Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Novemberben is folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket.

Kolozsi Orsolya | 2021. november 23. |

Szeptemberben a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokat középpontba állító, októberben pedig a gyermekek/kamaszok szemszögéből mesélt regények közül válogattunk. Ezúttal olyan szövegek kerülnek sorra, melyekben a hűtlenség, a szakítás, az elválás különböző fajtái íródnak történetekké. Szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés – csupa izgalmas téma más-más perspektívából, különböző stílusban Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

Emiliosz Szolomu: Egy hűtlenség naplója

Emiliosz Szolomu
Egy hűtlenség naplója
Ford. Kurtisz Krisztián, Gondolat, 2017, 198 oldal
-

A ciprusi Emiliosz Szolomu krimibe hajló lélektani regényének főhőse egy régészprofesszor, aki az Égei-tenger egy kis szigetére indul ásatásokat folytatni, és itt szerelmi kapcsolatba bonyolódik egyik tanítványával. Erre a nyárra emlékszik vissza a férfi a jelenből, mikor felesége váratlanul eltűnik. Saját lelkében és emlékei közt kutatva nemcsak egy különös rejtély oldódik meg, de az emlékezés során megismerhetjük a görög szigetvilág lenyűgöző tájait is. (Sokszor úgy tűnik, hogy nem is az emberek, hanem ez a görög vidék, a mitológia, a régészeti emlékek a valódi főszereplők ebben a könyvben.) A szerző negyedik regénye,

az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerő Egy hűtlenség naplója lassan csordogáló szöveg, egy idősödő férfi számvetése házasságról, szerelemről, az idő múlásáról.

A lélektani fókuszú szöveg a krimi műfajával is szoros kapcsolatban áll, de a legerőteljesebb részei mégis a „homéroszi táj” bemutatásával foglalkozó sorok, bekezdések, a tengerben, a fákban és a kövekben lakozó történelem és atmoszféra megmutatása: „Folyton fejfájás környékezte, úgy tűnt, mintha hallucinálna, elveszett a távoli időben és térben, melyet ez az örök, kietlen táj képzett körülötte, benne az ősi kőfalakkal, elszáradt aszfodéloszokkal és kakukkfűvel. A tenger morajlását az üreges sziklákon szétcsattanó hullámok hangja törte meg, kitartóan erodálva talpa alatt a szárazföldet. S a szél ismeretlen hangokat csent a fülébe, meghatározhatatlan szavakat, valahonnan a tenger mélyéről.”

Janna Loontjens: Talán bizony mégsem

Janna Loontjens
Talán bizony mégsem
Ford. Balogh Tamás, Typotex, 2016, 232 oldal
-

A Talán bizony mégsem már a címével is bizonytalanságot sugall, és a regény valóban erre az elbizonytalanodott, kérdőjelekkel teli lelkiállapotra koncentrál. Főhőse egy harmincas évei végén járó amszterdami tudósnő, aki nemcsak munkájában sikeres, de példás családanya is. Ebből az idilli életből egy kerékpárbaleset billenti ki, melyben megsérül a keze és hosszas lábadozása alatt nem folytathatja megszokott életét, nem kötik le napi teendői. Így, ebben az üresjáratban van ideje gondolkodni, szembesülni önmagával, és a néhány napot felölelő eseménysorból világosan látszik, hogy rájön, unja az egész életét, a munkáját, a férjét, a hétköznapjait. Ezzel a felismeréssel azonban nem tud mit kezdeni, a problémákat újabb problémával igyekszik feledtetni, és a Facebookon keresztül flörtölni kezd egy marokkói férfival. A chatelésekből és videóhívásokból hamar egy virtuális viszony alakul ki, ami felér egy megcsalással. A főhős-elbeszélő igazi sodródó hős, aki életközépi válsága mélyén van, egész addigi életét megkérdőjelezi, de nem talál válaszokat a kérdéseire, nem tudja, hogy menjen vagy maradjon, fogalma sincs, mit tegyen: „Lehet, hogy nem nekem való az anyaság. Lehet, hogy minden anya ugyanígy éli meg. Lehet, hogy azért nem tudok jó anya lenni, mert nem volt anyám. De az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy szerelmes vagyok egy olyan férfiba, akivel soha életemben nem találkoztam, egy marokkói férfiba, aki tíz évvel fiatalabb nálam. De az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy el kéne hagynom a férjemet. De az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy egészen kiváló bakteriológus vagyok, és a karrieremre kéne koncentrálnom. De az is lehet, hogy nem.” A holland írónő, Janna Loontjens plasztikusan ábrázolt hőse nem tud kikeveredni a saját maga által gubancolt hálóból, történetét követve egy antipatikus, felnőtté soha nem vált hőst látunk, akit mégis, minden hibája ellenére meg tudunk érteni, és ezzel együtt, minden bizonytalanságával, esetlenségével és felelőtlenségével együtt akár meg is szerethetjük.

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is
Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét vagy esetleg teljes életműveket. 

Tovább olvasok

Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk

Geir Gulliksen
Mielőtt elváltunk
Ford. Petrikovics Edit, Typotex, 2019, 212 oldal
-

A szerelem elmúlását, az elhidegülést, a válásig vezető hosszú és fájdalmas utat egy férfi szemszögéből mutatja be norvég Geir Gulliksen Mielőtt elváltunk című regénye. A fülszöveg szerint a történet röviden a következő: „Jon ​azzal szembesül, hogy a felesége kiszeret belőle. A legfájdalmasabb utat választja: elfogadja a folyamat visszafordíthatatlanságát, és megpróbálja a másik szemszögéből megérteni a helyzetet. Ehhez át kell gondolnia az egész közös történetüket, és ami még fontosabb, a kapcsolat kudarca miatt mindent meg kell kérdőjeleznie, a mondataikat, a tetteiket, az általuk eljátszott női és férfi szerepeket. A szexuális együttlétek és a meghitt beszélgetések zavarba ejtően pontos rögzítésével kényszeríti magát, hogy megtalálja az alapvető hibát.” 

Különös csavar a szövegben, hogy bár egy férfi perspektívájából nézünk a folyamatra, ez a férfi a felesége nézőpontját igyekszik rekonstruálni,

azt próbálja megérteni, mi zajlik és zajlott a nőben, milyen érzések vezethették idáig. A teljes kötet egy megértési kísérlet, melyben az egyik fél igyekszik magáévá tenni a másik nézőpontját, még akkor is, ha ez a belehelyezkedés valószínűleg az elejétől fogva kudarcra ítélt. Jon, a főhős azonban derekasan próbálkozik, mindent, de mindent lejegyez, amit fontosnak gondol. A Mielőtt elváltunk precíz, aprólékos leírásokból és emléktöredékekből építkező próza, mely első pillantásra érzelemmentesnek tűnik, de csak a hihetetlen figyelemtől, melyet az elbeszélő a másik megértésére fordít. Egy házasság, egy tönkrement kapcsolat krónikája, egy gyászmunka leírása és egy, a másik totális megértését célzó, lehetetlenre vállalkozó kísérlet. 

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben
Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa címmel útnak indítjuk új sorozatunkat, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk és értékelünk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket. Ez alkalommal az utóbbi néhány év figyelemre méltó megjelenéseiből szemezgettünk olyan könyveket, melyek a földrész legkülönbözőbb pontjain születtek, de összeköti őket, hogy mind a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról mesélnek, nagyon változatos módokon és más-más perspektívából.

Tovább olvasok

Drago Jančar: Ma éjjel láttam őt

Drago Jančar
Ma éjjel láttam őt
Ford. Gállos Orsolya, L'Harmattan, 2017, 202 oldal
-

A Ma éjjel láttam őt a Balkánon játszódik, elsősorban háborús regény, a szlovén partizánok második világháborús tetteit dolgozza fel. De a történelmi szál szorosan összefonódik a szerelemmel, a különc, extravagáns Veronika történetével, aki, bár férjezett asszony, kikezd lovasoktatójával, egy szerb tiszttel, majd el is hagyja érte férjét, akihez később visszatér. Drago Jančar regénye egy hűtlenség, majd egy visszatérés története, és végül egy eltűnésé is; a fiatal házasok ugyanis eltűnnek majd a háború legsötétebb éveiben. Az egy szálon futó cselekményt különleges elbeszéléstechnikával adja elő a szlovén regény, Veronika és férje titokzatos, balladisztikus szerelmi történetét ugyanis váltott nézőpontokból, öt különböző narrátor elbeszéléséből ismerjük meg. A soknemzetiségű, forrongó vidék bemutatása és a szerelmi szál mellett a rendkívül rétegzett szöveg több etikai kérdést is felvet, például azt, hogy semleges maradhat-e bárki egy háborúban, vagy azt, hogy ellen tud-e állni az ember a legnagyobb, legerősebb ösztöneinek akkor, mikor körülötte a feje tetejére állt a világ? 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

10 szuper könyv, amit a Kreatív Európa Program támogatásával fordítottak le

Idén is lehet pályázni a Kreatív Európa Kultúra Program műfordítási projektjére. A pályázati határidő május 5., a pályázáshoz szükséges feltételekről ITT lehet tájékozódni. Inspirációként most tíz olyan könyvet mutatunk, amelyeket az Európai Unió Kreatív Európa Programjának támogatásával fordítottak le és adtak ki az elmúlt években. 

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

Kritikaíró pályázatot hirdet Írd meg Európát! címmel a Könyves Magazin és a Kreatív Európa Iroda. Válassz egy könyvrészletet, írj recenziót és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

Vámos Miklós Palackposta című kötetébe olyan korábbi publicisztikáit gyűjtötte össze a szerző, amelyek a szocializmusban íródtak, de negyven év távlatából is érvényesek.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

...
Valuska László

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.