Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Novemberben is folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket.

Kolozsi Orsolya | 2021. november 23. |

Szeptemberben a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokat középpontba állító, októberben pedig a gyermekek/kamaszok szemszögéből mesélt regények közül válogattunk. Ezúttal olyan szövegek kerülnek sorra, melyekben a hűtlenség, a szakítás, az elválás különböző fajtái íródnak történetekké. Szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés – csupa izgalmas téma más-más perspektívából, különböző stílusban Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

Emiliosz Szolomu: Egy hűtlenség naplója

Emiliosz Szolomu
Egy hűtlenség naplója
Ford. Kurtisz Krisztián, Gondolat, 2017, 198 oldal
-

A ciprusi Emiliosz Szolomu krimibe hajló lélektani regényének főhőse egy régészprofesszor, aki az Égei-tenger egy kis szigetére indul ásatásokat folytatni, és itt szerelmi kapcsolatba bonyolódik egyik tanítványával. Erre a nyárra emlékszik vissza a férfi a jelenből, mikor felesége váratlanul eltűnik. Saját lelkében és emlékei közt kutatva nemcsak egy különös rejtély oldódik meg, de az emlékezés során megismerhetjük a görög szigetvilág lenyűgöző tájait is. (Sokszor úgy tűnik, hogy nem is az emberek, hanem ez a görög vidék, a mitológia, a régészeti emlékek a valódi főszereplők ebben a könyvben.) A szerző negyedik regénye,

az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerő Egy hűtlenség naplója lassan csordogáló szöveg, egy idősödő férfi számvetése házasságról, szerelemről, az idő múlásáról.

A lélektani fókuszú szöveg a krimi műfajával is szoros kapcsolatban áll, de a legerőteljesebb részei mégis a „homéroszi táj” bemutatásával foglalkozó sorok, bekezdések, a tengerben, a fákban és a kövekben lakozó történelem és atmoszféra megmutatása: „Folyton fejfájás környékezte, úgy tűnt, mintha hallucinálna, elveszett a távoli időben és térben, melyet ez az örök, kietlen táj képzett körülötte, benne az ősi kőfalakkal, elszáradt aszfodéloszokkal és kakukkfűvel. A tenger morajlását az üreges sziklákon szétcsattanó hullámok hangja törte meg, kitartóan erodálva talpa alatt a szárazföldet. S a szél ismeretlen hangokat csent a fülébe, meghatározhatatlan szavakat, valahonnan a tenger mélyéről.”

Janna Loontjens: Talán bizony mégsem

Janna Loontjens
Talán bizony mégsem
Ford. Balogh Tamás, Typotex, 2016, 232 oldal
-

A Talán bizony mégsem már a címével is bizonytalanságot sugall, és a regény valóban erre az elbizonytalanodott, kérdőjelekkel teli lelkiállapotra koncentrál. Főhőse egy harmincas évei végén járó amszterdami tudósnő, aki nemcsak munkájában sikeres, de példás családanya is. Ebből az idilli életből egy kerékpárbaleset billenti ki, melyben megsérül a keze és hosszas lábadozása alatt nem folytathatja megszokott életét, nem kötik le napi teendői. Így, ebben az üresjáratban van ideje gondolkodni, szembesülni önmagával, és a néhány napot felölelő eseménysorból világosan látszik, hogy rájön, unja az egész életét, a munkáját, a férjét, a hétköznapjait. Ezzel a felismeréssel azonban nem tud mit kezdeni, a problémákat újabb problémával igyekszik feledtetni, és a Facebookon keresztül flörtölni kezd egy marokkói férfival. A chatelésekből és videóhívásokból hamar egy virtuális viszony alakul ki, ami felér egy megcsalással. A főhős-elbeszélő igazi sodródó hős, aki életközépi válsága mélyén van, egész addigi életét megkérdőjelezi, de nem talál válaszokat a kérdéseire, nem tudja, hogy menjen vagy maradjon, fogalma sincs, mit tegyen: „Lehet, hogy nem nekem való az anyaság. Lehet, hogy minden anya ugyanígy éli meg. Lehet, hogy azért nem tudok jó anya lenni, mert nem volt anyám. De az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy szerelmes vagyok egy olyan férfiba, akivel soha életemben nem találkoztam, egy marokkói férfiba, aki tíz évvel fiatalabb nálam. De az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy el kéne hagynom a férjemet. De az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy egészen kiváló bakteriológus vagyok, és a karrieremre kéne koncentrálnom. De az is lehet, hogy nem.” A holland írónő, Janna Loontjens plasztikusan ábrázolt hőse nem tud kikeveredni a saját maga által gubancolt hálóból, történetét követve egy antipatikus, felnőtté soha nem vált hőst látunk, akit mégis, minden hibája ellenére meg tudunk érteni, és ezzel együtt, minden bizonytalanságával, esetlenségével és felelőtlenségével együtt akár meg is szerethetjük.

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is
Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét vagy esetleg teljes életműveket. 

Tovább olvasok

Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk

Geir Gulliksen
Mielőtt elváltunk
Ford. Petrikovics Edit, Typotex, 2019, 212 oldal
-

A szerelem elmúlását, az elhidegülést, a válásig vezető hosszú és fájdalmas utat egy férfi szemszögéből mutatja be norvég Geir Gulliksen Mielőtt elváltunk című regénye. A fülszöveg szerint a történet röviden a következő: „Jon ​azzal szembesül, hogy a felesége kiszeret belőle. A legfájdalmasabb utat választja: elfogadja a folyamat visszafordíthatatlanságát, és megpróbálja a másik szemszögéből megérteni a helyzetet. Ehhez át kell gondolnia az egész közös történetüket, és ami még fontosabb, a kapcsolat kudarca miatt mindent meg kell kérdőjeleznie, a mondataikat, a tetteiket, az általuk eljátszott női és férfi szerepeket. A szexuális együttlétek és a meghitt beszélgetések zavarba ejtően pontos rögzítésével kényszeríti magát, hogy megtalálja az alapvető hibát.” 

Különös csavar a szövegben, hogy bár egy férfi perspektívájából nézünk a folyamatra, ez a férfi a felesége nézőpontját igyekszik rekonstruálni,

azt próbálja megérteni, mi zajlik és zajlott a nőben, milyen érzések vezethették idáig. A teljes kötet egy megértési kísérlet, melyben az egyik fél igyekszik magáévá tenni a másik nézőpontját, még akkor is, ha ez a belehelyezkedés valószínűleg az elejétől fogva kudarcra ítélt. Jon, a főhős azonban derekasan próbálkozik, mindent, de mindent lejegyez, amit fontosnak gondol. A Mielőtt elváltunk precíz, aprólékos leírásokból és emléktöredékekből építkező próza, mely első pillantásra érzelemmentesnek tűnik, de csak a hihetetlen figyelemtől, melyet az elbeszélő a másik megértésére fordít. Egy házasság, egy tönkrement kapcsolat krónikája, egy gyászmunka leírása és egy, a másik totális megértését célzó, lehetetlenre vállalkozó kísérlet. 

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben
Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa címmel útnak indítjuk új sorozatunkat, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk és értékelünk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket. Ez alkalommal az utóbbi néhány év figyelemre méltó megjelenéseiből szemezgettünk olyan könyveket, melyek a földrész legkülönbözőbb pontjain születtek, de összeköti őket, hogy mind a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról mesélnek, nagyon változatos módokon és más-más perspektívából.

Tovább olvasok

Drago Jančar: Ma éjjel láttam őt

Drago Jančar
Ma éjjel láttam őt
Ford. Gállos Orsolya, L'Harmattan, 2017, 202 oldal
-

A Ma éjjel láttam őt a Balkánon játszódik, elsősorban háborús regény, a szlovén partizánok második világháborús tetteit dolgozza fel. De a történelmi szál szorosan összefonódik a szerelemmel, a különc, extravagáns Veronika történetével, aki, bár férjezett asszony, kikezd lovasoktatójával, egy szerb tiszttel, majd el is hagyja érte férjét, akihez később visszatér. Drago Jančar regénye egy hűtlenség, majd egy visszatérés története, és végül egy eltűnésé is; a fiatal házasok ugyanis eltűnnek majd a háború legsötétebb éveiben. Az egy szálon futó cselekményt különleges elbeszéléstechnikával adja elő a szlovén regény, Veronika és férje titokzatos, balladisztikus szerelmi történetét ugyanis váltott nézőpontokból, öt különböző narrátor elbeszéléséből ismerjük meg. A soknemzetiségű, forrongó vidék bemutatása és a szerelmi szál mellett a rendkívül rétegzett szöveg több etikai kérdést is felvet, például azt, hogy semleges maradhat-e bárki egy háborúban, vagy azt, hogy ellen tud-e állni az ember a legnagyobb, legerősebb ösztöneinek akkor, mikor körülötte a feje tetejére állt a világ? 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

10 szuper könyv, amit a Kreatív Európa Program támogatásával fordítottak le

Idén is lehet pályázni a Kreatív Európa Kultúra Program műfordítási projektjére. A pályázati határidő május 5., a pályázáshoz szükséges feltételekről ITT lehet tájékozódni. Inspirációként most tíz olyan könyvet mutatunk, amelyeket az Európai Unió Kreatív Európa Programjának támogatásával fordítottak le és adtak ki az elmúlt években. 

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

Kritikaíró pályázatot hirdet Írd meg Európát! címmel a Könyves Magazin és a Kreatív Európa Iroda. Válassz egy könyvrészletet, írj recenziót és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

...
Ott Anna

Ezt senki nem mondta – Ott Anna könyvajánlója a második részhez

...
Kiss Imola

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.