- A sokoldalú kötethez hasonlóan az író munkássága is igencsak szerteágazó. Nemzetközi jogászként a hágai Nemzetközi Bíróságon olyan jelentős ügyeken dolgozik, mint például a ruandai népirtás. Egyik első pere egyébként a Bős-Nagymaros ügy volt, amelyről kiadójának küldött videóüzenetében részletesen is beszélt. Sikeres jogászként a világ számos egyetemén tart előadásokat, alapvetően mégis a UCL (University College of London) jogi professzoraként tevékenykedik. Jogi karrierje mellett tudományos és non-fiction szerzőként is nagyon termékeny és sikeres: Kelet-nyugati utca című kötetéért számos elismerést vehetett át, legújabb regénye pedig The Ratline címmel idén áprilisban jelent meg Londonban.
- A Kelet-nyugati utca című kötet több személyes és szakmai szál összekapcsolódása nyomán született. A szerző brit-francia kettős állampolgár, nagyapja még a holokauszt előtt pár évvel, ellengyelesedett zsidó származású emberként, Lviv környékéről érkezett Párizsba. Vendégelőadóként évtizedekkel később ugyanebbe a városba, a Lvivi Egyetemre hívták meg a szerzőt, így kézenfekvő volt a látogatást egy kisebb családtörténeti kutatással összekötni. Itt tartózkodása során pedig azt is megtudta, hogy a 20. századi nemzetközi jog két legfontosabb fogalmának megalkotói egykor szintén az egyetem hallgatói voltak.
- A három tényező együttesen inspirálta a szerzőt a kötet megírására. A 20. századi történeteket négy, egymáshoz is sajátosan viszonyuló elbeszélésben ismerhetjük meg. Személyes érintettségére reflektál nagyapja elbeszélésében, családja életét, a háború előtti időket mutatja be, amely a szerző életében már családi tabunak számított. Az akkor már Lengyelország részét képező Lviv, a környező területekkel együtt, a második világháború során megszállt lengyel területek főkormányzójának főhadiszállása lett. A Hitler jogtanácsosaként is tevékenykedő Hans Frankot máig az egyik legvéresebb kezű magasrangú náci tisztviselőként tartjuk számon. A kötet leghangsúlyosabb szála mégis talán a nürnbergi per idején játszódó történet, amely a nemzetközi jog két legfontosabb, addig nem létező kategóriájának megalkotását mutatja be: Hersch Lauterpacht az emberiesség elleni bűntett, Raphael Lemkin a népirtás fogalmát teremtette meg.
- A két jogász munkája történelmi jelentőségű:
ezekre a brutális, kollektív tragédiákra egészen addig sem nemzeti, sem nemzetközi szinten nem volt meg a jogi eszköztár
Ezen a szálon magát a nürnbergi pert is végigkövetjük, amely elképesztő dramaturgiájával a klasszikus bírósági regények, filmek, sorozatok hangulatát idézi. Ez az emberiség történetének korszakváltó eseményeként egyrészt a hatalmas nyilvánosság, a közvetítő sajtósok tömegének karneválja, másrészt pedig egy iszonyúan kemény jogi csatatér volt. Egyszerre volt meg az igény a megtorlására, az ehhez szükséges jogi fogalmak megalkotására, közben pedig a nemzeti szuverenitás védelmére is, amelyet ezek a kategóriák már csak azért is veszélyeztették, mert a gyarmatbirodalmak és az USA szintén hatalmas bűnöket követtek el az általuk elnyomott népek ellen.
Az egyes elbeszélői szálakat Lviv városa kapcsolja össze: a nagy és változatos múltú település, történelmének bemutatásán keresztül mintegy a kötet szereplőjévé avanzsál.
- Lviv az Osztrák-Magyar Monarchia legkeletibb tartományának, Galíciának volt a fővárosa. A birodalom felbomlása után lengyel fennhatóság alá került terület a második világháború után a Szovjetunió része lett. Napjainkban a város a független Ukrajna egyik politikailag és kulturálisan is jelentős központja. Lviv karakterét nem csupán, névváltozataiban is megmutatkozó, bonyolult története, hanem kezdetektől jellemző etnikai sokszínűsége és a periférikus elhelyezkedés ellenére is nagyon termékeny szellemi műhelyként betöltött funkciója határozza meg. Lvivnek ez a sajátos története, állandóan változó helyzete az, amelyhez az itteni jogi szaknak alkalmazkodnia kellett, és amellyel teljesen új látásmódok, szokatlan perspektívák elterjedésének központjává válhatott.