jó krimi? Szlavicsek Judit és Mészöly Ágnes is hozzászólt a vitához

„Miért érdekelne az, hogy Kondor Vilmos mit gondol arról, amit én írok? Kondor Vilmost sem érdekli az, hogy én mit gondolok az ő könyveiről.”

...

Vér és agyvelő mindenhol – Újraolvastuk McCarthy western-thrillerét

Cormac McCarthy kötetében ezúttal sem öncélú az erőszak ábrázolása: aki mindössze ennyit keres, nem jó helyen kopogtat. Kritika.

Hírek
...

A Booker-díj mellett egy másik fontos díjra is esélyes David Szalay könyve

...

„Az ember fellélegezhet, örülhet, szívből megköszönheti” – Nádas Péter rangos francia díjat kapott

...

Eddig ismeretlen részek kerültek elő Jaroslav Hasek Svejk című regényéből

...

Itt a Ruth Ware bestselleréből készült Netflix-film előzetese Keira Knightley-val

...

Ha tetszett A sógun, ezt a Japánban játszódó könyvet is szeretni fogod

...

Szerelem, krimi és Mark Twain: Barack Obama ezeket olvasta a nyáron