Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

Fotó: Posztós János

ro | 2021. október 18. |
Vonnák diána
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Vonnák Diána a beszélgetés kezdetén rögtön egy számára kedves antropológust idézett, aki az antropológiát az emberi lehetőségek tudományaként definiálta. A lehetőségek, a sokféleség a kötet és a bemutató egyik kulcstémája is volt, és az elsőkötetes író elmondta, hogy az olyan kérdésfeltevéseknél, minthogy mi a család, a hierarchia, az értékek, vagy hogy hogyan lehet élni, a világ tágassága, szabadsága, sokfélesége számára mindig felszabadítóan hat: „Ebből szerettem volna behozni valamit a kötetbe”.

Íróként is azok a közösségek érdekelték, amelyekben az élet radikálisan megváltozott – az egykori Szovjetunióban például az izgatta, mi lenne, ha visszanyúlnánk ahhoz az időszakhoz, amiről az új társadalmi berendezkedés képviselői azt állítják, hogy rossz volt. A radikális változásra ugyanakkor hozott egy másik példát is, a tibeti buddhista közösségét, ahol az előző generációk még írástudatlanok voltak, és sok család kimaradt a pénzgazdálkodásból. Vonnák Diánát alapvetően az érdekelte, hogy mihez kezdenek a közösségek azzal, hogy egy generációváltás alatt ennyire megváltozott az életük, és arra kereste a választ,

hogyan lehet a megváltozott körülmények közepette valamiféle otthonosságra szert tenni.

Az antropológia sajátos munkamódszere az, ami őt nagyon foglalkoztatja: nevezetesen az, amikor megpróbál együtt élni egy adott közösséggel, és kisebbíteni azt a távolságot, ahonnan és ahová érkezett. Vonnák Diána, amikor megérkezik, nem tudja, hogyan fogadják majd az ott élők, ugyanakkor az antropológia kitágítja, hogy kivel kerül kapcsolatba, hiszen a munkája olyan emberekhez viszi közelebb, akikhez amúgy nincs köze. Szerzőként ez a fajta figyelem ugyanolyan fontos volt neki, azaz ugyanolyan szemmel nézni az ukrán béranyát, az eltévelyedett nyugat-európai építészt vagy a szorongó kelet-európai kislányt. Az antropológiai és a fikciós nézőpont szerinte ott válik el, hogy valójában mit kezdünk az így szerzett tudással: „Az irodalmat nem érdeklik az absztrakt magyarázatok, talán itt válik el a kettő”.

-

Tompa Andrea felvetette, hogy nagy térképet adnak ki a kötetbeli történetek, mire a szerző azzal reagált, hogy ez a térkép konkrétan kötődik azokhoz a helyekhez, ahol élt, valamint a nyelvekhez, amelyeken beszél, így megjelenik benne sok ukrán helyszín, az észak-skót szigetek, de ugyanúgy a magyar vidék vagy épp az indiai Himalája. Vonnák Diána elmondta azt is, olyasmiről nem írna, amit csak „látogatói szemmel” látott, hiszen

a megérkezés pillanata sokszor arról szól, ahonnan az utazó megérkezik.

Íróként törekedett arra, hogy a kötetben minden ugyanolyan távol legyen, és egy hely úgy táruljon fel, hogy az olvasó kihámozza azt a helyszínt övező „elvárás- és előítélet-csomagból”. A kérdésre, hogy az idegenséget mennyire érzi a sajátjának, Vonnák Diána azt felelte, „igen is meg nem is”, és szerinte az az izgalmas az emberi viszonyokban, hogy a tökéletlenség mellett mennyi minden működik mégis.

A címről szólva a szerző elmesélte, hogy sok kört futottak a kötet szerkesztőjével, Nagy Boglárkával, és bár voltak absztrakt és bonyolult ötleteik is, végül mégis ide lyukadtak ki. A kötet történeteinél a nézőpont érdekelte, ebből a szempontból pedig a Látlak a legpontosabb cím. Az is egyértelmű volt számára, hogy novellákat fog írni – ha egy novella jó, akkor az olyan, mint egy bonsai fa, tette még hozzá. A történetek tétje a sűrítés, és szerzőként elsősorban azok a történetek, „magukban megálló kis világok” érdekelték, amelyek később bomlanak ki, és akkor kezdenek dolgozni az olvasóban, miután már letette a könyvet.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című kötetében 15 vele készült interjút olvashatunk. Az íróval az őszi Margón Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

A Magyar Hospice Alapítvány 30 éves lett, ennek alkalmából Most múlik címmel antológiát jelentetett meg az Open Books kiadóval, amiben 30 magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról. 

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

...
Hírek

Peter S. Beagle új kötettel tér vissza Az utolsó egyszarvú világába

...
Hírek

Tompa Andrea, Grecsó Krisztián és Halász Rita könyveiből is mintafordítás készült

...
Hírek

Gálvölgyi János, Fehér Renátó, Dr. Máté Gábor és a Nappali [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Eredeti technológiával kiadják a Káldi-Bibliát megjelenésének 400. évfordulójára

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Hírek

Matthew McConaughey: A texasi iskolai lövöldözés egy járvány része, amit meg lehetne fékezni

...
Nagy

Versterápia: „egy dörrenésre széttágulni sebbé”

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét