Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

Fotó: Posztós János

ro | 2021. október 18. |
Vonnák diána
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Vonnák Diána a beszélgetés kezdetén rögtön egy számára kedves antropológust idézett, aki az antropológiát az emberi lehetőségek tudományaként definiálta. A lehetőségek, a sokféleség a kötet és a bemutató egyik kulcstémája is volt, és az elsőkötetes író elmondta, hogy az olyan kérdésfeltevéseknél, minthogy mi a család, a hierarchia, az értékek, vagy hogy hogyan lehet élni, a világ tágassága, szabadsága, sokfélesége számára mindig felszabadítóan hat: „Ebből szerettem volna behozni valamit a kötetbe”.

Íróként is azok a közösségek érdekelték, amelyekben az élet radikálisan megváltozott – az egykori Szovjetunióban például az izgatta, mi lenne, ha visszanyúlnánk ahhoz az időszakhoz, amiről az új társadalmi berendezkedés képviselői azt állítják, hogy rossz volt. A radikális változásra ugyanakkor hozott egy másik példát is, a tibeti buddhista közösségét, ahol az előző generációk még írástudatlanok voltak, és sok család kimaradt a pénzgazdálkodásból. Vonnák Diánát alapvetően az érdekelte, hogy mihez kezdenek a közösségek azzal, hogy egy generációváltás alatt ennyire megváltozott az életük, és arra kereste a választ,

hogyan lehet a megváltozott körülmények közepette valamiféle otthonosságra szert tenni.

Az antropológia sajátos munkamódszere az, ami őt nagyon foglalkoztatja: nevezetesen az, amikor megpróbál együtt élni egy adott közösséggel, és kisebbíteni azt a távolságot, ahonnan és ahová érkezett. Vonnák Diána, amikor megérkezik, nem tudja, hogyan fogadják majd az ott élők, ugyanakkor az antropológia kitágítja, hogy kivel kerül kapcsolatba, hiszen a munkája olyan emberekhez viszi közelebb, akikhez amúgy nincs köze. Szerzőként ez a fajta figyelem ugyanolyan fontos volt neki, azaz ugyanolyan szemmel nézni az ukrán béranyát, az eltévelyedett nyugat-európai építészt vagy a szorongó kelet-európai kislányt. Az antropológiai és a fikciós nézőpont szerinte ott válik el, hogy valójában mit kezdünk az így szerzett tudással: „Az irodalmat nem érdeklik az absztrakt magyarázatok, talán itt válik el a kettő”.

-

Tompa Andrea felvetette, hogy nagy térképet adnak ki a kötetbeli történetek, mire a szerző azzal reagált, hogy ez a térkép konkrétan kötődik azokhoz a helyekhez, ahol élt, valamint a nyelvekhez, amelyeken beszél, így megjelenik benne sok ukrán helyszín, az észak-skót szigetek, de ugyanúgy a magyar vidék vagy épp az indiai Himalája. Vonnák Diána elmondta azt is, olyasmiről nem írna, amit csak „látogatói szemmel” látott, hiszen

a megérkezés pillanata sokszor arról szól, ahonnan az utazó megérkezik.

Íróként törekedett arra, hogy a kötetben minden ugyanolyan távol legyen, és egy hely úgy táruljon fel, hogy az olvasó kihámozza azt a helyszínt övező „elvárás- és előítélet-csomagból”. A kérdésre, hogy az idegenséget mennyire érzi a sajátjának, Vonnák Diána azt felelte, „igen is meg nem is”, és szerinte az az izgalmas az emberi viszonyokban, hogy a tökéletlenség mellett mennyi minden működik mégis.

A címről szólva a szerző elmesélte, hogy sok kört futottak a kötet szerkesztőjével, Nagy Boglárkával, és bár voltak absztrakt és bonyolult ötleteik is, végül mégis ide lyukadtak ki. A kötet történeteinél a nézőpont érdekelte, ebből a szempontból pedig a Látlak a legpontosabb cím. Az is egyértelmű volt számára, hogy novellákat fog írni – ha egy novella jó, akkor az olyan, mint egy bonsai fa, tette még hozzá. A történetek tétje a sűrítés, és szerzőként elsősorban azok a történetek, „magukban megálló kis világok” érdekelték, amelyek később bomlanak ki, és akkor kezdenek dolgozni az olvasóban, miután már letette a könyvet.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című kötetében 15 vele készült interjút olvashatunk. Az íróval az őszi Margón Szegő János beszélgetett.

...

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

A Magyar Hospice Alapítvány 30 éves lett, ennek alkalmából Most múlik címmel antológiát jelentetett meg az Open Books kiadóval, amiben 30 magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról. 

...

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

Olvass!
...

Létezik-e második esély a szerelemben? Olvass bele Mörk Leonóra könyvébe! 

Izgalmas kultúrtörténeti kalandozás és egy szerelmi történet.

...

Naomi Watts a menopauzáról: „Hollywoodban létezik egy bájos kifejezés az ilyen nőkre: nem dugható”

Naomi Watts megírta a könyvet, amire neki is szüksége lett volna. 

...

Nézd meg, milyen pszichológai trükkök működnek a pénzzel kapcsolatban! – Olvass bele Mérő László könyvébe!

A pszichológia és a pénz szorosabban összetartozik, mint hinnénk!

Kiemeltek
...

Bret Easton Ellis: A regényirodalom halott

Az Amerikai psychóról, közéletről és politikáról is beszélt Bret Easton Ellis.

...

A szemünk előtt hullik szét az amerikai álom: 100 éves A nagy Gatsby 

1925-ben jelent meg F. Scott Fitzgerald meghatározó alkotása. Mit jelent ma A nagy Gatsby?  

...

Hogyan leszünk kritikus olvasók, ha már az iskolában megmondják, mi a jó és mi a rossz? Podcast Mohácsi Balázzsal

Podcastsorozatunkban a Mastercard - Alkotótárs 2024-es ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. 

Hírek
...

Megújul a Libri ösztöndíjprogramja – íme a részletek

...

„Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat” – jön Annie Ernaux új kötete

...

Egy költő, aki már a '70-es években előre látta az AI és a versek összefonódását

...

Nyomozós sorozat készül a Pulitzer-díjas Percival Everett krimijéből