Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét vagy esetleg teljes életműveket. 

Kolozsi Orsolya | 2021. október 12. |

Legutóbb a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról szóló könyvekből válogattunk, most pedig azokból a kötetekből adunk ízelítőt, melyek a gyermek szemszögéből mesélik történeteiket, melyeknek középpontjában egy-egy gyermek vagy kamasz áll, de hangsúlyozottan nem ifjúsági irodalomként számba vehető könyvek. A felnőttétől eltérő nézőpont általában egészen eredeti és különleges világlátást és világértelmezést eredményez, így ezen regények mindegyike frissítő, a megszokott pozíciónkból kibillentő olvasmány, a világ felmérése a gyermek perspektívájából.

Georg Klein: Gyermekkorunk regénye

Georg Klein
Gyermekkorunk regénye
Ford. Horváth Géza, Gondolat, 2016, 342 oldal
-

A német prózaíró, Georg Klein a Lipcsei Könyvvásár Irodalmi Díját is elnyerő szövege, a Gyermekkorunk regénye a hatvanas évek elejére repít, ahol egy hat-tíz évesekből álló lakótelepi kis gyermekbanda különösen izgalmas és kissé szürreális nyári kalandjába nyerünk betekintést. A 2010-ben megjelent, Horváth Géza által fordított kötet nagyon különleges nyelvi univerzumot épít, különös csemege az irodalom kísérletezőbb változataira fogékony olvasóknak. Már elbeszélője is rendkívüli, hiszen a gyermekcsoport történetét egy olyan narrátor meséli, aki soha meg nem született (magzat), mégis mindenről tudomása van, különleges ötvözte a mindentudó és az én-elbeszélőnek. A furcsa narrációs technika, a gyermeki perspektíva és a gyakorta váltakozó idősíkok azt eredményezik, hogy a történetben a valóság és a valóságon túli tapasztalatok összekeverednek, az olvasó nehezen tudja szétszálazni őket. A Gyermekkorunk regénye nem ifjúsági regény, nagyon is felnőtteknek szóló olvasmány a gyermekkor kalandos időszakából, sokszor sötét, érthetetlen, megmagyarázhatatlan eseményekkel. A nyugatnémet lakótelep mint háttér, és a felbukkanó felnőttek (második világháborús veteránok) ráadásul szociográfiai és történelmi mélységet is adnak a kitartó befogadót kívánó, rétegzett regénynek, mely – a fülszöveg szerint – „a valóságos mert hihető és logikusan követhető történéseket mágikus-szürreális szférákba ragadja, és amelyben a gyerekek igaz fantáziavilágába olvasztott valós világ valamiféle magasabb szintű realitássá válik.”

Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk

Nicolas Mathieu
Gyermekeik is utánuk
Ford. Király Katalin, Typotex, 2021, 460 oldal
-

Harminc évtizeddel későbbre, de ugyanúgy a gyermekkor tájaira vezet a Gyermekeik is utánuk, a francia Nicolas Mathieu könyve, mely jövő hónapban magyarul is megjelenik Király Katalin fordításában. A főhős, a tizennégy éves Anthony, és az 1990-es évek nyarai, az első szerelem, a felnőtté válás évei állnak a középpontban. Nemcsak a felnövekvés regénye, hanem a kilencvenes évek Franciaországának korrajza is, mellyel a szerző elnyerte a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. A „coming of age” történet Franciaország keleti felén játszódik, egy, a világ által kissé már meghaladott helyen, az ipar által kihasználatlan, elhagyatott kohók kisvárosában. A társadalomrajz mellett a legfontosabb a kamaszkor plasztikus megragadása, a szexualitás, az erőszakosság, a sérülékenység különös egyvelegének bemutatása, a felnőtté válás disszonáns érzelmeinek feldolgozása. Az elfeledett vidékeken felnőtt elfeledett fiatalok regénye, mely lakonikus, tárgyilagos nyelven szól arról a néhány nyárról, melyek sora a Nirvana Smells Like Teen Spiritjével kezdődik és az 1998-as labdarúgó világbajnoksággal ér véget.

Paul McVeigh: A jó fiú

Paul Mcveigh
A jó fiú
Ford. Lukács Laura, Typotex, 2017, 264 oldal
-

A nyári szünet az alapja Paul McVeigh A jó fiú című regényének (fordítója Lukács Laura) is, ám itt nem több, csupán egyetlen nyár áll a középpontban: a tizenkét éves belfasti Mickey életének pár fontos hónapja. Ezúttal a nyolcvanas években járunk, az észak-írországi zavargások legádázabb időszakában, Belfast katolikus negyedében, ahol útikalauzunk egy nagyon érzékeny, álmodozó, az őt körülvevő erőszakos világból kilógó kiskamasz. Az ő gyermeki nézőpontjából figyelhetjük az eseményeket, melyek az írországi polgárháborús időszak mindennapjaiba engednek betekintést. A politikai helyzetnél azonban fontosabb a főhős személyiségfejlődése, a serdülőkor küzdelmei, a szerelem, a szülőkkel (elsősorban az erőszakos, alkoholista apával) való harcok, melyeket kilenc héten át követhetünk nyomon. A kamaszkor már önmagában a kívülállás időszaka, de Mickey esetében ez hatványozottan igaz, ő nemcsak életkora, hanem alapvető személyiségjegyei miatt sem illeszkedik abba a közegbe, melyben él. Csendes, érzékeny, befelé forduló, igazi „jó fiú”, akit nem érdekelnek a gonosz játékok, egymás ugratása, szívesebben ül otthon, játszik a testvérével vagy segít az édesanyjának. „Mássága” (mely talán szexuális orientációjával is összefügg, bár ezt csak lebegteti a szöveg, nem lehetünk benne biztosak) megnehezíti az életét egy olyan világban, ahol az erőszak, a hatalom és az erő az elsődleges igazodási pontok.  Lendületes, sodró olvasmány egy outsider kiskamasz szemszögéből – sok humorral, mégis letaglózó, szívszaggató részletekkel.

Claudiu M. Florian:  Játszadozások kora

Claudiu m. Florian
Játszadozások kora - Erdélyi gyermekkorom regénye
EFord. Koszta Gabriella, Vince, 2017, 311 oldal
-

Az ír szerző regényénél egy évtizeddel korábbra visz vissza az erdélyi szász-román vegyescsaládba született Claudiu M. Florian könyve, a Játszadozások kora, mely 2016-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A Koszta Gabriella által fordított kötet is egy gyermek, egy óvodás nézőpontján keresztül láttatja Románia történelmének egy darabkáját. 1973-ban járunk, Brassó közelében, a kommunista Románia tájain - mindez egy kisfiú nézőpontján keresztül, azon átszűrve jelenik meg. A gyermek még kicsi, nem sokat ért a szülők, nagyszülők, szomszédok dialógusaiból, csak közvetíti azokat, és egyfajta mágikus, gyermeki értelmezéssel igyekszik is interpretálni őket. Az ő tudatán keresztül szűrődnek be a Ceausescu-időszak történései, melyekből egy hatéves természetesen keveset ért. A regény önéletrajzi ihletésű, a kis elbeszélő az író gyermekkori alteregója, aki multikulturális közegben, ugyanakkor diktatúrában nevelkedik, és így próbálja megérteni a körülötte lévő soknyelvű, bonyolult világot: „Nagymama ​velem, ha csak ketten vagyunk, kizárólag németül beszél – egyébként másként, mint a szomszédokkal vagy a szász rokonsággal. A velem beszélt németje olyan, mint egy puha, egyenes szélű, rojt nélküli repülőszőnyeg, a többiekkel beszélt szász nyelve viszont, mint a szőnyeg nélküli repülőrojtok. Ezzel szemben Nagyapa úgy beszél, mint Voicu doktor és az emberkék a barnásvörös tévében meg a fekete rádióban keresgélt és előcsalogatott műsorokban.”  

A könyvek az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatásával jelentek meg magyar nyelven.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Hírek

A Kreatív Európa online információs napot tart

A műfordítások pályázati lehetőségeiről tart online információs napot a Kreatív Európa, amelyen a támogatási lehetőségekről, valamint a pályázás menetéről, az eddigi tapasztalatokról is tájékoztatást kapnak az érdeklődők.

...
Hírek

10 szuper könyv, amit a Kreatív Európa Program támogatásával fordítottak le

Idén is lehet pályázni a Kreatív Európa Kultúra Program műfordítási projektjére. A pályázati határidő május 5., a pályázáshoz szükséges feltételekről ITT lehet tájékozódni. Inspirációként most tíz olyan könyvet mutatunk, amelyeket az Európai Unió Kreatív Európa Programjának támogatásával fordítottak le és adtak ki az elmúlt években. 

...
Podcast

Vigh Bori: Sokan azt gondolják, hippik vagyunk, pedig a digitális nomádok az egyik legtudatosabb csoport

A Delonghival közös podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast májusi vendége Vigh Bori digitális nomád.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

Szeifert Natália negyedik könyve varázslatos teret épít olvasója köré, ahol az emberi élet végső kérdései olyan hangtalanul, összetetten, mégis természetesen vannak jelen, akárcsak maga a táj. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!