Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét vagy esetleg teljes életműveket. 

Kolozsi Orsolya | 2021. október 12. |

Legutóbb a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról szóló könyvekből válogattunk, most pedig azokból a kötetekből adunk ízelítőt, melyek a gyermek szemszögéből mesélik történeteiket, melyeknek középpontjában egy-egy gyermek vagy kamasz áll, de hangsúlyozottan nem ifjúsági irodalomként számba vehető könyvek. A felnőttétől eltérő nézőpont általában egészen eredeti és különleges világlátást és világértelmezést eredményez, így ezen regények mindegyike frissítő, a megszokott pozíciónkból kibillentő olvasmány, a világ felmérése a gyermek perspektívájából.

Georg Klein: Gyermekkorunk regénye

Georg Klein
Gyermekkorunk regénye
Ford. Horváth Géza, Gondolat, 2016, 342 oldal
-

A német prózaíró, Georg Klein a Lipcsei Könyvvásár Irodalmi Díját is elnyerő szövege, a Gyermekkorunk regénye a hatvanas évek elejére repít, ahol egy hat-tíz évesekből álló lakótelepi kis gyermekbanda különösen izgalmas és kissé szürreális nyári kalandjába nyerünk betekintést. A 2010-ben megjelent, Horváth Géza által fordított kötet nagyon különleges nyelvi univerzumot épít, különös csemege az irodalom kísérletezőbb változataira fogékony olvasóknak. Már elbeszélője is rendkívüli, hiszen a gyermekcsoport történetét egy olyan narrátor meséli, aki soha meg nem született (magzat), mégis mindenről tudomása van, különleges ötvözte a mindentudó és az én-elbeszélőnek. A furcsa narrációs technika, a gyermeki perspektíva és a gyakorta váltakozó idősíkok azt eredményezik, hogy a történetben a valóság és a valóságon túli tapasztalatok összekeverednek, az olvasó nehezen tudja szétszálazni őket. A Gyermekkorunk regénye nem ifjúsági regény, nagyon is felnőtteknek szóló olvasmány a gyermekkor kalandos időszakából, sokszor sötét, érthetetlen, megmagyarázhatatlan eseményekkel. A nyugatnémet lakótelep mint háttér, és a felbukkanó felnőttek (második világháborús veteránok) ráadásul szociográfiai és történelmi mélységet is adnak a kitartó befogadót kívánó, rétegzett regénynek, mely – a fülszöveg szerint – „a valóságos mert hihető és logikusan követhető történéseket mágikus-szürreális szférákba ragadja, és amelyben a gyerekek igaz fantáziavilágába olvasztott valós világ valamiféle magasabb szintű realitássá válik.”

Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk

Nicolas Mathieu
Gyermekeik is utánuk
Ford. Király Katalin, Typotex, 2021, 460 oldal
-

Harminc évtizeddel későbbre, de ugyanúgy a gyermekkor tájaira vezet a Gyermekeik is utánuk, a francia Nicolas Mathieu könyve, mely jövő hónapban magyarul is megjelenik Király Katalin fordításában. A főhős, a tizennégy éves Anthony, és az 1990-es évek nyarai, az első szerelem, a felnőtté válás évei állnak a középpontban. Nemcsak a felnövekvés regénye, hanem a kilencvenes évek Franciaországának korrajza is, mellyel a szerző elnyerte a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. A „coming of age” történet Franciaország keleti felén játszódik, egy, a világ által kissé már meghaladott helyen, az ipar által kihasználatlan, elhagyatott kohók kisvárosában. A társadalomrajz mellett a legfontosabb a kamaszkor plasztikus megragadása, a szexualitás, az erőszakosság, a sérülékenység különös egyvelegének bemutatása, a felnőtté válás disszonáns érzelmeinek feldolgozása. Az elfeledett vidékeken felnőtt elfeledett fiatalok regénye, mely lakonikus, tárgyilagos nyelven szól arról a néhány nyárról, melyek sora a Nirvana Smells Like Teen Spiritjével kezdődik és az 1998-as labdarúgó világbajnoksággal ér véget.

Paul McVeigh: A jó fiú

Paul Mcveigh
A jó fiú
Ford. Lukács Laura, Typotex, 2017, 264 oldal
-

A nyári szünet az alapja Paul McVeigh A jó fiú című regényének (fordítója Lukács Laura) is, ám itt nem több, csupán egyetlen nyár áll a középpontban: a tizenkét éves belfasti Mickey életének pár fontos hónapja. Ezúttal a nyolcvanas években járunk, az észak-írországi zavargások legádázabb időszakában, Belfast katolikus negyedében, ahol útikalauzunk egy nagyon érzékeny, álmodozó, az őt körülvevő erőszakos világból kilógó kiskamasz. Az ő gyermeki nézőpontjából figyelhetjük az eseményeket, melyek az írországi polgárháborús időszak mindennapjaiba engednek betekintést. A politikai helyzetnél azonban fontosabb a főhős személyiségfejlődése, a serdülőkor küzdelmei, a szerelem, a szülőkkel (elsősorban az erőszakos, alkoholista apával) való harcok, melyeket kilenc héten át követhetünk nyomon. A kamaszkor már önmagában a kívülállás időszaka, de Mickey esetében ez hatványozottan igaz, ő nemcsak életkora, hanem alapvető személyiségjegyei miatt sem illeszkedik abba a közegbe, melyben él. Csendes, érzékeny, befelé forduló, igazi „jó fiú”, akit nem érdekelnek a gonosz játékok, egymás ugratása, szívesebben ül otthon, játszik a testvérével vagy segít az édesanyjának. „Mássága” (mely talán szexuális orientációjával is összefügg, bár ezt csak lebegteti a szöveg, nem lehetünk benne biztosak) megnehezíti az életét egy olyan világban, ahol az erőszak, a hatalom és az erő az elsődleges igazodási pontok.  Lendületes, sodró olvasmány egy outsider kiskamasz szemszögéből – sok humorral, mégis letaglózó, szívszaggató részletekkel.

Claudiu M. Florian:  Játszadozások kora

Claudiu m. Florian
Játszadozások kora - Erdélyi gyermekkorom regénye
EFord. Koszta Gabriella, Vince, 2017, 311 oldal
-

Az ír szerző regényénél egy évtizeddel korábbra visz vissza az erdélyi szász-román vegyescsaládba született Claudiu M. Florian könyve, a Játszadozások kora, mely 2016-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A Koszta Gabriella által fordított kötet is egy gyermek, egy óvodás nézőpontján keresztül láttatja Románia történelmének egy darabkáját. 1973-ban járunk, Brassó közelében, a kommunista Románia tájain - mindez egy kisfiú nézőpontján keresztül, azon átszűrve jelenik meg. A gyermek még kicsi, nem sokat ért a szülők, nagyszülők, szomszédok dialógusaiból, csak közvetíti azokat, és egyfajta mágikus, gyermeki értelmezéssel igyekszik is interpretálni őket. Az ő tudatán keresztül szűrődnek be a Ceausescu-időszak történései, melyekből egy hatéves természetesen keveset ért. A regény önéletrajzi ihletésű, a kis elbeszélő az író gyermekkori alteregója, aki multikulturális közegben, ugyanakkor diktatúrában nevelkedik, és így próbálja megérteni a körülötte lévő soknyelvű, bonyolult világot: „Nagymama ​velem, ha csak ketten vagyunk, kizárólag németül beszél – egyébként másként, mint a szomszédokkal vagy a szász rokonsággal. A velem beszélt németje olyan, mint egy puha, egyenes szélű, rojt nélküli repülőszőnyeg, a többiekkel beszélt szász nyelve viszont, mint a szőnyeg nélküli repülőrojtok. Ezzel szemben Nagyapa úgy beszél, mint Voicu doktor és az emberkék a barnásvörös tévében meg a fekete rádióban keresgélt és előcsalogatott műsorokban.”  

A könyvek az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatásával jelentek meg magyar nyelven.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Hírek

A Kreatív Európa online információs napot tart

A műfordítások pályázati lehetőségeiről tart online információs napot a Kreatív Európa, amelyen a támogatási lehetőségekről, valamint a pályázás menetéről, az eddigi tapasztalatokról is tájékoztatást kapnak az érdeklődők.

...
Hírek

10 szuper könyv, amit a Kreatív Európa Program támogatásával fordítottak le

Idén is lehet pályázni a Kreatív Európa Kultúra Program műfordítási projektjére. A pályázati határidő május 5., a pályázáshoz szükséges feltételekről ITT lehet tájékozódni. Inspirációként most tíz olyan könyvet mutatunk, amelyeket az Európai Unió Kreatív Európa Programjának támogatásával fordítottak le és adtak ki az elmúlt években. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...
ko

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

...
Valuska László

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

Ott Anna Ezt senki sem mondta! című podcastsorozata a szülővé válás és az alkotás viszonyáról szól. A sorozat negyedik részének vendége Oltai Kata.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja