Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

Fotó: Posztós János

ro | 2021. október 18. |
Vonnák diána
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Vonnák Diána a beszélgetés kezdetén rögtön egy számára kedves antropológust idézett, aki az antropológiát az emberi lehetőségek tudományaként definiálta. A lehetőségek, a sokféleség a kötet és a bemutató egyik kulcstémája is volt, és az elsőkötetes író elmondta, hogy az olyan kérdésfeltevéseknél, minthogy mi a család, a hierarchia, az értékek, vagy hogy hogyan lehet élni, a világ tágassága, szabadsága, sokfélesége számára mindig felszabadítóan hat: „Ebből szerettem volna behozni valamit a kötetbe”.

Íróként is azok a közösségek érdekelték, amelyekben az élet radikálisan megváltozott – az egykori Szovjetunióban például az izgatta, mi lenne, ha visszanyúlnánk ahhoz az időszakhoz, amiről az új társadalmi berendezkedés képviselői azt állítják, hogy rossz volt. A radikális változásra ugyanakkor hozott egy másik példát is, a tibeti buddhista közösségét, ahol az előző generációk még írástudatlanok voltak, és sok család kimaradt a pénzgazdálkodásból. Vonnák Diánát alapvetően az érdekelte, hogy mihez kezdenek a közösségek azzal, hogy egy generációváltás alatt ennyire megváltozott az életük, és arra kereste a választ,

hogyan lehet a megváltozott körülmények közepette valamiféle otthonosságra szert tenni.

Az antropológia sajátos munkamódszere az, ami őt nagyon foglalkoztatja: nevezetesen az, amikor megpróbál együtt élni egy adott közösséggel, és kisebbíteni azt a távolságot, ahonnan és ahová érkezett. Vonnák Diána, amikor megérkezik, nem tudja, hogyan fogadják majd az ott élők, ugyanakkor az antropológia kitágítja, hogy kivel kerül kapcsolatba, hiszen a munkája olyan emberekhez viszi közelebb, akikhez amúgy nincs köze. Szerzőként ez a fajta figyelem ugyanolyan fontos volt neki, azaz ugyanolyan szemmel nézni az ukrán béranyát, az eltévelyedett nyugat-európai építészt vagy a szorongó kelet-európai kislányt. Az antropológiai és a fikciós nézőpont szerinte ott válik el, hogy valójában mit kezdünk az így szerzett tudással: „Az irodalmat nem érdeklik az absztrakt magyarázatok, talán itt válik el a kettő”.

-

Tompa Andrea felvetette, hogy nagy térképet adnak ki a kötetbeli történetek, mire a szerző azzal reagált, hogy ez a térkép konkrétan kötődik azokhoz a helyekhez, ahol élt, valamint a nyelvekhez, amelyeken beszél, így megjelenik benne sok ukrán helyszín, az észak-skót szigetek, de ugyanúgy a magyar vidék vagy épp az indiai Himalája. Vonnák Diána elmondta azt is, olyasmiről nem írna, amit csak „látogatói szemmel” látott, hiszen

a megérkezés pillanata sokszor arról szól, ahonnan az utazó megérkezik.

Íróként törekedett arra, hogy a kötetben minden ugyanolyan távol legyen, és egy hely úgy táruljon fel, hogy az olvasó kihámozza azt a helyszínt övező „elvárás- és előítélet-csomagból”. A kérdésre, hogy az idegenséget mennyire érzi a sajátjának, Vonnák Diána azt felelte, „igen is meg nem is”, és szerinte az az izgalmas az emberi viszonyokban, hogy a tökéletlenség mellett mennyi minden működik mégis.

A címről szólva a szerző elmesélte, hogy sok kört futottak a kötet szerkesztőjével, Nagy Boglárkával, és bár voltak absztrakt és bonyolult ötleteik is, végül mégis ide lyukadtak ki. A kötet történeteinél a nézőpont érdekelte, ebből a szempontból pedig a Látlak a legpontosabb cím. Az is egyértelmű volt számára, hogy novellákat fog írni – ha egy novella jó, akkor az olyan, mint egy bonsai fa, tette még hozzá. A történetek tétje a sűrítés, és szerzőként elsősorban azok a történetek, „magukban megálló kis világok” érdekelték, amelyek később bomlanak ki, és akkor kezdenek dolgozni az olvasóban, miután már letette a könyvet.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című kötetében 15 vele készült interjút olvashatunk. Az íróval az őszi Margón Szegő János beszélgetett.

...

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

A Magyar Hospice Alapítvány 30 éves lett, ennek alkalmából Most múlik címmel antológiát jelentetett meg az Open Books kiadóval, amiben 30 magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról. 

...

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

A Tavaszi hadjárat című kötet bemutatóján Szilasi László mesélt valóság és fikció összemosódásáról, kérdéses történelmi igazságokról, és arról is, mi határozza meg az egy nemzetbe tartozást. 

Olvass!
...

Így még nem tekintettél a növényekre: olvass bele a Fényevők című bestseller kötetbe!

Zoë Schlanger Fényevők című könyve egy kreatív és szellemes visszatérést nyújt a természethez. 

...

Felriadás, altatók, álmatlanság – miért megy nehezen az elalvás?

Mi az oka, hogy minden harmadik felnőtt rosszul alszik? Egy új könyv ennek jár utána, olvass bele! 

...

Ami az egyiknek szemét, a másiknak kincs – nézz bele a Kacatkák gyerekkönyvbe! 

Csodás rajzok, mesés kalandok – Sally Gardner Kacatkák-könyvsorozata garantáltan leköti a gyerekek figyelmét, olvass bele! 

Kiemeltek
...

Az LMP-s Ungár Péter versben mondja el, mi a baj a világgal - Olvass bele!

Politikusnak lenni nem egyszerű, főleg akkor, ha utána rögtön költőnek áll az ember. Ungár Péter az LMP társelnöke nemrég versekbe foglalta azt, hogyan látja a világot. Olvass bele!

...

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.

...

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Megjelent Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz című regénye. Interjúnkban a humor felszabadító erejéről, áldozatiságról, valamint a nyelv és a fikció lehetőségeiről is kérdeztük. 

Hírek
...

Pedro Pascal nem kér J. K. Rowling transzellenes nézeteiből

...

Könyv készül Diana hercegné hírhedt BBC-interjújáról

...

Még merészebb lesz Gillian Anderson szexuális vágyakról szóló könyvének folytatása

...

Mégsem volt boldogtalan Shakespeare házassága?

...

Vezess egy skót könyvesboltot a nyaralásod alatt!

...

Vért könnyezik Wednesday a sorozat új előzetesében