Népirtás, emberiesség elleni büntett és családtörténet  - Összekötve Vonnák Diánával

Népirtás, emberiesség elleni büntett és családtörténet - Összekötve Vonnák Diánával

A non-fiction műfajának kevés olyan izgalmas, olvasmányos, karakter- és történetközpontú példája van, mint Philippe Sands Kelet-nyugati utca című regénye. Jóllehet a kötet tényalapúságát már a történelmi- és városleírások, a térképmelléklet, a szereplők életrajzi bemutatása is demonstrálja, a könyv mégis számos irányból közelíthető meg: felfogható a 20. századi történelem leírásaként, családtörténetként, nyomozásként, jogtörténeti munkaként is. A Park Kiadó gondozásában idén magyarul is megjelent kötet szerkesztőjével, Vonnák Diánával beszélgettünk az Összekötve keddi műsorában.

| 2020. május 13. |

  • A sokoldalú kötethez hasonlóan az író munkássága is igencsak szerteágazó. Nemzetközi jogászként a hágai Nemzetközi Bíróságon olyan jelentős ügyeken dolgozik, mint például a ruandai népirtás. Egyik első pere egyébként a Bős-Nagymaros ügy volt, amelyről kiadójának küldött videóüzenetében részletesen is beszélt. Sikeres jogászként a világ számos egyetemén tart előadásokat, alapvetően mégis a UCL (University College of London) jogi professzoraként tevékenykedik. Jogi karrierje mellett tudományos és non-fiction szerzőként is nagyon termékeny és sikeres: Kelet-nyugati utca című kötetéért számos elismerést vehetett át, legújabb regénye pedig The Ratline címmel idén áprilisban jelent meg Londonban.
Philippe Sands
Kelet-nyugati utca - A népirtás és az emberiesség elleni bűntett fogalmának eredetéről
Park Kiadó, 2020, 582 oldal
-
  • A Kelet-nyugati utca című kötet több személyes és szakmai szál összekapcsolódása nyomán született. A szerző brit-francia kettős állampolgár, nagyapja még a holokauszt előtt pár évvel, ellengyelesedett zsidó származású emberként, Lviv környékéről érkezett Párizsba. Vendégelőadóként évtizedekkel később ugyanebbe a városba, a Lvivi Egyetemre hívták meg a szerzőt, így kézenfekvő volt a látogatást egy kisebb családtörténeti kutatással összekötni. Itt tartózkodása során pedig azt is megtudta, hogy a 20. századi nemzetközi jog két legfontosabb fogalmának megalkotói egykor szintén az egyetem hallgatói voltak.
  • A három tényező együttesen inspirálta a szerzőt a kötet megírására. A 20. századi történeteket négy, egymáshoz is sajátosan viszonyuló elbeszélésben ismerhetjük meg. Személyes érintettségére reflektál nagyapja elbeszélésében, családja életét, a háború előtti időket mutatja be, amely a szerző életében már családi tabunak számított. Az akkor már Lengyelország részét képező Lviv, a környező területekkel együtt, a második világháború során megszállt lengyel területek főkormányzójának főhadiszállása lett. A Hitler jogtanácsosaként is tevékenykedő Hans Frankot máig az egyik legvéresebb kezű magasrangú náci tisztviselőként tartjuk számon. A kötet leghangsúlyosabb szála mégis talán a nürnbergi per idején játszódó történet, amely a nemzetközi jog két legfontosabb, addig nem létező kategóriájának megalkotását mutatja be: Hersch Lauterpacht az emberiesség elleni bűntett, Raphael Lemkin a népirtás fogalmát teremtette meg.
  • A két jogász munkája történelmi jelentőségű:

ezekre a brutális, kollektív tragédiákra egészen addig sem nemzeti, sem nemzetközi szinten nem volt meg a jogi eszköztár

Ezen a szálon magát a nürnbergi pert is végigkövetjük, amely elképesztő dramaturgiájával a klasszikus bírósági regények, filmek, sorozatok hangulatát idézi. Ez az emberiség történetének korszakváltó eseményeként egyrészt a hatalmas nyilvánosság, a közvetítő sajtósok tömegének karneválja, másrészt pedig egy iszonyúan kemény jogi csatatér volt. Egyszerre volt meg az igény a megtorlására, az ehhez szükséges jogi fogalmak megalkotására, közben pedig a nemzeti szuverenitás védelmére is, amelyet ezek a kategóriák már csak azért is veszélyeztették, mert a gyarmatbirodalmak és az USA szintén hatalmas bűnöket követtek el az általuk elnyomott népek ellen.

Az egyes elbeszélői szálakat Lviv városa kapcsolja össze: a nagy  és változatos múltú település, történelmének bemutatásán keresztül mintegy a kötet szereplőjévé avanzsál.

  • Lviv az Osztrák-Magyar Monarchia legkeletibb tartományának, Galíciának volt a fővárosa. A birodalom felbomlása után lengyel fennhatóság alá került terület a második világháború után a Szovjetunió része lett. Napjainkban a város a független Ukrajna egyik politikailag és kulturálisan is jelentős központja. Lviv karakterét nem csupán, névváltozataiban is megmutatkozó, bonyolult története, hanem kezdetektől jellemző etnikai sokszínűsége és a periférikus elhelyezkedés ellenére is nagyon termékeny szellemi műhelyként betöltött funkciója határozza meg. Lvivnek ez a sajátos története, állandóan változó helyzete az, amelyhez az itteni jogi szaknak alkalmazkodnia kellett, és amellyel teljesen új látásmódok, szokatlan perspektívák elterjedésének központjává válhatott.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Philippe Sands: A vírusok nem sokat törődnek a nemzethatárokkal

Philippe Sands szakmai és magánéletét alaposan felforgatta egy tíz évvel ezelőti lvivi út. Akkor kezdte el nagyapja történetét kutatni, és ez inspirálta Kelet-nyugati utca című könyvét, amely pár hete jelent meg magyarul. A kutatásai során viszont újabb és újabb történetek kerültek napvilágra.

...
Beleolvasó

A nürnbergi per történetét kutató jogász családi titkok nyomába ered

Philippe Sands könyve egyszerre személyes, kollektív és szakmai: elmeséli saját, titkokkal terhes családjának történetét, egyben a 20. század legsötétebb időszakának eseményeit, valamint a nürnbergi perről szólva ízelítőt kapunk a nemzetközi jog fejlődéséről is.

...
Hírek

Egy John le Carré-szerű thrillert eredményezett a náci tiszt utáni nyomozás

Egy szövevényes, történelmi-szerelmi ügy szálait bogozza ki új könyvében Philippe Sands, akinek legelső kötetét a saját nagyapja története ihlette.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Olvass!
...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Jo Nesbø új regényében sötét családi titkok után nyúl

Egy bonyolult családi kapcsolat áll a legújabb Jo Nesbø-krimi középpontjában - mutatunk egy részt A birodalomból!

...
Beleolvasó

Egy kutatócsoport matematikai módszerrel bizonyítja Isten létezését

Vajon tudna-e mit kezdeni a mai világ egy megváltóval, és tudna-e mit kezdeni a megváltó ezzel a világgal? Bódi Attila filozófiai és teológiai gondolatokat, a mágikus realizmus és a disztópia elemeit vegyíti új regényében - olvass bele a Paxba!

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.